Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

1959. január 21.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

S

Szoros kapcsolatban a választókkal

Ax Országos Nyugdíjintézet tájékoztatója

A nyugdíjemelésről külön értesítik az érdekelteket

A dunaparti ház beépített nagykapuján középkorú férfi lép be, aki beérkezvén, sapkáját elfogó- dottan forgatni, gyűrögetni kezdi. Hiába, nem beszélt még országgyű lési képviselővel. Bár »a Katit« rég ismeri, közülük való, mégis megvan kicsit illetődve. Megkönnyebbül, hogy barátságosan fogadják: — Mi újság, Pista bácsi, mi járatban van? — kérdezi Bolvári Józsefné, a képviselőasszony, akihez jött.

— Tudja, Katica, nem a magam ügyében jöttem, hanem a Klem Kati néni érdekében. Nem nézhetem 'már a keserves életét, nélkülözését. Amiben az szegény van! Nincs neki senkije, aki gondját viselné, aki adna neki valamit, hogy ne nélkülözzön, úgy áll, mint a szedett fa. Igaz, lenne ugyan egy unokája, de az ki tudja merre van, nem gondoskodik róla. Bolváriné kérdezgeti, végül szíves-szóval ígéri, hogy megnézik a Kati néni, Klem Mártonné tolnai lakos helyzetét, megbeszélik a tanáccsal, ahonnan kimennek majd kömyezettanulmányozásra. Ameny nyiben indokolt, úgy az öreg nénj a tanácstól fog kapni rendszeresen, szerény havonkénti segélyt. A kérelmező hálálkodva, megnyugodva távozik.

Uj képviselője a népnek az országgyűlésben Bolvári Józsefné,, a Tolnai Selyemgyár párttitkára, régi gyárimunkás. A házbeliek és a szomszédok elmondják nincs olyan nap, hogy ne keresné fel valaki választói közül. A környező községekből vonattal, sőt lovaskocsival is jönnek hozzá nemegyszer. Senkit nem küld el, mindenkivel foglalkozik. Bolváriné neve ismertté vált sokak előtt, bizalommal jönnek hozzá.

A párt művelődéspolitikai irányelvei legfontosabb feladatnak a mun kásák műveltségének, a munkásosztály kulturális színvonalának emelését jelölik meg. A munkásosztály műveltségének növelése, egész népünk kulturális színvonalára kihat s a szocialista kultúra teljes kibontakoztatásának előfeltétele.

Az ÉDOSZ területi bizottságának kultúr és sportfelelőse vizsgálatot folytatott a megye három élelmiszer- ipari üzemében, a Paksi Konzervgyárban, a Dunaföldvári Sertéstenyésztő Vállalatnál és a Szekszárdi Tejipari Egyesülésnél. Vizsgálata és az arról készített jelentése alapján képet lehet kapni a művelődésügy helyzetéről e három élelmiszeripari üzemben.

A megvizsgált üzemekben a kulturális munka egyik legfontosabb területe a könyvtár. A Dunaföldvári Sertéstenyésztő Vállalatnak összesen mintegy ezer darab könyve van. Ez a

A Politikai Tudományok Főiskolájának egyik növendéke »Válasz de Gaulle elnöknek« címmel levelet intézett a köztársasági elnökhöz, a Francia Diákszövetségre vonatkozó intézkedésével kapcsolatban. A következőket írja:

»Kedves Elnök Url Lehelemben nem beszélek ».nem törődömségről«, minthogy ezt a kifejezést Ön nem hajlandó elfogadni. És egyébként is — mint ön oly helyesén megállapította — nem az én dolgom, hogy a lehetségest a kívánatossal összeegyeztessem. Ennek ellenére szeretnék megvitatni önnel néhány olyan kérdést, amelyeket jól ismerek.

Ön nemrégiben együtt ebédelt Algírban a kapitányokkal; remélhetőleg hajlandó lesz leülni a jövendő gyalogsággal is. Ezennel meghívom Önt, ebédeljen velem a diákmenzán (a Pantheon mellett, ön is tudja jól!) Amennyiben-két órára vissza akar érni a Matig- nonba, jó lesz, ha pontosan délben érkezik. Míg sorba állunk a

— Választói milyen problémákkal keresik fel? — kérdezzük.

