Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
1959. január 28. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ahol a bányászcsizmákat gyártják Ezerkilencszázötvenhétben még százezer párat váíllalt a szövetkezet, „csak” negyvenezer, a múlt évben ^ár százötvenezret kért a Nehézipari , . ... ... Minisztérium, de hiába, ekkora igény mar hatvanötezer par gumicsizma ’ ... , f , . .. *. , kielegitesere — a jelenlegi berendezés készült el a Dunaföldvari Cipész mellett — már nem vállalkozhattak a KTSZ gumiüzemében. Az idei évre földváriak. A cvikkolóüzemben összeállítják a csizmákat Aki viset prédikál, viset is igyék Mert a „Dunaföldvár” márkájú csizmákat — a felső szegélyükbe van beleégetve a név — szeretik mindenütt, ahol nedves, savas, sáros a munkahely, ahol a munka „eszi” a lábbelit, elsősorban a bányákban. Néhány év alatt, amióta megkezdték Dunaföldváron hulladék autógumiból a csizmák gyártását, a földvári csizma minőségben, tartósságban az ország összes szövetkezeti és állami üzemeinek — amelyeknek pedig jóval nagyobb gyártmányfejlesztési lehetőségeik vannak — gyártmányait felülmúlta. Persze, ez nem ment magától, az első időkben még meg kellett küzdeni a szövetkezet felsőbb szerveinek pesszimizmusával is amellett, hogy komoly nehézségek álltak fenn a gyártástechnológia fejlesztésének tökéletesítése terén. De a gumis üzem kollektívája — elsősorban Holmár József üzemvezető — állandóan kísér letezett a minőség javítása érdekében, míg a múlt év elején megkezdték a csizmák új eljárással — minden valószínűség szerint nemcsak az országban, hanem a világon is egyedülálló módszerrel a csizmagyártást. Az új eljárással készülő csizmák nemcsak tartósabbak, külsőre is szebbek a réginél, hanem önköltségük is több mint tizentöt forinttal alacsonyabb páronként. A Holmár József vezette újítóókollektíva a fél év eredményének előzetes kalkulációja alapján összesen több mint hatvanezer forint újítási díjat kapott. Az új gyártási eljárásnak találmányként való szabadalmaztatása pedig most van folyamatban. A legnagyobb megtakarítás azonban a bányászatban mutatkozik, ahol a termelési költségek jelentős részét Néhány Idősebb férfi nyit be a szekszárdi bútorüzletbe. — Kérem, lehet kapni fa-kombi- nált bútort? — kérdezi Miskolczi Ernőtől, az üzlet vezetőjétől. — Jelenleg nincs. Ritkán kapunk, mivel kevés a bútorfa, az ipar még nem tud gyártani annyit, amennyi kellene. De azért majd javul a helyzet. Most folynak külkereskedelmi tárgyalások az NDK-val és Csehszlovákiával a bútorbehozatalról. Reméljük, hogy ez érezteti majd a hatását. Kombinált- és szobabútor behozatalára is sor kerül, mint ahogyan most a konyhabútorok jórésze import áru. — Hogyan lehet SZOT-utalványra bútort vásárolni, és mi a helyzet a részletvásárlással? — érdeklődik egy fiatalember. — Akik SZOT-utalványt kapnak bútorvásárlásra, azok előbb kapják meg a bútort. Az érkező bútorok egy- harmadrészét ezek kapják, nem kell hosszabb ideig várni. Részletre nálunk nem lehet vásárolni. Csupán Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban vannak kijelölt üzletek, ahol OTP-kölcsönt vehetnek igénybe bútorvásárlásnál. teszi ki a védőruházatra fordított ösz- szeg. A dunaföldváriak még ma is büszkék arra, hogy az 1956-os ellen- forradalom után ők is segítették a széntermelés