Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG HANGJA Kiadja az MSZBT Tolna megyei Elnöksége A barátság ünnepe Tolnanémediben December 20-án délután már láz­ban volt az egész falu. Az általános iskolák készültek az esti szereplésre, a község vezetői és a pedagógusok még egyszer megbeszélték az esti tennivalókat. Este 7 órakor érkeztünk Tolna- némedibe. Az utcán párosán és cso­portosan igyekeztek az emberek a mozi felé. Mire a mozihoz érkez­tünk, már csak állóhely volt a nagy­teremben. Bizony a hely kicsinek Dizonyult, az ajtókat kinyitották, hogy akik kintrekedtek, halljanak és lássanak is egy keveset. Ennyi embert már évek óta nem lehetett látni ünnepségen Tolnanémediben, mondja Gyarmati elvtárs, a községi párttitkár, Nagy volt az izgalom, a pedagó­gusok és az iskolások körében. Kö­zel egy hónapja készülnek már a műsorral. A szereplés előtti láz ki­pirítja a gyermekek arcát. Ránk is ragadt az izgalomból, mert 10 perc múlva kezdődne az ünnepség, és még nem érkeztek meg a szovjet elvtársak. De mire kezdeni kell, minden rendbejön. A késést egy kis motorhiba okozta. Nyolc óra van, a teremben és az ajtók előtt közel 500—600 ember szorong. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Takács elvtárs, a községi tanácselnök emel­kedik szólásra. Méltatja a község felszabadulását, az azóta megtett utat, azt a fejlődést, melyet hosszú harcok után az elmúlt tizenhárom év alatt elértek a tolnanémedi dol­gozók. Beszéde után egy szovjet százados elvtárs emelkedik szólásra. Köszönetét mond a kedves, baráti fogadtatásért, méltatja azt a harcot, melyet a Szovjet Vörös Hadsereg vívott a népek felszabadulásáért.' Az ünnepi beszédek után az általános iskolák műsora következett. Igen kedves meglepetés volt, hogy egy kis úttörőlány orosz nyelven kö­szöntötte a szovjet vendégeket. Az egész műsoron végigvonult az a lel­kesedés, az a nagy igyekezet, ami áthatotta a fiatalokat és a pedagó­gusokat. Az ünnepség után csopor­tokban vonultak a dolgozók a köz­ségi tanácshoz, hol meleg, baráti beszélgetés, poharazgatás és tánc közben kora hajnalig ünnepelték Tolnanémedi község dolgozói az em­lékezetes napot. A Barátsági Hónap programjából A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Megyei Elnöksége a párt és a tömegszervezetek, valamint a tár­sadalmi szervekkel karöltve, meg­vitatta a BH programját, amely eb­ben az évben február 18-tól március 18-ig tart. A BH méltó megünneplésére ope­ratív bizottságokat hoznak létre a megyei, illetve a járási székhelye­ken. Az operatív bizottságokban képviseltetik magukat a pártbizott­ságok, a tanácsok művelődésügyi osztályai, a KISZ, a Hazafias Nép­front, a nőtanács, a szakszervezet, a TIT, a kultúrházak, valamint a Honvédelmi Sportszövetség képvise­lői, Február 18-án és 20-án nagy­szabású ünnepi megnyitókat tarta­nak Szekszárdon, a járási székhe­lyeken és öt nagyobb községben. A Barátsági Hónap alatt élménybeszá­molók tartását vették programba, amelyen a Szovjetunióban járt elv­társak tartanak előadásokat. A já­rási székhelyeken a pedagógusok bevonásával pedagógiai kérdésekről tartanak előadásokat, ezenkívül meg rendezik a magyar—szovjet nevelők napját. E programon belül a szov­jet pedagógiai módszereket ismer­tetik. Az előadásokra, illetve a pe­dagógiai napokra a megyénkben tartózkodó szovjet pedagógusokat is 'jf vendégül látják. A KISZ-el karöltve a megye összes középiskoláiban él­ménybeszámolókat tartanak. A Barátsági Hónap folyamán a Szovjetunió mezőgazdaságáról elő­adásokat terveznek az állami gazda­ságokba, így a Középhídvégi Kísér­leti Gazdaságban, az Alsóleperdi, va lamint a Sárpilisi Állami Gazdasá­gokban. Hasonló tárgyú előadások tartását vették programba a tamási Vörös Szikra, a bátaszéki Búzaka­lász termelőszövetkezetekben. Ireg- szemcsén, Kocsolán, Dunaszent- györgyön és Pincehelyen is tartanai-: előadásokat. Hangversenyek, irodalmi estek, könyvismertető viták tartását vet­ték programba a Barátsági Hónap ideje alatt. A zeneiskolával kar-_ öltve szovjet-orosz és magyar zene­szerzők műveiből Szekszárdon két alkalommal, Tolnán és Bonyhádon pedig egy-egy hangverseny tartását tervezik. A szekszárdi hangverse­nyen szovjet előadóművészek is fel­lépnek. Az MSZBT Irodalmi szak­köre, valamint a kultúrház és az iro dalmi színpad bevonásával MSZBT irodalmi esteket tartanak Szekszár­don, Bonyhádon, Tolnán, Dombó­váron és Gyönkön. Ezenkívül a szovjet elvtársakkal karöltve műso­ros estek lesznek Sárpilisen, Bátán, Decsen, őcsényben, Sióagárdon, Ta­másiban, Dombóváron, Dunaföldvá- ron, Kurdon és Faddon. Az irodalmi szakkör, valamint a Babits Mihály Társaság közös rendezésében szov­jet írók műveiből irodalmi vitákat rendeznek. A Barátsági Hónap programja or­vostalálkozók tartását vette tervbe az egészségügyi osztállyal, valamint a Vöröskereszttel karöltve Szek­szárdon, Tolnán és a pincehelyi kórházban. A Barátsági Hónap ideje alatt kerül megrendezésre a szov­jet film ünnepe. Megyénk húsz köz­ségében ünnepi megnyitókat tarta­nak a filmszínházakban, előadással és rövid műsorral egybekötve feb­ruár 26-án. A Barátsági Hónap meg­nyitóján a Honvédelmi Sportszövet­séggel karöltve a járási székhelye­ken ünnepi stafétákat indítanak, j március 16 és 18-ika között pedig magyar és szovjet sporttalálkozókra kerül sor. A moszkvai állandó jellegű Mez őgazdasági Kiállítás főbejárata. Moszkva — negyed évszázad múlva Úttörők és pionírok találkozója Evek óta úttörő életünkhöz tartozik, hogy a várva-várt fenyőünne­pünkre meghívjuk a, Szekszárdon élő kis pionírokat. Lelkesen készültünk e napra, szép, vidám műsorral. Mű sorunkban szerepelt színdarab, ének, tánc és szavalat. Márta Lászlóné tanárnőnk tolmácsolta a pioníroknak a műsort. Végül a Télapó kiosztotta az édesség-csomagokat, melynek az összes pajtások nagyon örültek. E kedves, baráti fogadtatásra érkezeit hozzánk a meghívás a kis pioníroktól, hogy január 1-én mi is vegyünk részt az ő fenyőfaünnepükön. Az 1-es, 2-es és a 3-as számú iskola úttörőivel közösen mentünk el a kedves meghívásnak eleget tenni. A gyönyörűen kivilágított karácsonyfa, mely a klubhelyiség köze­pén állt, egészen felvidámította a hangulatot. A gyermeksereg énekel­ve táncot járt a fa körül. Mi is nagy örömmel álltunk be a táncolok közé. Az alig kétéves kis­fiúk és lányok ügyesen rakták lábaikat a harmonika hangjaira. Majd megkezdődött a műsor. A hópehely-tündérkék táncot jártak a Télapó köszöntésére, kecses mozdulataik után befejezésül a karácsonyfához táncoltak. Majd szavala­tok, énekszámok hangzottak el és egy nagyon kedves orosz népi táncot jártak a gyerekek. Ezt követően egy kis 10 éves pionír szólótáncot járt, mely különösen megnyerte tetszésünket. Oly bámulatos figurákat mu­tatott be, hogy a gyerekek ámulatukban szinte szóhoz sem tudtak jutni. Megjelentek az erdő állatkái, kik jelenetükben örök barátságot kötöttek egymással. ízléses és gazdag édesség-csomagot kaptunk ajándékba, vala­mint a szovjet pionír jelvényeket. Undi pajtás mondott köszönetét a ven déglátóknak és ígéretet tett az úttörő pajtások nevében, hogy ezt a kap­csolatot erősíteni fogjuk, barátságun kát szorosabbra fűzzük és együtt ha­ladunk kéz a kézben a mi boldogságunk útján. SZABÓ JOZSEFNE ált. iskolai tanár Ivan Zsoltovszkij ismert moszkvai építőművész elkészítette a szovjet főváros városfejlesztési tervét. En­nek alapján a következő 20—25 év során a város központja — beleért­ve a Kremlt, a Vörös teret, a Szverdlov és a Dzerzsinszkij teret — történelmi és építészeti műemléke­ket tartalmazó zöld övezetté válto­zik. A kormányhivatalok a Kreml­ből Moszkva új, délnyugati kerüle­tébe költöznek