Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-22 / 69. szám
1969. március 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 FALURÓL FALURA a dombóvári járásban Dz ipar segítsége a tsz-eknek A Dombóvári * Cementipari Válla lat — figyelembe véve a termelő- szövetkezetek gazdasági építkezéseit — előregyártott szarugerendákat és födém tálcákat készít. A vállalat a második negyedévben tervezett 50 000 darab előregyártott elemekből 100 000 darabot készít. Emellett járdaszegélyeket és járdalapokat, s a lakosság igényeit figyelembe véve, egyéb cementipari készítményeket is gyár tanak. Hasonló vállalást tettek a dombóvári, valamint a szakcsi téglagyárak is. A négy téglagyár 1 200 000 darab tégla készítését vállalta terven felül. Ebből a mennyiségből 200 000 darabot vállalt a kiskapaci- tású Szakcsi Téglagyár, amely a pénteki nappal meg is kezdte a nyerstégla gyártását. Húszezer köbméter földet mozgatnak meg Mucsiban Büszkén hirdeti a falu szélén az újonnan felállított helységtábla: Gyulaj szövetkezeti községgé alakult át. Négy szövetkezetbe tömörült a község lakossága és a több mint 5000 holdas szántóföldön a dalmandi gépállomás szántótraktorainak munkája nyomán egymásután tűnnek el az egyéni, kisparaszti gazdaságra jellemző nadrágszíj percellákat elválasztó mezsgyék. A dalmandi gépállomás húsz erőgéppel dolgozik a falu határában. Mindenfelé, amerre a szem ellát, népes a határ, szántanak, vetnek a négy nagyüzembe tömörült szövetkezeti parasztok. A Rákóczi Tsz-ben új tagokból egészítették ki a vezetőséget. Az elmúlt napokban megtartott közgyűlésen egyhangú határozatot hoztak a jószágállomány fejlesztésére. Az elmúlt években ugyanis az volt a gyakorlat — amelynek helytelenségét ma már maguk is belátják —, hogy a közös állatállomány rovására túlzottan a háztáji gazdaságát fejlesztette a tagság. „Ezen változtatni kell” — határozott a közgyűlés. A 120 tag egyhangúan döntött az állatállomány fejlesztéséről. Hasonló a helyzet a Szabadság Tszn GYULAJ termelőszövetkezeti község ben is ahol a fentieken kívül a közgyűlésen foglalkoztak a tagok nevelésének kérdésével és a szocialista tulajdon védelmével is. Az újonnan alakult Kossuth Tsz- ben a tavaszi vetési munkákkal egyidőben a közös állatállományt is kialakítják. A tagok a bevitt állatok takarmányozásához szükséges etetnivalót hordják össze. Ezenkívül építenek és pedig saját erőből: egy nagyobb nyári süldőszállást, amelyhez a községi tanács is segítséget adott. Az újonnan alakult termelőszövetkezetnek saját gatter- fűrésze van, s megkezdték a tanácstól kapott faanyagok megmunkálását. Az Uj Barázda Tsz-ben különösen, nagy volt a fejlődés, 83-ról 270-re emelkedett a taglétszám. A jól bedolgozott és alapszabály szerint működő tsz-ben a régi és új tagok foglalkoztatása nem okozott különösebb gondot. A tél folyamán 17 holdon gyümölcsöst telepítettek. Készítik elő a halastavat a tavaszi benépesítésre, vetik a tavasziakat. Ahogy Hosszú elvtárs, a tsz egyik alakító tagja mondja, soha nem látott lendülettel folyik a munka. — Nálunk a tsz felfejlődése folyamatos volt, ennek megfelelően vontuk be a munkába az új tagokat is. A zárszámadás óta rendszeresen adtunk tagjainknak havonta munkaegységenként 10 forint előleget, január-február hónapra pedig 9—9 forintot fizetünk. A közeli napokban került sor a február hónapi munkaegységelőlegek kifizetésére, s ebből már munkájuk arányában részesülnek az új tagok is: Nyúl Sándor és Horváth József, — hogy egy-két nevet is említsek — akik február hónapban 40 munkaegységet szereztek, amely 9 forintjával 360 forint munkaegységelőleget kapnak. Mucsi a dombóvári járás nem nagy, mindössze 1300 lelket számláló községe. Az emberek földművelésből élnek itt. Mai jövedelmük fokozásának egyik módját az állattenyésztés fejlesztésében látják. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele, hogy sok szénát és egyéb takarmányt termeljenek a község határában. Ezért kérték az Uj Barázda Tsz tagjai és az egyéni parasztok, hogy szabályozzák a Hidas-patak folyását. Ez a folyó ugyanis minden évben kiönt és elviszi a község szénatermésének 75 százalékát. Az illetékes szervek jogosnak találták a kérést és az állam több mint 100 000 forintot biztosít a földmunkák elvégzéséhez. A folyó szabályozásának érdekében mintegy 20 000 köbméter földet mozgatnak meg Mucsiban. Ehhez társadalmi munkával hozzájárulnak a tsz-tagok és egyéni parasztok is. A tanácstitkár, Mihol János mondotta el, hogy eddig 30 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel az érdekelt egyéni parasztok és a termelőszövetkezet. A földmunkákat április első napjaiban megkezdik, s úgy számítják, hogy még a nyári nagy munkák előtt be is fejezik. Ezzel már ebben a gazdasági évben biztosítják a 120 hold rét jóminőségű szénatermését. A csibrálri tsz-ben 50D0 baromfit hizlalnak meg az idén A közel egy évtizedes múltra visszatekintő csibráki Viharsarok Tsz-ben nagy lehetőségei vannak a baromfitenyésztésnek. A korszerű baromfiól a szövetkezet központjában van, amit az ellenforradalom óta nem használtak semmire. Ez adódott abból, hogy kevés volt eddig a szövetkezeti tagok száma. De most, miután minden egyéni gazda belépett a Viharsarok Tsz-be, lesz munkaerő és lehetőség a baromfitenyésztésre. Ki is használják ezt a lehetőséget. A vezetőség javaslatára a közgyűlés úgy döntött, hogy az év második felében 5000 baromfit hizlalnak, amit még az évvégi zárszámadásig értékesítenek majd. A takarmányvetésnél már úgy terveztek, hogy legyen kukorica a hizlaláshoz is. Ehhez úgyszólván teljesen a hibrid- kukorica vetőmag biztosította többlettermés elegendő lesz. A 120 hold földbe óvári 5-ös hibridkukorica vetőmagot vetnek, ami a szövetkezeti tagok gyakorlati tapasztalata szerint 5 mázsa (májusi morzsolt) kukoricával többet ad holdanként, mint a szokványminőségű kukoricavetőmag. A megváltozott viszonyoknak megfelelően kulturáltabb kereskedelemre van szükség Dalmand község lakói a szocialista fejlődés útjára léptek. A lakosság egy része a közeli állami gazdaságban és a gépállomáson dolgozott. A községben van egy termelőszövetkezet is, a Béke Tsz, s azok pedig, akik eddig egyénileg gazdálkodtak, belépve a tsz-be, a szövetkezés útját választották. — Nagy lépést tett községünk a fejlődés útján. A | megváltozott körülményeknek megfelelően éppen ezért í meg kell változnia a földművesszövetkezet munkájának is. Kultúráltabb kereskedelemre lenne szükség, ezenkívül pedig olyan szórakozóhelyre, ahol családiasán elszórakozhatnak munkájuk elvégzése után a dolgozók — mondja Právics József, a földművesszövetkezet ügyvezetője. Ezután a tervekről beszél. A földművesszövetkezet jelenlegi székháza a tsz közvetlen szomszédságába került. A felszaporodott tsz-nek új irodára lenne szükség, s erre a célra nagyszerűen megfelelne a földművesszövetkezet jelenlegi székháza. — A mi székházunk viszont kicsinynek bizonyul, s ezekkel a problémákkal foglalkoztunk március 7-iki közgyűlésünkön — mondotta. — Hatszázezer forint beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelően kultúráltabb kereskedelem épülhessen ki Dalmand községben. A fenti összeg fel- használásával ugyanis felépülhetne egy modern székház, ahol egy szaküzletet, cukrászdát, hentesüzletet és a jelenlegi kocsma helyett egy kisvendéglőt létesítenénk. A közgyűlés részt vevői nagy lelkesedéssel fogadták az elgondolást és társadalmi munkát ajánlottak fel, amelyet aztán részjegyesítenék. Csak dicsérni lehet a dalmandi földművesszövetkezet tagságának terveit és elgondolásait, amelyek azt mutatják, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően látják a falusi földművesszövetkezetek újszerű feladatait. n kukorica kivételével mindent elvetettek és ISO szarvasmarhát helyeztek el ideiglenesen a járás legnagyobb termelőszövetkezetében A 2400 holdas kurdi Uj Élet Termelőszövetkezetben úgy megy a munka, mint a karikacsapás. A nemrégiben háromszorosára növekedett közös gazdaságban az új tagok, csakúgy, mint a régiek hajnaltól késő estig a földeken dolgoznak. A munkacsapatok versenyeznek egymással, hogy minél magasabb legyen a földek terméshozama. Egy példa: Kiss Pál és munkacsapata a szomszédos községből takarmányt fuvarozott a minap. Már jó estefelé járt az Idő, mikor végeztek a kiadott munkával. De nem fogták ki a lovakat. — Gyerünk, emberek, gyorsan megrakjuk a kocsikat, kiviszünk még egy forduló trágyát — mondta a tegnapi középparaszt, termelőszövetkezeti fogatos munkacsapatvezető. Munkatársai ellenvetés nélkül tették, amit Kiss Pál mondott. Lehetetlent a kurdi Uj Élet Tsz- ben nem ismernek a tagok. Most a tavasszal például úgy adódott, hogy a gépállomás nem adhatott annyi gépet, amennyit a szövetkezetiek szerettek volna. De emiatt Az idősebb testvér segítsége A Dombóvári Sertéstenyésztő Vállalatnál 25 000 kocát nevelnek, hizlalnak évente. Ebből szinte természetesen következik, hogy a vállalat szakemberei értik a módját az olcsó sertéstenyésztésnek, a sertéshizlalás nak. Többéves gyakorlati tapasztalataikat készséggel ajánlották most fel a fiatalabb testvérnek, a járás termelőszövetkezeteinek. A segítség adás többféle. A dalmandi Béke Tsz kérésére például a vállalat átadta az egyik legjobb agronómusát, Nagy Já nőst, aki már ott is dolgozik a szövetkezetben. A vállalat főmérnöke patronálja a nosztányi termelőszövetkezetet, ahová hetenként kétszer kijár. De más módon is segít a Ser téstenyésztő Vállalat. Takács István, az építésvezető elkészítette egy 20 férőhelyes sertésfiaztató típustervét és műszaki rajzát, A létesítményt úgyszólván hulladékanyagból, maximálisan 25 000 forintos költ seggel, házilag elkészíthetik a tsz-ek nem kell hozzá más, mint vályog, nád és deszka. A célnak viszont épp úgy megfelel, mint a vasbetonból épített 120 000 forintos költséget igénylő sertésfiaztató, sőt a szakemberek szerint még jobb is. Takács István tervrajzát a járási pártbizottság kérésére a dombóvári vasútnál sokszorosítják és eljuttatják minden termelőszövetkezetbe. A Sertéstenyésztő Vállalat vezetője még azt is megígérte, ha valamelyik tsz-ben elkezdik az építkezést, Takács István, a tervrajzot elkészítő építésvezető a helyszínen is segítséget ad a kivitelezéshez. a tavaszi munkákkal nem késlekedtek. Már több mint tiz napja 30 fogattal szántanak, vetnek, aminek van is eredménye. Mégpedig az, hogy a járásban elsőnek végeztek a koratavasziak vetésével. Pedig ami azt illeti, ez igen csak sok munkaerőt vett igénybe. Hiszen 10 holdon ültettek dughagymát, 8 holdon levesbe való gyökeret termelnek és 80 holdon tették földbe a cukorrépa vetőmagját. De az említett munkákban részt vettek a szövetkezet asszonyai is, naponta majdnem százan. A vetéssel egyidejűleg a szövetkezetben 12 vagon műtrágyát is kiszórtak, részben az őszi kalászosokra fej trágyának, részben pedig a tavaszi vetések alá. Azt mondottuk, a kurdi szövetkezeti tagok nem ismernek lehetetlent. Hadd bizonyítsuk ezt még egy jellemző példával. Az új belépők 106 szarvasmarhát vittek a közösbe, nagyüzemi istálló viszont nincs, sőt takarmánnyal is szűkében állnak. De az állatok elhelyezését és takarmányozását mindenképpen meg kellett oldani, összeült hát a vezetőség és felmérték, hogy melyik magánháznál hány jószágot lehetne elhelyezni, s találtak megoldást. Most egy egész utcasoron a szövetkezet közös jószágai vannak, a tagok magánistállóiban. A takarmányt pedig úgy biztosítja a vezetőség, hogy a környező községekben vásárol egyéni parasztoktól. Estefelé a varjasi dűlőben A nap utolsó su garai ragyogják bej a szakcsi határt. A szántó-vető pa rasztemberek már hazafelé tartanak. Nem így a fiatal Halász János 10 holdas gazda. Az eke elé fogott két lovát még mindig szaporán biztatja a varjasi dűlőben. — Keveslem még a mai teljesítményemet, amíg látni lehet szántogatok — mondja, — Ez az utolsó szántanivalója a tavaszra7 — kérdeztük. — Igen. Ha itt befejezem a mun kát, akkor már csak a vetés lesz vissza. De az viszont még vissza van, mert eddig csak az előcsíráztatott burgonyát ültettük el 500 négyszögölön. Szombat-Vasárnap vetem majd el a tavaszi árpát, utána a zabot, a kukoricát, majd későbben. Ezzel aztán be is fejezem kisparcelláimon a tavaszi vetést örökre, mert az ősszel már ón is belépek a szövetkezetbe, utána majd nagytáblába vetünk — adta meg a választ, és sietve hozzátette. — De azért nem akarok ám az egyéniek között utolsó lenni, még az őszig sem. Április l-r'e befejezek a kukorica kivételével minden vetést. — Ezzel megpöccintette a lovakat, szántott tovább, pedig már a nap is lenyugodott. Döbrököz: 800 holdon vetnek hibridkukoricát A járás termelőszövetkezeti tagjai mellett nagy lendülettel fogtak munkához az egyéni parasztok; Döbröközön, a járásnak ebben az egyik legnagyobb községében, csütörtök óta 400 pár lófogattal dolgoznak a határban. A koratavaszi növények vetése már itt is befejezéshez közeledik. De nagy lendülettel folyik az őszi kalászosok tavaszi ápolása és fejtrágyázása is; A földművesszövetkezettől már eddig hét vagon műtrágyát vittek el az egyéni parasztok, aminek a nagyobbik részét már ki is szórták a földekre. Döbrököz határában lépten-nyo- mon lehet találkozni olyan egyéni gazdával is, aki már a kukorica alá készíti elő a talajt. Gazdagyűlésen ugyanis arra tettek ígéretet az egyéniek, hogy ebben az évben ők is elérik legalább a holdankén- ti 15 mázsa (májusi morzsoltra átszámítva) kukorica átlagtermést; Ennek megfelelően a községben több mint egy vagon martonvásári 5-ös hibridkukorica vetőmagot igényeltek az egyéni gazdák. A kért mennyiség már megérkezett a községbe, most egész napon át folyik a vetőmagcsere. A községi tanács segítsége Duzs községben 320 holdon alakult meg a Kossuth Tsz. A tagok az első közgyűlésükön öttagú vezetőséget választottak, s megválasztották a háromtagú ellenőrző és a háromtagú fegyelmi bizottságot, s hozzáfogtak az erők felméréséhez. A tsz részére a Béke utca 8; szám alatti házat jelölte ki a községi tanács központi épületnek; Ezenkívül még három gazdasági épületet kap a tsz, amelyben némi javítással 100 darab jószágot tudnak elhelyezni. A községi tanács a lehetőségekhez mérten fáradságot nem kímélve minden segítséget megad a szövetkezőknek. A tanács elnöke, Máté Béla, aki az elmúlt évben került a tanács élére, elvi és gyakorlati segítsége megkönnyíti a szövetkezők új életének kialakítását.
