Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
imíAtOS RÉSZ, >> >***& fic>Arf «■>*>? «wo. V *<\»>i.ít* S*jsc :/<-,>Wx v TOLNA MEGYE a Magyar Tanácsköztársaság idején Megyénk területén nem zajlottak le a Tanácsköztársaság létét döntően ;befolyásoló csaták, még- csak hadfelvonulási terület sem volt. Jelentősége — s ez sem megvetendő — főleg a közélelmezés biztosításában volt. A megyében lezajlott események a munkáshatalom hétköznapjai voltak, s talán éppen ezért lehet oly pontosan meghatározni a megyei eseményeken keresztül is a Tanácsköztársaság jellegét, kormányzati módszerét. Sok »szürke« eseményből, tettekből egy kicsiny csokrot gy űjtöttünk össze — megemlékezésül. Élelmiszerszállítmányok | Budapestnek és a frontnak j A négy esztendős világégés utánjt az egyik legnagyobb legnehezebb'! feladat a közélelmezés biztosítása* volt, de sok-sok iparcikk is évek(( óta hiányzott az üzletekből. A ta-J nácsok aktív közreműködésével,'; szervezésével ezt a feladatot is sikeresen megoldotta. A községi tanácsok gyűjtötték az élelmiszert, s cserébe a munkások cukrot, sót, gyufát, petróleumot, cérnát, ruhát küldtek. Mindez szép megnyilvánulása volt a kibontakozó munkásparaszt szövetségnek. A megyei intéző bizottság például a pusztakezesei intéző bizottságnak, amely 512 kiló lisztet, 114 kiló zabot, 238 kiló búzát, 3S0 kiló rozsot és 512 kiló kukoricát gyűjtött, a többi között ezeket írta: "Egyúttal Pusztahen- cse község lakosainak az élelmi1 cikkekben szűkölködő proletártestvéreik iránt tett alakjában is megnyilvánított meleg együttérzésükért elismerésemet és köszőnetc- met fejezem ki." Budapest lakosságának adott élelmiszereket Dombóvárott, Pakson, Gyönkön, Simontornyán, Nagykónyiban és Bonyhádon gyűjtötték össze és innen szállították el rendeltetési helyére. A megyei intéző bizottság június 18-i ülésén Bertók Róbert közellátási népbiztos elmondotta, hogy mintegy 3000 vagon gabonát, 4000 sertést, 200 vagon burgonyát, sok szarvasmarhát, nagymennyiségű tejet, tojást küldött a megye Budapest és a Vörös Hadsereg ellátására. A prolelárdiktatura megyei vezérkara ,,'ianacsköztársaság”, ez volt a neve a hivatalos lapnak, amelyben megjelentek a Forradalmi Kormányzótanács, valamint a különböző népbiztosságok közleményei, rendeletéi. Ebben láttak napvilágot például az állam és az egyház viszonyát szabályozó, a földek és üzemek államosításáról, az iskolánkívüli oktatásról szóló rendeletek. Itt jelentek meg azok a rendeletek is, amelyeknek intézkedései nyomán gyorsan emelkedett a dolgozók éle tszínvonala. í A földbirtokok | államosítása — $ termelőszövetkezetek [ alakulása A Magyar Tanácsköztársaság XXX Vili. rendeletével köztulajdonba vette a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat. Az állami tulajdonba vett földbirtokokon megkezdődött a leltározás, ami ellen úgyszólván minden volt földbirtokos panaszt tett a megyei intéző bizottságnál vagy a Földművelési Népbiztosságnál — hiába. A proletár állam nem adott védelmet a tőkéseknek, földbirtokosoknak. A kisbirtokosok azonban jelentős adó- kedvezményt kaptak. Dunaszent- györgyről levelet küldtek a megyei intéző bizottságnak, amely szerint a községben az adókedvezmény eredményeként egyetlen adófizetésre kötelezhető gazdaság sem volt, Az államosított földbirtokokon termelőszövetkezetek alakultak me- gyeszerte. Több mint 50 termelő- szövetkezetről ma, 40 év távlatából is van tudomásunk. Számuk valószínűség szerint ennél több volt. A tanácsok választása A szekszárdi ötven koronás Mindössze 133 napig tevékenykedett a Magyar Tanácsköztársaság, de ez az alig több mint négy hónap szinte felmérhetetlen változást hozott a dolgozók életében. A megyében a munkáshatalom egyik legkorábbi intézkedése az volt, hogy összehívta a Békéltető és BérFöldön ülő sor (balról jobbra): Kovács Sándor vádbiztos, Zelenka Gyula pártt tkár. Ülősor (balról jobbra): Krammer S .ndor, az ellenforradalmi kísérlet leverésére küldött kormánybiztos, Öcs vő László, Soós Sándor, Bcncze Ferenc, Dürr Béla, a megyei intéző bizottság tagjai. Allósor (balról jobbra): Steiner ny >mozó, Cséby László, a Vöröshadsereg