Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

1959. február 38. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Híradás a termelőszövetkezeti Meggyes-pusztáról H*I>R«E*K »•Herceg« Eszterházy hajdani Meggyes-pusztáján ma már csak az istállók, a magtárak, meg a kas tély emlékeztet arra, hogy itt va­lamikor urasági nagybirtok volt. Bár ezek is magukon viselik az idő múlását. A szégyenletes, egész ségtelen közöskonyhás cselédháza­kat az elmúlt tizenöt év alatt nyomtalanul tüntették el a föld szí néről. Helyettük modern, kertes családi házak épültek, mintegy fél száz, ami hirdeti, hogy a sorsát egyedül irányító nép napról napra gazdagodik ebben az országban. Az egyik ilyen villának is beillő, szélső ház udvarán találkoztam Szabó János bácsival, aki életének 79. esztendejét tapossa. Eddig nyolc hold földön gazdálkodott, de a héten őt is felvették a termelő- szövetkezetbe. — Nagyon szép tőlük, hogy ilyen vénembert is bevettek, mint én, pe dig a munkában rám már nem igen lehet számítani, öreg vagyok és ráadásul még nyomorék is. De majd beviszem a nyolc hold föl­demét, meg a lovaimat. Kapok Csütörtökön délelőtt a gimnázium dísztermében ankétot hívott egybe a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya. Az ankéton a Művelődés- ügyi Minisztérium is képviseltette magát. A megye középiskolái részé­ről az igazgatók és a középiskolai reformmal foglalkozó nevelők, vala­mint a megyei tanulmányi és szak- felügyelők vettek részt az osztály dolgozóin kívül. A közel hat óra hosszára nyúló tanácskozást Bárd Flórián megbí­zott osztályvezető vitaindító előadá­sa vezette be, majd egymásután is­mertették az egyes középiskolák a reformmal kapcsolatos általános ál­lásfoglalásukat. Ezután a szakbizottságoknak a részletekkel foglalkozó jelentésére, majd hozzászólásokra került sor. Szinte minden felszólaló hangoz­tatta, hogy a reformot a legnagyobb körültekintéssel, alapos munkával kell előkészíteni és ugyanezt húzta alá Bárd Flórián is zárószavában, aki kijelentette az értekezlet előtt, hogy az itt elhangzott javaslatok egyikét sem lehet és nem is szabad határozott állásfoglalásnak felfogni, hiszen általában igen eltérőek vol­tak a vélemények. Ugyanakkor azonban azt is megállapította, hogy sok kérdésben szinte egyöntetű volt a középiskolák és a megye szakem­bereinek az állásfoglalása. így pl. mindenki egyetértett abban, hogy a reformra szükség van. Abban a kér­désben sem volt véleményeltérés, hogy a gyakorlati oktatásnak az ed­diginél lényegesen nagyobb szerepet I VI. A csoport közepén egy tiszt ma­gyarázott valamit, neveket említett, s akinek a nevét említette, azok fél­reálltak külön egy csoportba. — Elvtársak, maguk bemennek a faluba és élelmet szereznek. Lehe­tőleg kenyeret, krumplit és ha tud­nak, húst. Ez a kocsi magukkal megy — mutatott Rózsáék éppen odakanyarodó kocsijára. — Üljenek fel és induljanak. Rózsa kis bátyúját a kezében tart­va leszállt és az öreg Molnár olda­lán elindult a fák közé. Leültek az egyik akác tövébe és nézték az erdő­ben szétszóródó embereket,, akik gallyat hordtak fekhelynek és ahá- nyan csak elhaladtak előtte, vala­mennyien olyan furcsa vizsgálódó szemekkel tekintettek rá, hogy elpi­rult. Az egyik, egy forradásos arcú, vöröshajú meg is állt előtte és nézte egy ideig, aztán közelebb lépett. — Hát te kivel alszol, kisangyal? Készítsek kettőnknek helyet? — Magával nem — válaszolt kur­tán. — Készítsen csak magának, majd én