Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

1959. március 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Reálisak, megvalósíthatók a határosat által kitűsött célok Három gyár vezetője a Központi Bizottság határozatáról A Központi Bizottság március 6 -i határozata mint megvalósítható aélt tűzi ki dolgozó népünk elé, hogy ez év végére hároméves népgaz­dasági tervünk néhány legfontosabb mutatójánál érjük el az 1960-ra ter­vezett színvonalat. Megvannak-e ennek lehetőségei, milyen tartaléko­kat lehet feltárni e célok megválást tása érdekében, erről kérdeztük meg három gyár vezetőjét. INNEN —ONNAN Hl%tky Béla, a Paksi Konzervgyár igazgatója: FÖ MÓDSZER A MŰSZAKI FEJLESZTÉS A konzerviparra kettős feladatot jelent a Központi Bizottság határo­zata eme részének megvalósítása. Egyrészt gazdaságosabbá kell tenni a termelést, csökkenteni az önköltséget és növelni a munka termelékenysé­gét, ugyanakkor biztosítani a gyárt­mányok minőségének javításával, a választék bővítésével az életszínvo­nal emelkedése következtében meg­növekedett igények — az év végéig ugyanis e téren is túlhaladjuk a há­roméves terv végére előirányzott színvonalat — minél jobb kielégítését. E kettős célt szolgálja a konzerv­ipar profilirozása. A mi gyárunkban az idén fejlesztjük a légyártást, nem­csak mennyiségben, hanem minőség­ben, választékban is. Bevezetjük a különféle, szénsavval dúsított gyü­mölcslevek gyártását, az eddiginél nagyobb választékban gyártjuk a kü­lönféle sűrített, palackozott ieveket. Már a múlt évben is megnövekedett az igény a palackozott szőlőmusl iránt, az idén ebből 20 vagonnyit gyártunk. Az üveges savanyúságok­nál a múlt évihez képest sokkal na­gyobb arányba*! készítünk különféle kisebb üvegekbe kiszerelt árut. A termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének fő módszere a műszaki fejlesztés. Az idén kor­szerűsítjük befőtt-konyhánkat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy új gépeket szerzünk be, hanem „vonalba állít­juk” ezeket a gépeket, így a mini­málisra csökkentjük az üzemen be­lüli, gyártásközbeni szállítást, ugyan­akkor a szállítást is gépesítjük, szál­lítószalagokkal oldjuk meg. Ez növel­ni fogja a termelékenységet, hiszen kiküszöbölődik a sok felesleges szál­lítás, gyorsítja az átfutást is, ami ná­lunk — mivel romlandó anyagokkal dolgozunk — különös mértékben hat a készáru minőségére. Ezt a „vonalba állítást” «— amikor a különböző gé­pek a feldolgozás műveleteinek sor­rendjében vannak elhelyezve, köztük szállítószalag továbbítja a félkész­árut — megvalósítjuk a savanyúsá­gok és a levek gyártásánál is, sőt műszaki dolgozóink már feladatként kapták a raktári munkák gépesíté­sét is. Pontos számításokat még nem tudtunk végezni a tervezett műszaki intézkedések várható gazdasági ered­ményéről, de bizonyos, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatában kitű­zött célt, az önköltség 2,5 százalékos csökkentését, a munka termelékeny­ségének 5 százalékos növelését üze­münkben biztosítani tudjuk, különö­sen, ha eredeti elképzeléseinket, ter­veinket kiegészítjük a gyár dolgozói­nak a határozat közeljövőben történő megvitatása során tett észrevételei­vel, javaslataival. Varga János, a Dunaföldvári Kender­gyár vezetője: MÉG NEM TARTUNK FEL MINDEN TARTALÉKOT A mi iparágunkban — a rostkiké­szítő iparban — a határozat