Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1959. február 11. Az olasz politikai helyzet Róma (FP, DP). Hétfőn este a kereszténydemokrata párt vezetősé­ge Segni elnökletével ülést tartott. Az ülésről kiadott közlemény sikert kíván Segninek és hangsúlyozza, hogy olyan kormányt kell alakítani, mely lehetővé teszi a keresztényde­mokraták programjának végrehajtá­sát. Az FP szerint, mivel nehéz len­ne a központi pártok koalíciójának megteremtése, a kijelölt miniszterel­nök kénytelen lesz homogén keresz­ténydemokrata kormányt alakítani. A középpártok ezzel kapcsolatos vé­leményére fényt vet az olasz szocia­lista demokratapárt parlamenti cső portjának állásfoglalása, mely sze­rint csak középbaloldali koalíciót tá mogatnak és ellene szavaznak bár­mely homogén kormánynak. Ke­reszténydemokrata kormány tehát csak Liber Lisokra és a jobboldaliak egy részére támaszkodhatik, ez vi­szont a kereszténydemokrata párt baloldalának tiltakozását fogja ki­váltani, véli FP. A DP szerint viszont feltehető, hogy Saragat szociáldemokratái mi­után balszámyuk kivált összebékít- hetők Liber Lisokkal. Ebben az eset ben, lehetséges lenne egy keresz­ténydemokrata szociáldemokrata Li­ber Lisok koalíció. Segnihez közelálló körök szerint a kijelölt miniszterelnök legkorábban csütörtökön terjeszti elő kormány- listáját. Az első iskola a „világ tetején66 A Tangla hegységekben a „világ tetején” megnyílt az első iskola. Csínghai tartomány déli részén, a Csinghai—Tibet országút mellett épí­tették fel. Nyolcvanegy új ruhába öltözött tibeti gyermek vett részt a megnyitó ünnepségen. Az ünnepségen a gyermekek dalol­tak és táncoltak a népi kommuna megalakításának tiszteletére. Szüleik, a pásztorok most léptek be a népi kommunába, ők pedig birtokukba vették az első iskolát. Tangla terület kommunista párt­bizottságának titkára az ünnepségen elmondta, hogy a népi kommuna megalakításával a pásztorok fokoza­tosan felhagynak eddigi nomád élet­módjukkal és letelepednek. így vala­mennyi gyermek számára megnyílik a tanulás lehetősége. Lengyelek Magyarországon Magyarországon számos lengyel él. Kulturális egyesületük is van: Bem József Lengyel Művelődési Egyesü­let. Már a középkorban sok lengyel te­lepedett le Magyarországon. Később a szabadságharc idején költöztek át sokan, különösen az Alföldre. A múlt század végén Galíciából növekedett meg az áttelepülés. Ekkor alakult meg a kőbányai és az óbudai lengyel kolónia. Az akkori áttelepülők egy része Tatabánya környékén dolgozik. A második világháború idején 140 —200 ezer lengyel emigráns mene­kült Magyarországon keresztül, hogy csatlakozzék a hitlerizmus ellen, a nyugati frontokon küzdő lengyel ala­kulatokhoz. Sokan közülük le is tele­pedtek a vendégszerető magyar föl­dön. Egy részüket azonban a német megszállás idején a hitleristák elhur­colták. Jelenleg mintegy négyezer lengyel él Magyarországon, a legtöbben Buda­pesten, Tatabányán és Komáromban. A lengyelek szívvel-lélekkel részt- vesznek a népi Magyarország építésé­ben, otthon érzik magukat és dereka­san dolgoznak a gyárakban, bányák­ban, hivatalokban és kisipari műhe­lyekben. »... Akkor már igen megfogyatkoz tunk erőben. A bornak leesett az ára. No, meg különben se kereste a