Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
1 V .MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA | IV. évfolyam, 42. szám. ARA: SO FILLCR Csütörtök, 1959. február 19. A magyar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan haladunk tovább a szocializmus építésének útján Dr Miinnich Ferenc beszéde az országgyűlés ülésszakán Az országgyűlés új ülésszaka szerdán délelőtt megkezdte munkáját. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás- I paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Antos István, Benke Valéria, Czottner Sándor, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendjének megfelelően a pénzüggymi- niszter az 1959. évi állami költség- vetést és költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés elnökéhez benyújtotta. A költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot az elnök előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak. Az országgyűlés ezután az elnök javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: a minisztertanács beszámolója, a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés- tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatos állásfoglalás, az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és a legfőbb ügyész beszámolója. Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1958. november 26-án berekesztett ülésszaka óta a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa több törvényerejű rendeletet alkotott. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormányelnök emelkedett szólásra és ismertette a minisztertanács beszámolóját. f 'II l"l Tovább erősödik a szövetkezeti mozgalom Alsónána szövetkezeti község — Tömeges belépések Magyarkesziben Naponta újabb és újabb paraszt- családok döntenek a szövetkezeti út — a biztos jövő mellett. Alsónána szövetkezeti község lett, mivel a lakosság 88 százaléka írta alá a belépési nyilatkozatokat. A 100-ik belépő, Hollósi György 10 holdas középparaszt, tegnap lépett be a szövetkezetbe. Az újakat mindig újabbak követik. A napokban írtuk, hogy Sárszentlő- rincen 67 család 91 taggal kérte felvételét a termelőszövetkezetbe, egy nappal később pedig arról adhatunk számot, hogy 65 hold földdel újabb 10 család választotta a szövetkezeti utat ebben a községben. Ezenkívül Németkéren 13 család, Györköny községben 25 család, Szárazdon 20, Kalaznón pedig 54 család lépett a termelőszövetkezetbe. A megye szélén elterülő Magyarkeszi községben is érlelődik a szövetkezés gondolata; néhány nap alatt 30 család írta alá a belépési nyilatkozatot, a közös gazdálkodást. Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy Alsónánán. Sárpilisen, Bátaszéken, Koppányszántón, Fürgédén, Varsádon, Udvariban és a megye nagyon sok községében tízesével döntenek a gazdák a jobb életet biztosító szövetkezeti út mellett. Sárpilisen tíz család tizenhárom taggal, Bátaszéken négy család 32 hold földdel, Varsádon 11 család, Felsőná- nán 7 család, Fürgédén 32 család 220 hold földdel lépett a közösbe. Március 6-án szőriét vendégművész szerepel Szekszárdon Dr Münnich Ferenc beszéde az uj országgyűlés áll A kormányt megerősítette tisztségében, most ^először az új országgyűlés elé, hogy beszámoljon az elvégzett munkáról — kezdte beszédét a minisztertanács elnöke. Az 1958-as esztendő az ellen- forradalom utáni konszolidáció befejező éve volt és ezzel népi demokráciánk történetének egyik fejezete zárult le. Az országgyűlésnek most döntenie keli a konszolidáció lezárása után következő időszak legfontosabb kormányzati teendőiről. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az ellenforradalmi támadás leverése után hozzákezdett az újjáépítés, a konszolidáció munkájához, az első és legfontosabb feladatot úgy határozta meg, a leglényegesebb: az államhatalom erősítése és további demokrati- zálása. Mindenki tudja, itt ebben a teremben és ezenkívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. A kormány 1957. januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormányzati szerveink demokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Sok tízezer társadalmi munkás és immár az életerős Hazafias Népfront aktivistájaként kapcsolódott közéletünkbe és rendszeresen részt vesz az állami és társadalmi szervek munkájában. Elegendő hivatkozni itt az azóta megalakult Központi Népi Ellenőrző Bizottság munkájára, a 24 ezer népi ellenőrre, akik odaadóan, nagy felelősség- érzettel végzik önként vállalt feladatukat. A kormánynyilatkozat útmutatása 7" szerint jelentősen megnőtt a megyei, járási, városi és községi tanácsok igazgatási és gazdasági hatásköre. Az igazgatási hatáskörök további rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátását akarjuk a helyi szervekre bízni. A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. Igazságügyi szerveink befejezték az ellenforradalmi bűncselekmények felderítését, az ellenforradalmárok felelősségrevoná- sát. Nagy körültekintéssel választották külön a volt uralkodó osztályhoz tartozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség, az ügyészség, a bíróságok gondosan ügyeltek arra, hogy a szocialista törvényesség követelményeinek megfeleljenek. Az elmúlt időszakban számos olyan törvény és törvényerejű rendelet segítette elő a szocialista törvényesség megszilárdítását, mint például a büntető perrendtartás és a polgári per- rendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vállalati jogtanácsosok jogának rendezése. A kormány 1957 első napjaiban nyilatkozott a napirenden levő gazdasági feladatokról. Ma arról számolhatok be a tisztelt országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesítettük, sőt túlteljesítettük a népgazdasági terv fő céljait. Megvalósítottuk mindenekelőtt azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk a magunk lábán. Arra is jutott erőnkből, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben bővítsük a népgazdaság reális alapjait és meggyorsítsuk a népgazdaság fejlődése szempontjából igen fontos beruházásokat. Előre jutottunk az ipar termelési szerkezetének javításában és átalakításában. Münnich elvtárs ezután adatokat ismertetett az ipar 1958. évi tervteljesítéséből. Külön foglalkozott a lakosság élelmiszerellátásával,, s rámutatott, hogy a mezőgazdaság 1958. évi eredményei alapján sikerült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minőségét is. Az elmúlt év eredményei A mezőgazdasag tavalyi eredményeiről többek között elmondotta: A mezőgazdaság a növénytermelési tervét — a kedvezőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztési tervét jelentősen túlhaladta. A tavalyi mezőgazdasági termelés így értékbein mintegy öt százalékkal haladta meg az 1957-es évit. A termelésen belül nőtt az állattenyésztés részaránya, a növénytermelés pedig az értékesebb kultúrák irányába tolódott el. Ezután elmondotta, hogy a közlekedés is túlteljesítette tavalyi tervét. Az életszínvonal erőlködésének egyik legjobb bizonyítéka, hogy a múlt évben egymilliárd forinttal növekedett a lakosság takarékbetétállománya, amire Magyarországon még nem volt példa. Ugyanakkor megnőtt a kereslet a tartós, nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezni oaefcvt az igényeket kielégíteni. A korábbinál például több mint kétszerannyi mosógépet gyártanak, ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, porszívókra és egyéb értékesebb fogyasztási cikkekre. Minden vásárló tapasz(Folytatás a 2. oldalon.) Hosszú idő után ismét külföldi vendégművész látogat el Szekszárdid. Az ünnepi hangverseny a szovjet—magyar barátsági hónap keretében, annak egyik igen jelentős kulturális eseményeként kerül sorra. Az est szólistája Dimitrij Pa- perno Chopin- és Enescu-díjas zongoraművész lesz, aki most először látogat el hazánkba, hogy viszonozza Ferencsik János, Hernády Lajos és a többi magyar élvonalbeli művész szovjet- unióbeli látogatását. A hangversenyt az Országos Filharmónia, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a zeneiskola közösen rendezi meg március 6-án este 8 órai kezdettel a zeneiskola hangversenyek rendezésére igen jól bevált hangversenytermében. A zongoraest, arra tekintettel, hogy annak egyik rendezője az Országos Filharmónia, bérleten kívül kerül megrendezésre A hangverseny, amely iránt máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a megyeszékhely legszélesebb köreiben, Szekszárd zenei élete töretlen fejlődésének a bizonyítéka. Reméljük, hogy Dimitrij Paper- no zongoraművész szekszárdi hangversenyét követik majd a többi hazánkba érkező külföldi művészek hangversenyei is és a megyeszékhely hangversenyélete egy-két esztendő leforgása alatt arra a magaslatra emelkedhet majd, amelyen az 1946—49-es esztendőkben volt, amikor egymás után látogatott el Szekszárdra Odmjpo- soff, Jean Marie Darré, Maurice Maréchal, Aubrey Pankey, Tomiko Kanazawa, Peter Walfisch és szinte a teljes magyar élgárda. A rendezőség a hangversenyre meghívókat és plakátokat is kibocsát. Meghívókat, amely az est műsorát is tartalmazza, a zeneiskola gondnokánál lehet igényelni. Végesxakadt a vívódásnak - Éépelődésnek A dolgozó parasztság a szövetkezés mellett döntött Gyönkön Egy akaraton vannak a különböző tájakról összetelepített Gyönk község lakói. Egy akarattal és közösen mondták ki a határozatot a február 16-i tanácsülésen. »Gyönk járási székhely, szövetkezeti községgé alakult át.-'-' Kik voltak azok, akik e történelmi fejlődést, ezt az ugrásszerű változást elősegítették Gyönk községben? A kommunisták. irányításával a párttagok, a tanácstagok, a pár- tonkívüliek, a község színejava, azok az egyéni gazdák, akik mint kisárutermelők eddig minden erejükkel igyekeztek lépést tartani a fejlődéssel. Szép állatokat neveltek, földjeiket példásan művelték, mégsem voltak versenyképesek a nagyüzemmel. — Sokat dolgoztunk, fáradoztunk a látszólagos függetlenség megtartásáért. Sokat vívódtunk és sok álmatlan éjszakán át vitatkoztunk a feleségemmel, — mondja Steitz Adám munkaérdeméremmel kitüntetett gazda, aki kilenc hold földjével és szép állatállományával lépett a szövetkezés útjára. És most, hogy a belépési nyilatkozat aláírásával elköteleztem magamat, minden vívódásnak, tépelődésnek vége- szakadt. Megszakadt a vívódások időS’-A’a és a tépelődő bizonytalanságot fel váltotta az optimista bizakodás Steitzék portáján. Ezt a bizakodást nyugalmat sugározza Steitz néni de rűsen mosolygó arca, aki a látszólagos függetlenség idején férjével együtt rabja és kiszolgáltatottja volt a kilenc hold földnek. Hiába áhítoztak a mai asszonyok igényességével a szép, modern lakást, a kul turálódást, a végzett munkához mét ten ezekből neki kevés jutott. — A Béke utcában mindenki a közös gazdálkodás útját választotta — mondja Schifter Jenő, a községi tanács v. b. elnöke. És mit mondanak az utcabeliek, Kiss Elek, Kecskés Géza és a többiek. — Mi úgy gondoltuk, hogy megalakítjuk Gyönk község harmadik termelőszövetkezetét. Számolunk a kezdeti nehézségekkel, de számítunk államunk segítségére is — mondja Kiss Elek 15 holdas gazda. Számolnak, terveznek, hogyan, milyen módon alakítsák majd ki a közös állatállományt, hol és mennyi földön termeljenek takarmányt. Még hivatalosan ki sem mondták az új tsz alakulását, de a tagok szervezésé vei egyidőben szervezik az új közösség munkáját, amelyekről Kecskés Géza így beszél. — Tisztában vagyunk azzal, hogy egy közösségben többféle emberrel kell együtt dolgozni és,a többfélék között vannak serényebben dolgozók és olyanok, akik kényelmesebbek. Hát mi nem félünk ezektől sem, mert bizonyos vagyok abban, ha mi magunk közé vesz- szük, okkal-móddal megtanítjuk a serénységre. Okkal-móddal, ez pedig azt jelenti, hogy mi a Béke utcabeliek békességben akarunk élni és dolgozni, ezért az újonnan alakuló tsz neve, ha a többség is helyesli, Béke Tsz lesz. Gyönk szövetkezeti község paraszt sága néhány nap óta barátkozik a közösségi gondolattal és az »én«, a »magam« szavak mellett egyre gyak rabban használják a »mi«, a »többség« szavakat. Ez a kisárutermelés- hez eddig görcsösen ragaszkodó, művelt, parasztemberekben végbement változást mutatja, amelyen vagy előbb, vagy utóbb a még kívülállók is valamennyien átesnek. A községi tanácsházán nagy a »forgalom«. Egymásnak adják a kilincset a »régi« (így nevezik magukat azok, akik az elmúlt héten döntöttek) és az újabban jelentkezők. A »régiek« az iránt érdeklődnek, hogy kik az újabb jelentkezők és hányán vannak még »kívül«. Az újonnan je lentkezők közül pedig Weil Ádám arról beszél, hogy családlátogatáson kint járt náluk Szegvári József, az általános iskola igazgatója, akivel el beszélgettek. — És most bejöttem aláírni a belépési nyilatkozatot és mától kezdve már nyugodtabban alszom — mondja Weil Ádám. És ami kor másnap az iskolaigazgató újból meglátogatta, már így fogadta: — Elkésett az igazgató úr, már én nem vagyok kívülálló gazda. Ma délelőtt aláírtam a belépési nyilatkozatot és most már csak ez van hátra, hogy megigyuk az áldomást. Gyönk községben történelmi időket élnek az emberek: február 16-án megtörtént a döntő fordulat. A község parasztságának 82 százaléka a közös gazdálkodás útját választotta és a megyének első járási székhelye, amely szövetkezeti községgé alakult át. POZSONYINÉ