megva­lósítása nem azt jelenti elsősorban, hogy növeljük a termelést, hiszen az, hogy mennyit termelünk, döntően attól függ, mennyi kendert kapunk a mezőgazdaságtól. Termelési terv mennyiségbeni túlteljesítését éppen ezért nem tűzhetjük ki célul. Arra kell törekednünk, hogy a r endelke­zésre álló nyersanyagból minél több, minél jobb minőségű készárut „hoz­zunk ki”, természetesen minél alacso­nyabb önköltséggel. E téren sokat fejlődött üzemünk az elmúlt években, amikor is a rostki­készítés munkáját — az áztatás ki­vételével — úgyszólván teljesen gé­pesítettük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése terén már kimerítettünk volna minden tartalé­kot. Igaz, hogy olyan nagy „ugrás” most nem lehetséges, mint amit a gépesítéssel tettünk, de számos ki­sebb jelentőségű intézkedésre van le­hetőség, amelyek összeségükben már jelentősen javíthatják üzemünkben a termelés gazdaságosságát. E héten például egy kísérletet vé­geztünk a pozdorjalemez üzemben. — A kikészítésnél keletkező pozdor- ját itt dolgozzuk fel bútorlappá. — Tízszer száz kilogramm pozdorjánál a rostálás után visszamaradó nagy­szemcséjű, tehát véglegesen hulladék ba kerülő pozdorjából kiszedtük a gé­pek által bent hagyott kócot. Száz­kilónként 8—12 deka, a tíz mázsánál összesen 105 dekagramm kóc volt az eredmény. Ez azt jelenti, hogy na­ponta mintegy 15 kiló kócot tudunk így megmenteni. Még ha egy dol­gozót foglalkoztatunk is ezzel — csökkent munkaképességű munkás is megfelel erre — akkor is megéri, hi­szen napi 120 forintot jelent, de az új bútorlap-üzemben géppel oldjuk meg a kóc kiválasztását. Az áztatásnál mindig rontotta az eredményt, hogy ha egy-egy kéve kibomlott, azt a berakok nem kötöt­ték újból össze, így ebből az anyag­ból kaparék lett, amiből már csak alacsonyabb értékű kócot lehetett gyártani. Maguk az áztatásnál dol­gozó kommunisták kérték, hogy a szerződésbe vegyük be, a kaparék után csak feleannyi bér járjon, mint a kévében áztatott kóróért, így a be­rakok anyagilag is érdekelve legye­nek a lelkiismeretesebb munkában. Az öntudatosabb áztatósok segítettek meggyőzni többi társaikat is ennek igazságosságáról. Ezzel az intézkedés­sel is javítjuk a termelés gazdasá­gosságát. Egyébként az áztatást — szemben a korábbi évek gyakorlatá­val, amikor áprilisban kezdtünk és késő ősszel végeztük be, így az őszi áztatásnál nagy volt a veszteség, a minőségromlás, most már e hét ele­jén kezdtük meg a munkát és ősszel is korábban fejezhetjük be. i Tengeréi Gyula, a Dombóvári Fém­tömegcikkgyártó Vállalat igazgatója: ELSŐSORBAN AZ ANYAGOKKAL KELI, TAKARÉKOSKODNUNK Az új termelői árak bevezetése a korábbinál sokkal inkább érdekelté tesz bennünket az anyagokkál való takarékosságban, az új anyagárak­kal pillanatnyilag veszteségesen dolgozik a vállalat. Éppen ezért ná­lunk elsőrendű feladat az anyaggal való fokozottabb takarékoskodás. Ezt egyrészt úgy akarjuk megva­lósítani, hogy fokozatosan kiterjeszt­jük üzemünk tevékenységét a mun­kaigényesebb gyártmányokra, a ja­vításokra és szolgáltatásokra, ami egyébként feladata is egy tanácsi vállalatnak. De annak ellenére, hogy A szemerkélő esőt, csípős, hideg, télies szél hajtotta felénk. Néha egy-egy hópehely is elszáguldott sze műnk előtt a szél karjai között. Ket­ten ballagtunk az utcán, későnhul- lott falevelek lapultak az út sarába cipőnk alatt... Kevesen