Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-21 / 17. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1939. január 21. Az állatok emlékezete írta: V» M. Alekszandrov, a leningrádi állatkert tudományos osztályának vezetője A leningrádi állatkertben él a Vega nevű csimpánz, amelynek viselkedését és szellemi tevékenységét a már elhunyt Robinszkij professzor tanulmányozta. A kísérletek során megállapították, hogy Vega nagy érdeklődést tanúsít ismeretlen tárgyak iránt. Ha kezébe kaparint valamilyen tárgyat, gondosan tanulmányozza és szétszedi. A csimpánzt tájékozódóérdeklődő tevékenysége a többi állat fölé emeli és az emberhez közelíti. Vega például nagy igyekezettel utánozza az emberek cselekedeteit. Fésűvel és kefével gondozza a haját, ceruzával ír, kulccsal kinyitja a zárat. A majom utánzó mozdulatai azonban gyakran értelmetlenek. így például grafitnélküli rudacskával is ír, a száraz rongyot is kicsavarja, s papírral vagy kartondarabbal is megpróbálja kinyitni a zárat. Vega egyszerűen „majomkodik”, s nem fogja fel a végrehajtott cselekedetek jelentőségét. Igen érdekesek Robinszkij kísérletei, amelyekkel a majmok érzelmi fejlettségét vizsgálta. Vega például teljes közömbösséget mutat olyan tárgyak iránt, amelyeket a kísérletező személy a kezében tart. Teljes nyugalommal nézegeti és szagolja a kigyót, kézbe veszi a békákat és teknősöket, nézi a mókust. Ugyanekkor a kakas láttán nagy félelem fogja el. Ha kukorékolást hall, máris remegni kezd, jajveszékel, s elbújik. Az érzelemnek ezeket az első pillantásra érthetetlen megnyilatkozásait az váltotta ki, hogy Vega utánozni igyekezett az embert. Ha a kísérletező személy a kakas láttán ijedtséget mutatott, akkor Vegában kialakult ez az asszociáció, vagy e feltételes reflex. Ugyanekkor Vega látta, hogy az állatkerti ápolók milyen nyugodtan viselkednek kígyókkal, békákkal, mókusokkal, kézbe veszik, vizsgálgat- ják, megsimogaják őket, s ezért a majom is igyekezett ugyanígy viselkedni. Vegával nagy kísérletsoroza- tot végeztek az állatok elemi gondolkodási formáinak tanulmányozására. Pavlov akadémikus azt tartotta, hogy az állatok gondolkodása analízisből és szintézisből áll, és cselekedeteikben nyilvánul meg. Vega már az első kísérlet alkalmával, amikor karikákból összerakható tornyot kapott a kezébe, szétszedte a játékot. Hosszú ideig vizsgálgatott minden egyes karikát, megszagolta, megtapintotta és megízlelte, vagyis elemi analízist végzett. Ezután nyomban hozzálátott, hogy a karikákat visszarakja a rudacskára, ami a legegyszerűbb szintézis példája. Vega pálcával igyekszik elérni a rácstól 1 méter távolságban levő asztalra helyezett csalétket. Ha a pálca rövid, két rövid pálcából egy hosszút készít. Gyorsan megtanulta, hogyan kell a pálcával kitolni a vascsőbe rejtett csalétket. A majom az őt érdeklő tárgy helyzetétől függően megváltoztatja és koordinálja mozdulatait. Vega, amidőn számos zsineget látott maga előtt, melyek közül csupán egynek a végére kötöttek ennivalót, megtanulta kiválasztani az egyetlen célravezető zsineget a sok közül. Fokozatosan elhagyta a helytelen és felesleges mozdulatokat, s csupán azok idegződtek be, amelyek az élelem megszerzéséhez szükségesnek bizonyultak. Vega emlékezetének tanulmányozására különleges kísérletsorozatot végeztek. Egyes kísérletek igen szem- léltetőek. így például a majom szeme láttára négy különböző formájú, nagyságú és színű csésze közül az egyik alá cukorkát rejtettek, öt-tíz perc múlva a csészéket a rácshoz tolták. Vega rendszerint nyomban azt a csészét emelte fel, amely alatt a cukorka volt. Egy másik esetben a cukorkát két csésze közül az egyik alá rejtették. Ezután spanyolfalat toltak a majom és a csészék közé, s a csészéket más-más helyre állították. A' majom azonban ebben az esetben sem tévedett. Ha a csészék távol voltak, Vega egy pálca segítségével azt i a csészét húzta a rácshoz, amely I alatt a cukorka rejtve volt. Ha a kí- ' sérletező észrevétlenül cukorka he- j lyett répadarabot tett a csésze alá, ( akkor Vega erősen felháborodott, kiabált, futkosni kezdett a ketrecében, s kihajította a répát is, a csészét is. Ha két cukorkát tettek a csésze alá, s észrevétlenül elvették az egyiket, Vega nyomban keresni kezdte. Ezek a kísérletek azt bizonyítják, hogy a majom emlékezetében jól megőrzi az egyes tárgyak képét. De még az állatvilág legfejlettebb képviselőinél, az emberszabású majmoknál is nehezen alakulnak ki a bonyolultabb asszociációk, és nagyon tökéletlenek. A csimpánzok konkrétan, tárgyakhoz kötötten, a kezükkel gondolkodnak, ahogyan Pavlov megállapította. A tárgyak és a cselekedetek elvont eszméinek' kialakítása, az ok és okozat közötti kapcsolatok megállapítása csupán az emberi értelem jellemvonása, amely a legmagasabb- rendű állatok szellemi képességeihez viszonyítva óriási fejlődésen ment keresztül. Csehszlovákia ipari termelésének növekvő volumene Csehszlovákia évről évre növeli ipari termelését* Igen szembetűnő az ország nyersvas-, hengereltvas-, acél, stb. termelésének emelkedése. 1948- tól 1957-ig Csehszlovákia nyersvas- termelése 1 millió 640 ezer tormáról 3 millió 546 ezer tonnára, acéltermelése 2 millió 621 ezer tonnáról 5 millió 166 ezer tonnára, hengereltvas termelése 1 millió 766 ezer tonnáról 3 millió 494 ezer tonnára, koksztermelése pedig 4 millió 240 ezer ton náról 7485 ezer tonnára emelkedett. KULTURÁLIS HÍRADÓ Világszerte megünneplik az eszperantó nyelv feltalálója születésének 100. évfordulóját Világszerte készülődnek dr. Za- menhoff lengyel szemorvos, az eszperantó nyelv feltalálója születése századik évfordulójának megünneplésére. Az évforduló megünneplésére a világ neves kulturális és politikai személyiségeiből nemzetközi előkészítő bizottság alakult. Az ENSZ alkalmazottai eszperantóul tanulnak A Secretariat News, az ENSZ kéthetenként megjelenő kiadványa hírt ad arról, hogy az ENSZ New York-i székházában két eszperantó nyelvtanfolyamot indítottak, amelyen a világszervezet mintegy 40 alkalmazottja vesz részt. A brit parlament könyvtárának első eszperantó nyelvű könyvei Lord Mathers, az Angol Eszperantó Szövetség edinbourghi kongresszusán beleegyezett abba, hogy a brit parlament felsőházának könyvtárát eszperantó nyelvű könyvekkel gazdagítsák. Bár Nagy-Britanniában e nemzetközi nyelven az eszperantó könyvek most vonulnak be először az angol lordok házának könyvtárába. Nagy Sándor-szobrot találtak? Törökország déli részén, egy bányaakna építése közben két tonna súlyú márványszobrot találtak. Mint a szakemberek megállapították, a szobor Nagy Sándor macedóniai királyt halottas ágyán ábrázolja. Európa legrégibb színháza Európa legrégibb színházát a dal- máciai Hvar-szigeten találjuk. A színházat 1612-ben már újjáépítették, tehát legalább a XV. században épült. A színház ma is játszik. Bábopera Romániában A Nagyváradi Állami Bábszínház a napokban bemutatta Pergolese »■Serva Padrone« című darabját. Ez az első bábopera, amelyet Romániában bemutatnak. Az Aeros cirkusz sikere A Szófiában és Budapesten vendégszereplő lipcsei Aeros cirkusz előadásait november közepétől december végéig 365 000-en tekintették meg. Az első szovjet színművek Az Iszkusztvo Kiadóvállalatnál megjelent „Az első szovjet színművek” című kötet, amely a szovjet drámaírók 1918—1921 között írott műveit tartalmazza. Ezek közül sok már bibliográfiai ritkaságszámba megy. A szerzők között szerepel Majakovszkij, Szerafimovics, I. Kozlov munkás, P. Arszkij, a Vörös Hadsereg egyik parancsnoka, I. Jurin újságíró stb. Helyreállították a világ első Schiller-emlékművét A világ első Schiller-emlékművét Holvig orosz tiszt és felesége 1813- ban Puhtu észt félszigeten emelte. Az emlékművet most eredeti formájában újra felépítették. Az emlékmű talapzatára a következőket írták: „Friedrich Schiller, Németország dalosának, a múzsák kedvencének emlékezetére, 1813.” „Társalgási nyelvkönyv66 amerikai katonák számára Az A1 Dzsumhur című arab lap a következő mondatokat idézi abból a társalgási nyelvkönyvből, amelyet az amerikai hadügyminisztérium a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonák számára adott ki: „Hol rejtőztek el a falu lakosai?” „Mindenki takarodjék ki a házból!” „Vegyétek elő ásóitokat és itt ássatok. Agyonlőjjük azt, aki vonakodva teljesíti a parancsot!" „Állj, vagy lövök!” „Mutasd meg, hova rejtettétek a fegyvereket, mert ha nem, fölakasztunk!” „24 órán belül mindenki hagyja el a falut!”. Beszélgetés a fiúi szeretetről Sokszor hallottunk már öreg emberekről, akik elhagyottan, nagy nehézségek között élnek, mert gyermekeik nem sokat törődnek velük. Pedig ezek kisebbségben vannak azokkal szemben, akiket gyermekeik megbecsülnek, s szeretetben, boldog öregségben élnek. A sok közül egy ilyen emberrel találkoztam nemrégiben Váralján. A falu hagyományaihoz híven, bányász volt Koller Henrik bácsi is. A nagy- mányoki bányában dolgozott, míg a harmincas évek derekán egy bányaszerencsétlenség alkalmával nem vált munkaképtelenné. De amíg dogozott is ... — Akkor, abban az időben volt csak igazán gond a gyerek — mondja, szomorkásán emlékezve vissza. — Jó volt, ha hetenként három műszakot dolgozhattunk. Kerestem havi 60 pengőt, viszont a fiamért is 60 pengőt kellett fizetni, aki Bajára járt. Bizony kérem — sóhajt fel —, megvontuk sokszor a szánktól is a falatot, még a ruházkodást is a legszükségesebbre korlátoztuk, csak a fiúnkból különb ember legyen, tanultabb, okosabb, mint mi. Még nehezebb volt ez, mikor megrokkant. De végre is sikerült, s a fiúból tanító lett. Ahogy így elnézem Koller bácsit, arra gondolok, ilyen múlt, ennyi küzdelem után rendes ember csak a legnagyobb megbecsülésben és szeretetben részesítheti szüleit. És valóban így is van. Az ifjú Henrik azóta már igazgató, s nem is olyan fiatal, nem felejtette el szülei megfeszített küzdelmét azért, hogy o