— Különféle problémákkal, panaszokkal fordulnak hozzám. Főként magánügyeikben jönnek, orvoslást, vagy tanácsot kérnek, de közügyekben is fordulnak hozzám, különösen, amikor megakadt valahol valami. Sokan jönnek nyugdíjügyben vidékiek is, így tegnap Faddról és Szedresről voltak ilyen látogatóim. Múltkoriban Mözsről jött hozzám egy dolgozó paraszt, tanácsot kért kihez forduljon, hogy a házeladás után a vevőtől megkapja a még visszalévő 2000 forint tartozást. A községekben meg tartott fogadónapjaimon az adótól kezdve a családi ügyekig, mindenféle problémával találkoztam. Többen levélben is felkeresnek, így még Dombóvárról is írtak.

— Ezek a hétköznapok, a mindennapi munka. Akadnak érdekességek, furcsaságok is munkájában?

Elneveti magát. — Hát van az is. így a napokban kissé furcsa kéréssel fordult hozzám a szomszéd- községből egy asszony. Elmondta, 10 éve külön él férjétől,, most van nak válótárgyalásaik, a férje viszont néhány napja nincs a községben. Arra kért, mondjam meg, kutassam ki, hol van a férje, iskolán-e, kórházban, avagy másutt és milyen ügyben mehetett el? Erősen hivatkozott arra, hogy mondták, idejöjjön, mert majd én megmondom őszintén. Hát ilyen is van. Természetesen utána nézek dolgának, megmondom a választ, hadd tudja meg, hol van a férje. Kis dolog, de válaszolni kell, mert neki ez nagy ügy lehet.

— Jönnek aztán olyan kéréssel is, amit nem lehet teljesíteni. így például a kórházi költség elengeszám önmagában nem kevés, ha azon ban figyelembe vesszük, hogy a könyvek a különböző telepekre vannak kihelyezve és telepenkint legfeljebb 30—10 könyv van, akkor egy szeriben kevésnek bizonyul. Az elmúlt évben 2100 forintot fordítottak könyvvásárlásra. A költségvetésben könyvtárbővítésre szerepelt ugyan ötezer forint, erről azonban az igazgató nem tudott s azt nem is bocsátotta a szakszervezeti bizottság rendelkezésére.

Valamivel jobb a helyzet a Tejipari Egyesülésnél, hiszen a négy nagyobb telepen egyenként száz-száz könyv van, a kisebb telepeken pedig egyenként ötven. A vállalat központjában lévő könyvmennyiség 300 darab. Eddig a kép biztató lenne, hozzátartozik azonban az, hogy a Tejipari Egyesülés központjában mindössze nyolc dolgozó szerepel az olvasónyilvántartásban. Könyvvásárlásra a múlt évben a rendelkezésre

bejárat előtt, bőven nyílik alkalmunk a vitára és arra, hogy megismerkedjünk. Remélem, utána szívesen elkísér a Sorbonnera, ahol órám lesz. Legalább valami hasznom lesz abból, hogy velem jön, én a kis termetem miatt eddig soha sem jöttem tisztába vele, hogy mi is történik az órán. Ha valami tolongás, vagy verekedés lesz, ne nyugtalankodjék: ezek a megújhodás nehézségei.

Végül is átmehetünk a szemben lévő kávéházba ügyeink megvitatására ott legalább van hely.

Remélni merem, hogy azután elkísér VI. emeleti lakásomig. Arra már nem merném megkérni, hogy belépjen. — Nem, mintha szégyélném — havi 12 000 frankot fizetek érte, mint minden más rendes ember —, de sajnos nem fé rünk be mind a ketten.

Kedvező válaszát várom. Kérem, fogadja homályos odaadásom kifejezését.

JEAN VILLEBOIS«

dósét kérte a napokban egy faddi ember. Mivel arra lehetőség nem volt, helyzete viszont indokolttá tette a részletfizetés engedélyezését, így intéződött el az ügye, amit közöltem is vele.