jártak az ut­cán, s aki mellett elhaladtunk, az is pillanatok alatt eltűnt a domb­oldalon kanyargó utca valamelyik kiszögelő háza mögött. Gondolatban már ott voltam annál az embernél, akihez igyekeztünk. A sejtető köz­lések alapján megpróbáltam elkép­zelni a házat, ahová útitársam ve­zet: a szűk udvart, a kerítés előtt a kúttal, az alacsony, régimódi házat, beljebb az idejétmúlt divat szerint berendezett szobát, ahol... még mesz- sze van, csak a gondolatom járt ott, a gondolat sokszor megelőzi az em­bert, és az ember cselekvését. Még csak itt járunk a téren, jobbról mel lettünk a templomtorony magaso­dik, a templomok körül szokásos, rendezett parkszerű környezetből... Balról az iskola: ez volt 1919-ben a községháza, s a Tanácsköztársaság j bukása után, itt ítélkeztek az elfo- ' gott kommunisták fölött. Nemcsak a tamásiak fölött, ide hozták a kör­az elmúlt évben műszakilag is sokat fejlődött a vállalat, vannak még le­hetőségek ezen a területen is, ame­lyek kihasználásával csökkenteni tudjuk az önköltséget és növelni a termelékenységet. A kézi munkát minden fontosabb gyártmánynál, műveletnél géppel váltjuk fel. Már folyik a fenekelőgép próbaüzemel­tetése, rövidesen teljesen ezzel fog­juk helyettesíteni a különböző edé­nyek, vödrök stb kézi fenskelését. A kézi falcolás kiküszöbölésére már megrendeltük a vonalhegesztőgépet, ennek üzembe helyezésével nemcsak a munka válik termelékenyebbé, ha­nem lemezanyagot is tudunk megta­karítani, a lemez leszabásánál ugyan­is már nem lesz szükség akkora rá­hagyásra, mint amikor falcolással kell dolgozni. El akarjuk érni, hogy az önköltsé­get — az új anyagárakkal is — az árbevétel alá szorítsuk. Ezzel mi is hozzájárulunk a párthatározat meg­valósításához. Az Iregszemcsei Kutató Intézet mezőgazdasági szakemberei — ahogy erről már röviden hírt ad­tunk — a tamási járásban nyolc termelőszövetkezet patronálását vállalták. E cikk keretében — a szakemberekkel történt beszélge­tés alapján — a tsz-eknek nyúj­tott elméleti és gyakorlati segít­ségről számolunk be. — Munkánk középpontját a já­rásban újonnan megalakult négy termelőszövetkezet segítése, vala­mint a két nagyobb arányban fel­fejlődött szövetkezet megszilárdí­tása képezi. Magyarkeszi község­ben eddig nem volt tsz. Az idén három termelőszövetkezetbe tö­mörült a község lakossága. Első­sorban az elinduláshoz kellett se­gítséget és önbizalmat adni az em bereknek, akik valahogy úgy érezték magukat, mint a katonás­kodást kezdő regruták. Segíteni kellett a számukra új, szervezeti életforma kialakításában és ab­ban, hogy egy pillanatig se állja­nak meg a mezőgazdasági mun­kák. — Jelenleg a helyzet felmérésé­vel és az ideiglenes vetési tervek elkészítésével foglalkozunk — ad­ják meg a tájékoztatást Vermes János és Simon József tájkutatók, akik napokat töltöttek Magyarke­szi községben. Az elméleti segít­ségadás mellett a szakemberek intézkedtek arról, is, hogy a gép­állomás megfelelő számú erőgépet adjon és hogy idejében megkaphas sák a műtrágyát. Segítséget adtak a vetőmag biztosításában is: 65 nyékbelieket is, még Dombóvárról is... Lépteink a piactér kövezetén ko pognak, kettőnkké kísérőmmel együtt, s úgy hangzik, mintha a föld dobogna alattunk. Itt botozták meg azokat a kommunistákat, akiket nem végeztek ki, akikre talán több szenvedést mértek, mint a kivégzet­tekre, mert azoknak a rövid halált szánták, és rótták ki, nekik pedig a kínzatást, a megszégyenítést, bot­ütést a piactéren, a falu népe előtt... Ismét szűk, sűrűtörésű utcák... s előttünk lent a völgyben a vasút távolbavesző csíkja kígyózik. — Itt van a ház — mutatott kí­sérőm, az öreg Nyirő Pál domboldal bán meghúzódó hajlékára. Még mon dani akart valamit, de látva, hogy elmerülök a környezet szemlélésé­ben, csak nyelt egyet, aztán meg­sodorta a bajuszát, figyelve a tekin­tetemet, hogy az mikor pihen meg a korhadtdeszkájú kapun, melyet azonnal kész volt kinyitani előttem. Csúszós, esőtől csillogó udvar, rég meszelt fal, roggyant kerítés, bent a A Tanácsköztársaság kikiáltása 40. évfordulójának tiszteletére az ozorai úttörők a tavaly folyamán 40 fából álló kis ligetet létesíte­nek. Az általuk elültetendő 40 fa­csemete szimbolizálja az első pro­letárhatalom kikiáltásának 40. év­fordulóját. * Társadalmi építőbrigádot alakít Szekszárdon a különböző üzemek mintegy 50—60 festő, kőműves, asz­talos és ács szakmunkása, akik helyreállító, javító munkálatokat vé geznek a szekszárdi Búzakalász és Haladás Termelőszövefkezetek gaz­dasági épületein. A Városgazdálko­dási Vállalat önkéntes kőművesbri­gádja már e héten el is kezdte se­gítő munkáját, amikor a Búzakalász Termelőszövetkezetnél a hét végén másfél napi szakmunkát végeztek társadalmi munkában. * A nemzetközi nőnap ünnepsé­gein megyénk 35 községében mint egy 7200-an vettek részt. mázsa zab, ezenkívül napraforgó és borsó vetőmagot biztosítottak megfelelő térítés ellenében. Kiss Béla, az intézet tudomá­nyos osztályának vezetője a fel­fejlődött ujiregi Béke Tsz-t pat­ronálja. Munkájáról szerényen a következőket mondja: — A tsz őszi kalászos vetése a felszaporodott taglétszámhoz vi­szonyítva nem mondható kielégítő nek: A kenyérgabona mindössze a szántóterület 29 százalékát képe­zi. — Ennek ellensúlyozására a ka­pások vetéstervét úgy állítottuk össze, hogy a 'tsz pénzbevételre te­hessen szert. Emellett természete sen figyelembe kellett venni az ál­latsűrűség növekedésével járó ta­karmánytermelést is. A tsz szán­tóterületének 35,5 százalékán ka­pásokat termelünk, figyelembevé- ve a nemzetgazdasági érdekeket, cukorrépát és napraforgót, ezen belül 21,6 százalékon kukorica tér melést terveztünk. Hasonlóképpen terveztük be a pillangósok terme­lését is: a somkorót és lencsét, az étkezési- és takarmányborsót, amelyeket jórészben értékesítésre termelünk. — A táblák kialakítását, a ve­tésforgók elkészítését nehezítik az újonnan belépők által behozott kisparcellák. Ennek áthidalására ott, ahol lehetőség van, az őszi kalászosok mellé tavaszi kalászo­sokat vetünk, így csökkenteni tud juk az úgynevezett »foltokat«. Az évelő pillangós területeket pedig egyelőre meghagyjuk, és ott ahol sízobában pedig az ágyon ott ül az öreg Nyirő Pál, akire 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után hu­szonöt botütést mértek a fehérek a község piacterén... 