Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

HUILHA EüÄrSEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 65. szám. ÁEA: 50 PILLÉR Szerda, 1959. március 18. A megye művelődési helyzetéről tárgyalt a képviselőcsoport legutóbbi ülésén A Tolna megyei képviselőcsoport legutóbb Gyönkön tartotta ülését. Az ülésen — amelyeii részt vett Tömpe István, Prantner József, Hos- nyánszki János, Hunyadi Károly, Pé­ti János és Kaszás Imre országgyű­lési képviselők, a Művelődésügyi Mi­nisztérium nevében Bíró Vera és Solymosi László, valamint Takács Mihályné, a megyei művelődési ál­landó bizottságának elnöke — Gyugyi János, a megyei tanács v. b.-elnök- helyettese tartott beszámolót, ismer­tette a megye művelődési problémáit, művelődési eredményeit. A vita során valamennyien elmon­dották véleményüket és a következő főbb elgondolások megvalósítását ja­vasolták: A munkásosztály fokozot­tabb részvételét a kulturális munká­ban, az üzemi kultúrcsoportok tevé­kenységének fokozását, újabb üzemi kultúrcsoportok létrehozását, megyei művelődési tanács létrehozását, azzal, hogy adjon egységes irányt a megye területén folyó kulturális munkának, és végül, hogy a falusi’ rendezvénye­ken a tömegszervezetek is fokozot­tabban működjenek közre. Részlete­sen megvitatták még a falu jelenlegi új helyzetéből, a termelőszövetkezeti községek megszaporodásából adódó feladatokat. Tömpe István elvtárs beszédében' hangsúlyozta: Minden alap megvan ahhoz, hogy a falun jelenleg végbemenő nagy fejlődés következtében adódó fel­adatokat sikerrel oldjuk meg. Még soüat kell dolgoznunk azért, hogy községeink igazi, szocialista köz­ségekké fejlődjenek. Dolgozó paraszt­ságunknak meg kell ismernie a mező- gazdaság új gépeit, sok műszaki is­meretre van szüksége falusi dolgo­zóinknak. A falusi művelődési poli­tikának ezt az irányt kell támogatnia. Segíteni kell a kulturális munkában azokat a tényezőket, amelyek elő­mozdítják a közös munkát, a közös­ségi szellem megerősödését. Meg kell alaposan vizsgálni, hogy a megye sajátságai az új helyzet alapján mi­lyen kulturális munkát igényelnek. Prantner József elvtárs utalt ar­ra, hogy meg kell vizsgálnunk, mi­lyen problémákat vet fel az új hely­zet, az új fejlődés. Napjainkban a kultúrforrada- lomnak szélesebb anyagi és tár­sadalmi feltételei teremtődnek meg. A dolgozók közül sokan most kap­csolódnak be a társadalmi életbe, kü­lönösen a nők. A művelődés dolgozói­nak érezniük kell, milyen nagyszerű lehetőségek állnak most előttük. Vé­gül javasolta, a megyei művelődési osztály tegye vizsgálat tárgyává a kulturális munka igényeit és lehető­ségeit a termelőszövetkezeti közsé­gekben. Brigádok közötti verseny a Dunaföldvári iéss KTSZ-ben Cipt A Dunaföldvári Cipész KTSZ múlt hét szombatján megtartott év­záró közgyűlésén a szövetkezet dol­gozói elhatározták, hogy a párt- kongresszus tiszteletére szocialista munkaversenyt indítanak. A ver­seny a Központi Bizottság március 6-i határozatában kitűzött célok megvalósítására irányul. A brigádok versenyeznek egymással a minőség javításáért, a takarékos anyaggaz­dálkodásért, a termelékenység nö­veléséért. A versenyt havonta értékelik és jutalmazzák. A legjobb eredményt elérő brigád kapja majd meg az er­re a célra kitűzött pénzjutalmat és a szövetkezet pártszervezetének ván­dorzászlaját. Első ízben május else­jén kerül sor a legjobb brigád meg- jutalmazására. — Összesen 73 ezer négyzetméter járda készült el az elmúlt év során megyénkben a községfejlesztési ter­vek végrehajtása során. Vetnek a dalmandi halárban Ilyen széles vetőgéppel bizony gyorsan halad a munka, egy-kettőre földbe kerül a mag. Képünkön a dalmandi Béke Termelőszövetkezet föld­jén tavaszi árpát vet Budai Sándor zetoros és Takács István szövetkezeti tag. Bíró Vera hozzászólásában a Mű­velődésügyi Minisztérium segítségét ígérte a megyében végzendő művelő­dési munkához. A vitát Kaszás Imre, a képviselő- csoport elnöke összefoglalója zárta be. Ö maga is sok problémáról tett említést a megyében megvalósításra váró kulturális feladatokkal kapcso­latban. A képviselőcsoport legközelebbi ülését április 11-én a pincehelyi kór­házban tartja, amelyen