megtalálom a helyemet. Az öreg Molnár közben elballagott az egyik bokor mögé és ketten ma­radtak a vöröshajú legényei. Az cigarettát vett elő, rágyújtott, leült melléje és a szeme közé fújta a füs­töt, átölelte a derekát. földjáradékot, meg amit tudok dől gozgatok is, & majd csak meg élünk a feleségemmel — mondotta botjára támaszkodva, remegő hangon. Egész biztos, hogy jó megélhe­tést biztosít Szabó bácsi számára is a közös. Hiszen olyan lehetőségei vannak Meggyes-pusztán a nagy­üzemi gazdálkodásnak, amilyen ke vés községben található. Négyszáz lábas jószág számára van férő­hely, hatalmas magtár és korszerű sertéshizlalda meredezik az ég­nek, amit még hajdanában a föl­desúr építtetett. A puszta mellett 10 hold fiatal gyümölcsös hoz ter­mést nemsokára, ami már a fel­szabadult »cselédek« kezemunká- ját dicséri. Ezt már ők ültették, az ellenforradalom hatására felosz­lott Uj Élet Tsz tagjai. A földek is közvetlen a puszta mellett van­nak, ami szintén nem utolsó Szem­pont. S ami a legfőbb, a szövet­kezet közös gazdaságának a tulaj­donosai sokat és jól akarnak dol­gozni. Jellemző erre, amit Bitai kell szánni a középiskolai oktatás­ban. De abban is megegyeztek a fel­szólalók, hogy a középiskolák első és második osztályában azonos képzést kell adnunk és csak azután kerüljön sor pályaválasztásra és a középisko­lák szakosítására. Nem volt véle­ményeltérés atekintetben sem, hogy bár a középiskolák csak egyik for­májának szánják azt a feladatot, hogy előkészítsen a főiskolai és egyetemi tanulmányokra, mégis le­hetővé kell tenni azt, hogy minden típusú középiskolából lehessen ma­gasabb szintű tanulmányokat foly­tatni és ne legyenek zsákutcái a kö­zépiskolai oktatásnak. Kedvező fo­gadtatásra talált az a javaslat is, hogy a tantervi anyagon csökkente­ni kell, mert rendkívül nagy az ifjú­ság megterhelése. Sokan hangoztat­ták a középiskolai oktatásnak a vá­rosokban történő kötelezővé tételét és igen sok felszólalója akadt a 12 osztályos iskolatípusnak is. Az volt az általános vélemény, hogy a megye szakemberei rendkí­vül alapos munkát végeztek. Bárd Flórián a művelődésügyi osz­tály, Rácz Lajos a szakszervezet ne­vében köszönte meg az értékes hoz­zászólásokat, az egyes szakbizottsá­gok munkáját és Bárd Flórián el­mondotta, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a megyék javaslatait figyelembe véve állapítja majd meg a téziseket, amelyeket aztán újra széleskörű vitára bocsát majd. A kö­rültekintő és alapos munka tehát a legmesszebbmenően biztosítva van. EGYIIff... — Hagyjon békét, mert kiáltok — s már sikított is, miközben a vörös­hajú feléje nyúlt. Futó léptek dobogása hallatszott mindig közelebbről, s hirtelen mel­lettük termett Gyurka. Futtában lendült az ökle és reccsenve csapó­dott a meglepett férfi vállára. Az megtántorodott, de még mielőtt visz- szanyerte volna egyensúlyát, újabb ütés érte, most a gyomrát és elbo­rult szemmel összecsuklott a fa tö­vénél. — Beszéltem a parancsnokkal és azt mondta, hogy velünk marad­hatsz, ha már eljöttél. — Mit mondott még? — Azt, hogy reméli, hogy nem­csak az útra hoztalak magammal. Otthagyta a lányt és a tápászko- dó férfihez lépett. — Idefigyelj, Kun! Ez a lány a menyasszonyom és rövidesen a fele­ségem lesz... — Nem tudtam. Ne haragudj, azt hittem, hogy csak olyan ... — Nem haragszom, tudom, hogy mit jelent egy nő. — Bocsásson meg, kislány — lé­pett közelebb zavartan és a kezét nyújtotta, ami véres volt még, ahogy az orrát beletörölte. — Ezután én Mihály, az egyik tsz tag mon­dott: — Nincs olyan munka, amihez én egy kicsit ne értenék. Ha kell, zsákot hordok, ha úgy adódik ka­szálok, de ha éppen olyan ember- re lesz szükség, aki megjavítja az egyik, vagy másik szerszámot, vagy beüvegezi az ablakokat, erre is vállalkozók. A jövő héten már el is kezdjük az istállók rendbeho­zását, hogy minél előbb legyen a szövetkezetnek közös állatállomá­nya. Dolgozunk mi annyit, ameny- nyit csak bírunk. A mi tervünk az volt már 1953-ban is, hogy életünk végéig termelőszövetkezetben dol­gozunk. De akkor jött a Nagy Imre-beszéd és kiugrasztott engem is a csoportból. Azután meg jött az 1956-os ellenforradalom, egy tucat idegen jelent meg a pusztán és szétverték a szövetkezetét. Mert ha ez az ellenforradalom nincs, Meggyes-pusztán van ma a megye egyik legjobb szövetkezete. De hát mit csináljunk, most újra kezd­jük, de így is felvesszük a ver­senyt akármelyik idősebb megyei- termelőszövetkezettel. Meggyes-pusztán a szövetkezet szerdán este tartotta alakuló ülé­sét. Egy kicsit jelképes is, hogy a közös gazdaságnak a »Harcos út« nevet adták. Hiszen nagyon, de nagyon rögös volt az út, míg el­jutottak először addig, hogy bir­tokukba vehették az Eszterházy- pusztát, kiparcellázták a nagytáb Iákat. Meg aztán most az sem ment egészen simán, hogy a pusz­ta mind a hetvenöt parasztcsalád­ja a közösbe lépett. Az utolsó öt középparaszt család például csak akkor írta már alá a belépési nyi­latkozatot, mikor már azt tervez­ték, hogy hogyan kezdjék el a kö­zös munkát. Addig sokszor elmen­tek hozzájuk beszélgetni azok, akik az elsők között döntöttek a szövetkezés mellett. Az utolsók kö­zött volt például az idős, de tekin télyes és mindig jó erőnek, egész­ségnek örvendő Bitai János is. Mi­kor aláírta a belépési nyilatkoza­tot, azt mondta: — Én mindig féltve őriztem a kis gazdaságomban még az utolsó szalmaszálat is. Ne vegyék tőlem rossz néven, de ezután a közösben is úgy vigyázok majd mindenre, mint a szemem fényére. Sok emberrel beszéltem a Nagy kónyihoz tartozó Meggyes-pusztán. Valamennyinek a szavából azt vet tem ki, hogy nagy kő esett le a szívükről. Most már egyember- ként, egy nagy családba tömörül­ve járják azt az utat, ami bol­dogulásukhoz vezet. Teljesült leg­főbb kívánságuk is, az, hogy a sző vetkezet élére szakképzett ember kerüljön. A közös gazdaságot Ga- ray Miklós jól képzett agronómus vezeti majd, aki eddig a nagykó- nyi tanács gazdasági felügyelője volt. leszek a legőszintébb védelmezője. Rózsa elfogadta a feléje nyújtott kezet. — Van két pokrócom, az egyiket odaadom — mondta Kun és választ sem várva elsietett. Egymás mellett lépegettek az aká­cok és bodzabokrok közötti tisztá­son, mindig beljebb a kis erdőbe, hátra-hátra pillantva, hogy jön-e Kun az ígért pokróccal. Egy patak állta az útjukat, keskeny, homokos medrében csobogva. Partjáról fűz­fák hajoltak föléje, lelógatva ágai­kat egészen a víz színéig, a vízben pedig apró halak úszkáltak csopor­tosan. Amikor a parthoz értek, siet­ve iramodtak tovább. — Itt jó lesz? — kérdezte a fiú. Rózsa elpirulva tépegette a fűzfa egyik ágának leveleit. — Szép hely ... Nézd, madárfé­szek. Kis madarak vannak benne, milyen sárga a szájuk. Verebek ... Otthon a mi diófánkon is vannak. Az ágak között megjelent az anya és veszélyt sejtve röpdösött ide-oda, aztán leszállt a fészek szélére és idegesen forgatta a fejét, nézte őket. A kicsik csőrüket