Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

1959. január 10.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG

3

Taggyűlés utáni beszélgetés

párttaggyűlés »hivatalos« része, a beszámoló és az azt követő vita befejeződött. A részvevők azonban továbbra is együtt maradtak, félkört alkotva a két megyei elvtárs körül, baráti beszélgetésbe kezdtek.

Előkerültek az egyéni problémák is, de többségük a nemzetközi kérdések és a községet érintő kérdések iránt mutatott érdeklődést Szóbakerült többek között az, hogy ebben az évben 60 000 forintot tesz ki a községfejlesztési hozzájárulás, amelynek nagyobbik részét, 35 000 forintot a kultúrház felújítására használnak fel. Hogy, hogy sem, a beszélgetés során a szocialista tulajdon védelménél kötöttek ki.

Éri György erdész eddig nem igen vett részt a vitában, többször órájára nézett, s közben arra a tizenegy kilométeres útra gondolt, amely még előtte állt, s amelyet még az éj folyamán meg kellett tennie hazáig. Nagykónyi és a Ko- csola közötti erdőben van az erdészház és Éri elvtárs 11 kilométeres távolságról jár be a jó párttag lelkiismeretességével a taggyűlésre.

Menne, mert sürgeti az idő előrehaladása és maradna, mert érdekli a vita, különösen most, amikor a neki kedvenc témáról, a szocialista tulajdon védelméről esik szó.

— Mint tudják az elvtársak, 1243 holdnyi erdőterület van reám bízva, amely három különálló tagban van. Egyrészt a nagykiter je-_ désű terület, másrészt a széttagoltság miatt igen nehéz az ellenőrző és védelmi munkám, különösen a mostanában elszaporodott fatolvajlásokkal szemben — mondotta. — És ezek megszüntetésében 'kellene nekünk, párttagoknak igen sokat tenni. Egyrészt felvilágosító munkával, másrészt annak elismertetésével, hogy az erdészt úgy tekintsék, mint hatósági közeget.

A rról már Barkóczi István elvtárs, a pári erdészet helyettes vezetője beszél, hogy Éri elvtárs, aki már nem fiatal ember — ötvenhárom éves — és 25 éves erdészmúlt áll mögötte, idős kora ellenére is milyen lelkiismeretesen látja el feladatát. Számtalan éjszakát tölt az erdőben és az erdőszéleken — mondotta —, s az elmúlt évben négy komoly fatolvaj lást leplezett le. Egy alkalommal pedig, körülbelül egy hónappal ezelőtt, munkavégzés közben ismeretlen tettesek megtámadták és leütötték.

— A pári erdészeti hivatalban jártam, s munkám elvégzése után este úgy tíz óra tájban indultam haza — kezd a beszédbe Éri elvtárs. — Nem a kocsiúton, hanem a jól ismert erdei csapáson indultam el, arra gondolva, hogy védelmi feladatomat is teljesítem. Már jó mélyen jártam az erdőben, amikor a csendben fejszecsapásokat hallottam. A hang irányába mentem és sikerült megközelíteni a fatolvajokat, akik közül — mert többen voltak — az egyik valahogyan a hátam mögé került és valami szerszámmal — valószínű kengyeles fűrésszel — leütött. A váratlanul ért ütéstől elszédültem és néhány percig eszméletlenül feküdtem a földön, amikor észhez tértem, nyomukba eredtem, de már nem sikerült elfogni őket.