a megye egészségügyi helyzetéről tárgyalnak. Kibővített megyei pártbizottsági ülés Szekszárdim Kedden délelőtt 9 órai kezdettel Szekszárdon az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága kibővített pártbi­zottsági ülést tartott, amelyen meg­vitatta az MSZMP Központi Bizott­sága március 6-iki ülésén hozott határozatot, és az abból adódó me­gyei tennivalókat. A pártbizottsági ülésen részt vett Ilku Pál elvtárs, a Központi Bizottság tagja, nép­művelésügyi miniszterhelyettes is. A vitabevezető előadást Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára tartotta. Beszámolójában a többi között ismertette, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezése so­rán az elmúlt hónapokban jelentős sikereket értünk el. A megyében 55 termelőszövetkezeti község van, s a területnek pedig mintegy 60 százaléka van a mezőgazdaság szo­cialista szektorainak kezén. Hang­súlyozta, hogy most az elért eredmé­nyeket kell megszilárdítani, minden segítséget az elmúlt időszakban megalakult termelőszövetkezetek tá mogatására kell fordítani. Részletesen szólt az ipar helyzeté­ről, s megállapította, hogy a megye ipara az elmúlt évi tervét 108 szá­zalékra teljesítette, s ezen belül az élelmiszeripar 115 százalékos ered­ményt ért el. Elemezte annak le­hetőségét, hogy a megye ipara is teljesíteni tudja azokat a feladato­kat, amelyek a Központi Bizott­ság a hároméves terv néhány mu­tatójának határidőelőtti teljesítésé­vel kapcsolatosak. Javasolta, hogy a megye kommunistái csatlakozzanak a Budapesti Pártbizottság határoza­tához és széleskörű munkaversenyt bontakoztassanak ki a pártkong­resszus tiszteletére. A vitában felszólaló elvtársak egyetértésüket hangsúlyozták, s ar­ról a tennivalókról szóltak, amelyek a falusi pártszervezetek megerősíté­se során a párt előtt állnak. A vitában felszólalt Ilku Pál elv­társ is, aki tolmácsolta ,a Központi Bizottság üdvözletét, majd rámuta­tott annak szükségességére, hogy az elért jelentős eredményeket, ame­lyeket a falvakban elértünk, meg­szilárdítsuk. Hangsúlyozta, hogy a pártszervezeteknek igen nagy fel­adatuk van a tavaszi munkák bein­dulásának segítésében, a pártszer­vezetek megerősítésében, s általá­ban a termelőszövetkezeteken belüli pártpolitikai munkának megjavítá­sában. Termelőszövetkezeteiiik életéből A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése során szinte valamennyi termelőszövetkezetünkben többszörö­sére nőtt a taglétszám, a földterület, s mindezek azt a követelményt tá­masztják a termelőszövetkezetek veze tői elé, hogy alaposan vegyék fonto­lóra, készítsék el a tervet, biztosítva a tagság egész évi munkáját és a jó jövedelmet. Tervezgetnek, számolgat­nak a szövetkezetiek. TÍZ HOLD KÖMÉNY — HATEZER RÁNTANI VALÓ CSIRKE — ÖTVEN FORINT EGY MUNKAEGYSÉG­ÉRTÉK Batyalik István elvtárs, a györkö- nyi Szabadság Tsz elnöke nem kis örömmel beszélt arról, hogy 2800 hol­das közös gazdaságukban 350 család talált biztos megélhetésre. A tervek átdolgozása során a szövetkezet ve­zetői előtt az volt a cél, hogy olyan növényeket termesszenek, olyan üzemágakat létesítsenek, amelyek biztosítják a tagság évi munkáját és nem utolsósorban, hogy nagyobb pénzösszeget jelentsen valamennyiük nek. Ezért gondoltak a munkaigényes, szerződéses növények termelésére. A tervmódosítás során a Szabadság Termelőszövetkezet 5 hold dohányt, 20 hold ricinust, 10 hold kömény­magot, 5 hold korai burgonyát és 5 holdon hagymát fognak termelni. A szerződéses növénytermelés mel­lett jelentős bevételre számít a tag­ság a 6000 rántanivaló csirke értéke­sítéséből, amelyből az első szállít­mány májusban indul piacra. Ter­vezgetnek 100 darab sertésértékesí­tést is, melyek zárszámadásig kerül­nek leszállításra. Azonkívül a már évek óta működő kovácsműhelyen kívül asztalosműhelyt is felszerelnek. Csak egy kis hányadát mondottuk el mindannak, ami a 350 szövet­kezeti családnak a megélhetését biz­tosítja. Ha mindet összeszámolnánk, eredményképpen jönne ki, hogy míg az előző tervtel.iesítéskor 42 forint lett az átszámított egy munkaegység értéke, addig az idei őszre a módosí­tásokkal 8 forinttal még emelkedett. Nem megvetendő az 50 forintos mun­kaegység érték, amely gondtalan megélhetést biztosít a tagságnak. A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁS ELLENÉRE IS DOLGOZNAK A TRAKTOROK Sárszentlőrinc szövetkezeti község, a falu gazdái az egy éve alakult Kos­suth és a nemrégen alakult Petőfi Termelőszövetkezetben gazdálkodnak jó eredménnyel. A párnapos kedvező idő beköszöntével a sárszentlőrinciek is ellepték a határt, igyekezve azon, hogy mielőbb földbe kÄüljön a mag. A Petőfi Termelőszövetkezet tagjai példáuT árpát és borsót vetettek már, a zab vetésében pedig a hirtelen ked­vezőtlenre forduló idő akadályozta meg őket. A vetéssel ők nem tudtak haladni, de a traktorok, szám szerint tízen, megállás nélkül dolgoztak. Az újonnan alakult Petőfi Terme­lőszövetkezetben, ahol Ili tag több mint 1100 holdon gazdálkodik, most készítik a járási szakemberek segít­ségével az éves tervet. A terv még nem készült el, annyit azonban meg­tudtunk, hogy őszre nyári vásárlásból 50 darab hasasüszőt kívánnak beállí­tani és vásárolnak ,30 fehér hússertés anyakocát is. A Kossuth Termelőszövetkezetben, ahol a tagok mór egyéves szövetke­zeti múltra tekinthetnek vissza, tehén vásárlását vették tervbe, mégpedig jelenlegi állományuknak majdnem tízszeresét szeretnék év végére be­állítani, ami azt jelenti, hogy egy év múlva a termelőszövetkezetben fejőstehén lesz. 100 LEVELEZŐNK ÍRJA TEVELRŐL Ludas András a teveli Kossuth Tsz-ből tájékoztatta szerkesztőségün­ket. Szövetkezetük ismét 1000 holdas gazdaság lett. A tavasszal például 64 család kérte felvételét, akik a régi tagokkal együtt már részt vesznek a tavaszi munkákban. Ludas András még arról is említést tesz levelében, hogy őszi belépésre újabb 70 család kérte felvételét. SZÖVETKEZETI NAPKÖZI OTTHON A Zomba, szentgál-pusztai Jóbarát­ság Tsz tagjai valóban dicséretre mél­tó dolgot kezdeményeznek. A szövet­kezet elnöke szerint a nyári idényre, a nagy munkák idejére a szövetkeze­ten belül napközi otthont hoznak lét­re és így lehetővé válik, hogy a ter­melőszövetkezet asszony tagjai is ki­vegyék részüket a munkából, örven­detes, dicséretre méltó kezdeménye­zés ez, melyet a megye valamennyi szövetkezetében követni lehet. Ktsz-ek segítsége cs termelőszövetkezeteknek A megye kisipari szövetkezetei között mozgalom indult a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek mun­kájának segítésére. A segítség nem­csak arra irányul, hogy a termelő­szövetkezeti építkezések lebonyolító sával megbízott ktsz-ek a munkákat minél előbb és jó minőségben vé­gezzék el, hanem a számvitel he­lyes módszereinek kialakításában, elsajátításában és mozgalmi téren is segítik majd a szövetkezeteket, így a KISZÖV és a szekszárdi ktsz- ek a szekszárdi Búzakalász Tsz pai- ronálását vállalták el. Tüske Béla, a Gyönki Épületkarbantartó KTSZ főkönyvelője a helybeli Vörös Csil­lag Tsz-nek nyújt segítséget, vál­lalta, hogy hetenként egy napot tölt a szövetkezetben, segíti a számviteli munkát ezenkívül esténként is segít a szövetkezet könyvelőjének. Nagysikerű irodalmi est a Bonyhádi Cipőgyár művelődési otthonában Paksi András KISZ titkár levelé­ből értesültünk arról, hogy a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság nagy sikerű irodalmi estet rendezett a Bonyhádi Cipőgyár művelődési ott­honában. Az estet alapos szervezés előzte meg. Az üzem dolgozói szép számmal megjelentek, jó volt az előadó és ez biztosította a közremű­ködő szereplőkkel együtt a jó han­gulatot is. Oswald Mária az »Uj barázdát szánt az eke«, Horváth Miklós pe­dig a »Csendes Don« című Solohov művet ismertette színvonalasan. Erményi Imre tanár »Solohov mun­kássága, elbeszélései a doni kozá­kok életéről« című előadása magas­színvonalú, friss, eleven volt, em­beri közelségbe hozta a nagy írótj Az irodalmi est műsorát változa­tossá tették a szavalatok. Regős Gabriella és Angyal Ildikó mélyen átélt versmondással aratott megér­demelt sikert. A levélíró elismerését fejezi ki az előadóknak és szavatok­nak, mihez mi is csatlakozunk. Vele együtt elmondhatjuk, hogy a közön­ség szereti hallgatni az irodalmi al­kotásokat, mint ez a Bonyhádi Cipő­gyár irodalmi estjén történt.

Next

/
Thumbnails
Contents