Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

9

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG , 195». február <5.

...............................-................ * - i. .ii—i-i .ii .................. .............................. —......n ■ ..................................... ...................in.

V

égétért a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb problémájának — az egyetemes béke megőrzésének megoldásában.

Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta. A termelőerők fejlesztésében az ország gazdasági potenciáljának fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. Véleményünk szerint

az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré a jövő, amely az anyagi javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségeit biztosítja a nép számára.

A döntőbírák legyenek a népek, ők döntsék el, melyik rendszer jobb. Bizonyosak vagyunk, hogy a népek helyesen választanak, s a választást úgy ejtik meg, hogy nem robbantanak ki háborút az államok között, nem vetnek be hidrogén- és atombombákat.

A szovjet- amerikai kapcsolatok

Hruscsov foglalkozott Eisenhower amerikai elnök, Nixon alelnök, Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédeivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatosságra intenek, a kétely magvait hintegetik, visszatérnek a régi harcias szóhasználathoz, az olyasféle kijelentésekhez, amilyeneket Dulles úr a január 7-iki sajtóértekezleten engedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állította, hogy a Szovjetunió folytatni akarja a „hidegháborút”, s amikor az Egyesült Ál- | lamokkal való normális kereskede- I lem fejlesztését javasolja, valójában i arra gondol, hogy önmagának és a , nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott „hidegháborúhoz”.

— Ilymódon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos fel- melegedését, amely pedig a legutóbbi időben különösen Mikojan amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött.

Az amerikai katonai vezetők és államférfiak gyakran hangoztatják, hogy az Egyesült Államok adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunió körülményeinél, mert az Egyesült Államok Európában és Ázsiában a haditámaszpontok egész hálózatával rendelkezik, s e támaszpontokat felhasználja arra, hogy csapást mérjen országunkra. A Szovjetuniónak viszont — szerintük — még kevés interkontinentális rakétája van. így hát a háború — véleményük szerint — az Egyesült Államokra nézve nem is olyan veszélyes. Mc- Elroy, az Egyesült Államok hadügyminisztere például a napokban ki jelentette, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió határai közelében levő szövetségeseinek területéről- kiindulva folytathatna hadműveleteket, a Szovjetunió viszont csak a saját területéről kilőhető rakétában bizakodhatnék.

Feltételezhetjük — jegyezte meg Hruscsov —, hogy az angolok, a franciák, a németek, a törökök, a görögök, az olaszok és a többi ország népei, amelyeknek területén amerikai haditámaszpontok vannak, fontolóra vették, mivel kecsegteti őket ez áz amerikai elképzelés.

Az amerikai államférfiak készek szövetségeseiket feláldozni szűk érdekeik kedvéért, mit sem törődnek az emberiség sorsával. Kufár magatartás ez, az emberkereskedők politikája, akik a meggazdagodásért nemcsak barátaikat, de még saját édes atyjukat is eladnák.

Mondanom sem kell, hogy ez a politika idegen a mi népünktől, szovjet államunktól, idegen a munkásosztálytól, a marxizmus—leninizmus híveitől.

Mi következetesen harcolunk a háborús veszély elhárításáért, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszüntetéséért.

s azért, hogy az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és a többi nyugati országgal minden életfontosságú kérdésben kölcsönösen elfogadható megegyezést kössünk. Harcolunk az egész világ békéjéért, mert mi nemzetiségétől, bőre színétől vagy állásától függetlenül nagyrabecsüljük az embert. Véleményünk szerint bűnös dolog lenne egyes emberek, egyes népek boldogtalanságára és szenvedésére építeni mások jólétét.

Úgy vélem, itt az ideje, hogy az amerikai katonai szakértők ne építsenek többé arra az illúzióra, hogy háború esetén az Egyesült Államok területe sértetlen marad.

Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán az amerikai tábornokok vágyálma. A valóságban

a Szovjetuniónak megvannak az eszközei, hogy a földkerekség bár mely pontján csapást mérjen az agresszorokra.

I Mi nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy megszerveztük az interkontinentális ballisztikus iövedékek sorozatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt, hogy megfenyegessünk valakit, hanem hogy rávilágítsunk a dolgok valóságos állására.

— A nemzetköz; feszültség enyhítése szempontjából — állapította meg Hruscsov — különösen fontos az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának megjavítása. Nem is olyan régen eléggé éles hangú üzenetváltások zajlottak le a Szovjetunió kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között.

Ennek az a magyarázata, hogy a nemzetközi helyzet igen éles problémáiról volt szó.

Mindez immár a múlté. A jövőbe í kell tekintenünk. Ami a szovjet kormányt illeti,

mi minden lehetőt megteszünk a nemzetközi feszültség enyhítéséért, s azért, hogy nemzetközi kapcsolataink egyre javuljanak.

Visszük, hogy az Egyesült Államok elnöke és többi vezetője — ha valóban békét akarnak, mint ahogyan Mikojannal beszélgetve mondották — .lismeri az államok békés együttélésének szükségességét és ezen az alapon építi ki kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal.

Hruscsov megjegyezte, hogy jó emlékekkel gondol vissza 1955 nyarára, amikor Genfben találkozott és többször is beszélgetett Eisenhower úrral. Az a véleményem alakult ki, — mondotta — hogy Eisenhower úr, lábornok, nem tartozik azok közé a katonák közé, akik ha vitás kérdések megoldásáról van szó, csupán ágyúkra számítanak és minden problémát fegyveres erővel szeretnének eldönteni. Eisenhower többször kijelentette, arra törekszik, hogy megakadályozza a háborút. Mi ezt értékeljük, s reméljük, hogy nyilatkozatai a gyakorlatban tettekben is kifejezésre jutnak.

Mikojan elvtárs amerikai utazása feljogosított arra a reményre, hogy országaink viszonyában »felmelegedés« következik, hogy tovább fejlődik az érintkezés és a kapcsolat.

Úgy látszik, egyes politikusoknak ez nem tetszik, ezért megkísérlik, hogy csökkentsék azt a jó hatást, amelyet Mikojan elvtárs utazása az Egyesült Államok közvéleményére gyakorolt.

Hruscsov utalt ezután Eisenhower január 28-i sajtókonferenciáján elhangzott egyik kijelentésére, amely szerint Hruscsovnak Mikojanéhoz hasonló amerikai utazása lehetetlen. Hruscsov megjegyezte:

— Ez aztán már csakugyan teljesen váratlan következtetés. Ez mór afféle megkülönböztetés. Az egyik i ember élvezheti a mindenki számára közös jogokat, a másiktól megtagadják ezeket.

Szeretném, ha szavaimat helyesen i értelmeznék. Egyáltalán nem készülök vízumot kérni ilyen utazásra. Nekünk sok a munkánk. Ezenkívül rengeteg meghívásom van, s arra is nehezen tudok időt szakítani, hogy ezeknek eleget tegyek. így tehát nem arról van szó, hogy az Egyesült Államokba szeretnék utazni,, hanem egészen másról: az emberi jogokról.

Ami a szovjet embereket illeti, mi másként ítéljük meg az ilyen kér

déseket. Mi örülünk, ha más országokból akár politikusok, akár turisták utaznak hozzánk. Ha az elnök úr úgy döntene, hogy ellátogat hozzánk, kormányunk és a szovjet nép őszinte vendégszeretettel fogadná. Magával hozhat bárkit, akit csak akar, mindnyájan kedves vendégek lesznek. Nézze meg az elnök úr a Szovjetunió térképét és válassza ki hazánknak azokat a területeit, amelyeket meg szeretne tekinteni. Nagy a mi hazánk, sok itt az érdekes hely. van hová elmennie és van mit megtekintenie. Kétségtelen, hogy ez a látogatás mindkét ország szempontjából hasznos lenne, s az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei egy a ránt helyeselnék. Mi meghívjuk őt, s még a kölcsönösséghez sem ragaszkodunk — jelentette ki Hruscsov.

A berlini kérdés

Hruscsov ezután a berlini kérdésről és a német békeszerződés megkötésének kérdéséről beszélt. Hang súlyozta, ha e kérdéseket a szovjet javaslatok szerint oldják meg, egyik fél sem jut anyagi előnyökhöz, viszont létrejönnek a feltételek a hidegháború megszüntetéséhez, a leszerelés megoldásához, olyan állam közi kapcsolatok megteremtéséhez, amelyek kiküszöbölnék a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét.

A kormányoknak akamiok kell a hidegháború megszüntetését. Min - denekelőtt meg kell érteniük, hogy egy bolygón élünk, s e bolygónak — a technika ma igen fejlett színvonalát tekintve — meglehetősen korlátozottak a méretei. Ezért elővigyázatosnak kell lenniök és mindent el kell követniük,, hogy békésen élhessünk egymás mellett.

— Mi csak egyet akarunk — mondotta Hruscsov —, hogy minél előbb befejezzük a »hidegháborút«. Ha" pe dig Önök Dulles úr, úgy akarják, ak kor mi a »hidegháború« befejezése végett hajlandók vagyunk elismerni az Önök »győzelmét« ebben a népek számára felesleges háborúban. Uraim, tartsák magukat »győzteseknek«, de fejezzék be mielőbb ezt a háborút. K

i— A Szovjetunió — mondotta Hrus csov — megtette a kezdeményező lépést, előterjesztette a német béke- szerződés tervezetét. Ha az Egyesült Államoknak vannak megjegyzései ehhez a tervhez, vagy valamilyen külön kívánságai, amelyeknek tük- röződniök kellene a szerződésben, senki sem akadályozza, hogy kifejtse elképzeléseit. Éppen ezért javasoljuk, hogy tartsunk békekonferenciát.

Hruscsov kijelentette, hogy a nyugat-berlini helyzet hasonló egy puskaporos veremben égő kanóchoz, vagy egy időzített bombához, amely nek gyújtószerkezete bármely pillanatban kiválthatja a robbanást. Miért tartsuk fenn ezt a helyzetet,? t— mondotta.— Nem lenne jobb eltávolítani' az időzített bombát? Nehéz volna más megoldást találni, amely megfelelne mindkét némei?állam érdekének és ugyanakkor nem lenne sértő és nem lenne káros a többi érdekelt állam szempontjából ?em. Most ilyen megoldás lehet, hogy tegyük Nyugat-Berlint szabad várossá.

Ezért vágyunk az Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal közösen olyan szabályzatot ki- do’gozni, amely szavatolná Nyugat- Berlin normális fejlődését, e város kapcsolatát mindazokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatot akar fenntartani. Továbbá azt, hogy ezek az országok bejuthassanak a szabad városba. Azzal is egyetértünk, hogy a szabad város státusának szavatolásában vegyen részt az Egyesült Nem zetek Szervezete, s készek vagyunk megtárgyalni, milyen formában kap csolódhatna bele az ENSZ ebbe az ügybe. Nézetünk szerint, ha Nyugat- Berlin demilitarizált szabad város lesz, ez megteremti más vitás kérdések megoldásának feltételeit is, s elősegíti, hogy megszilárduljon Európa és következésképpen az egész világ biztonsága.

(Hruscsov elvtárs zárószavának

befejező részét, valamint a kongresszus határozatát lapunk holnapi számában közöljük.)

A jugoszláv kormány válasza a Szovjetunió jegyzékére

Belgrád: (TASZSZ) A Tanjug köz 1 ii a Jugoszláv Szövetségi Népköztár- , saság kormányának válaszát arra a jegyzékre, amelyet a szovjet kormány intézett Jugoszláviához a népiét békeszerződés ügyében. A jugoszláv kormány válaszjegyzékében hangsúlyozza,, hogy véleménye szerint a német békeszerződés megkötése fontos lépést jelentene a nem zetközi kapcsolatok rendezése és általában a nemzetközi feszültség eny hítése, valamint a világbéke megszilárdítása útján. A kérdés békés meg oldásához be kell látni és el kell ismerni a realitást, vagyis a két egymástól különböző német állam fenn állásának tényét, továbbá annak szükségességét, hogy biztosítsák és megkönnyítsék egy állammá egyesülésüket. Ennek útja a kölcsönös kap csolatok fejlesztése és megegyezés.

A jugoszláv válaszjegyzék a toi vábbiakban rámutat, hogy a német i békeszerződés megkötésére irányuló szovjet kormányjavaslatot konstruktív kezdeményezésnek, a szovjet dokumentumokat pedig kidolgozott tervezetnek tekinti. A jugoszláv kor mány ésszerűnek tartja az értekezlet összehívására irányuló javaslatot és hajlandó az értekezleten részt- venni. Osztja a szovjet kormánynak azt a nézetét, hogy Németország két részének egyesülését szakaszonkint hajtsák végre, Németország határait pedig véglegesnek tekinti.

A jugoszláv válaszjegyzék végül megállapítja, hogy JSZNK kormányának nézete szerint a német bé keszerződésnek meg kell tiltania a nukleáris és rakétafegyverek német- országi gyártását és a német hadsereg felfegyverzését ezekkel a fegy vérekkel.

Londoni értesülések Dulles szerdai tárgyalásainak részleteiről

London: (Reuter—AP) Dulles ame rikai külügyminiszter szerdán jóvá jiagyta Macmillan angol miniszterelnöknek azt a szándékát, hogy Moszkvába utazik — jelenti megbízható körök közlése alapján az AP.

E közlés szerint Macmillan tisztáz ta Dulles előtt, nem szándékozik bizalmas tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióban tett látogatása alatt, amely a feltevések szerint hasonlí

tana Hruscsov 1958. évi angliai tartózkodásához, amikor egyaránt sor került az ország megtekintésére és a hivatalos tárgyalásokra.

Dulles és Selwyn Lloyd állítólag egyetértett abban, hogy a német kér désről még május 27. előtt kell tárgyalni a Szovjetunióval — mondják jólértesült körökben. Úgy tudják, a két államférfi még a napirendre vonatkozó elgondolásokat is egyeztette.