kutya se. Már úgy értendő: a kocs- márosok. Mert a kisemberek annál inkább. Minden présház cégérnélkü­li kocsma volt. Akinek nyakán ma­radt a bora, de hasznot akart mégis látni belőle, az kiváltotta az ital­mérési engedélyt s a favágók, út­építők, napszámosok, egyéb kétkézi munkások most már jogosan dáviri- kolhattak. Dávirikoltak is és a völgy úgy hangzott estelente a nótától, mintha mindennap egybefolyó ün­nep lenne. De nem így nekünk. Minekünk nem érte meg. Anyámasszony, ma­gános özvegy létére félt is volna fér­fiemberekkel együtt, mikor olyan könnyen adódott a kocódás. Hát svercelt. Nehéz mesterség volt úgyde bár ez is. Azzal ugyan egy finánc se törődött, hogy az alkalmi kocsmá- rosok mindegyike kapott-e enge­délyt a bormérésre, de éles szemmel figyelték, nem kerül-e tiltott úton, vám nélkül bor be a városba. Pedig került. Többek között asszonyanyám révén is. Tejeskannában. Úgy volt, mintha a »nenémék« tejét vinné a helyekre, vagyis a vá­rosi házakhoz. így kellett mondani, ha netalántán szemet szúrna, de hát még egy fináncnak se volt annyi esze, hogy túljárt volna az asszony­nép ravaszságán s nem tételezte fel egyik se, hogy a tejeskannában tej helyett — bor is lehessen. Csakhogy mit lehetett téríteni egy kanna bor árából? Három cseléd­nek? Meg aztán nem volt ám az tré­A Bem József Egyesület célja a len­gyel kultúra ápolása a magyarországi lengyelek között, a lengyel—magyar barátság elmélyítése. Ezenkívül fog­lalkoznak a lengyel nyelv tanításával, a lengyel sírok gondozásával, kirán­dulások szervezésével Lengyelország­ba stb. Tengeralatti kábel Lengyelország és Dánia között Megkezdték a munkálatokat a ten­geralatti telefon- és távírókábel le­fektetésére Lengyelország és Dánia között. A tengeralatti kábel teljesen modern, úgynevezett koncentrikus kábel lesz, nagyfrekvenciájú áram ve­zetésére. Egyidőben 60 telefonbeszél­getés folytatható rajta. Három erő­sítő állomást is helyeznek el a tenger alatt. A kábel hosszúsága összesen 120 kilométer, ebből 104 kilométer vezet a Balti-tenger fenekén. ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva (MTI). A világhírű Moszk­vai Akadémiai Nagy Színház az idén bemutatja Erkel Ferenc operáját, a Bánk Bánt. A színház társulata hosz- szabb ideje megkezdte a dalmű beta­nulását A. Melik Pasajev karmester irányításával. A nagy színház kamara színházában már meg is kezdték a színpadi próbákat B. Pokrovszkij ren­dező irányításával. * Brüsszel (CTK). Belga-Kongóban a helyzet továbbra is rendkívül feszült. A gyarmatosító körök különféle cso­portosulások szervezésével akarják megszilárdítani helyzetüket. A táma­dások tovább folynak Leopoldvillc bennszülött lakossága ellen. Már két­ezer négert tartóztattak le, vagy de­portáltak Leopoldville-ből. London (Reuter). A Daily Express keddi száma kifejezi reményét, hogy Macmillan angol miniszterelnök Moszkvában megállapodik a Szovjet­unióval az európai „kötöttségek meg­szüntetéséről”. „Ideje lenne, hogy csapataink elhagyják nyugat-német­országi támaszpontjaikat.” A lap he­lyesnek tartaná, ha a német nép sa­ját maga rendezné problémáit. Kairó (AFP). Hivatalos jelentés szerint Nasszer elnök meghívta Tito elnököt, hogy társaságában látogasson el Szíriái tartományába, mikor jugo­szláv államfő látogatást tesz az Egye­sült Arab Köztársaságban. Egy év eredményei a szovjet-amerikai kulturális kapcsolatokban Moszkva (MTI). A szovjet—ameri­kai kulturális, műszaki és oktatásügyi megállapodás nemrég volt egyéves. A Moscow News című angol nyelvű moszkvai lap az évforduló alkalmá­ból összeállítást közöl arról, hogyan alakultak a múlt évben a két ország kulturális kapcsolatai. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között tavaly megkezdődtek a rendszeres küldöttség-cserék. Kölcsö­nös látogatást tettek például egymás országában a vas- és acélipari dolgo­zók, a bányászati, valamint a mű­anyaggyártás szakemberei. Hat-hét mezőgazdasági, több ifjúsági küldött­ség cserelátogatására is sor került. Több alkalommal szerepeltek egymás országában a két ország sportolói, s megindult a diákcsere is. Nagy siker­rel vendégszerepeitek a szovjet mű­vészek az Egyesült Államokban. Bál kisebb értékben, de eredményesen fejlődtek a Szovjetunió és az Egye­sült Államok tudományos köreinek kapcsolatai. A turistaforgalom fejlő­dését bizonyítja, hogy a múlt évben ötezer amerikai turista látogatott el a Szovjetunióba. Az idén tovább kívánják fejleszteni a két ország kulturális kapcsolatait JAZID t „1959-ben francia szuverenitásról beszélni Algériában — esztelenség" New York (AFP). Mohammed Ja- zid, az algériai ideiglenes kormány tájékoztatásügyi minisztere, amikor hétfőn New Yorkba érkezett, nyilat­kozott a sajtónak: „Michel Debré Algériában elhang­zott kijelentései megerősítik, hogy Algériában a békére jelenleg semmi­féle remény nincs. A francia minisz­terelnök lerombol mindent, ami de Gaulle tábornok nyilatkozataiban ér­dekes vagy pozitív lehetett. Minden tisztelet ellenére, amellyel a francia köztársasági elnök tekin­télyének adózunk, Debré nyilatkoza­tait Franciaországnak és kormányá­nak hivatalos állásfoglalásaként kell értékelnünk. „Francia szuverenitásról beszélni Algériában 1959-ben, esztelenség. Er­re más szó nincs” — hangsúlyozta Jazid. A tudományos világ élvonalában Irta: A. V. Topcsijev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke Prága (CTK). Bródy Tamás, a bu­dapesti rádió zenekarának vezetője hétfőn hangversenyt vezényelt Ostra- vában. Az SZKP XXI. kongresszusán sok szó esett a szovjet tudósok világra­szóló sikereiről. Mi, a tudomány em béréi, büszkék vagyunk arra, hogy tudásunkat az emberiség legmeré­szebb álmai megvalósításának szol­gálatába állíthatjuk. A szovjet tu­domány nagy erőt jelent a szocia­lista társadalom fejlesztésében, ha­zánk felvirágoztatásában. Tekint­sünk kissé vissza, milyen eredmé­nyek jogosítanak fel bennünket ar­ra, hogy a szovjet tudományt a tu­dományos. világ élvonalába helyez­zük. A világ első mesterséges holdjai. Megnyitottuk az utat a kozmikus térség meghódítása előtt. A második szputnyik kabinjában már élőlény — kutya — is volt, tehát tanulmányoz ni tudtuk az űrrepülés biológiai vo­natkozásait is. U © K © fadolog, legkiváltképpen télvíz ide­jén, amikor a városbavivő szurdékot kötésig érő hó lepte s az ember, jó­szerivel, nem is ment, hanem egyik csapásból billent a másik lábnyom­ba: ilyen úton terőzni, méghozzá a rossz lelkiismeret nyugtalanságával, hátha