nyújtogatva csi­pogtak, de nem nyújtotta feléjük a csőre között szorongatott hernyót, csak állt és nézett, míg egyszer le­ejtette a vízbe. (Folytatjuk.) Atádi Géza — Az SZKP XXI. kongresszusának anyagát megyénk dolgozói a pártok­tatás folyamatban levő formáinak keretében, s ezenkívül elméleti kon­ferenciákon és tömegpropaganda elő­adásokon tanulmányozzák. — „Anna Frank naplója" New Yorkban. Február 18-án mutatták be a New York-i Palace filmszínházban az „Anna Frank naplójáénak film- változatát. — Reklám konferenciát tartanak Pécsett március 5-én és 6-án, ame­lyen Tolna megyéből is nagyszámban vesznek részt az érdekelt kereskedel­mi szakemberek. A konferencián a Budapesti Ruhaipari Tervező Válla­lat divatbemutatót tart a Brüsszel­ben is bemutatott ruhákból. A két­napos műsoron filmvetítés és külön­féle kereskedelmi egységek megte­kintése is szerepel. — Meghalt, mert hiányzott a szag- lóérzéke. Gwendoline Smith 32 éves londoni asszonynak halálát okozta a szaglóképesség hiánya. Szaglását mű­tét következtében veszítette el. Tra­gikus halála ügy következett be, hogy a konyhában megeredt a gáz, de ezt ő nem érezte meg; a gáz egy gyufa lángjától felrobbant és csaknem az az egész egyemeletes házat romba- döntötte. — Aladin és a csodalámpa címmel tart bábműsort március 8-án a bony­hádi bábszínház. — Négylábú tyúk. Theodore McGee baromfitenyésztőnek négylábú tyúkja van, amely remek egészségnek ör­vend és normális tojásokat tojik. McGee büszkén hangoztatja. hogy övé a világon az egyetlen négylábú szárnyas. — 8400 forintot fizetnek be ha­vonta a Gerjeni Állami Gazdaságban működő KST-t tagjai. A féléve mű­ködő KST-nek a gazdaságban közel 150 tagja van. — Újdonság a lakberendezési bol­tokban. Értesüléseink szerint a közel­jövőben tollal töltött párnákat és dun nákat is forgalomba hoznak me­gyénkben, amellyel a kereskedelmi szervek a lakosság régi kívánságát teljesítik. Egyelőre öt községi népbolt szaküzletében kerülnek forgalomba a fent említett áruk. Felhasználva az elmúlt évek ta­pasztalatait, a most alakult ter­melőszövetkezetek közös állat- tenyésztésének kialakításához a legsürgősebb feladat, különben a közös gazdálkodás megindulásá­hoz is, a terület (szántó, rét, lege­lő, erdő) taglétszám, a számításba vehető gépi erő, fogaterő és szűk séglet, vetett terület, közös állat­állomány elhelyezésére megfelelő vagy házilag átalakítható férőhe­lyek felmérése. Természetes, hogy ezeknek a számbavétele a tsz ve­zetőséggel és tagsággal közösen a szakemberek feladata. Ezért na­gyon sürgős, hogy az államigazga­tás, állami gazdaságokban, gépál ­lomásoknál dolgozó szakemberek a legnagyobb segítséget adják ehhez a munkához. A tervkészítésnél a kenyérgabo­na, a szemestakarmány, ipari nö­vények mellett elsősorban a takar mányterületek kialakítása legyen a fő feladat. Számolni kell azzal, hogy új termelőszövetkezetekben őszi vetésű takarmány csak alig van, ezért a legelőször kaszálható tömegtakarmányokat, csalamádé, borsós-szójás csalamádét vessenek. A téli takarmányalap megteremte séhez pillangósokat, silókukoricát. A szemestakarmány alapja a ku­korica legyen az egyéb abraktakar mányok mellett, a sertések részére számolni kell a borsó vetésével is. Az egyes takarmánynövények meg választását az adott termelőszövet kezet talajösszetétele, a helyen­ként kialakítandó állattenyésztés iránya határozza meg. Ezzel egy- időben történjék meg a vetőmag - szükséglet felmérése és az igénye — Leértékelt vegyesipari áruk bolt­ja nyílik a közeljövőben Szekszárdon, a Széchenyi utcában. — Teli gyomorral ne vezess jár­művet! A Német Orvosi Információs Szolgálat a napokban figyelmeztette a járművezetőket, hogy teli gyomor­ral ne üljenek a kormánykerék mel­lé. A teli gyomor és a kezdődő emész­tés károsan befolyásolja ugyanis a vezető teljesítőképességét. Járművek vezetőinek útközben is tartózkodniok kellene a bőséges táplálkozástól és a nehezen emészthető ételektől. — Ősi város Kínában. Fucsien tar­tományban ősi' városra bukkantak, amelynek építését a szakemberek a Han-dinasztia idejére becsülik (i. e. 206-i. u. 220). Az ősi város területe körülbelül egy négyzetkilométer, fa­lai 3 méter magasak. A házakban értékes régészeti leleteket találtak. — Akkurátus vőlegény. Palencia olasz városkában az ifjú vőlegényt menyasszonya alaposan megváratta az oltár előtt. Amikor végre megér­kezett és a taxi késésére hivatkozott, a vőlegény zordonan így válaszolt: „Jó, jó, de ma nem esküszünk.’' Ez­zel otthagyta mátkáját könnyeinek özönében és elvonult. Rokonsága hiá­ba kérlelte, hogy térjen észre. A ma­kacs vőlegény kijelentette, hogy to­vábbra is szándékában áll elvenni menyasszonyát, „de majd máskor. Nem akarom, hogy már a házasság- kötés napján azt csináljon, amit akar. Leckét kell adnom neki a pontosság­ból.” — Az Egyesült Arab Köztársaság Szíria tartományában gyors ütem­ben folyik a Bassri környékén fel­tárt ókori színház restaurálása. Az újjáépített színházban különböző ünnepségeket, hangversenyeket és színi előadásokat fognak rendezni, s ez a színház lesz Hauran kormány­zóság egyik legjelentősebb idegen- forgalmi érdekessége. A nagyüzemi baromfitenyésztés iskolája Gödöllőn Március 2-án újabb tanfolyam­sorozatot indít a Gödöllői Kisállat­tenyésztési Kutató Intézet. Megyén­ként 20—40 főnyi termelőszövetkezeti baromfigondozó vesz részt az egy­hetes tanfolyamokon. két a járási tanács mezőgazdasági osztályához adják be. Minden termelőszövetkezetnek elsőrendű érdeke az, hogy szép, jó, egészséges, magas termelőképessé­gű állata legyen. Ezért állatszere­tő, állathoz értő dolgozók legye­nek az állattenyésztésben, mert nagyrészt ezen múlik az, hogy mennyit jövedelmez az állatte­nyésztés. A téli takarmány biztosítására megfelelően fel kell készülni a ta­karmánytároló helyek kijelölésé» vei, silógödrök földmunkáit már most lehet kezdeni a tengelici fal­silók mellett, gödör ároksilózást és zsombolyázást is lehet kezdeni a kukorica tárolóhelyek házi építé­sét. Az állomány közösbe vitele előtt feltétlen szükséges az istállók át- meszelése és fertőtlenítése. El kell kerülni azt, hogy fertőzött tbc-s ál latokat vigyenek egészséges álla­tok közé. és lehetőleg külön istál­lóba helyezzék el ezeket. A közös gazdálkodás megkezdé-. sekor a helyes trágyakezelést már az első nap meg kell kezdeni, mert csak így lehet a nagyhozamú növénytermesztést megalapozni és így lesz a következő években min­dig több takarmány. Az állatállo­mány alakulásáról, létszámáról, pároztatásokról, ellésekről, tejterme lésről, a takarmányfelhasználásról, a súlymérésekről, a munkaegység­teljesítésekről, stb. a kezdés nap­jától vezetni kell a könyveléseket: MOHAR LÁSZLÓ megyei főállattenyésztő A középiskolai reformról tanácskozott a tanulmányi felügyelők és középiskolai nevelők ankétja Az új termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének kialakítása

Next

/
Thumbnails
Contents