tanulhasson. — Ha nem segített volna a fiam — mondja, a felszabadulás előtti időre célozva — nekem már régen végem volna. De mióta megváltozott a világ és rendes nyugdíjat kap, azóta sem feledkezik a hálás fiú. — Mostanában már nem kérek tőle, de mindig segít — mondja. Hol egy-egy ruhával, hol pénzzel, de mindig segít valamivel. Úgy megyünk hozzá, mintha hazamennénk. Most is ott van a feleségem. ha megunja, hazajön Majosról, akkor én kerekedek fel. Nem lehet itthagyni a házat egyedül — teszi hozzá. — Itt van például a disznóvágás. Nekem nem is kell vágni, ö vágott annyit, hogy nekünk is elég legyen. Én nem panaszkodhatom, kívánni sem lehetne jobb gyereket az enyéín- nél. S hogy milyen jólesik az ilyet hallani, azt úgy gondolom, az olvasó is elismeri. Az ilyen példát csak követni lehet és kell. (i—e) Ál APÁN GYÄRÄ Budapesten laktunk, apró kisgyermek voltam még, amikor egyszer édesanyám bevitt magával a Garay-téri piacra villamoson. Boldogan térdeltem a pádon, s az ablakból ámulva nézegettem, a nyüzs gő nagyvárost, amikor egyszercsak a Gizella útnál megláttam egy gyárkémény magasra gomolygó füstjét. Megrántottam anyám karján a ruhát és diadalmasan felkiáltottam a kémény felé mutatva: — Ott van az apukám gyára. — Igen! — felelte anyám. — Okos kis fiú vagy, hogy ráismer- téL Igen, odavittünk neki egyszer együtt reggelit, amikor kazántisztítás volt és ő nem jött este haza. — Emlékszel? Egész éjjel vártunk. — Megismertem apukám gyárát! — kiáltoztam, s bámulva a nagy kéményt — boldogan összever tem tenyeremet. Velünk szemben, a másik pádon, egy nálamnál valamivel idősebb fiú ült Szép új ruhában és rám kiáltott: — Hazudsz! Nem igaz, ez nem a te apukád gyára! Mit hencegsz? Én piros lettem, mint a főtt rák. — Nem hazudok! — Ugye anyukám, nem hazudok? Én megismertem, ez az apukám gyára, — momd tam és könyörögve néztem anyámra. 0 tenyerével végigsimította hajamat és csendesen így szólt. — Jó is volna! Dehogy a miénk, te kis csacsi! Apuka csak dolgozni jár oda! — De hát akkor kié? — A gyárosé! — A gyárosé?... Az is ott dolgozik? — Jaj, dehogy! De buta vagy Ijesztően emelkedik a fiatalkorú bűnözők száma Angliában Angliában és elsősorban London- ban annyira megszaporodtak a bűntettek, hogy számuk meghaladja a háború utáni első években elkövetett bűnesetek számát. 1958 első felében 15 százalékkal több bűntényt követtek el, mint 1957 első hat hónapjában, s 40 százalékkal többet, 1956 hasonló időszakában. Az elmúlt hónapokban a Scotland Yard már a lakossághoz fordult segítségért. »Nehezítse meg a betörőnek, hogy behatoljon lakásába! Legyen bizalmatlan minden ismeretlennel szemben, aki valamilyen ürüggyel fel akarja keresni önt otthonában. Mindenekelőtt különböző formában ne adja a betörő tudtára, hogy elhagyta lakását!« — hangzik az angol rendőrség felhívása. Rendkívül nagy gondot okoz az a körülmény, hogy o bűnözők egyre inkább fiatalkorúak, sőt gyermekek köréből kerülnek ki. Egy év alatt a 17—21 év közötti férfi bűnözik száma 25 százalékkal, a női bűnözőké pedig 17 százalékkal emelkedett. A 14—17 év közötti serdülő bűnözök száma 21 százalékkal emelkedett. A ‘'•—14 év közötti gyermek-bűnözők száma 13 százalékkal nőtt. London egyik keleti kerületűben a fiatalkorúak bírósága egy nap alatt 50 ifjú bűnöző ügyét tárgyalta. A vádak ijesztően egyhangúak: betörés. fosztogatás, lopás, testisértés. íme néhány tipikus eset: Egy 16 éves fiú leütötte az édesapját. A bíróság előtt kiderül, hogy a szülők már régen különválian élnek. Egy 15 éves fiú lakhelyének egész környékét terrorizálja. A bíróság előtt megjelenik — mostohaszülei ki séretében. »Azért adoptáltuk, hogy otthont adjunk neki« — mondja az anya. »Meg akarnak szabadulni tőlem« — jelenti ki a fiú. Vajon tényleg csak a megbomlott családi körülmények fokozzák az ifjú bűnözők számát? Szerte az országban sokan vitatkoznak erről. Az iskolák túlnyomórészt zsúfoltak, s a pedagógusok nem tudják fékentarta- ni o fiatalságot. A Borstal-otthonok — Angliában így nevezik a javítónevelő intézeteket — szintén zsúfoltak, hiszen 24 000 lakójuk van. Egyesek szerint ezek az intézetek a bűnözés ideális iskolájává váltak. Egy pszichológus nemrégiben kijelentette, hogy 100 intézeti gyerek közül 60 többé-kevésbé súlyos elmezavarban szenved. Az öngyilkossági kísérletek napirenden vannak. MIT MOND A RENDŐRSÉG? A Scotland Yard a bűnözések fokozódásának okát a rendőrök csekély számával indokolja. Londonban jelenleg csak 16 000 rendőr teljesít szolgálatot, holott legalább 20 000-re lenne szükség. 1500 bűnügyi hivatalnok naponta legalább 12 órát dolgozik. A tízmilliós város riadószolgálata mindössze 80 emberből áll. S A KÖZVÉLEMÉNY? A közvélemény az ifjúsági bűnözés hihetetlen gyors elterjedésének okát a televízióban látja. Elsősorban az úgynevezett reklámadásokat kifogásolják. A televíziós vállalatok a népszerűség érdekében csaknem az egész programot bűnügyi és vadnyugati történetekből állítják össze. EGON LARREN kisfiam! Hallgas! — mondta anyám, mert már az egész villamos közönsége nevetett az én filozofálásomon. Az újruhás, nagy fiú újra felém fordult. — Na, ugye, hogy hazudtál! Csak szeretnéd, ha az apádé lenne a gyár. — Rettentően szorította valami a torkomat. Hazudtam... Hazudtam, mondja ez itt egyre, pedig én nem akartam. Én nem követtem el sem mit és mégis szégyelnem kell magamat, mert nem úgy van valami, ahogy én gondoltam: hogy azé a gyár, aki éjjel-nappal dolgozik benne, hanem azé, aki »dehogy is dolgozik«. Hogy is mondta anyám? Jó is volna! És mit mondott az az új ruhás fiú? Csak szeretnéd, ha az apádé volna! Sok-sok év telt el azóta, hogy Budapestről vidékre kerültem, s most, hogy ügyes-bajos dolgom egy-két napra visszahozott, nézegettem a várost. Szinte semmi sem emlékeztetett a múltra. Uj, gyönyörű minden, s mégsem idegen. Sárgára festett új villamos csilingel, rajta felnőttek és szüleikkel utazó kisgyermekek és mintha csak megismétlődött volna a múlt, az egyik kisgyerek felkiált. — Anyu, nézd ott van az apuka gyára. Mindenki mosolyog, de legjobban az anya, aki így válaszol neki. — Eltaláltad! De kíváncsi vagyok arra is, hogy az anyuka gyárát megismered-e. A harmadik pádról átszól egy másik mama: — Az én kislányom mégcsak 4 éves, de már a napköziből odatalál a gyárunkhoz, ugyanis én egyhelyen dolgozom a férjemmel, a Magyar Pamutfonóban. Nézem őket, s a gyermekeken a ruhát, amely ragyogóan tiszta és új, ahogy gyártulajdonosok gyermekéhez illik. A szívemen boldog öröm ömlik végig, mert ez a kisfiú nem hazudott: Azé a gyár, aki dolgozik benne! fNYÍTRAI)