zászlőaljparancsnoka (a katona anács volt elnöke), Tánczos Vendel vádbiztos. Bercsényi nyomozó, Abelo szky József, Barocsai István, Bertók Róbert, az inté ő bizottság tagjai. Ä magyar vöröshadsereg A madocsai szavazólajstrom fedőlapja A megyében április 6—9 között zajlott le a választás. Soha azelőtt nem járultak annyian az urnák elé, mint azokban a napokban. Dombóvárott 1680, Bonyhádon 1627, Lengyelben 304, Váralján 448, Bátaapá- tiban 477, Madocsán 493 szavazó volt. A helyi választások után április 9—12-ig megválasztották a járási tanácsokat, s április 14-én a megyei tanács intéző bizottsága is megkezdte a munkát. A megyének hat országgyűlési képviselője volt: Appelschoffer Ádám (Tolna), Koszorú Gyula (Fadd), Gróf Pál (Szekszárdi, Schra- mek Alajos (Bonyhád), Müller Henrik (Bátaapáti), Molnár György (Dombóvár). A megyében nagy nehézségeket okozott az aprópénzhiány, ezért a megyei és a városi intéző bizottság — teljes egyetértésben a kormánnyal — pénzt nyomatott a szekszárdi nyomdában. Az 50 koronás bankjegy hátoldalán parasztlány és juhász látható. Speciális intézkedések »Egészségügyi szempontból kifogás nincs« — hangzik a levél, amely a Csapó-féle kastély igénybevételéről szól. megállapító Bizottságot és felemelte a mezőgazdasági dolgozók bérét. A másik intézkedése a lakás- rendelet volt, amelynek nyomán a szükséglakásokból, putrikból beköltözött a proletáriátus a kulá- kok, tőkések házaiba, a földbirtokosok kastélyaiba. S a rendelet módot adott arra, hogy azok, akik megfelelő bútorokkal nem rendelkeznek, azok igénybe vehessék azt az ellenséges osztály tagjaitól. A kajdacsi kastélyokból például a fiatal házasok is kaptak bútorokat. Nem feledkeztek el az öregekről, betegekről, árvákról sem. Május 1- ig össze kellett írni a betegeket, magukkal tehetetlen öregeket, árvákat, mert szociális otthonokban, beteggondozókban, tüdőszanatóriumokban, bölcsődékben és napközi otthonokban akarták őket elhelyezni. Sok száz budapesti és környéki gyermek üdült a hőgyészi, a tengelici, a kajdacsi kastélyokban, s az árvák legkisebbjei a len- gyeli kastélyban találtak menedéket. A megyében tüdőszanatórium és erdei iskola létesítését tervezték. A választás Szedresre és Kajdacs- ra esett, de meg nem valósulhatott, mert elbukott a munkáshatalom. (A Szekszárdi Levéltár adatai alapján összeállította: K. Balog János) malmokat, a vendéglőket, a kereskedéseket. A megyében a Tanácsköztársaság idején a kisiparosok — főleg a cipészek — úgynevezett hatósági üzemekben tömörültek, amelyeket teljes joggal a mai ktsz-ek elődeinek tekinthetünk. Szekszárdon az építőipari munkások közül többen ugyancsak szövetkezetbe tömörültek. Levél a paksi cipőüzem alakulásáról Államosítások Röviddel a munkáshatalom kikiáltása után társadalmi tulajdonba vették a bankokat, lefoglalták a bankokban elhelyezett pénzt és az arany-ezüst vagyontárgyakat, államosították az ipart és köztulajdonba került a kereskedelem is. Szekszárdon a Schlesinger-céget, amely később az iparcikkek-élelmiszerek cseréjét bonyolította le, április 8-án vették birtokba a tanácsi szervek. Ebben az időben államosították a többi között a tolnai Stern Ádám lenszövödéjét, majd a mórágyi gránitbányát, a két nagymányoki és a váraljai mészkőbányát, valamint az alsónánai, mórágyi, őcsényi, bonyhádi, nagymányoki, szászvár-mázai téglagyárakat és mészégetőket. Szék szárdon például államosították a Molnár Nyomdát, a villanytelepet, a A párt széleskörű nevelő-ielvilágo- sító munkát fejtett ki a tömegek között. Ennek egyik eszköze a megyei sajtó volt. Március 1-én indult az Igazság című hetilap, majd július második felében a Tolnamegyei Vörös Újság jelent meg, amely a Szocialista—Kommunista Párt Tolna megyei napilapja volt. Eleshangú cikkei nagy szolgálatot tettek az aknamunkát folytató burzsoázia ellen. Tolna megye lakossága nagy lelkesedéssel vett részt a Tanácsköztársaság védelmében. Sajnos nincs adat arra, hogy a megyéből hányán vettek részt fegyverrel a kézben a védelmi harcokban, de egy táviratban Dick György azt írja: „A Vörös Hadsereg toborzása jól halad.” A párt megyei lapja Tolna megyei vöröskatonák