— Különösen az ünnepek előtt sok a fatolvajlás — veszi át a szót az erdészet helyettes vezetője. — Most, karácsony előtt is történt egy sajnálatos eset. Egy értényi fiatalember — a nevére már nem emlékszem —, akinek tudomásom szerint két kis családja van, az erdőn keresztül kocsival Szakcs községbe igyekezett. Ezt az alkalmat fel akarta használni arra is, hogy a karácsonyi ünnepekre fenyőfát szerezzen. Felmászott egy jó magas fenyőfára, letörte a tetejét, azonban szerencsétlenségére

elveszítette egyensúlyát és lezuhant. Ahogy tudomásunkra jutott két helyen eltört a hátgerince és ha az orvosi tudománynak sikerül életét megmenteni, örök életére nyomorék lesz. ö jóllehet nem egy notórius íatolvaj és az is lehet, hogy első próbálkozása volt, amely ilyen szerencsétlenül végződött. Mint tudják az elvtársak, az erdészet és a kereskedelem az elmúlt év karácsonyára bőségesen gondoskodott fenyőfáról, mindenki hozzájuthatott és az illető is 20 forintért vásárolhatott volna. Ez csak néhány példa annak bemutatására, hogy a sokak által iri gyeit erdészek élete nem is olyan kényelmes és gyakran munkavégzésük közben életveszélynek van nak kitéve, mert hivatásuknak megfelelően érvényesítik a törvényességet és védik a szocialista tulajdont.

A beszélgetés közben észre sem veszik az idő múlását s az óra mutatója éjfél felé járt, amikor lassan kiürült a terem, A pári kommunisták pedig elindultak azzal az ígérettel, hogy a hallottak alapján az eddiginél több segítséget adnak az erdészet héttagú pártcsoportjának. Megígérték, hogy a párttagok és párton- kívüliek körében ismertetik az er dő, a szocialista tulajdon védelmé nek fontosságát, amely nemcsak a hivatásos erdészek, hanem az egész közösség feladata.

Pozsonyiné

Az emberek egymás iránt érzeti bizalmának növekedése vagy csökkenése különös dolog, különösen, ha a bizalmat igénylő, váró ember egy közösség vezetője. Vannak, akik a vezetők közül úgy gondolják, ha néha, néha elnéznek a hibák felett a bizalom irántuk csak növekszik. S valóban ideig-óráig lehetnek ilyen esetek. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gerincesség, az emberséges, tényeken alapuló felvilágosító szó, no meg a példamutatás hozza meg a vezető számára a bizalmat.

Ezt láttam igazolva Madocsán is az Igazság Termelőszövetkezet elnökének, Géringer László elvtárs esetében. O maga csak néhány szót szólt erről, de elmondták a többiek, hogyan lett a szigorú, de igazságos munkacsapatvezetőből elnök, méghozzá nemcsak az annyi bajt és

kárt hozó, hanem a fejekben is oly sok zavart előidéző ellenforradalom után.

De nézzük az eseményeket sorjában. Éppen a silógödröket töltik a tsz tagjai. — Csak jól tapossák meg emberek, nehogy elromoljon az a siló — hangzik szinte negyedóránként az akkor még munkacsapatvezető Géringer elvtárs szava.

A végén már meg is unták az emberek és asszonyok a »sok beszédet«. Nem egyből kitört haragosan a szó: »■Mit lamentál ez ennyit, hajcsár akar lenni-». Mégis erőteljesebben ment a munka...

— Ekkor még nem szólhattam semmit — mondja Géringer elvtárs —, de láttam, hogy sokan nem jó szemmel néznek rám. Haragudtak, amiért rájuk szóltam, nem értették meg, hogy saját érdekük, ha jobban dolgoznak.

? — A bizonyításnak is eljött az pideje, tavasszal — teszi hozzá —. A *másik 100 köbméteres silót már nem {az én vezetésemmel töltötték meg. iMikor kibontottuk, annak felét jóformán el kellett dobni, akkor jött J3Í az én időm. Na látják tagtársak, {ezt nem jól döngölték le, s meny- tnyi takarmány kárba veszétt. Keve- I ebb jut így a jószágoknak, a tehernek is kevesebb tejet adnak.

\ Akadtak még kételkedők, akik azt Imondták, majd meglátjuk a másik nödröt. És amikor arra került a sor, Js látták milyen egészséges, jó a takarmány, ekkor oldódott fel teljes I egészében a neheztelés. Ekkor alapozódott meg igazán a bizalom I iránta. Azért írom, hogy igazán, mert la növénytermelés területén is tör- I :ént a kapáláskor hasonló eset.