rajtaveszt! Az összeterőzött pénz java adósságok törlesztésére ment el. Kellett tömni a lyukakat, mert akkor kerültünk volna csak igazából a cifra-péter-konyhájára, ha eldobolják fejünk felől a kis örök­séget is, a házat. Ami egyedül ma­radt meg, azért, mert valahol ad- ták-vették a meg nem termett bort, a mi borunkat is, meg a búzát, meg egyebet, s ezek azt akarták, lemen­jen a bor ára, olcsóbb legyen, mint másutt a víz. Az urak veszteségét meg a szegénység viselje: ez volt a bolettás világ. No, így hát kenyéren és krumplin éldegéltünk. Elégséges eledel mind- akettő, de ahogyan nekünk kellett beosztani: kevés kenyéren, sok krumplin, semmi mellévalón... brr! Ha néha húshoz is hozzájutottunk, egymást csaptuk be: — Én már ettem a nenédnél is. Neked adom a részemet — hazudta anyám és félrenézett. — Én is úgy vagyok vele, édes­anyám. Engem meg a szomszédok kínáltak meg, aztán sehogyan se térhettem ki a kínálás elől. Anyámba tömtünk volna mindent, mert hiszen ő volt a kenyérkereső, — de ő, szegénykém, valahogy mindig előre már jóllakott. Ha mással nem, a szagával. Sokszor majdnem ki­esett a húsdarabok megkívánásá- ban a szemünk — amik különben is inkább csak szemhízlalásra voltak jók, semmint jóllakásra, mégha egyszerre befágytuk volna is a sze­letkéket, de még másnapra is elosz­tottuk, többszőrre is fussa. Nem cso­da, ha megsoványodtunk. Szinte zör gött a csontunk. i— Kendet egyszer is felkapja a szél, és ledobja a partról — szidta öreganyámat az anyám, amikor tib- lábalt az udvaron, mert mindig ta­lált tennivalót. — Te csak engem félts, hát, majd elvisz az ördög, amikor annak se kellek! szidta vissza a szüle, pedig néha alig volt jártányi ereje. Nagy baj volt az is, hogy nem volt fánk. Isten tudja, mért van, hogy van, de ha a szegény embernek hiányzik valamije, akkor másnak is, úgyszólván mindennek kell hiányoz nia. Majd megvett bennünket az isten hidege. Akkor kaptunk egy rátát az erdő­részünkből. — Te, Gyurka! — mondtam a pász torgyereknek, mert csak a pászto­rok nem néztek le nagy szegénysé­günkben, mások mindenki — te, Gyura, eljönnél-e velem fát vágni az erdőre? Ketten kinyűjjük, jószán dékkal, jó szerszámokkal. Úgyis a kemence mellett ülsz! Isten áldja meg érte, de jött is. De 1959. január 2. Kilőttük a Hold | irányába a kozmikus rakétát. Ez számos tudományos és gazdasági ág ' — a nehézipar, a precíziós műszer- gyártás, a rádióelektronika, az elek­trotechnika, a vegyészet, a kohászat, stb. — hírnevét öregbítette. Több mint négy év óta működik a világ első atomerőműve. Idén üzem­behelyezzük az új, 600 000 kilowatt kapacitású atomerőmű első 100 000 kilowattos egységét. Befejeződik a »Lenin« atom jégtörőhajó építése. A szovjet vaskohászat, olajbányá­szat, gépgyártás, földművelés és or­vostudomány gazdagon felhasználja a rádióaktív izotópokat. Tájékoztató számítások szerint 1957-ben a szov­jet ipar, az izotópok felhasználásá­val, 1,2—1,5 milliárd rubelt takarí­tott meg. Behatolunk az atommag belsejébe, még milyen segítséggel volt. Nem­csak nagyfűrészt és baltát hozott, — ilyen még akadt volna nálunk is, — de tarisznyát is, tarisznyát, benne jó »pógárlisztből« sült kenyérrel, fe­hérrel! Fagyos szalonnával, vörös­hagymával. Nekiszántuk