megindulását, több ezer pár csizmát szállítottak le egyszerre a bányáknak. Az elmúlt napokban a Bányász Szakszervezet két vezetője jött el Du- naföldvárra, megnézni az üzemet. Hoztak egy pár teljesen elkopott talpú csizmát is, amit gazdája egy évig hordott. — Mi ebből egy óra alatt új csizmát csinálunk — mondta nekik Holmár elvtárs. A vendégek hitetlen- kedve csóválták fejüket, mire a szövetkezet vezetői megkérték őket, je— És milyen árban vannak kombi- náltbútorok? — érdeklődik az előbbi vásárlójelölt? Miután a részletes felvilágosítást megkapja, elköszön. Egy fiatalabb férfi kiválaszt egy kis kerek, üveglapos asztalt és egy ágyneműtartót, majd elmegy járművet keríteni, amivel el tudja szállítani Paksra. Ezt az időt használjuk fel arra, hogy érdeklődjünk az üzletvezetőtől, milyen a bútorellátás jelenleg, és milyen lesz a jövőben? — Konyhabútorból mór mondhatjuk, hogy kellő mennyiségben van. Itt van például az üzletben becsomagolva egy vagon, a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett konyhabútor. A vámhatóságot várjuk, mert ez az áru a határon nem esik át vámvizsgálaton — válaszol. — Januárban például eladtunk — más hónapokhoz képest kisebb a forgalom ebben a hónapban — 25 garnitúra 145-ös, 20 garnitúra 125-ös, 20 garnitúra 165-ös, '6 garnitúra 160-as, 12 garnitúra 170-es konyhabútort, 20 darab háromajtós festett szekrényt, 6 kombinált szekrényt, 8 csőgarnitúlöljék meg a csizmákat, nehogy azt higgyék, másikat kapnak egy óra múlva vissza. Mire letelt az igazán rövid határidő, egy pár vadonatúj csizmát kaptak, azaz a régit, újjávarázsolva. Mert a szövetkezet gumiüzeme nemcsak új csizma gyártására van berendezve, tömegesen végzi a rossz csizmák javítását, illetve teljesen újjáalakítását is. Százötvenezer párat kér ebben az évben a földváriaktól a bányászat. Ezt sehogysem tudják vállalni. Még a százezer sem megy egykönnyen, amikor szóba került, kisgyüléseket tar-, tottak az üzemben, ott vállalták a dolgozók, hogy a mostani nehéz körülmények közt is elkészítik. Meri ahol most készül a napi háromszáz- ötven pár gumicsizma, az a megye legegészségtelenebb munkahelye. Per sze, amikor itt a szövetkezet „megte- lepedett”, akkor még csak cipőket készítettek. Arra jó is volt. De gumiüzem céljára nem megfelelőek ezek az épületek, ezek az egyszerű, szűk, alacsony parasztházak. Rossz a levegő, a vulkanizálóüzemben nyáron előfordult, hogy 65 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A megye ösz- szes szövetkezetei közül — a KSZKBI adatai szerint — itt fordul elő a legtöbb megbetegedés. A szomszéd lakóknak sem kellemes a „gyár” közelsége, melynek szennyvize elönti a pincéjüket, a korom, gumibűz behatol a lakásokba, állandó a tűzveszély. A szövetkezet terve: Uj üzemházat építeni a városon kívül, ahol aztán lesz mód a további terjeszkedésre, a gumicsizmagyártás növelésére, persze emellett nem akarják elhanyagolni a cipészrészleg fejlesztését sem. Az OKISZ döntését — ami remélhetőleg kedvező lesz — most várják az ügyben. J. J. rát, 6 csővázas fotelágyat, hogy csak a nagyobb darabokat említsem. — A múlt héten volt bemutató Budapesten a Bútornagykereskedelmi Vállalatnál a boltvezetők részére jugoszláv, német, lengyel és csehszlovák bútorokból. Közvéleménykuta- tásféle volt az azzal a céllal, hogy milyen