I*Csa/c« jó tanácsokat adott, s jól tet- ' e, hogy mégegyszer megkapáltatta a [felületesen megművelt területeket. Már ekkor kezdődött iránta a biz a- Ilom. A siló példája aztán végképp 'eldöntötte a harcot, mert harc volt ez. Harc az egyébként becsületes,

1 szorgalmas, de rövid látókörű emberekkel.

Az ő példája azonban arra is tanulság, hogy jó szóval, mely azonban nem enged egy jottányit sem az igazságból, többre lehet menni és gyümölcsöző, maradandó eredménye két szül, míg a jogtalan engedmény az egész közösséget, s az egyént is károsítja.

S mert a tagság ilyennek ismerte meg, ezért választották elnöküknek, példákon keresztül érezték, hogy jó kezekbe teszik le a szövetkezet vezetését.

Nem is csalódtak benne, s úgy hiszük, nem is fognak.

(i—e)

SZALAG

— Tizenkilenc... — ismételte — ismeritek jól a leszerelt katonákat? Tudjátok, hogy egy esetleges forradalomban melyikre lehet számítani?

— Ismerjük — válaszolták egyszer re mindketten.

— összetudnátok szedni őket, ha szükség lenne rájuk?

— Mikorra.

— Hát, mondjuk holnaputánra.

— Össze.

— Gábor,, te a volt katonákkal, Bá lint, Te pedig a vasasokkal próbálj beszélni. Főleg azokkal, akiket a múltkor veletek együtt letartóztattak.

... Húszadikán a két testvért, ebéd után ismét behívta a szobába és közölte velük, hogyha kitör a forradalom, az lesz a feladatuk, hogy a nemzetőrséget lefegyverezzék. Elosztották maguk között, hogy ki hány emberrel, melyik oldalról hatol a nemzetőrség épületébe.

Délután még mindhárman kimentek a városba, sétáltak az utcán, beszélgettek az emberekkel, közben figyelték, hogy új katonák nincse- nek-e a városban.

Huszonegyedikén, amikor megjött a pesti forradalom híre, megmozdult a város. Az utcákat új emberek lepték el, s az egyik pillanatról a másikra nagy csoportosulás támadt a nemzetőrség épülete előtt, s mire a

nemzetőrök feleszméltek volna, azl épületet megszállták a leszerelt ka-j tonák és a vasas szakszervezet tag-; jai. Az őrségnek annyi ideje se volt,; hogy fegyverhez nyúljon. I

János az összegyűjtött nemzetőrök; előtt beszédet mondott, közölte ve-i lük, hogy aki maradni akar a proletárhatalom mellett, az maradhat, aki pedig nem, az bántódás nélkül] elmehet.

A nemzetőrök zavartan néztek egymásra, nem akartak hinni a vörösöknek, de hangosan egyik sem merte kifejezni gondolatát. Vállaik közé húzták a nyakukat, mintha fáznának és lesütötték a szemüket, mikor kérdőn nézett rájuk valamelyik forradalmár. Aztán az egyik nagyot sóhajtva, mintha a halálra szánta volna el magát, előrelépett és bejelentette, hogy nem marad, szeretne elmenni, ha szabad. Nagyon csodálkozott, amikor utat nyitottak plőtte és engedték, hogy távozzon. A többiek látva, hogy valóban igazat mondanak a vörösök, egymást lök- dösve igyekeztek az ajtó felé...

A fegyverek átvétele után azonnal parancsnokot választottak. Parancsnokul Jánost választotta a mint egy 60 főnyi karhatalom, helyetteséül pedig Németh Istvánt, a vasasok vezetőjét.

(Folytatjuk.)

