Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
f fQLNA MECTI VILÁG PROLÄI ARJAI, ECYBStU JETEK! IT. évfolyam, 16. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1959. január 20. Eisenhower és Mikojon washingtoni megbeszélésének nyugati visszhangja Washington (MTI). A Reuter washingtoni jelentése szerint Eisenhower és Mikojan szombaton a hidegháború problémáiról tárgyalt. Noha mindkét fél kitartott már korábban ismertetett álláspontja mellett, a tárgyalások felkeltették azt a reményt, hogy hamarosan sor kerül a német kérdés megvitatására, mégpedig külügyminiszteri szinten. Diplomáciai megfigyelők szerint azonban Washingtonban nem gondolnak csúcsértekezletre. Mikojan megrövidítette itteni látogatásának idejét, három nappal előbb, január 20-án utazik haza, hogy jelentést tegyen azokról a benyomásairól, amelyeket Eisenhower elnökkel és Dulles külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein szerzett. Általában úgy vélik, Mikoj annak szüksége van erre az időre, hogy beszámoljon Hruscsovnak, mielőtt a Kommunista Párt XXI. Kongresszusa január 27-én megnyílik. Eisenhower elnök és Mikojan ini- niszterelnökhelyettes egyaránt hangsúlyozta: nem tárgyaltak, csupán kicserélték nézeteiket a hidegháború problémáiról, főleg pedig Berlin és Németország kérdéséről. Mindketten „hasznosnak” minősítették a megbeszéléseket. Jelentések szerint Anglia, Francia- ország és Nyugat-Németország részletes tájékoztatást kapott a megbeszélésekről. Ami a nyugati hatalmakat illeti, legközelebbi lépésük az lesz, hogy megfogalmazzák válaszukat arra a január 10-iki szovjet jegyzékre, amely két hónapon belül értekezlet összehívását javasolja a német békeszerződés ügyében. Az AFP washingtoni tudósítója is hangot ad annak a reménynek, hogy a külügyminiszteri értekezletet össze fogják hívni. Washingtonban mindkét fél hangoztatta azt a szándékát, hogy megtalálja a tárgyalások módját. Erre — írja az AFP tudósítója — a legjobb mód olyan külügyminiszteri értekezlet lenne, amelynek napirendje nem korlátozódnék neghntározott kérdésekre, hanem lehetőséget nyújtana mindenkinek, hogy mindenről beszéljen, amit fontosnak tart. Washingtonban egyébként, az AP jelentése szerint, az amerikai külügyminisztérium tisztviselői tájékoztatták a nyugatnémet diplomatákat a ezorn- bati Mikojan—Eisenhower-talalkozó lefolyásáról. NádpillAkészit&s, halasié fejlesztés, magas munkaegység előleg a simontornyai Kossuth Tsz-ben A növénytermelés és állattenyésztés mellett fontos bevételi forrást jelent a simontornyai Kossuth Termelőszövetkezetben a nádpallókészí tés és a haltenyésztés. A vádvizes Pósa-tavi 46 holdas nádason termeti nádat feldolgozzák nádpallónak, amely a múlt évben annyi jövedelmet hozott, hogy az ott nyert 346 000 forintból kifizethették összes esedékes hitelüket az államnak. Ez a tiszta jövedelem az összmunkaegységet figyelembe véve munkaegységenként 29 forint többletet jelent, ami azt mutatja, hogy nagyon is érdemes a nádkitermeléssel és a nádpallóké- szítéssel foglalkozni. A 63 holdas halastavat a Pósa-tavi nádas vize táplálja. Itt Dravecz It re vizsgázott halászmester irányításával holdanként 80 kilónyi 40 dakás pontyivadékot helyeztek ki, amely — úgy tervezik — 400 000 forintot hoz majd az idei évben a tsz konyhájára. Ennek feltételei adva vannak, biztosították a takarmányt is, 350 mázsa kukorica-, árpadarát, amivel megfelelő szakvezetés mellett állandóan etetik a halakat. Nemcsak pontyhizlalással, hanem ivadéktenyésztéssel is foglalkoznak. A napokban például mintegy 25—30 má- zsányi ivadékot adnak el a haltenyésztő termelőszövetkezeteknek, kilónként 18 forintos áron. A lehetőségeket jól felhasználva az 1959-es évben újabb 70 holdon létesítenek halastavat. Ez körülbelül 260 000—280 000 forintba kerül, amit részben saját