bútorok felelnének meg legjobban a hazai igényeknek, milyen típusokból importáljanak inkább. A tetszésünket leginkább a német szoba- és a jugoszláv konyhabútorok nyerték meg. Arról is vita folyt, hogy a festett, vagy inkább fényezett bútorokat hozzanak forgalomba nagyobb mennyiségben? A véleményünk az volt, hogy inkább fényezett bútorok kerüljenek forgalomba, mert azok a keresettebbek. — A bútorvásárlással kapcsolatban milyenek lesznek a további kilátások? — Az ellátás ha lassan is, de javul. A háló- és kombináltbútorokból van még hiány az igényekhez képest, de amennyiben a külkereskedelmi megállapodás megtörténik, hamarosan javulás lesz. Természetesen a hazai bútoripar is több bútort gyárt, mint tavaly, B. I. — Hát te hová készülsz? Furkós Péter, a tanácselnök úgy tesz, mintha nem is figyelne a kérdésre, csak néhány perc eltelte után veti oda félvállról az asszonynak, aki a vacsora maradékot takarítja az asztalról. — Agitálni! — Agitálni? — ismétli vészjóslóan az asszony. — Hát nem elég, hogy az őszön minden estédet lefoglalt a választási munka. Most sem nyughatsz? Hisz megválasztot tak! Kinek az érdekében agitálsz most? — A termelőszövetkezet érdekében, — mondja emeltebb hangon a tanácselnök. — A párt most a mezőgazdaság átszervezésére mozgósít minden valamirevaló épkézláb embert. Én sem maradhatok ki ebből a harcból. És ha ne- ked ez nem tetszik... — Jó, jó most már elég legyen. Most nem a tanácsülésen beszélsz Ne tarts nekem itt kisgyűlést. Menj, ha menni akarsz — nyelvel paprikavörös arccal az asszony és nagy nyaláb mosogatnivalóval a kezében faképnél hagyja az elnököt. i Furkós Péter rossz kedvvel indul útjára. — Azért nem ért meg, mert tyúkesze van — állapítja meg félhangon, s bevágja maga után az utca-ajtót, úgy hogy az egész kerítés belé remeg. ÜTJA A HARMADIK SZOMSZÉDHOZ, Szabó Menyhérthez vezet. Dühös kutyaugatás fogadja, majd nagysofcára nyílik az ajtó, s egy asszonyhang kérdezi:-r Ki az? — Én vagyok Furkós Péter. Papucs csattogás hallatszik, s Furkós Péter előtt feltárul az utca ajtó. — Kerüljön beljebb elnök kartárs — mosolyodik el a termetes fiatalasszony. — Hát a férje? — Nincs tthon. Átment a Vértes komáékhoz. De úgy hiszem, most már hazajön nemsokára. Ve le akart beszélni? Furkós Péter zavartan köszörüli a torkát. — Vele is! A KONYHÁBA ÉRVE a menyecske hellyel kínálja az elnököt, s mivel az asszonyok kíváncsi fajtájához tartozik, megkérdi. — Mi 'járatban van az elnök kar- társ? — Csak úgy benéztem... Gondoltam megnézem, hogy élnek, nincs-e valami bajuk, vagy problémájuk, — nevet' az elnök, s mivel már idestova több mint egy évtizedes gyakorlata van az agitáció terén, csak nagyon óvatosan tér rá a tárgyra. Akkor amikor már Szabáné elmondta minden baját, bánatát, amit a paraszti élet sokrétű nehézsége csak okozhat. — Mondja csak Sza báné, hát nem könnyebben lennének maguk, ha a termelőszövetkezetbe lépnének? Egy szövetkezeti parasztnak fele annyi gondja, baja sincs! — Ezt meg honnan tudja? — kérdi az asszony, s csufondáros kifejezést ölt az arca. —» Honnan tudom? — bökken meg a tanácselnök. — Hát onnan kedvesem, hogy gyakran járok a szövetkezetbe, sok mindent látok, hallok és így aztán tudom, hogy ott jobb. — Úgy van maga elnök kartárs, mint az egyszeri ember, aki azt mondta, hogy no emberek fogjuk meg, aztán vigyétek!