ATÁDI GÉZA

HIBE-K

Megkésett vendég

— ügy látszik, mostanában teljesen megváltozik az időjárás. Néhány év óta mindig januárban jön meg a tél. Most meg'f Talán majd márciusban... Ezen a télen még — már amennyire ezt a plusz nyolc-tíz fok közötti időjárást annak lehet nevezni —, még fagy- gyal sem igen találkoztunk, pedig maholnap már itt van január közepe.

Éppen csütörtökön zsörtölődött így egyik ismerősöm, és okkal, mert nemrég vágott hízót és ehhez, ezután elkel egy kis hideg idő.

— Mit szólsz hozzá, lesz tél egyáltalán? — kérdezte aggodalmas képpel.

— Megvallom őszintén, erre nem tudok választ adni, mivel nem vorn

— Két szakkör — tánc és biológiai

— működik a szakcsi általános iskolában. A biológiai szakkör szemléltető eszközöket készít — madarakat preparálnak —, a tánc-szakkör tagjai pedig legutóbb az iskola avató ünnepségén szerepeltek, nem kis sikerrel. »

— A »János vitéz«-t tegnap este Nagymányokon mutatta be a Déryné Színház.

— Sáskajárás Jordániában. A jor- dániai mezőgazdasági minisztérium a.napokban jelentést közölt, amely szerint az országban a sáskajárás aggasztó méreteket ölt. A vörös sáskahadak keletről, nyugatról és délről lepik el Jordániát. Délről öt mérföld hosszú és egy mérföld széles repülő sáskahadat figyeltek meg,

— Motoros szitát szerkesztett Ganczer József, a Tolnai Textilművek dolgozója. Az irezéshez — a fonal szövéshez való előkészítése —

gyök bejáratos azokra a helyekre, ahol az időjárás rendjét igazgatják. Még csak egy árva tyúkszemem sincs, hogy e csalhatatlan barométertől megtudjam, milyen idő lesz a közeljövőben. Hogyan tudjam én, mikor a meteorológusok sem tudják.

Tegnap reggel pedig? Amint reg gél kitekintek az ablakon; látom, esik, esik a hó, először ezen a télen. Igaz, nem éppen bizalomgerjesztő, amint a földre ér, mert csak a pocsolyát növeli, de hó, iga zi, hamisítatlan, nem afféle műhó.

Most már — reméljük —, nem kell aggódnunk a tél miatt, végre havat is lehet látni. Inkább most lássam, mint márciusban.

malmokban keletkezett láblisztet használnak. Eddig ezt kézzel szitálták. Az ügyes gép üzembeállításával a munkaidő- és anyagmegtakarítás értéke 200 forint egy nap alatt.

—Huszonnyolc tanterem építését fejezik be állami beruházással 1959- ben a megyében. Erre a célra nyolcmillió forintot fordítanak.

— Negyvenhat újtípusú, billenős pótkocsit szállít a MEZÖSZÖV még ebben a negyedévben a megye állami gazdaságai részére.

— Három darab talált kerékpárt őriznek a szekszárdi városi és járási rendőrkapitányságon. Igazolt tulajdonosa átveheti.

— Egy darab kerékpárvázat szolgáltattak be talált tárgyként a városi és járási kapitányságra. Kérik, hogy tulajdonosa vegye át.

— Egy gyermekcipőt találtak. Jogos tulajdonosa átveheti a városi és járási rendőrkapitányságon.

Új idők — új emberek

— Nem volt nagy a lelkesedés a

tagság körében, amikor először esett szó a fejés gépesítéséről. Pedig a tsz költségén elutaztunk az Alsótekeresi Állami Gazdaságba, s a tehenészetben megnéztük a fejőteremben történő csoportos gépi fejést csak azért, hogy a gyakorlatban is láthassuk, mielőtt a nagy beruházással járó fejőterem megépítése ügyében döntünk — mondja Száka Imre, a tamási Vörös Szikra Tsz fejőgulyása.

A reggeli fejés után éppen a takarítást végzik a 80 férőhelyes istálló mellett épült új tej házban. A vízvezeték-csapokból gőzölögve folyik a meleg víz, minden ragyogóan tiszta és higiénikus, szinte hihetetlennek látszik az, hogy ebben a helyiségben ma reggel 70 tehenet fejtek meg. A házaspár, Száka Imre és felesége, ketten látják el a gépi fejést a szemcse-pusztai tehenészetben, és 150 perc alatt 70 tehén fejésével végeznek.

— Az alakulás óta vagyunk tagjai a tamási Vörös Szikra Tsz-nek. Kitartottunk jóban, rosszban, és nem is bántuk meg. Hét éven keresztül a tehenészetben dolgoztam, ősszel, télen és tavasszal naponta kétszer, a nyári időszakban pedig háromszor fejtünk 10—12 tehenet, s hatan végeztük ezt a munkát. Estére kelve sokszor any- nyira elfáradt kezünk a fejéstől, hogy ujjainkat alig bírtuk mozgatni. Most azonban más a helyzet. Másfél hónappal ezelőtt készült el a fejőterem, ahol csoportosan fejünk, és gépekkel dolgozunk, most látjuk csak, hogy milyen hasznos. Hasznos először

azért, mert a tej fejés közben nem szennyeződhet, nem fertőződhet. Másodsorban azért — és ez számunkra igen fontos —, hogy megkíméli az embert a fáradságos munkától, és harmadsorban azért, mert a gépi fejés bevezetésével négy munkaerő szabadult fel. Azt a munkát, amelyet azelőtt hatan végeztünk, most ellátjuk ketten a feleségemmel — mondja Száka Imre. Ezután arról beszél, hogy másfél hónappal ezelőtt, a kézi fejés idején tíz tehenet másfélóra alatt fejtek meg, most pedig 17 perc alatt végeznek 10 tehén fejésével. — Megismertük és megszerettük a gépi technikát, és ez olyan nagy dolog a mi egyszerű paraszti életünkben, amiről álmodni sem mertünk — mondotta.

Száka Imre és felesége tíz évvel ezelőtt, amikor a tsz-be léptek, nem gondolhattak arra, hogy gépekkel dolgozó, gépek munkáját irányító parasztokká válnak az aránylag rövid idő alatt. Abban az időben, 10 évvel ezelőtt kapával, kaszával és hozzájuk hasonló kéziszerszámokkal dolgoztak. Azóta új fogalmakkal ismerkedtek meg. A kaszák helyett kombájnokkal végezték az aratást, a kapák mellett megismerték a sorközöket művelő gépeket, és íme, a hat elemi iskolát végzett hajdani cselédgyerekek megismerték a villanyfejőgéppel történő csoportos fejést, a munkaidő jobb kihasználásának jelentőségét, a gép kezaíését. Megismerték a modern technika vívmányait, a gépeket, amelyeknek gazdaságos alkalmazását a nagyüzem teszi lehetővé.

P.-né

FELHÍVÁS

A rendőrség keresi Bóna László, lakás- és foglalkozásnélküli személyt, aki Szentesen született 1925- ben. Anyja: Molnár Eszter. Nevezett az ország különböző területén többrendbeli betörést követett el a dolgozók kárára. Betöréseire azt az időt használta fel, amíg a lakás tulajdonosa munkában vagy a lakásától távol volt. Feltételezhető, hogy a veszedelmes betörő hands személyi igazolvánnyal is rendelkezik.

A Budapesti Rendőrfőkapitányság betörési alosztálya kéri azokat, akik Bóna hollétéről tudnak, hogy Budapesten, V., Deák Ferenc utca 16., IV. 408-as számú szobában személyesen; telefonon a 123-456 szám 12-41-es mellékállomáson, vidéken a legközelebbi rendőri szervnél jelentsék. Ha valaki utcán vagy másutt felismeri, elfogása érdekében a legközelebbi rendőri szervet vagy őrszemes rendőrt értesítse.

4 BIZALOM