erejükből, részben pedig állami támogatással létesítenek. Olcsóbbá teszi ezt az, hogy az érintett területen valamikor régesrégen is halastó volt, így a megsüllyedt gátakat kell csak megemelni és felújítani. Az építkezést még az idei őszön be akarják fejezni és ezt az újabb 70 holdas halastavat a jövő évben már üzemeltetik. Az okos, megfontolt, körültekintő gazdálkodás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy havonta 25 forintos munkaegységelőleget tudnak fizetni a teljesítés arányában a tsz- tagoknak, vagyis a betervezett munkaegység felét előlegként fizetik ki. így pl. Borsos Gyula tehenész a legutóbbi előlegosztáskor decemberi teljesítménye alapján több mint 1003 forintot kapott csak munkaegységelőlegként. Van is tekintélye a Kossuth Tsz-nek a kívülállók előtt, jóformán nem múlik el úgy nap, hogy ne lenne felvételre jelentkező náluk. Mit tervez a mező gazdaságfejlesztési szakbizottság A dombóvári járás mezőgazdaságfejlesztési szakbizottságának húsz I tagja van. A kiváló agronómusok- I ból, mezőgazdasági mérnökökből, tsz-elnökökből és mintaszerűen gazdálkodó egyéni parasztokból összetevődő bizottság szüntelenül a mezőgazdaság előtt álló feladatok elvégzésének legjobb módszereit kutatja. Virág István, a bizottság elnöke elmondta, hogy legközelebbi tervükben szerepel annak részletes tanulmányozása, hogy a kukoricatermés fokozásának milyen helyi le hetőségei vannak. Az elmúlt évek ezzel kapcsolatos tapasztalatait ösz- szegyűjtik és még januárban nagyszabású ankétot tartanak e témából Dombóváron. Komlószárító Sárközben és A Tolna megyei állami gazdaságokban összesen 113 hold komlóterület van. Ebből 53 hold már az idén termést ad. Komlószárítóból viszont ezidő szerint is szegényesen állnak az állami gazdaságok. Jelenleg mindössze egy korszerű ilyen létesítmény van a Fornádi Állami Gazdaságban. De az idén e tekintetben is nagy előrehaladás lesz a épül az idén Alsóleperden megyei állami gazdaságokban. Jól tájékozott körök ugyanis közölték, hogy az Alsóleperdi és a Sárközi Állami Gazdaságban rövidesen meg kezdenek építeni egy-egy korszerű komlószárító üzemet. A két létesítmény költségei közel egymillió forintot tesznek ki, és a számítások szerint a komlószüret idejére mindkét üzem készen lesz. A bátaiak összefogása _ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról Most adta ki a Központi Statisztikái Hivatal a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról szóló jelentését. A je- .entés bevezetőben megállapítja: A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a tervidőszak első évére vonatkozó 1958. évi nép- gazdasági terv az ipari termelés szerkezeti átalakításának megkezdését és ezzel egyidejűleg az állami ipar termelésének az 1957. évi színvonalat í százalékkal meghaladó növelését írta elő. A külkereskedelemben a terv kiviteli többlettel, a kivitel 22 százalékos növelésével .és a behozatal 13 százalékos csökkentésével számolt. A terv a beruházások összegének 3 százalékos, a kiskereskedelmi eladásnak 7,5 százalékos növelését írta elő. Mindezen feladatokat oly módon kellett megvalósítani, hogy emellett az 1957-ben nagymértékben megnövekedett reálbérek és reáljövedelmek színvonala stabilizálódjék és a hároméves tervben a tervidőszak végére előírt 6 százalékos reálbéremelkedés elérhető legyen. 1958-ban a népgazdasági tervben előírt ezen főbb feladatok megvalósultak, sőt a legtöbb területen a tervezettnél nagyobb mértékben valósultak meg. Az állami ipar a teljes termelési tervét 4 százalékkal túltel- :esítette; a külkereskedelmi forgalom kiviteli többlete jóval meghaladta a tervben előírt mértéket. A beruházásokra fordított összeg a beruházási keretek évközbeni felemelése folytán — 5—7 százalékkal több volt, mint amennyit a terv előírt. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta az előző évit, de nem érte el a tervben előirányzott mértéket. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére — az előzetes számítások szerint — az 1957. évi szinten mozgott, mivel azonban a foglalkoztatottság nőtt és a béreken felül 900 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, a munkás és alkalmazott családok reáljövedelme több volt, mint 1957-ben. A jelentés ezután részletesen ismerteti az ipar, az egészségügy, és a kulturális élet alakulását 1958-ban. \z egész ipar termelése az elmúlt évben 12 százalékkal, ezen belül a szocialista iparé 11, az állami iparé 12 -•zúzalékkal volt több, mint 1957-ben. \z ipari termelés szerkezeti átalakulása 1958-ban megkezdődött. Ez az átalakulás elsősorban a meglevő termelőkapacitásoknak a tervnek megfelelő különböző mértékű kihasználása révén jött létre. 1958-ban az alapanyag- és energiatermelő ágazatok 18 százalékkal, a gépipar 17, a köny- nyűipar 10, az élelmiszeripar 4 százalékkal termelt többet, mint 1957- ben. A jelentés ezután felsorolja a fontsabb iparcikkek termelésének múlt évi alakulását, s elmondja, hogy javult az ipari termelés minősége, » technika színvonala, bővült a termékek választéka. 1958-ban általába» csökkent az ipari termékek önköltsége és a termelési költségszint alacsonyabb volt, mint amennyit a tér* előírt. A jelentés rámutat a hiányosságokra is, majd a beruházásokkal és építkezésekkel foglalkozik. Megállapítja, hogy a termelési és a külkereskedelmi terv túlteljesítése lehetővé tette a beruházási keretek felemelését, s az előzetes számítások szerint 8—10 százalékkal több volt a beruházásokra fordított összeg, mint 1957- ben. Felsorolja a jelentés az 1958- ban üzembe helyezett beruházásokat, majd a mezőgazdasággal foglalkozva megállapítja, hogy a növénytermesztés eredményei a kedvezőtlen időjárás miatt alatta maradtak az 1957. évi termésnek. A vetésterület szerkezete kedvezően változott: megnőtt az ipari növények, az évelő pillangósok és az abraktakarmányok vetésterülete. Kiemelkedő volt a szőlő- és bortermés, de gyümölcsfélékből is több termett, mint 1957- ben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjainak száma 13, területük 16 százalékkal emelkedett az év folyamán. Az év végén 3560 termelő- szövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban több mint 146 000 család, illetve 175 000 tag az ország szántóterületének 13,5 százalékán folytatott közös gazdálkodást. A jelentés ezután a belkereskedelemmel foglalkozik s megállapítja, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal volt nagyobb, mint 1957- ben. A kereskedelmi készletek értéke az év végén meghaladta a 17 milliárd forintot. Változott a kiskereskedelmi forgalom szerkezete: az élelmiszerek forgalma 5 százalékkal volt több, a ruházati cikkek forgalma 2 százalékkal volt kevesebb, a vegyes iparcikkek eladási forgalma pedig 13 százalékkal volt több, mint 1957-ben. A jelentés ezután felsorolja az élelmiszerek, ruházati cikkek, vegyes iparcikkek forgalmát, majd a külkereskedelemmel foglalkozik. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél jóval kedvezőbben alakult: a kivitel 40 százalékkal*több volt, a behozatal 10 százalékkal volt kevesebb, mint az 1957. évi. Ezzel a külkereskedelem a kiviteli tervet 12 százalékkal, a behozatali tervet 2 százalékkal teljesítette túl. A jelentés befejező része megállapítja, hogy a népesség száma az év végén megközelítette a 9,9 milliót. Közli a különböző egészségügyi adatokat, majd az iskolaügy számadatait ismerteti, végül pedig a könyvkiadás, a mozi és a rádió számadatait ismerteti. Hantos János nyilatkozata a Béke Világtanács Titkárságának szófiai értekezletéről A bátaiak mindig nevezetesek vol tak összetartásukról. Ha bajba jutott a község egy része a Duna meg- áradása miatt, akkor az egész