1. Negyven évvel ezelőtt történt, 1919. augusztusában... Búgott a csép lőgép az egyik gazda szérűjén. A munkások izzadva szórták a kévét a kazalról a gép asztalára. A szalma­kazalról, az elevátor alól az egyik munkás lekiáltott a fa alatt ácsor­gó vízhordó gyereknek. — Pista! Te! Hozz egy kis hideg vizet! — Hang­ját elnyelte a gép búgása, aztán kö­högni kezdett, s a szalma, amit a gép könyörtelenül szállított, már majdnem eltemette. Az etető, mint egy gépember szinte másodpercnyi pontossággal eresztette a megbontott kévéket a dobba... Az egyik kéve­vágó lány felszisszent és visszakap­ta a kezét, mert amint az utca felé nézett, észrevette az udvaron át fe­léjük közeledő katonatiszteket, s A Dombóvári Kulturális Rendező Bizottság március 11-i ülésén kije­lölték az ifjúsági kulturális sereg­szemle bírálóbizottságait és megbe­szélték azok feladatait. * A »Szabó Erzsébet kulturális seregszemlére-« a pedagógusok köz reműködésével jelentős előkészü­leteket tesznek az iregszemcsei KISZ-szervezetnél. Tánccal, kó­russal, citeraszólóval és szavalat­tal neveztek be a versenyre. A já­rásban rajtuk kívül még négy KISZ-szervezetnél készülnek a se­regszemlére. * A • szélesedő patronázs-mozgalom keretében a Szekszárdi Vasipari Vál lalat a Búzakalász Termelőszövetke­zet, a palánki kórházi kertészeti gaz daság pedig a Haladás nevű, zöldség termeléssel és gombatenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezet patro­nálását vállalta. közbeeső kistáblán, őszi kalászos van, ezeket lucemamaggal vetjük felül, az egységes táblák kialakí­tása céljából. — A tervek elkészítésénél ter­mészetesen figyelembevettük az állatállomány felfejlődését is: si­lókukoricát a szántóterület 5,1 szá zalékán, évelőpillangóst pedig az össz-szántóterület 15,8 százalékán termelünk. A jelenlegi vetésterv véleményem szerint alkalmas áru­termelésre, de alkalmas arra is, hogy kialakulhasson egy maga- sabbszintű állattenyésztés, amely a későbbiek során nagyobb jöve­delmet biztosít. Mészáros László, az intézet nö- vénynemesítési osztályának veze­tője a kertészet kialakításában ad segítséget a tsz-eknek. A tervek szerint, ahol lehetőség van, 5—10 holdas kertészetet létesítenek. A magyarkeszi Hunyadi Tsz tagjai 10 holdon kertészkednek majd, s ebben a munkában bizton számít­hatnak Mészáros László kutató ■'segítésére. Az Iregszemcsei Kutató Intézet nyolc szakembere, — azok is akik ről névszerint nem emlékeztünk meg — a helyszűke miatt, ko­moly segítséget adnak a környe­ző termelőszövetkezeteknek. Ez a segítség azonban még hatásosabb lehetne, ha az intézet megkapná azt a régi idők óta megígért te­repjáró autót, amely gyorsabb utazást és nagyobb mozgási lehe­tőséget biztosítana. meglepetésében ottfelejtette az uj­ját a kés előtt. — Pali bácsi! Katonák jönnek, — suttogta a lány, vérző ujját rongyos kötényébe törölgetve. — Minek jönnek? Az etető egy pillantást vetett hát­ra az udvarra, közben kezével a ké­ve után nyúlt, s amikor visszafor­dult, vállát megrántva válaszolt: * 1— Majd megmondják, hogy mit akar­nak. Szókimondó embernek ismerték, olyannak, aki nem riad vissza a sa­ját árnyékától, amellett igazságos­nak is, ezért választották meg ban­davezetőnek a munkások. Hátra sem pillantott aztán, csak tömte a dobot, s amikor a nevét kiáltotta az egyik zsákoló, megborzongott. —Mi van? — szólt le a zsákoló- hoz, aki mellett ott állt a két fehér katonatiszt. — Veled akarnak... — Jöjjön le! — vágott közbe az egyik katona. — Lemehetek, — mormogta ma­ga elé Nyirő, s rosszat sejtve, félre­lökte a feléje nyújtott kévét... (Folytatjuk.) ATÁDI GÉZA Az iregszemcsei mezőgazdasági szakemberek segítsége a tsz-eknek POZSONYI IGNÁCNÉ Huszonöt bet...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents