Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
Dr Münnioh Ferenc beszéde az országgyűlés ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) talhatta, hogy 1958-ban javult a boltokban az áruválaszték. Az ellenforradalom leverése után a kormány legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások bérének rendezése. 1958-ra azt ígértük, hogy ezt a felemelt életszínvonalat biztosítani kívánjuk, sőt ha szerény mértékben is, de tovább növeljük. Ezt az ígéretünket is beváltottuk. A minisztertanács elnöke itt utalt a nyereségrészesedés bevezetésére, a nyugdíjak rendezésére. Felemeljük a családi pótlékot még az év első felében. Ezek az intézkedések, valamint a fogyasztói ár intézkedés együttesen 1959-ben 1,7 milliárd forinttal emelik .a lakosság reáljövedelmét. Hangsúlyozni akarom, hogy az életszínvonal-emelkedés további lehetőségeit maga a dolgozó nép teremti meg és nem „a kormány adja”. A konszolidáció nagy gazdasági és politikai sikere után a politikai munka betetőzése volt 1958. november 16- án a Hazafias Népfront nagy választási győzelme. Mint ismeretes, a választójogosultak több mint 99 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Ez a konszolidáció és stabilizáció befejezésének legfőbb politikai ismérve. Nyilvánvaló, hogy pártunk és a forradalmi munkás- paraszt kormány következetes, egyértelmű politikája volt a siker alapja. Természetesen, közülünk senki sem gondol arra, hogy a sok millió igennek szavazó mind egyformán gondolkodik minden kérdésben. A választás eredményéből mégis nyilvánvaló az, hogy az ország lakossága, a munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség tömegei józan és higgadt mérlegeiéi' alapján fejezték ki a helyeslésüket a párt és kormány politikája iránt: a szocializmust akarják építeni. Vitathatatlan ennek a ténynek nagy belső és nemzetközi jelentősége. Számunkra a nagy választási eredményeknek az a tanulsága, hogy a magyar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan haladunk tovább a szocializmus építésének útján. Münnich Ferenc a továbbiakban elmondotta, hogy a gazdasági célok megvalósítása végett a kormány szükségesnek tartotta a gazdasági vezetés módszereinek megjavítását és fejlesztését is. A kormány intézkedéseket tett a gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentésére. Ez természetesen nem a központi irányítás megszüntetését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredményezze. Az új termelői árrendszer megszüntette a deficitet az alapvető iparágakban és kielégítően fog működni, mint a népgazdaságosság mércéje. Az új árrendszer hozzájárul népgazdaságunkban meglevő tartalékok feltárásához és így közvetve ahhoz, hogy az elkövetkezendő években az anyagi alapok bővülésével tovább növeljük dolgozó népünk életszínvonalát. 1958-ban mind a termelés mennyisége, mind minősége emelkedett és javult. Építőiparunk 1958-ban lényegében megfelelt a várakozásnak. Látnunk kell azonban, hogy ebben az esztendőben az építőiparra jóval nagyobb feladatok megoldása vár. A tervben kitűzött lakásépítési program, valamint az egyéb építési munkák végrehajtása többek között megköveteli, hogy biztosítsuk az előirányzott pénzügyi fedezetet az építőanyagot termelő üzemek legfontosabb beruházásaira. A kormány elnöke ezután kitért a vegyipar, különösen a gyógyszeripar fejlődésére és feladataira, szólott a könnyűipari üzemek munkájáról, majd megállapította: a köny- nyűipari Minisztérium vállalatainak jobban együtt kell működniük a belkereskedelemmel. A mezőgazdaság helyzete Münnich Ferenc ezután a mezőgazdaság helyzetét ismertette: Állami gazdaságaink az elmúlt év ben jó eredményeket értek el a terméshozamok emelésében, azt azonban nem mondhatjuk, hogy a termelés költségei kielégítően csökkentek volna. A gépállomások munkájában is javulás észlelhető: tervüket teljesítették és kissé javították munkájuk gazdaságosságát. A kormány az 1958. elején kiadott 3004-es rendelettel új alapokra helyezte a termelőszövetkezetek állami támogatását és azokat többtermelésre, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. A termelőerők fejlődésével a szövetkezetek jóval nagyobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztok. Ez azt is bizonyítja, hogy a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítására és meg erősítésére kiadott intézkedések ered ményesek voltak. Az egész dolgozó nép javát szolgáló terveink megvalósításához szűk ség van a legszélesebb néprétegek cselekvő aktivitására, odaadó munkájára. Nagyon fontos dolog, hogy a terveket megvalósító dolgozók az eddiginél is jobban kivegyék részüket a gyárak, üzemek ügyeinek intézéséből. Az üzemi demokrácia kiszélesítésére, a feladatok eredményesebb megoldására az elmúlt esztendőben az ipari és mezőgazdasági üzemek nél csaknem 2200 üzemi tanács alakult, több mint 66 000 taggal. A választásoknál a legszélesebb demokratizmus érvényesült. Az üzemi tanácsok eddigi működése bebizonyította, hogy létrehozásuk helyes volt, s bár még kevés gyakorlattal rendelkeznek, már eddig is jelentősen segítették a gazdasági vezetőket. A szakszervezetek 1959-ben növelik erőfeszítéseiket az idei és a hároméves terv sikeres teljesítéséért A tanácstagok képzésével is magasabb színvonalra emelik az üzemi tanácsok munkáját és szorgalmazzák a termelési értekezleteken elhangzott javaslatok megvalósítását. Művelődésügyi kérdések A kormány elnöke a továbbiakban művelődésügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta: a kormány biztosította és továbbra is . biztosítja a haladást szolgáló tudományos és mű vészi alkotó munka szabadságát, tiszteletben tartja a tudományos és művészeti meggyőződést. Szabadsá got és támogatást biztosít minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A kormány az elmúlt időszakban épített mindazokra a kulturális ered menyekre, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ezután is ápolja és továbbfejleszti haladó nem zeti hagyományainkat. Ugyanakkor a nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével biztosítja, hogy nemzeti kultúránk szüntelenül gazdagodjék. A tudományos tevékenység a múlt évben terjedelmében és lehetőségeiben bővült, és általában eredményei ben is kedvező fejlődést mutat. A tudományos kutatások anyagi feltételei népgazdaságunk lehetőségeihez mérten bővültek, 1958-ban a kutató intézetek költségvetése több mint hetvenmillió forinttal emelkedett és jelentékeny az újonnan ala pított intézetek száma is. Sokat fejlődött a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is. Hároméves tervünknek ebben az esztendejében 1959-ben, tovább bővítjük a kutatásokat szolgáló anyagi lehetőségeket. Nagy reményekkel tekint a kormány az ország távlati tudományos kutatási terveinek kidolgozása elé. A művelődésügy terén az 1958 as esztendő a tóvábbfejlődés, az elvipolitikai munka megjavításának éve volt. A megoldott feladatok jó^észe a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődésügyi politikájában kitűzött teendők végrehajtását segítik elő. Közoktatásunk területén az elmúlt évben nagyarányú tanteremépítési program végrehajtását kezdtük rreg. Az általános iskolák tanteremellátásának megjavítására 1958-ban 872 tanterem építését fejeztük be és 447 tanterem építését kezdtük el. Ez évben beruházásból, illetőleg az új lakótelepeken mintegy 1080 tanterem megépítését is tervezzük, ezenkívül megkezdjük további mintegy 280 tanterem építését. Készül a társadalmi és állami ^szervek által adományozható ösztöndíj -rendszer. Egyetemeinken és főiskoláinkon a múlt év a politikai fejlődés terén hozott eredményeket. A társadalom- tudományi karokon szakmai-ideológiai vitákat szerveztek, illetve szerveznek, hogy az egyes szaktudományokban fokozottabban érvényesüljön a marxizmus—leniniZmus. Münnich Ferenc a következőkben a művészeti kérdésekről beszélt, majd összegezte 1959 legfontosabb tervfeladatait. Az idei év legfontosabb feladatai A legfontosabb, hogy a hároméves terv második évének céljait teljesítsük, illetve túlteljesítsük. Az életszínvonalat tartani és a le- hetőségeKi>'í. képest még tovább fokozni csak nagyon jó munkával lehet. 1959-ben a gépgyártásban a tavalyinál tíz százalékkal magasabb tervet kell teljesítenünk. Különösen nagy gondot kell fordítani a diese- lesítésre, a mezőgazdasági gépgyártásra, a műszeripar, az erősáramú ipar és a híradástechnikai ipar fejlesztésére. Tovább kell fejlesztenünk a műanyaggyártás alapanyag bázisát. A szénbányászattól nem sokkal nagyobb mennyiséget kérünk, ha nem fokozottabb gondot a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére. Bízunk benne, hogy ebben az esztendőben is túl fogjuk teljesíteni lakásépítési tervünket és ezzel tovább csökkentjük a sajnos még meglévő lakásproblémát. A lakásállomány fejlesztésének tizenöt éves távlati terve még ebben az esztendőben nyilvánosság elé kerül. Az a cél, hogy 1975-ig elérjük: Minden családnak önálló lakása legyen. Továbbépítjük a Dunai Vasmű kokszolóüzemét, hideg és meleg hengerművét. Folytatjuk a Lenin Kohászati Művek építését, az Oroszlányi Erőmű, a Dunai Cellulózé Gyár, a fóti gyermekváros és sok más jelentős kommunális és mezőgazdasági építkezés tető alá hozását. Könnyűipari vállalatainknak tovább kell csökkenteniök a hiánycikkeket. A nylon-szövet termelését kétszeresére akarjuk emelni, a nylon kötöttáruk termelését a jelen léginek majdnem felével növeljük. A bútoripartól a jelenleginek egy harmadával több konyhabútort és 19 százalékkal több kombinált szék rényt várunk, mint tavaly. Körülbelül harminckét százalékkal akarjuk növelni a bútorforgalmat. Ennek az esztendőnek tervfeladatai megkíván ják, hogy az élelmiszeriparban nagy lépéssel fejlődjék az újszerű technika. Ez elősegíti a jelentkező igények mind tökéletesebb kielégítését, egyúttal a gazdaságos termelést. Fel adatunk, hogy néhány fontos, na-, gyón keresett áru termelését növeljük. Az a tervünk, hogy ebben az esztendőben 43 ezer darab televíziós készüléket, kilencezer darab hazai gyártmányú hűtőszekrényt, nyolc ezer darab 250 köbcentiméteres motorkerékpárt hozunk forgalomba. Szeretnénk a választékot bővíteni az elektromos tűzhelyből, és más- háztartási cikkekből is. A beruházási tervek Münnich Ferenc ezután az 1959. évi beruházási tervet ismertette. Az 1959. évi beruházási terv állami erőből nem számítva a vállalati saját erőt «— rövidlejáratú bank hitelt és a tsz-eknek nyújtandó hosz szúlejáratú hitelt 13,2 milliárd forint beruházás megvalósítását irányozza elő. Ez 2,2 milliárd forinttal, azaz közel egyötöddel több, mint az 1958. évi felemelt előirányzat. A lakásépítkezések részesedése az állami erőkből megvalósított beruházások között 9,4 százalékról 12,2 százalékra növekedett. A gépi beruházások részesedése 29 százalékról 35 százalékra nő. Hangsúlyozta: az 1959 éves beruházási terv előirányzatai megfelelnek a hároméves tervben foglalt fő céloknak. Kiemelte az építkezések határideje megtartásának, az építési költségek csökkentésének, a korszerű terv készítésnek a fontosságát. Tervszerűen fejlesztjük az építőanyagipart, új módszereket alkalmazunk és fokozzuk a gépesítést. Nagyon sok és jelentős feladatot akarnak megoldani ebben az esztendőben egészségügyünk irányítói. Az eddigi jó munka legfőbb eredménye, hogy nálunk is fokozatosan nö vekszik az emberek átlagos életkora. 1930-ban az átlagos életkor öt ven év volt, 1948-ban már meghaladta a hatvan évet. Ma már közeljárunk a hetven évhez. Körülbelül 1200 fővel növeljük a fekvőbetegeket ápolók és a szociális intézményekben dolgozók létszámát. Ezután Münnich Ferenc gazdasá gi eredményeinkről szólott, hangsúlyozta: Gazdasági sikereink fokmérője, hogy az ellenforradalom után először a múlt esztendőben már megtudtunk állani saját lábunkon. Az eredményhez hozzájárult az iparnak és a népgazdaság legkülönbözőbb ágainak egyre javuló munkája, a, de külkereskedelmünk is. Az elért eredmény egész népgazdaságunk megerősödését mutatja, de benne van a szocialista bázis erőteljes növekedése, szervezettségének fokozódása is. Kereskedelmi kapcsolatainkról a kormány elnöke elmondotta: a Szov jetunióval való forgalmunk az egész külkereskedelmi forgalomnak mintegy 40—45 százalékát teszik majd ki. A Szovjetunió a legfontosabb nyersanyagok és gépi berendezések szállítását vállalta. így válik lehetővé távlati terveink megvalósítása. Ugyanezen az alapon folytattunk eredményes tárgyalásokat a KGST- ben tömörülő valamennyi népidemokratikus országgal is. Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is továbbfejleszteni gazdasági kapcsolatainkat A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése A továbbiakban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről beszélt, s többek között elmondotta: Egyik legnagyobb és legfontosabb feladatunk ebben és a következő esz tendőben a termelőszövetkezeti moz galom fejlődése. Az a véleményünk, hogy a párt és a kormány politiká- a termelőszövetkezeti mozgalom- oan is helyesnek bizonyult. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezeteket politikailag, szervezetileg gazdaságilag is meg kellett szilárdítani. 1957-ben és méginkább 58-ban már megteremtődtek a felételek a termelőszövetkezetek szám szerű fejlesztésére is. A számszerű fejlesztést a kormány 1958. elején 3004-es kormányhatározattal és nás intézkedésekkel is elősegítette. \z elmúlt évben a termelőszövetke- etek földterülete 250 000 katasztrá- is holddal növekedett. 1958. végén >560 mezőgazdasági termelőszövetke :et és termelőszövetkezeti csoport nűkodött 175 000 taggal, 1 647 000 tatas ztrális holdon. Ez a szántóte- ületeknek körülbelül 13,5 százalé- A párt és a kormány úgy lát- hogy 1959-ben az eddiginél gyor- abban lehet előrehaladni a terme - öszövetKezetek számszerű fejlesztőében. Erre minden feltétel és lehető ég megvan. Rendkívül fontos ma is i s ez lesz a jövőben is, hogy betart- uk az önkéntesség lenini elvét, de ilágos: a szocializmus építése meg- ] öveteli, hogy mindennapos, szívós ; zervező propaganda munkát vá í ezzünk és népszerűsítsük a nagy- i zemi munka előnyét. Kormányunk úgy határozott, hogy nyagi eszközökkel is fokozottabö segítséget nyújt a termelőszövetke- ; eteknek. Ezzel is el akarjuk érni, ogy az új termelőszövetkezetek miéi gyorsabban példamutató szövet- .ezetekké váljanak. Több beruhá- : ást irányoztunk elő, mint tavaly, minisztertanács néhány héttel ez- lőtt rendeletet fogadott el a 3004-es 1 ormányrendelet módosítására és igen jelentős intézkedéseket hozott. Elsősorban az újonnan alakult vagy a területileg megnövekedett termelőszövetkezeteknek biztosítjuk az anyagi segítséget, hosszúlejáratú hitelekkel. A saját erőből fedezett termelési alapok után középlejáratú hiteleket folyósítunk és továbbfokoz zuk a gépállomások munkája után fizetendő kedvezményeket is. Bekötő