magunkat, vágtuk a rátát. Nem lehet azt mon­dani, hogy valami könnyű munka volt. Az ugyan nem! Kivált nekem. De inkább kutyakemény. Elsőben is a havat kellett, a már félméteres, ropogós keményre fagyott havat el- hányni a fák tövéből, hogy hozzá­férhessünk a nagyfűrésszel. Azután nekitérdelve húzni, gémberedett uj­jakkal, hogy elsenyvedt a kéz a fű­rész nyelén s nem is éreztem van­nak-e még, vagy már nincsenek sze gény ujjaim, összekellett csapdos- nom a tenyeremet, hogy le ne hull­janak. Megdörzsöltem Gyura tudal- ma szerint a csikorgó hóval, amely szúrta-marta bőrömet, mint a csa­láncsípés s a vörösre eléktelenedett, puffadt kezembe vissza-visszatért valahogy az élet, a melegség. Míg a baltanyélen újból meg nem gém­beredett. Aztán beléjegyalúdott a hideg, egyenletesen sajgott, de azért fűrészeltünk, baltáztuk az ágakat, Gyura nagyon értette. Az én ösz­tönöm csak nehézkesen, sokára ta­lálta meg az elfelejtett mozdulato­kat, de lassan mégis megtalálta s ha igazában nem is sokat segítettem, legalább is nem hátráltattam Gyu- rát. Meg sem izzadt, amikor nekem a nagy hidegben is verejtékben úszott már elgyengült testem. (Folytatása következik.) ZSIKÓ GYULA s feltárjuk szerkezeti és egyéb tit­kait. A világ legnagyobb atomgépe, a 10 milliárd elektron voltos szinkro fazotron, soha nem látott energiát ál lít a béke és a haladás szolgálatába Nemrégiben három szovjet tudós — Cserenkov, Tamm és Frank — új fizikai kutatásaiért Nobel-díjat ka­pott. Mind közelebb kerülünk a termo­nukleáris reakció irányításának meg oldásához. Ezt a munkát 1950-ben kezdtük el, s azóta a Kurcsatov akadémikus irányította kísérletekről már tudattuk a világot. Tavaly L. Arcimov akadémikus kollektívája nyilvánosságra hozta nagyjelentőségű kutatásának ered­ményét a plazma állapotáról több mint 1 millió fokos hőmérséklet mellett. Az atomenergia békés felhaszná­lásával foglalkozó II. nemzetközi konferencián a szó szoros értelmé­ben a szenzáció erejével hatott,ami­kor beszámoltunk a termonukleáris reakció irányítása érdekében vég­zett munkánkról. Egy amerikai tu­dós megjegyezte: »önök lehetővé tét ték, hogy sok olyan kérdést megért­sünk, amely eddig érthetetlen volt számunkra«. Tudományos munkánkban egyre nagyobb helyet foglalnak el a félve­zetők. Ezekkel hő- és fényelektro­mos jelenségeket is vizsgálunk. Vegyészeink sem maradnak el a többiek mögött. A láncreakció, egyes égési és robbanási folyamatok vizsgálatában kiváló eredményeket értek el. Külön meg kell említeni azt a nagyarányú és sokoldalú ku­tatómunkát, amelyet a szintetikus anyagok gyártásánál végeztek. A repülés tudományával és tech­nikájával foglalkozó szovjet tudó­sok munkáját számos, korszerű re­pülőgép, többek között a 220 utast szállító »TU-114« dicséri. Geológusaink egész sor szén-, olaj-, gáz-, vas-, színes- és ritka- fémlelőhely felfedezésével dicseked­hetnek. íme, az »indokolás«, amely alap­ján joggal tekinthetjük a szovjet tudományt élenjárónak. Nagyok a sikereink, s ezeknél már csak feladataink nagyobbak. De ép­pen az elért eredmények alapján bizton mondhatjuk: a szovjet tudó­sok a kommunizmus, a béke, s a ha­ladás nevében minden feladatot meg oldanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents