Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

< TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. február 28. A szovjet kormányküldöttség Indiában Delhi: (TASZSZ) Az Indiai­Szovjet Kulturális Kapcsolatok Tár­sasága ünnepi fogadást adott a Szov jetunió Indiában vendégeskedő kor­mányküldöttsége tiszteletére. Az indiai főváros közéletének kép viselői, ismert politikusok, parla­menti képviselők, írók, tudósok és művészek vettek részt a fogadáson. Megjelent Nehru miniszterelnök és Krisna Menőn hadügyminiszter, valamint P. K. Ponomarenko, a Szov jetunió indiai nagykövete és K. P. S. Menőn, India moszkvai nagykövete. Az Indiai—Szovjet Kulturális Kap­csolatok Társasága nevében dr. Ba­liga, a társaság elnöke meleg sza­vakkal üdvözölte a vendégeket, majd a megjelentek viharos tapsa közepette gyermekek virágfüzére, két és csokrot nyújtottak át a küldőt teknek. Ezután Szajfudin Kicslu, a Béke Világtanács alelnöke emelke­dett szólásra és méltatta a szovjet— indiai gazdasági együttműködés ered ményeit, a Szovjetunió következetes békeharcát. A szónok végül sajnálatát fejezte ki, hogy K. J. Vorosilov betegsége miatt nem vezethette a küldöttsé­get és annak a reményének adott kifejezést, hogy hamarosan más szovjet vezetőkkel együtt módjuk lesz üdvözölni őt Indiában. A jelenlévők forró ünneplésben részesítették az ezután felszólaló N. A. Muhitgyinovot, a Szovjetunió Leg felső Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnökét. N. A. Muhitgyinov tolmácsolta K. J. Voro­silov és N. Sz. Hruscsov meleg üd­vözletét és jókívánságait, majd fog­lalkozott a Szovjetunió és India ré­gi hagyományos barátságával, a két ország jelenlegi gazdasági és kultu­rális együttműködésével. Ezután Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke fordult a megjelen­tekhez. »Nagy örömünkre szolgál, hogy üdvözölhetjük annak az ország nak magasrangú képviselőit, amely­nek eredményeit elragadtatással szemléljük és amelytől tanulni aka­runk és tanulni is fogunk« — mon­dotta Nehru. Csütörtökön este a szovjet kor­mányküldöttség estebédet adott. Je­len voltak: Dzsavaharlal Nehru, In­dia miniszterelnöke, Sz. Radhakris- nan alelnök, miniszterek, parlamen­ti képviselők, politikai és közéleti személyiségek, valamint a diplomá­ciai testület tagjai. Az estebéden A. A. Andrejev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének tagja és Dzsavaharlal Nehru India miniszterelnöke mondott be­szédet. Gyűlés Moszkvában Béke Világtcmács ülésének befejezése alkalmából Moszkva (TASZSZ). Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsar­nokában gyűlésen értékelték a Béke­világtanács moszkvai ülésszakának eredményeit. Az elnökségben öt föld­rész békeharcosainak képviselői fog­laltak helyet. A résztvevők határozatot fogadtak el, amely többek között így hangzik: mi, a moszkvai társadalom képviselői felhívjuk a jóakaratú embereket, te­gyenek újabb közös erőfeszítéseket a béke védelmében, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. Meggyőződé­sünk. hogy á népek békeakarata dia­dalt arat és mindörökre megszűnik az atomháború veszélye. Ámde ezt a célt csupán a békeharcosoknak, a vi­lág minden jóakaratú emberének óriási erőfeszítései révén érhetjük el. A Pravda pénteki száma vezér­cikkben méltatja a Béke-Világtanács Irodájának moszkvai ülésszakát. Ma megvannak azok az erők, amelyek képesek megvédeni a békét, de az imperialista háborús fenyegetések veszélyét nem szabad alábecsülnünk — írja a cikk. Ezért különösen fontos, hogy fokozzuk a népek harcát a kol­lektív biztonság megteremtéséért. Megnyílt a magyar—szovjet mezőgazdasági napok országos Gerendája konfe A magyar—szovjet barátság hó­napja alkalmából rendezett magyar —szovjet mezőgazdasági napokat pénteken országos konferenciával nyitották meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében. Man ninger Rezső Kossuth-díjas akadé­mikus megnyitója után Töpipe Ist­ván, a földművelésügyi miniszter el­ső helyettese mondott ünnepi be­szédet. Méltatta a Szovjetunió fel­szabadító harcának és további hat. hatós támogatásának jelentőségét, a magyar mezőgazdaság legutóbbi években elért kimagasló sikereit, is­mertette a magyar—szovjet mező- gazdasági napok céljait. Az ünnepi beszéd után Somos András Kossuth- díjas akadémikus a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködésnek mezőgazdaságunk bán elért eredményeiről tartott elő­adást. Kulisszák migStli diplomáciai tevékenység Bonnban és Washingtonban a szovjet—angol tárgyalások alatt Moszkva: (TASZSZ) Matvejev, az Izvesztyija londoni tudósítója a lap pénteki számában megállapítja, hogy Bonnban és Washingtonban kulisszák mögötti diplomáciai tevé­kenység folyik a szovjet—angol együttműködés ellen. Rámutat, hogy az angol—szovjet viszony meg javulásának lehetősége Nyugat-Németországban és az óceá­non túl megijesztette a legmaka­csabb hidegháborús politikusokat. Ezek a politikusok attól félnek, hogy a legkisebb haladás is jelen- tékenyen csökkentheti a nemzetközi feszültséget. Eisenhower elnök szerdai nyilat­kozatát londoni újságíró körök nyílt kísérletnek tekintik arra, hogy nyo­mást gyakoroljon Londonra, amikor _ az angol kormányfő a szovjet veze­tőkkel folytat eszmecserét — írja Matvejev. A Daily Mirror, a Daily Héráid és a Daily Express című angol lapok kereken kimondják, hogy Eisenhower e nyilatkozatával meg akarta torpedózni a csúcsérte­kezlet lehetőségét. London: (MTI) A Times írja a nyu gáti lapok többsége pénteken olyan Vrr?TTTTWTTT7VTTTT»VV'rTTVVTTT*TTT'»'' Ä lottó e heti nyerőszámai: 2, 31,48, 75, 87 A tárgynyereményhúzáson a 8. já­tékhét szelvényei vesznek részt. hírmagyarázatot közöl, amelyek Macmillan Szovjetunióbeli látogatá­sát eredménytelennek tüntetik fel. A Times című tekintélyes angol lap azonban megállapítja: Macmillan Moszkvában folytatott tárgyalásai­nak eredményes, vagy eredménytelen voltát csak akkor tudjuk megítélni, ha azt vizsgáljuk, elvégezte-e Macmillan azokat a feladatokat, amelyeket maga elé tűzött. »Macmillan valóban szerény célt tűzött ki magának. Tehát nem lehet azt állítani, hogy látogatása kudarc­cal jár, feltéve, hogy az angol mi­niszterelnök elérte célját, márpedig mindeddig nem történt olyasmi, ami arra utalna, hogy ez nem sikerült neki.« Szovjet köszönet Mikojan svéd pilótáinak Stockholm: (TASZSZ) Csütörtökön Guszev stockholmi szovjet nagykö­vet jogadta a SAS skandináv légi- forgalmi társaság pilótáit, akik ja­nuárban Mikojan gépét vezették Amerikába, majd visszafelé. Guszev nagykövet a szovjet kor­mány .nevében megköszönte Carl Schulzbergemek, a repülőgép pa­rancsnokának és társainak bátorsá­gát és nagy technikai tudását, amely lyel sikerült elhárítani az Uj- Foundland-i kényszerleszállás idején a balesetet. Ezután ajándékokat adott át a pilótáknak. Hírek Ciprusról Athén (MTI). A görög parlament­ben csütörtökön este folytatódott a vita a zürichi és londoni eredmények ről. Marezonisz, a haladó párt veze­tője hangsúlyozta, hogy a Ciprussal kapcsolatos egyezmények nem bizto­sítanak igazi függetlenséget a sziget­nek s a görög és török kisebbségek közötti viszályok csíráit hordják ma­gukban. Úgy tudják, hogy a kormány a ciprusi vita végén előreláthatólag szombaton este felveti a bizalmi kér­dést. London (Reuter). Makariosz érsek, aki betegen fekszik egy londoni kór­házban, csütörtökön este „valamivel jobban” érezte magát. A koreai nép első japánellenes felkelésének 40. évfordulója A koreai nép ma az ország béké­jét, az ország északi részében pedig a szocializmus építésének jegyében ünnepli az 1919. március 1-i népi felkelés 40. évfordulóját, amely dicső lapot írt be a koreai nép japánelle­nes felszabadító harcának történe­tébe. A japán imperialisták 1910-ben gyarmatukká tették Koreát, milita­rista tábornokok kormányzása alatt. A japán törvények a legelemibb em­beri jogoktól is megfosztották a ko­reai népet. Terancsi tábornok, Korea első kor­mányzója nyíltan kijelentette: „A koreaiaknak be kell hódolniok a ja­pán törvényeknek. Ellenkező esetben meg kell halniok!” A japán imperia­listák ezt a politikát váltották valóra. A japán nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánították. A történelemben példa nélkül álló militarista elnyomás, barbár foszto­gatás, a nemzeti kultúra legdurvább eltiprása, a megalázó megkülönböz­tetés végeredményben csak is a for­radalom fellángolásához, az össznépi felkeléshez vezethetett. A burzsoá nacionalisták a nép for­radalmi hangulatát saját politikai cél­jaikra próbálták kihasználni. „Füg­getlenségi nyilatkozatukban” egy szóval sem tettek említést a társada­lom gazdasági helyzetének megjaví­tásáról, a dolgozók érdekeiről, hanem csupán a „függetlenség békés köve­telését” hangoztatták. Minden remé­nyüket a „népek önrendelkezéséről” szóló demagóg Wilson-doktrinába ve­tették. A gyarmati elmaradottság követ­keztében a munkásosztály kislétszá- mú volt, s hiányzott az élcsapat sze­repét betöltő párt. A március 1-i fel­kelés spontán tört ki Kodon volt ki­rály temetése napján. 1919. március 1-én Szöulban hatal­mas erejű japánellenes tüntetés kez­dődött, majd a szöuli gyárak munká­saival az élen sztrájkba lépett az egész város. A japán imperialisták fegyvex-es erővel próbálták megtörni a több mint 300 ezer főt számláló tüntető tömeg erejét. Az egész országra kiterjedt a bé­kés tüntetés, fokozatosan népi fel­kelésbe ment át. A japán imperialis­ták a legkegyetlenebb eszközökkel próbálták elfojtani a felkelést, a ter­ror azonban nem használt. A tüntetők és felkelők legnagyobb tömegét a parasztság adta. Az a tény, hogy a munkásosztállyal együtt a pa­rasztság volt a felkelés fő mozgató ereje, rávilágít a március 1-i meg­mozdulás népi forradalmi jellegére. A március 1-i felkelésben — kevés kivételtől eltekintve a lakosság min­den rétege részt vett. Több mint két­millió ember szállt szembe a japán imperialistákkal. A koreai nép nagyszabású felkelé­se azonban szeptemberben elbukott. A felkelés főképpen azért szenve­dett vereséget, mert a koreai népnek nem volt forradalmi vezető osztálya, nem volt forradalmi pártja. A ve­reséghez az is hozzájárult, hogy a burzsoá nacionalisták már a felkelés kitörése előtt kapituláltak az ellen­ségnek. Nagy hiba volt, hogy a nem­zeti felszabadító harcot nem kapcsol­ták össze a parasztság felszabadítá­sával a feudális elnyomás alól. A március 1-i felkelés jelszavai nemzeti felszabadulást követeltek, s nem esett szó a földről, ami fékezte a paraszt­ság lendületét. S ez volt a fő hiba. Az első világháborúban győztes Japán megerősödött, s a nemzetközi forradalmi erők nem segíthették a koreai nép felszabadító harcát. A Szovjetunió az intervenciósok, s a fehérgárdisták ellen vívott élet-halál- harcot, s a koreai nép nem számít­hatott az akkor még fiatal kínai nem­zeti felszabadító erők támogatására sem. A március 1-i felkelés, a koreai nép első japánellenes felkelése az egész világnak megmutatta, hogy e nép nem hajlandó tovább tűrni a gyarmati rabságot. A japán imperialisták kénytelenek voltak levonni a felkelés tanulságait és szűkmarkú engedményeket tenni. A koi-eai nép viszont megértette, hogy ki a barátja és ki az ellensége, s ez a felismerés nagyjelentőségű volt a nemzeti felszabadító harc foly­tatása szempontjából. Szertefoszlott az amerikai impe­rialisták iránt táplált illúzió is. Az amerikai kormány a koreai felkelés­i-öl kiadott nyilatkozatában többek között hangsúlyozta: „Azzal kapcso­latban, hogy Japán nem hajlandó függetlenséget adni Koreának, Wil­son elnök nyilatkozata nem alkal­mazható a japán birodalomra.” A március 1-i felkelés történelmi jelentősége volt, hogy a koreai nép gyarmatellenes nemzeti felszabadító harca a forradalom új szakaszába lépett a munkásosztály vezetésével, s új irányba terelődött a felszabadító mozgalom. A március 1-i felkelés után, a nem­zeti felszabadító mozgalom vezeté­sét a munkásosztály vette kézbe, s különösen a harmincas évek után, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt, jaoánellenes fegyveres harccá fejlesztette. 