utat, kórházat, villamosítást és egyéb kommunális létesítményeket elsősorban azok a községek kapnak, ahol a dolgozó parasztság több | sége a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elősegítésére a községekben már eddig is sok, úgynevezett fejlesztési bizottságot hoztak létre. Mi azt szeretnénk, ha minél több helyen alakulnának ilyen bizottságok. Azt szeretnénk, hogv azokban, a termelőszövetkezeti tagokon kívül tekintélyes, a szövetkezeti utat választó egyéni parasztok, pedagógusok, traktorosok, állami gazdasági, földművesszövetkezeti dől gozók vegyenek részt. Ezek a bizottságok fogják vezetni a termelőszó- vetkezetek szervezésére irányuló ági tációs munkát. Továbbra is erősíteni akarjuk a gépállomásokat, ugyan ^ akkor a munka megkönnyítésére lehetőséget adunk a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknek arra, hogy univerzális traktorokat és hozzávaló munkagépeket vásároljanak. Már is látjuk, hogy ennek az összehangolt munkának megvan az eredménye, a termelőszövetkezetek nagy fejlődés előtt állnak és jelentősen megnő azoknak a száma Magyarországon, akik a közös gazdálkodás útját választják. Ez egész népünk érdeke, az egységes szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. Azt hiszem, hogy a szocializmus minden hívét örömmel és lelkesedéssel töltik el azok a hírek, amelyek az ország különböző részeiből * érkeznek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének meggyorsulásáról. A kormány külpolitikája Ezután a minisztertanács elnöke a kormány külpolitikájáról beszélt. I ámutatott: korunk egyik legfonto- s ibb eseménye zajlott le néhány hét- t :1 ezelőtt: az SZKP XXI. kongresz- usa. A XXI. kongresszus tanácskozásait a béke és az erő szelleme hatotta át. A kapitalizmus és a szocializmus között nemzetközi méretekben folyó verseny döntő szakaszába érkezett. A Szovjetunió és vele a szocialista tjbor erőinek növekedése azt jelen- hogy a szocialista társadalmi rend tárvényei egyre nagyobb befolyást g ’akorolnak a nemzetközi életre, és n ivei a szocializmushoz úgy tartozik a béke, mint Naphoz a fény, a szocialista rend erőfölényének növekedése növeli a békéért folyó küzdelem biztos sikerének eshetőségeit. A mi világrészünkön a feszültség góca Németország. Éppen napjakban lehetünk tanúi annak, hogy a közvélemény nyomására mint válto- i < az eddig merev és hajthatatlan n rugati álláspont, mint kerül közé- le bb — ha még csak bizonytalan és k s léptekkel is — a történelmi té- n rek realitását felismerő megoldásit >z. Megvan a mód és lehetőség, hála Szovjetunió beterjesztett javaslatának, a német békeszerződés meg- ki tésére. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a Magyar Népköztársaság politikája — mondotta a minisztertanács elnöke. Külpolitikánk alapvető pillére változatlanul a szilárd barátság, a legszorosabb testvéri együttműködés a szocialista tábor országaival, mindenekelőtt a kommunizmus zászlaját magasra emelő Szovjetunióval. Büszkék vagyunk erre a barátságra és öntudatosan hirdetjük: nincs erő, amely bennünket a testvéri szolidaritás útjáról letérítene. Az emberiség legmerészebb álmainak megvalósulása itt van előirányozva és népünké a dicsőség és boldogság, hogy ezzel az országgal haladunk együtt, s vele együtt érkezünk a kommunizmus csúcsaira. A Szovjetunióval a legnagyobb egyetértésben, a legszívélyesebb, a legbarátibb az együttműködésünk. Nincs nap, hogy ne éreznénk ennek a barátságnak gyümölcsét, hogy ne tapasztalhatnánk a hatalmas szovjet nép és kormányának segítő készségét. A továbbiakban arról szólott Münnich Ferenc, hogy a szocialista tábor többi országaival is egyre erősödik, bővül az együttműködés a testvéri segítség szellemében. ■<*