— Milyen tanulságokat, tapasztalatokat szerzett eddig?

— Az egyik az, hogy nem bíznak mindig a helyiekben. Több olyan ügyben fordultak hozzám, amely helyileg is elintézhető volt. (Például egy nyugdíjas azt kérte, SZTK alapon kapjon orvosi kezelést. Az jár is neki.) Talán nem elég barátságosak hozzájuk? Vagy nem hisznek abban, hogy ott a községben is el lehet intézn? Esetleg nem intézkednek mindig, amikor szükséges? Ezen gondolkozni és változtatni is kell. A másik, hogy senkit se küldjünk el, aki hozzánk fordul és emberségesen bánjunk velük. Erre a tanulságra akkor figyeltem fel,, mikor a múltkoriban egy faddi asszonyka, akinek vissza kellett utasítani kérését, azt mondta nekem »Igaz, nem sikerült, amit akartam, de látom, hogy utánanéztek, miben segíthetnek és emberséggel, barátságosan bántak velem. Meg is értem, hogy nem lehetséges, bár jó lett volna.«

Befejezésül még ennyit mond Bolvári Józsefné képviselőnő:

— Mindig, minden esetből lehet levonni kisebb-nagyobb tanulságokat, tennivalókat, de képviselői munkámban minden egyéb mellett még azt is fontos, igen fontos teen dőnek tartom, hogy ne csak felvegyem a panaszt, hanem intézkedjek is és válaszoljak. Az utóbbiak képezik a munka zömét és ezt elvégezni fontos, mert ezzel becsüljük meg mi is választóinkat.

i *

SOMI BENJAMINNÉ

álló 2900 forintból csak 1900 forintot használtak fel. Könyvpropagandával egyik helyen se lehet találkozni, a kölcsönzés alkalomszerű kiállításokat, ankétokat nem szerveztek.

A három megvizsgált üzem közül csak a Paksi Konzervgyárban tapasz falható jelentős fejlődés. Korábban itt is elhanyagolták a könyvtári mun kát, a könyvtárosváltozással azonban figyelemreméltó fejlődés indult meg. A könyvtár állománya 450 'kötetből áll. A vállalati dolgozók 15 százaléka beiratkozott, rendszeres olvasó. Ez a szám is felettébb kevés, mégis fejlődést jelent, hiszen egy évvel ezelőtt alig 1-2 százaléka olvasott a dolgozóknak. A múlt évben könyvtárfejlesztésre négyezer forintot terveztek, amit majdnem teljes egészében fel is használtak. A kölcsönzési órákat rendesen megtartják.

Szólni kell még a kulturális tevékenység két igen fontos területéről is. Az egyik az ismeretterjesztés. Ez a munka csak a Tejipari Egyesülésnél kielégítő, hiszen helyben van a TIT, a paksi és dunaföldvári üzemekben már jóval nehézkesebb a munka, bár Pakson a járási művelődési ház szervezi a község egész lakosságát átfogó »Téli esték« előadássorozat beindítását. Pakson és Dunaföldvárott is televíziót vásároltak az üzemek, ez azonban elsősorban a szórakoztatást szolgálja és csak részben ismeretterjesztő jellegű.

A másik fontos kérdés a közoktatás. A Paksi Konzervgyárban örvendetes a helyzet, hiszen a dolgozók közül tizenheten járnak általános iskolába, akiknek azelőtt nem volt módjuk végigjárni az iskolát, ezenkívül — ha még nem is elegendő mértékben — folyik a technikus- képzés, s néhányan egyetemi oktatásban is résztvesznek. A Tejipari Egyesülésnél szakmai oktatás és továbbképzés folyik.

Általános tapasztalat, hogy a hiányosságok ellenére is van fejlődés az elmúlt évekhez, különösen az ellen- forradalmat követő esztendőhöz viszonyítva. A gyorsabb fejlődést, a to vábbi eredményeket azonban csak az biztosíthatja, ha az üzemek szak- szervezeti bizottságai a jövőben alaposabban foglalkoznak a művelődés- ügy kérdéseivel.

Az új nyugdíjtörvény alapján az

1959. január 1-e előtt megállapított nyugdíjak nagy részét felemelik. A nyugdíjrendsletről tájékoztatót adott ki az Országos Nyugdíjintézet. Olvasóinkat már tájékoztattuk a rendelet különböző részleteiről, s most — a nyugdíjintézet közleménye alapján — kiegészítjük eddigi információinkat. Az Országos Nyugdíjintézet az ezzel kapcsolatos munkát több ütemben, hónapok alatt végzi el. Elsősorban az 1954 októbere előtt megállapított nyugdíjakat emelik hivatalból. A szü- lőtlen árva járadékát 250, a félárva járadékát pedig 175 forintra kell felemelni. A mezőgazdasági sajátjogú járadékos 200, ha házastársa van 250, özvegyének járadéka pedig 150 forintra emelkedik. A hadigondozási járadékot általában 70 százalékkal emelik fel.

Januárban a nyugdíjak közül az összes özvegyi nyugdíjakat, valamint a hadigondozási, mezőgazdasági és a régi OTI-járadékot emeljük,

ez körülbelül 180 ezer nyugdíjast érint. Ez esetben megkapják külön a januárra járó különbözetet és a hónap végén az emelt összegű nyugdíjat. A többi nyugdíjat januárban még a régi összegben folyósítjuk — hangzik az Országos Nyugdíjintézet tájékoztatója.

Februárban emelkedik a sajátjogú nyugdíjak zöme, tehát mindaz, amely saját jogon eddig nem érte el a 800 forintot. A februárban emelt nyugdíjakon kívül hónap közben kéthavi visszamenőleges összeg jár.

Előfordulhat, hogy hivatali hiba miatt egyik vágy másik, a törvény által előírt emelés elmarad. Ilyen esetben a törzsszám megjelölésével jelenteni kell a kimaradást.

Azok

a nyugdíjasok, akik nyugdíjemelésben részesültek, márciusban vagy áprilisban határozatot kapnak.

A vártnál gyengébb volt tavaly a zöldség- és gyümölcstermés szerte a megyében. Ennek ellenére ez ideig nem voltak bajok a lakosság ilyen irányú ellátásával. De a későbbieket illetően is pozitív választ kaptunk e kérdésre Csapiáros Lajostól, a Mező- gazdasági Termékeket Értékesítő Központ * áruforgalmi főosztályvezetőjétől. Elmondotta, hogy a főbb cikkekből az új termésig biztosítani tudják a megye zöldség- és gyümölcsellátását. Az egyik fontos közszükségleti élelmiszerből, burgonyából jelenleg is 40 vagonnal tárolnak, ami körülbelül 3 hónapig biztosítja az egész megye lakosságának ilyen irányú szükségletét. Fejes, illetve savanyúkáposztából sem lesz hiány, mert ebből is négy vagonnal tárol a MÉK. Téli almából pedig olyan az ellátás, amilyenre az elmúlt években ritkán volt példa. A kiskereskedelem minden rendelését újig tudja biztosítani a központ. Ez idő szerint az üzletekben 4 forintért árulják a téli almát,

FELVÉTEL a Színház- és « Filmművészeti Főiskolára

A Színház- és Filmművészeti Főiskola az 1959—60. tanévre felvételt hirdet a prózai színész-, operettszínész- és a filmoperatőri tanszakokra. Filmoperatőrnek csak érettségivel lehet jelentkezni, színészeknél kivételes tehetség esetén ettől > eltekintenek. Korhatár a színészeknél 17 —22 év, a filmoperatőröknél 25 év. A tanulmányi idő mindhárom tanszakon 4 év. A felvételi kérvényeket rövid, a saját és a szülők életrajzi adatait tartalmazó életrajzzal együtt, 1959. április 1-ig kell beküldeni a Főiskola igazgatóságához (Budapest, VIII., Vas utca 2/c.)

A határozat egyrészt magyarázatot ad a nyugdíjemelés mértékéről, másrészt a sajátjogú nyugdíjasokat arról is értesítjük, hogy reájuk milyen korlátozó rendelkezés vonatkozik. Az értesítés tértivevényes lesz, amit a nyugdíjas a tudomásulvétel igazolásával visszaküld az Országos Nyugdíjintézethez. Ha a tértivevény nem érkezik vissza, akkor a nyugdíjast olyan munkaviszonyban állónak vagy kereső foglalkozást folytatónak kell tekinteni, akinek a nyugdíját korlátozni vagy szüneteltetni kell.

Az 1954. október utáni nyugdíjasok közül azok, akiknek a nyugdíja sajátjogon nem éri el a 800 forintot, kérdőívet fognak kapni. Az ívet büntetőjogi felelősségük tudatában ki kell tölteniük és vissza kell küldeniük az Országos Nyugdíjintézethez. A kérdőíven részletesen fel kell tüntetni r.z 1929. után munkaviszonyban töltött, a nyugdíjba beszámítható idejüket. A kérdőív visszaérkezése után számfejtjük és küldjük ki nyugdíjukat a január 1-től visszamenőleg járó ösz- szeggel együtt.

A nyugdíjasok munkaviszonyukat vagy egyéb tevékenységből

származó keresetüket kötelesek bejelenteni.

A vállalatokra is vonatkozik ez a kötelezettség, de tekintettel arra. hogy ugyanazon nyugdíjas egy hónapon belül több vállalatnál is dolgozhat, ezért személy szerint nekik is bejelentési kötelezettséget kell teljesíteniük.

A korlátozó rendelkezések az özvegyi nyugdíjakra általában nem terjednek ki.

A nyugdíjintézet kéri a nyugdíjasokat, hogy a munkát ne zavarják, levelekkel se keressék fel feleslegesen, mert ezzel is akadályozzák feladataik elvégzését. Minthogy a nyugdíjak emelése folyamatosan történik, előfordulhat, hogy a pénzösszegeket a posta nem a szokásos napon, hanem később kézbesíti. (MTI)

ami a fővárosi napiáraknak jóval alatta van.

Nem ilyen kedvező a helyzet a vöröshagyma és a levesbe való gyökér folyamatos ellátása tekintetében. Mivel más megyékben is rossz vöröshagymatermés volt, a külföldről behozott áruból 150 mázsát kapott nemrégiben a megye. De az elosztásnál voltak bajok. A disznóvágási idényre való tekintettel a közelmúltban korlátlan mennyiséget szolgáltak ki a vevőknek. így sok visszaélés történt. Előfordult, hogy a szekszárdi földművesszövetkezet zöldségboltjában 20 kiló hagymát is megvásárolt egy személy, és a 2,40 forintért vett árut tíz perc múlva öt forintért árulta a szekszárdi piacon. A spekulációnak most úgy akarják elejét venni, hogy egy vevőnek ezután csak egy kiló vöröshagymát adnak, s így a bérből és fizetésből élők minden időben megvásárolhatják háztartásuk ilyen irányú szükségletét. Hasonló a helyzet a levesbe való gyökérrel is. Bár ebből is nagyobb mennyiséget tárolnak, de azt csak korlátoltan hozzák forgalomba. Ellenben levesbe való sárgarépát korlátlanul vásárolhat bárki, mert ebből maximálisan ki tudják elégíteni az igényeket.

Végezetül elmondta Csapiáros Lajos még azt is, hogy a bányavidék zöldség- és gvümölcsellátása az elmúlt évek egyikénél sem volt olyan jó, mint ez idő szerint. A bányavidék után pedig a megyeszékhely ilyen irányú ellátására fordítják a legnagyobb gondot. A közeli napokban várnak például Szekszárdra 50 mázsa zöldségféleséget és a későbbiekben újabb külföldi vöröshagyma szállítmány is érkezik a megyeszékhelyre. A főbb zöldség és gyümölcs kiskereskedelmi ára szilárd. így a burgonyát, az almát és a vöröshagymát az egész megye területén a szezon végén kialakult napi árakon hozza forgalomba a kiskereskedelem.

Hogyan gondoskodnak a dolgozék műveltségének emeléséről megyénk három élelmiszeripari üzemében?

Egy francia diák levele de Gaullehox

Ä főbb cikkekből biztosított a megye zöldség- és gyümölcsellátása