1945-ben, miután a Szovjet Had­sereg felszabadította Koreát, az or­szág északi részében végrehajtották a március 1-i felkelés idején a ko­reai nép előtt állt forradalmi felada­tokat, s hozzál ált ak a szocializmus építéséhez. Az amerikaiak által meg­szállt Dél-Koreában azonban az anti- imperialista, antifeudális feladatok még megoldásra várnak. A koreai nép ezért tartja fő fel­adatának az amerikai imperialisták kiűzését, az egész ország egyesítésé­nek és függetlenségének kivívását. Ezért az ország északi részében to­vább erősítik a demokratikus bázist és fokozott erővel építik a szocializ­must. Afrikai politikus nyilatkozata a nyaszaföldi helyzetről Kairó (Ujkína). M. Nkomo, a dél- rhodéziai afrikai nemzeti kongresz- szus elnöke nyilatkozott az Ujkína tudósítójának a nyaszaföldi helyzet­ről. Kijelentette, hogy a nyaszaföldi zavargásokért a felelősség az angol kormányt terheli. Hangsúlyozta, hogy az európai gyarmatosítók voltak azok, akik erőszakot alkalmaztak Dél-Rhodéziából csapatokat nyeltek Nyaszaföldre, hogy elnyom­ják a nép függetlenségi törekvéseit. „Nyaszaföld népe — hangoztatta Nkomo — maga akarja intézni sor­sát és meg akar szabadulni Rhodézia és Nyaszaföld mesterséges államszö­es veze­A Pravda Hruscsov választási beszédének visszhangjáról Moszkva: (TASZSZ) A Pravda pénteki számában közli Ratiani cik­két arról, hogyan fogadták bizonyos nyugati körök Hruscsov választási beszédét. Hruscsov világos választ adott a fontos nemzetközi kérdések megoldásáról. A háborús veszedelem elhárításáért küzdő emberek üdvö zölték a beszédet, annak újabb bizo­nyítékaként, hogy a Szovjetunió fá­radhatatlanul küzd a békéért. Az viszont nem meglepő — foly­tatódik a cikk —, hogy a »hideghá­ború« kezdeményezői és szervezői siettek ismételten megmutatni a bé­keprogrammal szembeni ellenséges érzületeiket. A nekik engedelmes­kedő amerikai, nyugatnémet és fran cia lapok nagy zajt csaptak, pedig még fel sem tudták fogni, tulajdon­képpen miért is lármáznak. A lapok azért elégedetlenek, mert a Szov­jetunió nem mond le békejavaslatai­ról. A cikk befejezésül megállapítja, hogy a hisztérikus rohamba esett nyugati sajtóorgánumok ismét meg­mutatták: a nemzetközi feszültség hívei. vétségétől, amelyet a fehér telepe­sek hoztak létre’ és amely fehér ve­zetéssel működik”. — Ez volt a nya­szaföldi lakosság egyetlen „bűne” — tette hozzá. „Az ügyet az ENSZ elé vittük — mondotta —, de ott azt állították, hogy ez belügy. Nem lehet azonban belügyről szó ott, ahol több millió ember legelemibb jogait lábbal ta­possa néhány kizsákmányoló” — ál­lapította meg a dél-rhodéziai poli­tikus. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a világ népei támo­gatni fogják Nyaszaföld népének har­cát. Dulles megbeszélést folytatott Berlinről Washington: (AP) Mint az AP je­lenti, Dulles csütörtökön a kórház­ban több mint egy órás megbeszélést folytatott az amerikai küxügymi- nisztérium három vezető munkatár­sával a berlini kérdésről. A megbeszélésen, amelyet Dulles kérésére tartottak találgatások sze­rint felmérik azt a lehetőséget, hogy gyakorlatilag megszakadt Macmillan és Hruscsov tárgyalása a kritikus berlini problémáról.« New York: (TASZSZ) G. Kennan, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete az Associated Press hír- ügynökség tudósítójának adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a kölcsönös elszakadást, az összes ide­gen csapatok megegyezésen alapuló kivonása Németországból még min­dig a legjobb megoldás, amelyre az Egyesült Államoknak törekednie kell. Mint Kennan kijelentette, az utóbbi időben semmi olyan nem történt, ami megingathatná ezt a vé­leményt. Vonatkozik ez Hruscsov február 24-i beszédére is.

Next

/
Thumbnails
Contents