Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-10 / 8. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. január 10. A hétéves terv és a szocialista államok gazdasági együttműködése Irta: /V. Pticskin és J. Novgorodsskij A szovjet népgazdasági ej lesztési hétéves terv határtalan lehetőségeket nyújt arra, hogy a szocialista államok még magasabb színvonalra emeljék gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésüket. Nyilvánvaló, hogy mindez elősegíti a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek még erőteljesebb kifejlődését, valamennyi szocialista állam gazdasági haladását. A testvéri együttműködés alapjai A szocializmus világrendszere, amely mintegy egymilliárd embert foglal magában, szuverén és egyenrangú államok együttműködésén alapul. Felvetődik a kérdés: milyen gazdasági alapra támaszkodik a fenti együttműködés? Ezt az alapot a termelőeszközök társadalmi tulajdona, vagyis a szocialista termelési viszonyok uralkodó jellege képezi. A szocialista rendszer monolit egységének politikai alapját pedig a marxizmus—leninizmus elveiben, s a célok közösségében — a szocialista, illetőleg a kommunista társadalom felépítésében — kell keresnünk. A kölcsönös segítségnyújtás eredményei, távlatai A szocialista államok kölcsönös kapcsolatának legfontosabb része: a testvéri segítségnyújtás. Azt is mond hatnánk, hogy a kölcsönös segély- nyújtásban tükröződik talán legjobban a szocialista internacionalizmus eszméje. A testvéri segítségnyújtás eredményeit ékesen bizonyítják a következő adatok: az előzetes számítások szerint a szocialista államok ipari termelése 1958-ban 4,9-szer szárnyalta túl azokat az eredményeket, amelyeket jelenlegi területükön 1937-ben az akkori gazdasági rendszer elért. A fenti időszak alatt a kapitalista országok ipari termelésénél alig 2-szeres emelkedést figyelhetünk meg. A szovjet hétéves népgazdaságfejlesztési terv célul tűzi ki a Szovjetunió és a szocialista világrendszer többi állama közötti gazdasági együttműködés fejlesztését. Ez megnyilvánul majd az iparfejlesztési tervek összehangolásában, a külkeres kedelem kibővítésében, a hitelnyújtásban, az információk cseréjében és sok más hasonló módon. Nemzetközi szocialista munka- megosztás Az iparfejlesztési tervek összeállításában valamennyi szocialista állam nagy figyelmet fordít a nemzetközi szocialista munkamegosztásra. Ez a munkamegosztás lehetővé teszi, hogy elkerüljék az ipari és a mező- gazdasági termelés felesleges* párhuzamos fejlesztését, s biztosítja az adott ország nyersanyagkészleteinek és szakember-gárdájának megfelelő árucikkek előnyös gyártását. A szocialista munkamegosztás példájaként említhetjük a Szovjetuniót, amelynek népei a történelem során először az egyenjogúság és az ön- ■ zetlen segítségnyújtás lenini elveire támaszkodva kialakították az igazi, szocialista politikai-gazdasági kölcsönös kapcsolatokat. A szocialista rendszer fejlődésével egyre inkább létrejönnek az országok közötti szakosítás és kooperáció előfeltételei. Ennek egyik eredménye, hogy a különféle szocialista országokban egyidőben ugyanazon típusú alkatrészeket nem gyártanak. A kohászat területén az országok megegyeznek pl. abban, melyik gyár milyen profilú hengerelt árut készít. A Szovjetunió ezen felül a vasércszállítmányok növelésével segíti az európai népi demokráciákat. 1960-ban pl. csaknem 2-szer annyi vasércet szállítanak a krivoj-rogi lelőhelyről külföldre, mint 1955-ben. A szakosítás és a kooperáció eredményei a kölcsönös áruszállításokban is megmutatkoznak. így pl. Lengyelország szenet, színesfémet, vegy ipari cikkeket, gépeket és tengerjáró hajókat, a Német Demokratikus Köz társaság gépeket és vegyipari cikkeket. Csehszlovákia gépipari termékeket és vegyipari termékeket, Románia olajat és olajtermékeket, gépeket és mezőgazdasági nyersanyagot szállít a testvéri országoknak. Évről évre fejlődik az együttműködésnek az a formája is, amelynek keretében közösen építenek gyárakat, vasútvonalakat, közösen tárják fel a nyersanyaglelőhelyeket, stb. így pl. Brailában (Romániában) a román, a csehszlovák, a lengyel és a kelet-német kormány közös erőfeszítései nyomán cellulózé feldolgozó kombinát épül. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság pedig együttesen fel építik a »Barátság-útját«, amely összeköti majd e három szocialista országot. A szovjet hétéves terv újabb fellendülést hoz a szocialista államok gazdasági együttműködésének egyik legfontosabb részében: a külkereskedelemben. A terv célul itűzi ki, hogy a Szovjetuniónak a szocialista államokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalma 1965-ben, az 1958-as évhez viszonyítva, több mint 1,5- szeresére emelkedjék. A következő időszakban a Szovjetunió vas- és mangánércet, olajtermékeket, apatit koncentrumot, kokszot, hengerelt vas- és fémárut, valamint sok más iparcikket szállít az európai népi demokráciákba, valamint Koreába és Mongóliába. A szovjet exportban fontos helyet foglalnak el a különféle nyersanyagok is. A Szovjetunió ugyanakkor nagy mennyiségben vásárol az európai és ázsiai népi demokráciák piacain. Ezek az importszállítmányok jelentősen hozzájárulnak majd a szovjet terv teljesítéséhez. Láthatjuk, tehát hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztásban döntő szerep jut a szovjet népgazdaságnak, amely tartós alapot szolgáltat a szocialista államok gazdasági együttműködéséhez. A Szovjetunió segítségével az európai és az ázsiai népi demokráciákban mintegy 500 iparvállalatot építettek fel,, vagy épí tenek jelenleg. Ezek között megemlíthetjük az olyan gyáróriásokat, mint az ansani kohászati kombinát Kínában, Nowa-Huta Lengyelország ban és Sztálinváros Magyarországon. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepe A szocialista államok gazdasági együttműködése idén, a szovjet hétéves terv megindulásával, új szakaszba lépett. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerveiben, s különösen az állandó bizottságokban, jelenleg a szovjet hétéves terv és a népi demokráciák gazdaságfejlesztési terveinek előirányzatait hangolják össze. 1958. decemberében a KdST X. ülésszakán a résztvevők nagy körültekintéssel foglalkoztak a vegyipar, de különösen a műanyagok, a szintetikus lcaucsuk, a műrost es a műtrágya termelésének koordinálásával. Alaposan megvizsgálták a kooperáció új formáját,, amely energiarendszerek egyesítését, s az elektromos áram külföldre vezetését veszi tervbe. Megállapították, hogy a Duna vizienergia-tartalékainak komplex felhasználására komoly lehetőségek vannak, ezért tervbevették több erőmű, öntözőberendezés, s más dunai létesítmény építését. Nem feledkezhetünk meg a tervbevett olajvezeték lefektetésének óriási népgazdasági jelentőségéről sem. Ez a vezeték, amely a Szovjetunió, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság., Lengyelország és Csehszlovákia közös erőfeszítései nyomán jön létre, lehetővé teszi, hogy a szovjet olajat a lehető legrövidebb úton a többi szocialista országba szállíthassák. A szovjet hétéves terv — a szocialista világrendszer fejlődésének alapja A fenti, mindössze néhány példából két végső következtetést vonhatunk le: az első, hogy a szovjet hétéves népgazdaságfejlesztési terv nemcsak a Szovjetunió, hanem valamennyi szocialista ország további fel virágoztatását szolgálja. A másik pedig: a szocialista gazdasági együtt működés a szocializmus világrend- szerének legdöntőbb erőforrását alkotja. S hogy ez az erőforrás milyen gazdagon adja nedűjét a szocialista országoknak, nagyban függ a Szovjetunió hétéves tervétől. A népi demokráciák életéből AZ NDK-BAN UJ VÁROS SZÜLETETT Hoyerswerda alig pár esztendeje még jelentéktelen kis város volt a Német Demokratikus Köztársaság keleti részében, Cottbus és Bautzen között. 1955-ben, a második ötéves terv elején megkezdődött Hoyerswerda közelében a „Shwarze Pumpe” barnaszénkombinát építése. Szakmunkások, mérnökök és más dolgozók özönlöttek az NDK minden részéből a hatalmas építkezéshez. Közülük sokan ott is maradnak a „Schwarze Pumpe” 16 ezer dolgozója között. Ennyi dolgozónak hogy nyújthatott volna otthont a kis Hoyerswerda? Néhány hónappal később, 1955. szeptember 1-én lerakták az új Hoyerswerda, a Német Demokratikus Köztársaság második szocialista városának alapkövét. 