falu összefogott és úgy próbálták elhárítani a veszélyt. Ha ünnepségre készültek, vagy valamilyen küldöttség fogadására, akkor is mindig összefogott a község: mindenki szívügyének érezte a készülődést és mindenki szégyellte volna magát, ha valami nem úgy sikerül, mint kell. Most a különböző közérdekű létesítmények megvalósítása érdekében fogtak össze a bátaiak. Sok teendő van e téren, ezt tudják valamennyien, de azt is, hogy mindez osak úgy valósítható meg, ha összefognak és közösen végzik a munkát. A közös munkán túlmenően jelentős mennyiségű pénz is szükséges, és a bátaiak belátták azt is, hogy a pénz biztosítása érdekében is sokat tehetnek. Tettek is. A tanácsülésen megszavaztak 15 százalékos községfejlesztési hozzájárulást a tavalyi 5 százalékkal szemben. Hozzá kell tenni azt is, hogy egyhangú volt a szavazás. Közösen adják tehát össze a pénzt, de közösen is veszik hasznát. Olyan létesítmények megvalósítására nyílik lehetőség, melyből mindenkinek haszna van. Meg tudják oldani mindenekelőtt az iskolaproblémát. Jelenleg nem megfelelő körülmények között folyik a tanítás. Szükséghelyiséget voltak kénytelenek berendezni tanteremnek, és most lehetőség nyílik egy modern 3 tantermes, irodával és vendégszobával rendel kező iskola megépítésére. A község- fehesztési alapból 200 ezer forintot fordítanak erre a célra. Mivel az állami szervek is látják a nagyarányú helyi erőfeszítéseket, a lehetőségekhez mérten az állami pénztárból is segítik az iskola megépítését: 90 ezer forint állami hozzájárulást biztosítottak. Ezenkívül mintegy 15—20 ezer forint értékű I társadalmi munkát végez a falu I lakossága. Romos épületet bontanak | le, amelyből jelentős mennyiségű anyagot tudnak összegyűjteni az iskola megépítéséhez. A tavasszal, mihelyt az idő en gedi, megkezdik az iskola építését és még 1959-ben megkezdődhet benne a tanítás. Ezenkívül sor kerül az idén 600 méter hosszú betonjárda megépítésére is, amelyre 30 ezer forintot fordít a tanács a községfejlesztési alapból. Az egészségházba bevezetik a vizet és ez is mintegy 80 ezer forintba kerül. Utkövezés is lesz. Erre 40 ezer forintot, fordítanak és ezenkívül a könyvtár fejlesztésére 5000, sportfejles^tésre 3000 forintot fordítanak. A hónap első felében tartotta a Béke Világtanács Titkársága szófiai ülését, amelyen a szocialista országok békemozgalmainak titkárai is részt vettek. Magyarországot Hantos Tános, az Országos Béketanács titká- a • képviselte, aki a következőket nondotta az értekezletről: A Béke Világtanács Titkársága az általános érvényű, az egész világot átfogó békemozgalmi feladatok mel- ett igyekszik megkeresni azokat a konkrét tennivalókat, amelyek egyes világrészek vagy országok népeinek egymáshoz való közeledését és "■gyüttműködését segíthetik elő. A nemzetközi bekemozgalom tizedik évfordulójának megünneplését már 'mnek jegyében készítik elő. A titkárság külön tanácskozott a nyugateurópai békemozgalmak képviselőivel és megvitatták e békemozgalmak soronkövetkező időszerű feladatait. Hasonlóan közvetlen tárgyalások folytak az afrikai és a dél-amerikai országok képviselőivel, mert fontosnak tartotta, hogy a szocialista országok béketitkáraival is összevesse a jubileumi év munkaprogramjára vonatkozó elképzeléseket. így sokoldalú, a nemzeti bizottságok javaslatait is magában foglaló nemzetközi programmal léphet a világközvélemény elé. A szófiai értekezleten tájékoztatták a szocialista országok békemozgalmainak képviselőit a kapitalista országokban kialakult békemunka tartalmáról és formáiról, amelyek viszont a mi országaink hasonló munkájának gazdagítását, élénkítését hozhatják magukkal. Az Országos Béketanács január 21-iki teljes ülése tárgyalja a magyar békemozgalom féléves munkatervét és messzemenően figyelembe veszi a szófiai értekezlet útmutatásait.