-r- Hogy értsem ezt? — Ügy hogy maga eljön hozzánk agitálni, hogy lépjünk be a termelőszövetkezetbe, aztán közben maga meg a tíz holdas egyéni parcelláján gazdálkodik. Hát miért nem lép be akkor előbb maga, ha úgy könnyebb? Furkós Péter arca hol falfehér, hol pedig meggypiros színt ölt. Hosszú agitátor pályafutása alatt ilyen még nem fordult vele elő. Érzi, hogy szörnyű fonák helyzetbe került, s zavartan dadogja. — Én egyszerre tanácselnök is, szövetkezeti tag is nem lehetek... — Hát elnök is, meg egyéni paraszt is lehet? — nevet gonoszul az asszony. — A feleségem, meg a fiam dolgozgatnak a földön. — Na, látja és a felesége, meg a fiacskája nem dolgozhatnának a szövetkezet földjén? ILYEN ELESNYELVÜ parasztmenyecskéről álmodni sem mert Furkós Péter. Hirtelen keletkezeit düh hullámzik végig rajta. Valami, gorombasággal szeretne visszavágni, de nem jut eszébe semmi, csak az asztalterítőt gyűrögeti zavarában. Hirtelen nyílik az ajtó, s a házigazda, Szabó Menyhért lép be rajta. — Nagyon öruendek a látogatásnak — mondja, miközben kezet ráz Furkós Péterrel. — Már előbb hazagyüttem volna, de egy nagyon fontos dolgot tárgyaltam meg a komámmal. — Mit, ha szabad érdeklődnöm? — Úgy van az elnök kartárs, hogy az én komám, a Vértes Pista másfél évvel ezelőtt belépett a szövetkezetbe és egész este mást sem csinált, csak dicsekedett. Először nem akartam hinni a fülemnek. De amikor a szememmel is megláthattam, hogy mi mindent vett a komám a legutóbbi másfél év alatt, úgy határoztam, hogy nemcsak a disznóölő kést kérem el tőle a holnapi disznóvágáshoz, hanem egy belépési nyilatkozatot is... Van neki egy egész halommal, mert ahogy mondja, rendszeresen jár agitálni. SZABÓ MENYHÉRT néhány percnyi szünetet tart, aztán a feleségéhez fordul, aki szokásához híven, éppen valami csattanós ellenvéleményen töri a fejét. — Úgy szeretném anyjukom, hogy mielőtt a belépési nyilatkozatot kitölteném, Te is átnéznél a komáékhoz, legalább saját szemeddel győződhetnél meg arról a nagy bőségről, ami ott van. A komaasszony majd neked is megmutatja a nagy világvevő rádiót, a kombináltszekrényt, meg a fotelleket, amit a szövetkezeti jövetle lemből vásároltak. — Én talán el is megyek, nem zavarom tovább magukat — áll fel az elnök, s földre szegezett tekintettel indul haza, hogy újabb ági- tációba kezdjen. Mert az igazi hadd el hadd otthon. kezdődik. Furkósné hallani sem akar a termelőszövetkezetről. A fiú ingadozik. Végül is hajnal felé az apja mellé áll, s ez eldönti a nagy ütközet sorsát. Tinta, toll kerül elő az asztalfiókból és a tanácselnök a vereséget szenvedett »■tyúkeszű' asszony« horkolása közepet t írja a belépési nyilatkozatot. MÁSNAP REGGEL a termelő- szövetkezet irodájában Kovács Gá bor párttitkárt egyedül találja csak Furkós Péter. — Talán már van is belépő? — érdeklődik a párttitkár. — Van. A fiam, a feleségem, meg én lépünk be tíz hold földdel; Tessék, itt vannak a belépési nyilatkozatok. — Látod, látod édes öcsém —= nevet a deres fejű titkár. — Hát hisz gondoltam én mindjárt, hogy rájössz te magadtól is, hogy hol kell a termelőszövetkezeti szervezést kezdeni. Mert hisz az úgy van rendjén, hogy aki vizet prédikál, annak vizet is kell inni. : -i j i j >M HAYPÁL TIBOR A kész csizmát szedik ki a sütőformából szó a bútorvásárlásról