Újra megrendezik a magyar—szovjet heteket

A magyar—szovjet barátsági hónap idejére országszerte újból megrendezik az általános- és a középiskolákban a magyar—szovjet diákheteket. Minden iskolában osztály- főnöki órán méltatják a két nép barátságának jelentőségét. Az általános iskolákban az úttörők rajgyűlésein is mertetik a szovjet pionírok életét. Az ünnepi rajgyűléseken műsort is adnak. A tanulók dolgozatokat írnak a magyar—szovjet barátsággal kapcsolatos földrajzi, irodalmi és tör ténelmi témákról. Á-z iskolai szakkörökben a szovjet és az orosz tudomány, irodalomművészet egyes ki magasló alakjainak életét és munkásságát ismertetik.

Budapesten és az országban sokhelyütt, szavalóversenyeket rendezünk szovjet és orosz költők műveiből, Székesfehérvárott magyar és orosz nyelven szavalják Petőfi és Puskin verseit. Székesfehérvárott a KISZ és a TIT az MSZBT-vel együtt

kollégiumi vasárnapokat is rendez filmvetítéssel és filmankéttal. Heves megyében a diákhéten osztják ki a magyar,—szovjet barátság témájáról kiírt diákpályázat díjait is.

Országszerte számos baráti találkozó lesz a magyar úttörők és szovjet pionírok között. Eddig is sok magyar diák levelezett szovjet társaival. Az idei diákhét tovább növeli a levelezők számát.

A zenei iskolák Salgótarjánban, Nyíregyházán, Békéscsabán önálló zenei esteket rendeznek szovjet és magyar művekből.

Debrecenben Két nép barátsága Címmel rajz- és festészeti kiállítás nyílik középiskolás diákok munkáiból. Somogybán levelezőlap kiállítást készítenek elő. Az egyes megyékben különböző pályázatokat írnak ki a diákoknak, Csongrádban például a pályázat módot ad majd a középiskolás diákok műfordítói képességeinek megmutatására.

1970-ig 1 millió 200 ezer lakást építenek Csehszlovákiában

í

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi levele részletesen foglalkozott a lakáskérdés megoldásának problémáival. A Központi Bizottság levele a t-.bb; között kimondja, hogy -o ezt a kérdést véglegesen meg kell oldani.

Jóllehet Csehszlovákiában az elmúlt tizenegy év folyamán, 1957 végéig körülbelül 500 ezer lakást építettek, s függetlenül attól, hogy az ezer lakosra jutó lakások száma tekintetében Csehszlovákia ötödik helyen áll Európában, megelőzve Angliát, Franciaországot, Hollandiát és más kapitalista államokat, — a lakásépítkezés még mindig nem elégíti ki a dolgozók egyre növekvő szükségleteit.

A kapitalista Csehszlovákia lakásalapja rendkívül rossz állapotú volt. A második világháború kitöréséig a csehszlovák családok ezrei egészségtelen pincelakásokban laktak. A nagyvárosok külső peremein az egészségtelen lakásokból egész kolóniák keletkeztek. Különösen jellemző volt ez az ostravai területre. Ma már a külvárosokban és az ostravai területen a korszerűen berendezett lakások ezrei találhatók. A kapitalista Csehszlovákiában a munkástöme- gek keresetükből képtelenek voltak a magas lakbért kifizetni. Egészen más a helyzet ma, amikor a népi rendszer felszámolta a munkanélküliséget és a munkások megélhetése

biztos alapokon nyugszik. Minden egyes dolgozó jobban, kényelmesebben akar lakni, mint régebben. Ez a többi között azért is lehetséges, mivel a népi demokratikus Csehszlovákia a világ azon országai közé tartozik, ahol a legalacsonyabbak a lakbérek. Prágában például egy egyszobás lakás évi lakbére 900 korona, két-szoba összkomfortos lakásé ezer korona, kétszobás, korszerűen berendezett, összkomfortos központi fűté- ses lakásért pedig 2200 koronát kell fizetni. A csehszlovák állami statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a csehszlovák dolgozók 1956-ban lakbérre és fűtésre fizetésük nem egész 5 százalékát költötték.

Ahhoz, hogy Csehszlovákia lakáskérdését a párt központi bizottsága levelének megfelelően 1970-ig megoldják, a legközelebbi 12 igv alatt körülbelül 1 millió 200 ezer lakást kell építeni. A Karlovy Vary-i, az usteckéi és az ostravai területeken, valamint Prágában a lakáskérdést még hamarabb, vagyis 1965-ig megoldják.

Az elkövetkező időkben Csehszlovákiában túlnyomó többségében két- és háromszobás, összkomfortos központi fűtéses lakásokat fognak építeni, s elérik a magas lakáskultúrával rendelkező európai államok színvonalát. A lakásépítkezéssel párhuzamosan gondoskodnak iskolák, kórházak, kulturális és tudományos intézmények építéséről is.