Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-28 / 74. szám
2 TOLNA MEG VEI NÉPÚJSÁG 1959. március S8. Á világ munkásosztályának ereje az összefogásban, a nemzetközi proletárszoiidaritásban rejlik Hruscsov beszéde a Lipcsében megtartott össznémet munkáskonferencián Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok ma közlik Hruscsovnak március 7-én a 9. össznémet konferencián, Lipcsében mondott beszédét. Hruscsov, miután röviden jellemezte a Szovjetunió és a kapitalista világ között az októberi forradalom óta kialakult kapcsolatokat, a jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozott. — A mai helyzet marxista—leninista elemzése alapján az a véleményünk — mondotta Hruscsov —, hogy a háború már nem elkerülhetetlen. Nem azért, mintha az imperialisták okosabbá, vagy jobbá váltak volna, hanem azért, mert gyengébbek lettek, a béketábor pedig erősebb. — Körülbelül így fejezhetjük ki magunkat: az imperialisták szeretnék megsemmisíteni a szocialista országokat, miként az éhes farkas szeretné felfalni az oroszlánt. De a farkas gyomra kicsi és fogai elkoptak, eltompultak. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a világ munkásosztályának ereje az összefogásban, a szervezettségben. a nemzetközi proletárszoli- d.aritásban rejlik, s a nemzetközi munkásmozgalom most egy hatal más, növekvő és izmosodó erőre támaszkodik. Ez az erő: a szocialista országok hatalmas tábora. — Meggyőződésünk, hogy ha az im perialisták háborút robbantanak ki a szocialista országok ellen, ez a háború a kapitalizmus pusztulásával végződik. Hruscsov hangsúlyozta. hogy a Szovjetunió és az összes szocialista országok nemzetközi és belső helyzete szilárd. A Szovjetunió, a győzelmes szocializmus országa, és a többi szocialista ország is fejlődésében egyre magasabb fokra emelkedik. j Hruscsov ezután a nemzetközi prob j lémákat fejtegette: — A német kérdés — jelentette ki — sarkalatos problémája a háború és a béke kérdésének, a nemzetközi súrlódások és konfliktusok egyik fő forrása. Ezért állhatatosan törekszünk a német kérdés rendezésére. A jelenlegi viszonyok között a legésszerűbb kivezető út a békeszerződés aláírása- a két német köztársasággal. A békeszerződés megkötése — amely i semmit sem változtat, hanem inkább lerögzíti a háború után Európa szívében kialakult helyzetet — döntő lépés lenne a nemzetközi helyzet ren dezésére, a két fél közötti bizalom megteremtésére. — A Szovjetunió, a szovjet dolgo- j zók mindig Németország egységét ki- ! vánták és azt kívánják ma is. Annak idején éppen a nyugati hatalmak kormánykörei kiáltozták, hogy fel kell darabolni Németországot, az ő ténykedéseik eredményezték az Önök hazájának megosztottságát. A mi kormányunk, Sztálin viszont, állhatatosan és következetesen a német egység gondolata mellett szállt síkra. Mi most is szilárdan kitartunk ezen álláspont mellett. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német egység helyreállításának kérdését elsősorban a munkásosztály szempontjából kell megközelíteni. Aki a munkásosztály érdekeit képviseli, annak még csak a gondolatában sem merülhet fel az, hogy Németország újraegyesítése után a Német Demokratikus Köztársaság munkásai és parasztjai, akik létrehozták munkás- paraszt államukat és sikeresen építik a szocializmust — elveszítsék minden vívmányukat és hajlandók legyenek úgy élni. mint azelőtt: kapistalista rabságban. — Ha mi hozzájárulnánk, hogy az egységes Németország kapitalista alapon jöjjön létre, ez szégyen lenne ránk, munkásokra, a jövő nemzedék előtt. Most, amikor a kapitalista vi- "M CD K CZ) ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD A lottó e heti nyerőszámai: 2, 31,38, 54, 61 diobobobobcdbcdbcdb lúg azt javasolja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság rovására állítsuk helyre Németország egységét és így leszűkítsük a szocializmus frontját, mi nem járulhatunk hozzá ehhez. Hruscsov kijelentette, hogy most nem lenne reális Németország egységének olymódon való helyreállítása, hogy megszüntetik Nyugat-Német- országban a kapitalista rendszert, és bevezetik a munkásosztály hatalmát. Ámde, még irreálisabb az olyan ábránd, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban megszüntetik a szocialista vívmányokat, felszámolják a munkások és parasztok hatalmát. Hruscsov megjegyezte, hogy a bur- zsoá világ képviselői a demokrácia bajnokainak szerepében fellépve össznémet választásokat követelnek. Amikor ezt a demagóg jelszót felröppentik — mondotta Hruscsov —, megfeledkeznek róla, hogy egyszer már kompromittálták magukat egy hasonló dologgal. Genf ben annak idején megegyezés jött létre, hogy két éven belül egyetemes választások lesznek Vietnamban. A két év már régen letelt, de választásokat még mindig nem tartottak, mert az imperialisták tudják, hogy a választásokon az egész vietnami nép a munkás-paraszt kormány zászlaja alá tömörülne. Hruscsov a továbbiakban emlékeztetett rá, hogy a szovjet kormány javaslata: kössék meg a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Várjuk a választ — jelentette ki. Nekünk az az álláspontunk, hogy legjobb lenne aláírni a béke- szerződést mind a két német állammal, de ha ez nem történik meg, akkor kénytelenek leszünk aláírni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. — A Német Demokratikus Köztársasággal kötendő békeszerződés aláírása nagy jelentőségű lesz. A német nép megkapja a régóta, várt békeszerződést. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nem akarja aláírni a béke- szerződést, akkor bonyolulttá válik a helyzet a Német Szövetségi Köztársaságban. — Ha már most meg lehetne alakítani a két német állam konföderációját — mondotta Hruscsov —, ez szintén jó lenne. De a kapitalisták félnek a konföderációtól. A kapitalista urak, úgy látszik azt akarják, hogy mi, a Szovjetunió és a többi szocialista ország — segítsünk nekik felszámolni a Német Demokratikus Köztársaságot. Nem uraim — jelentette ki Hruscsov —, mi nem teszünk Önöknek szívességet ebben a piszkos dologban, mi a német munkásosztályt támogatjuk. Hruscsov külön foglalkozott a határok kérdésével. A történelem arra tanít — mondotta —, hogy rém a konferenciák változtatják meg az államhatárokat. így tehát a Németország jelenlegi határai csak háborúban változhatnának meg. Csakhogy a mai helyzetben mind az egyik, mind a másik fél rendelkezik elég józan ésszel hozzá, hogy ne bocsátkozzék hadműveletekbe a határok meg- áltoztatásáért. így tehát el kell ismerni a határokat úgy. ahogyan jelenleg vannak. Hruscsov megjegyezte, hogy a határok kérdése nemcsak a németek számára érzékeny kérdés. Ez igen éles probléma sok kapitalista állam számára is. Ugyanakkor a szocialista forradalom győzelme következtében egész sor országban a határok kérdése más jellegűvé vált és nem olyan éles, mint a kapitalizmusban. — Mindamellett fennáll ez a kérdés a szocialista országokban is. Nekünk azonban az a véleményünk — fűzte hozzá —, hogy nekünk kommunistáknak a határok kérdése nem fő kérdés, emiatt nem lehetnek konfliktusok a szocialista országok között. — A szocialista tábor szuverén országai között széleskörű együttműködés bontakozik ki a gazdasági, a politikai és a kulturális élet minden területén — folytatta Hruscsov. Ami a jövőt illeti, én úgy képzelem, hogy a szocialista országok további fejlődése az egységes szocialista világrendszer további erősödését eredményezi majd. Egymás után tűnnek majd el a gazdasági sorompók., amelyek orszá- ganikaf a kapitalizmusban elválasztották. Erősödni fog a szocialista világrendszer közös gazdasági bázisa és ez végeredményben tárgytalanná teszi a határokat A határok kérdése a mai értelemben fokozatosan megszűnik — mondotta Hruscsov. — Egyetlen szuverén szocialista ország sem zárkózhat saját határai mögé és nem támaszkodhat kizárólag a maga erejére, gazdaságára. — Ugyanakkor az imperialista nagyhatalmak szószólói a háború befejezése óta sokat beszélnek arról, hogy az országoknak nem kell törekedniük nemzeti szuverenitásukkal. Az imperialista nagyhatalmaknak érdekük az országok nemzeti függetlenségének megszüntetése, hogy szabad kezet kaphassanak az illető országok népeinek gazdasági és politikai leigázására, annál is inkább, mert ezek az országok a határok és vámok rendszerével bizonyos fokig megvédhetik érdekeiket. , — Nem nehéz meggyőződni arról, j hogy az imperialista főkolomposok ! és ideológusok a nemzeti szuveré- \ nitás korlátozásának és a vámhatárok enyhítésének hirdetésével tulajdonképpen olyan politikát folytatnak, amelynek célja az illető orszá- j gok alárendelése a nagy imperialis- | ta monopóliumok érdekeinek. Ilyen J körülmények között az országok szu : verénitásának megszilárdítása haladó törekvés, amely elősegíti a népek nemzeti függetlenségének megszilárdítását. — Mi, kommunisták szilárdan bízunk terveink realitásában — hangsúlyozta a továbbiakban Hruscsov — és világos elképzeléseink vannak, milyen irányban fejlődnek majd a Föld népeinek kapcsolatai. — A kapitalizmussal folytatott békés versenyben a szocializmus épí tésében elért sikereinkkel hatunk majd a világ munkásainak és dolgozóinak gondolkodására és érzelmeire — mondotta Hruscsov. Rövidesen az egy főre eső termelésben megelőzzük a leggazdagabb és legerősebb kapitalista országokat, tovább csökkentjük a munkaidőt, újabb sikereket érünk el a tudomány és a kultúra fejlesztésében. Akkor pedig a kapitalista országok lakosai még jobban meggyőződnek majd a szocialista rendszer előnyeiről, és maguk döntik el: tűrjék-e to vább hazájukban a kapitalista rendszert. Hruscsov végezetül hangsúlyozta, jelenleg mindannyiunk számára a legfontosabb feladat a béke fenntartása. A békéért, a háború ellen folytatott harcban különösen nagyjelentőségű a világ munkásosztálya egységének és összefogásának fenntartása és erősítése. Megnyílt a Szovjet Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlése Moszkva: (TASZSZ) Március 26-án Moszkvában megnyílt a Szovjet Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlése. A közgyűlést Alekszandr Nyesz- mejanov, az akadémia elnöke nyitotta meg. A szovjet tudomány fejlesztésének főbb irányzatait a termelési folyamatok automatizálásának elméletében és gyakorlatában a szabályozható termonukleáris reakciók problémájának, az életjelenségek fiziko-kémiai alapjainak kiderítésében jelölte meg. Ezt követően Alekszandr Topcsi- jev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke és tudományos főtitkára tartott beszámolót a szovjet tudomány feladatairól az elkövetkező hétéves tervben. A vietnami párt- és kormánylciildiittséa búcsúlátogatása dr. Müanicb Ferencnél és Rúnái Sándornál A vietnami párt- és kormányküldöttség Vo Nguyen Giap, a Vietnami Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének első helyettese vezetésével — eluta zása előtt pénteken búcsúlátogatást tett dr. Münnich Ferencnél, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökénél és Rónai Sándornál, az országgyűlés elnökénél. A csütörtökön Moszkvában átadott nyugati jegyzékek visszhangja Nyugati hírügynökségek beszámol nak a csütörtökön Moszkvában átadott nyugati jegyzékek első visszhangjáról. Washington: A DPA tudósítója szerint washingtoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a nyugati jegyzékek »megfelelő mozgási szabadságot biztosítanak a diplomatáknak.« Az AP szerint Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország általában kedvezően fogadták a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokra vonatkozó amerikai tervet és ez a kedvező fogadtatás tükröződik a három hatalom válaszjegyzékében is. New York: Az AP hírügynökség kommentárja rámutat, hogy még mindig jelentősen eltér egymástól a nyugati hatalmak álláspontja. Ez az elvi különbség elsősorban a csúcs- értekezletre vonatkozóan nyilvánul meg. Ebben a kérdésben Nagy-Britannia tanúsítja a legnagyobb rugalmasságot. Az AP megjegyzi, hogy mindezek ellenére remény van rá, hogy a nyugati hatalmak áthidalják a nehézségeket, hiszen mindnyájuknak érdeke a tárgyalások megkezdése. Az AP hangsúlyozza, hogy de Gaulle a legtartózkodóbb a csúcsértekezlet gondolatával szemben. Róma: Az AP jelenti Rómából: az olasz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Olaszország helyesli nyugati válaszjegyzékek álláspontját. A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Fran ciaország a jegyzékek átadása előtt tanácskoztak Olaszországgal és más NATO-tagállamokkal. Bonn: Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke azt a reményét fejezte ki, hogy végetér a négy hónap óta tartó jegyzékváltás és az érdekelt felek vegre leüljenek a tárgyaló asztalhoz. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata New York: (TASZSZ) Az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat elítéli az Egyesült Államok kongresszusának bel- és külpolitikáját. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a széles néptömegek támogatásával követelni kell a kongresszustól: Vessen véget a háborús uszításnak, szüntessék meg az atomfegyver-kísérleteket és a fegyverkezési versenyt. Ismerjék el a Kínai Nép- köztársaságot. Bővítsék a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmet, béke és barátság kell a népek és nemzetek között. Elengedhetetlenül szükséges továb bá minden munkásellenes törvény hatálytalanítása, a munkahét csökkenése bércsökkenés nélkül, a legalacsonyabb munkabérek emelése, valamint az olyan törvényhozás, amely igazi polgárjogot biztosít és szavatolja, hogy a négereket a teljes egyenlőség elve alapján haladéktalanul bevonják az amerikai élet minden területére. A nyuiatnémet miliiarizmus háborús tervei került a bonni hadügyminisztérium egy titkos okmánya Nyilvánosságra Berlin: (MTI) A Neues Deutschland csütörtöki száma kivonatokat közöl a bonni hadügyminisztérium egy titkos okmányából, amely a következő címet viseli: »A lélektani hadviselés, mint a háború és a katonai vezetés új területe.« A dokumentumot 1959. március 4-én készítették és tartalmazza a Strauss-féle hadügyminisztériumnak a lélektani hadviselésre vonatkozó utasításait. A dokumentum a többi között ilyen megállapításokat tesz: »A háborút többé nem lehet csupán katonai célokra és módszerekre vagy meghatározott harci területekre és időszakokra korlátozni. A világnézetek totális szembenállása korunk permanens békétlenségét okozza. Ezért van szükség a harcra minden eszközzel, minden területen.« Ez, mint a Neues Deutschland megjegyzi, a totális háború meghirdetése új formák között. A dokumentum a továbbiakban ázt fejtegeti, hogy milyen nagy szerepe van a »lélektani hadviselésnek«. »Arról van szó, hogy az ellenfelet védtelenné és saját akaratunk játékszerévé tegyük r— mondja. A lélektani hadviselés hatással van az ellenfél lakosságára és katonai egységeire és azok bomlását okozza.« A titkos dokumentum egyébként több helyen beszél »a hideg és a melegháború elmosódó határáról«. A Neues Deutschland megjegyzi, hogy az Adenauer-kormány és a német militaristák háborút készítenek elő és e háború részének tekintik a lélektani hadviselést. A lélektani hadviselés feladata, hogy revans- szellemmel töltse el a nyugat-német katonákat és alkalmassá tegye őket a szocialista országok ellen viselendő háborúra. A lélektani hadviselés feladata, hogy a nyugat-német 1 alias ságot hozzászoktassa az atomháború gondolatához és egyúttal megakadályozza a kalandorpolitika ellen való fellépést. „ Az Egyesült Államok elnöke téved" Az Izvesztyija kommentárja Moszkva: (TASZSZ) Eisenhower elnök március 25-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy tudomása szerint a Szovjetunió már békeszerződést kötött az NDK-val és néhány hónap pal ezelőtt beterjesztette az okmányt az ENSZ-hez. Később, amikor ismét kérdést intéztek hozzá, az elnök elismerte, lehet, hogy téved, de biztos benne, hogy a Szovjetunió néhány hónappal ezelőtt valamilyen okmányt benyújtott az ENSZ-nél. Az Izvesztyija pénteki számában megjegyzést fűz az elnök tévedésé- hez. »Természetesen figyelmen kívül lehetne hagyni ezt a tévedést ; vagy nyelvbotlást — írja —, de a né met kérdés békés rendezése annyira fontos probléma, hogy ebben semmiféle 'nyelvbotlást, különösen pedig helytelen értelmezést nem lehet megtűrni. Itt a legmesszebbmenő vi lágosságra van szükség. Nem a Szovjetunió a ludas benne, hogy a németek békeszerződés tervezete — sajnos — ma is csak tervezet még. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a Szovjetunió máris valamiféle békeszerződést kötött volna a Német Demokratikus Köztársasággal, s hogy e szerződést már aláírták és az ENSZ-nél benyújtották volna, ez nem felel meg a valóságnak.«