18 150 modern lakásban élnek majd itt a „Schwarze Pumpe” dolgozói családtagjaikkal, — illetve a lakások egy részében már ma is ott élnek. Mert az új szocialista város már megszületett. Széles útjait világos, háromemeletes épületek szegélyezik. Az egy-, két-, két és fél- és négyszobás lakások beépített konyhákkal, fürdőszobával, hűtőszekrénnyel, központi fűtéssel és melegvíz-szolgáltatással minden kényelmet biztosítanak a „Schwarze Pumpe” dolgozóinak. JOLIOT-CURIE UTCA BUKARESTBEN Bukarestben elhatározták, hogy megörökítik Frédéric Joliot-Curie, nagy francia tudós, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, és a békemozgalom kiváló harcosának emlékét: egy bukaresti .ítcát Joliot-Curie-ről neveznek el, a oukaresti matematikai és fizikai fakultáson felállítják Frédéric Joliot- Curie mellszobrát, és román nyelven megjelentetik a nagy francia tudós műveinek egy gyűjteményes kiadását. SZOVJET ÉS BOLGÁR SZÖLÖ- OLTVÁNYOK AZ ALBÁN MEZŐGAZDASÁGNAK December utolsó napjaiban a Szov jetunióból és a Bolgár Népköztársa Ságból mintegy 2 100 000 szőlőoltván; érkezett az Albán Népköztársaságbe Ezeket az oltványokat több állam gazdaság új szőlőinek telepítésér használják fel. Az utóbbi években az Albán Nép köztársaságban rohamosan növekszil a szőlők és a gyümölcsösök területe Az idén az országban a tervezet 3 600 000 csemetével szemben 4 500 00i gyümölcsfacsemetét továbbá 710 001 olajfacsemetét, 2260 hektár szőlőt é, mintegy 5 millió futószőlőt telepítet tek. CSEHSZLOVÁK LÉGITAXIK A SZOVJETUNIÓBAN Egyre népszerűbbek a csehszlovál gyártmányú repülőgépek. Különösei a „Super-Aero-45” típusú gépekre figyeltek fel külföldön. A közeljövőbe! például az ukrán légiköjlekedési vo nalakon a „Super-Aero-45”-típusí csehszlovák gépek szállítják majd a; utazóközönséget. Ezek a gépek mái több ízben végeztek próbaszállításokat Kiev—Lvov, Lvov—Kirovográc és más szovjet városok között. A csel szlovák repülőgépeket a Szovjetunióban légitaxiként is fogják használni Az ukrán polgári repülőszállító társaság elnökhelyettese, M. Dubovik kijelentette, hogy ezek a csehszlovák repülőgépek igen jól beváltak a mentőszolgálatban is. A szovjet kozmikus rakéta — a szovjet emberek büszkesége Irta : V. Bazikin, a moszkvai csillagvizsgáló igazgatója Az újesztendő történelmi esemény nyel kezdődött. Január 3-án az egész világ értesült az új szovjet kozmikus rakéta fellövéséről, amelyet a Hold felé irányítottak. A szovjet tudósok, tervezők, mérnökök és munkások sikeres alkotó munkájának eredménye ként létrejött az a soklépcsős kozmikus rakéta, amelynek utolsó lépcsője az emberiség történelmében először elérte a második kozmikus sebességet, a másodpercenkénti 11,2 kilométert. Január 3-án a szovjet rádióhallgatók lélegzetvisszafojtva figyelték a rakéta jelzéseit, amelyek a győzelem himnuszának hangjaiként zengtek. Ismeretes, hogy az amerikaiak már számtalanszor megpróbálkoztak a hcldrakéta fellövésével. Ezideig próbálkozásaik kudarcba fulladtak, egy részt azért, mert a rakéta nem érte el a szükséges kozmikus sebességet, másrészt pedig nem tartotta be az előírt irányt. A Szovjetunió megnyitotta a kozmikus repülések korszakát. A most fellőtt repülő-laboratórium órán- kint 40 ezer kilométert tesz meg. Miért használom a repülő-laboratórium kifejezést? Elsősorban azért, mert valamennyi ország tudósai nagy érdeklődéssel várják a rakéta műszereinek jelzéseit, amelyek értékes adatokat szolgáltatnák a kozmikus térség viszonyairól. A rakéta számtalan mérőműszert és adóberendezést visz magával, s ezek olyan kiterjedt kutatómunkára nyújtanak módot, amely vetekszik bármely földi laboratórium eredményességével. A rakéta feladata a Hold mágneses mezejének felderítése, a kozmikus sugarak intenzitásának és az intenzitás változásainak mérése a Föld mágneses mezején kívül, a kozmikus sugárzásban lévő fotonok regisztrálása és így tovább. A fenti kutatások óriási jelentőségűek. Ezt egy példával is igazolhatom. Eddig a kozmikus sugarak keletkezéséről semmiféle megbízható elmélettel nem rendelkeztünk. Milyen jelenségek hatására alakulnak ki? Honnan lövik sugaraikat a Földre? Milyen összertéte- lűek ezek a sugarak? Megannyi válaszra váró kérdés. A kozmikus térségben történő fotonáramlás irányának tanulmányozása — amelyet a szovjet űrrakéta végez — bizonyosan közelebb hozza a fenti problémák megoldását. A repülő-laborattórium ezenkívül kutatja a világűrt megtöltő gázok összetételét, a Nap korpusz kuláris sugárzását és sok más hasonló tudományos jelenséget. Ä világ közvéleményét élénken érdekli, vajon mikor utazhat élőlény a Holdra. Az élőlényt szállító űrrakéta fellövésének napjáról még kissé korai lenne beszélni,, de szilárd meggyőződéssel állíthatjuk, hogy nincs messze ez a nap. A megoldás abban rejlik, hogy olyan rakétát kell szerkeszteni, amely a Holdról visszatér a Földre anélkül, hogy köz ben elégne. A szovjet tudósok és tervezők már kidolgozták azokat a védőintézkedéseket, amelyeket a nagy magasságból érkező, sebesen eső rakéta Földre-érkezésekor az élőlények érdekében foganatosítanak. Ezek a védőintézkedések azon hatások kiküszöbölésére hivatottak, amelyek az ilyen óriási sebességgel haladó testek megfékezésénél előfordulnak. A fentiekre egyébként már ékes bizonyítékaink is vannak. Tavaly augusztusban, a 450 kilométer magasról visszatérő kutyák a rakétában teljes egészségnek »örvend tek«. Itt külön érdekességként megemlíthetjük* hogy a kutyákat hordozó rakéta a kilövés helyétől nera messze esett le. Mi, szovjet emberek, egész szívünkből örülünk a szovjet tudomány és technika legújabb sikerének. Büszkék vagyunk, hogy a szovjet rakéták hatolnák be először a világűr titokzatos világába. Újabb gépállomások az Álbán Népköztársaságban Az Albán Népköztársaság minisztertanácsának határozata értelmében 1959 januárjában újabb négy körzeti gépállomás kezdi meg munkáját. Az új gépállomásokat Kukesz, Burrel, Permet és Erszeke körzetben helyezik üzembe. A traktorok és a mezőgazdasági gépek túlnyomó többsége vadonatúj: a Szovjetunióból és a különböző népi demokráciákból érkezett. A négy új gépállomás üzembehelyezése lehetővé teszi, hogy az említett körzetekben jelentős területen feltörjék a parlagföldeket. PIROS • in. I Az asszony mintha hallotta volna jmár valahol ezt a nevet, ismerős volt ■a hangzása, de hiába kutatott az em jlékezetében, nem jött rá, hogy ki- Itől, mikor és hol hallotta. Azt tudta, [hogy látni nem látta még. I — Az urammal akar beszélni? — 'kérdezte. — Nem... a fiával. — Melyikkel? mert három is van. — A Jánossal. — Hívom azonnal — és már szakadt is aprózva lépteit a letaposott jhavon, amire az éjjel pár szem eső »esett. — János és a vendég bevonultak a |belső szobába és beszélgettek. Ké- jsőbb még két ember jött: egyik az »öreg Koszorú bácsi volt, s amikor [befejezték a beszélgetést, János cso- jmagolni kezdett. Anyja hiába kér- jdezte, hogy hova készül, csak mo- ísolygott egy kissé titokzatosan, aztán (megnyugtatásul átölelte anyja ősz .fejét és a fülébe súgta: — Megjövök, ne aggódjon értem. — Mégis, mikor? — suttogta köny ryei között az anya és két karját fia 'elé nyújtotta, mintha magához ikamá ölelni, aztán leejtette, mert íános nem figyelt rá, már két öccse rezét szorongatta és a kisebbiknek a rállára csapott. — Aztán nehogy végigkiabáljátok az utcát, hogy letartóztassanak benneteket. — Vigyázz magadra Te is. —Vigyázok — szólt vissza nevetve az ajtóból és elsietett a kovácsműhely felé, hogy apjától is elbúcsúzzon. Nem kérdezte tőle már senki, hogy hová megy, maga sem mondott útjáról semmit, csak később, heteli múlva tudták meg tőle, amikor már kitört a forradalom, hogy ők hárman és egy Szabó Erzsébet nevű dunaszentgyörgyi óvónő a környező községeket járták, agitáltak... Egy hétig volt távol, s amikor hazajött még inkább hallgatott küldetéséről, mint elindulása előtt. Apja és anyja hiába faggatták, hogy merre járt, semmit nem árult el... Már egy hete volt otthon, s ebből a legtöbb időt szobájába zárkózva írással töltötte. Oldalakat írt tel® és sokat olvasott, de a család tagjai nem tudták, hogy mit. Egyik este,, amikor két testvérével hármasban voltak, felemelte két öklére támasztott fejét és csüggedten maga elé suttogta: — Falun nehéz lesz, pedig lenne miért. A két fiatal feszülten figyelte min den mozdulatát, de többet nem mondott, csak később, hosszú gondolkodás után szólalt meg ismét. — Hányadika van ma? — Tizenkilenc — válaszolt Bálint — március.