majd. A Kremlben pedig múzeumot rendeznek be. A terv egyik változata’ szerint a Nagyáruház, a Történelmi Múzeum és néhány más épület lebontásával csaknem kétszeresére bővítik a Vö­rös tér területét. A Kremllel szem­ben parkot létesítenek, és óriási tri­bünöket építenek, amelyekről a ven­dégek végignézhetik a felvonuláso­kat; Színpompás park alakul ki a moszkvai egyetem régi épülete* a Lenin Könyvtár és a Puskin Képző- művészeti Múzeum mellett is. E park folytatását »Keleti sugárúti­nak nevezik majd, s ez a főútvonal köti össze a város központját a dél­nyugati kerülettel. Az MSZBT megyei elnöksége ja­nuár 20-án a Béri Balogh Ádám Mű zeumban a 62. Szovjet Mezőgazdasá­gi Kiállítás képanyagait bemutatja a város dolgozóinak. A népszerű »Szovjet Híradó« ja­nuár 1-től, mint előfizetéses képes folyóirat rendszeresen megjelenik a Szovjet Magyar Baráti Társaság ma­gyar nyelvű kiadásaként. Barátsági HÍRADÓ Március 31-én induló magyar— szovjet barátsági vonat résztvevői között hat Tolna megyei magyar- szovjet aktivista is részt vesz. * December 13-án Dunaszent- györgyön ötvenedik jubileumi ma­gyar—szovjet nagysikerű baráti ta­lálkozóra került sor. • A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság megyei elnöksége december hó­nap folyamán hat magyar—szovjet baráti találkozót rendezett a megye területén. * Február hónap folyamán Buda­pesten megrendezésre kerülő magyar —szovjet mezőgazdasági konferen­cián az MSZBT megyei elnökségét két elvtárs képviseli. • Az MSZBT és a TIT január hónap folyamán az űrhajózás problémáiról tart előadásokat a megyében. SZÉLJEGYZETEK a dunaszentgyörgyi szovjet—magyar baráti találkozóról Az egykori Paragh-kastélyból kultúrházzá átalakított helyiség tömve emberekkel. A többség egyé nileg gazdálkodó kisparaszt. A község felszabadulásának 14. év­fordulóját ünnepük. A színpadon éppen két fiatal szovjet katona ropja villámgyors mozdulatokkal a katonatáncot, amikor az egyik kis­paraszt, aki jóval túl van már a negyvenen, félhangosan megjegy­zi: — Ezt is nekik köszönhetjük, hogy ez a kastély a miénk lett. Azelőtt a »büdös« parasztot esak az előszobáig engedték az urak, ha valami dolga volt velük. * Itt van Tóth János bácsi is az 1919-es veterán. Az édesapját ha­lálra kínozták a fehér banditák. O is csak a véletlennek köszönheti, hogy megmenekült. János bácsi sokáig nézi a tánco­sokat, s a tekintete elpárásodik, amikor megszólal. — Bizony, bizony szegény édes­apám, ha élne és látná, hogy a mai fiatalság milyen szépen meg­érti egymást, nagy öröme telne benne. Fiatal szovjet katona táncol egy még fiatalabb szentgyörgyi kis­lánnyal, közvetlen közelünkben. János bácsi feléjük mutat az ujjá- val. — Megértik egymást, ha más is a nyelvük, mert egy a célja mind a két népnek. * Itt van Scherer Sándor is, az MSZBT megyei titkára. S tőle tud juk meg, hogy ez az ötvenedik szovjet—magyar találkozó a me­gyében. — Mindenhol ilyen kedvesen fo­gadják a szovjet harcosokat? — Mindenhol — válaszolja Sehe rer elvtárs —* de talán ez az öt­venedik találkozó a legbensősége­sebb. Lassan hajnal lesz már. A leg­korábban ébredő kakasok itt « ébresztőt »fújnak«. A mulatság azonban még mindig tart. Sőt most hágott a tetőfokára. Egy szovjet kapitány alig tud menekülni a sok pohár elől. — Doszta, doszta — mondja és mutatja, hogy már lassan a tor­káig ér a bor, de a vendéglátók nem nyugszanak addig, amíg le nem hajt még egy pohárral. — A szovjet madzsar bárátságra — ezt magyarul mondja a kapi­tány, és a poharához vagy tizenöt pohár ütődik. Aztán váratlanul megragadják a kapitányt a körü­lötte állók és — hórukk! — fel­dobják a levegőbe, egyszer, két­szer, háromszor és vigyáznak, hogy a földre ne essék. Úgy látszik a legnagyobb fokú szeretetet ezzel akarják kifejezni a dunaszentgyörgyiek.

Next

/
Thumbnails
Contents