Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
s TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 1959. január 28 Megkezdődött a Szovjetunió Kommunisto Pártjának XX!. rendkívüli kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) sere növekszik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az ossz-tüzelőanyagtermelésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya harmincegyről ötvenegyre emelkedik, viszont a széné 60 százalékról 43 százalékra csökken. A hétéves terv végére a villamosenergia termelésnek — mutatott ra a továbbiakban Hruscsov — 500— 520 milliárd kilowatt órára, az erőművek előírt kapacitásának pedig több mint kétszeresére kell emelkednie. Időnyerés céljából és a beruházások leghatékonyabb kiaknázása érdekében a hétéves terv előny ben részesíti földgázzal,, pakurá- val és a kis kalóriájú szénféleségekkel működő hőerőművek építését. A hőerőművek üzembe helyezése mellett szerepel vizicrőmű megépítése. Különböző reaktor típusokkal felszerelt számos atomvillanytelep kezdi meg működését. A hétéves terv — mutatott rá az előadó — előirányozza az összes kor szerű gépipari ágak, mindenekelőtt a nehézgépipar, a műszeripar, az automatika és az elektronika eszközeit gyártó ipar gyorsított fejlesz tését. Különösen figyelmet fordítunk rá, hogy a tudomány és a technika vívmányainak és felfedezéseinek — különösen a rádióelektronikának, a félvezetőknek, az ultrahangnak, a rádióaktív izotópoknak — felhasználásán alapuló legújabb gépeket szerkesszünk és gyártsunk. A nehézipar magas fejlettségi színvonala és a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések végrehajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé teszi az élelmiszer és iparcikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése hozzávetőleg másfélszeresére, az élelmiszeripar termelése pedig 1,7- szeresére emelkedik. A vasúti teherforgalom —- folytatta Hruscsov — 1965-ben 39—43 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958- ban volt. A hétéves terv végére összesen mintegy százezer kilométer hosz- szúságú vasúti fővonalon állítják át a forgalmat villamos és motoros vontatásra. A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig oly módon, hogy befejeződik a termelési folyamatok komplex gépesítése az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésnél, a közműveknél és a rakodó munkáknál. A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepel a tervben a termelés szélesebbkörű automatizálása is. A mezőgazdaság fő feladatai Hruscsov a következőkben jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát: olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszerszükségletének és az ipar nyersanyag-szükségletének maradéktalan kielégítését, s kielégíti az állam minden egyéb szükségletét mezőgazdasági termé- - kekben. Az 1959—1965-ös időszakban a mezőgazdaság teljes termelésének az előirányzat szerint 1,7- szeresére keli emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. Megemlíthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Államok mezőgazdaságának átlagos évi növekedés üteme nem egészen két százalék volt. A legközelebbi évekre — hangsúlyozta Hruscsov — a földművelésben továbbra is a szemestermény- termelésnek, az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközzel való növelése marad a fő irányvonal. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése. A hétéves terv időszakában több mint egymillió traktort, mintegy 400 ezer gabonakombájnt kell szállítani a mezőgazdaság számára. Az állattenyésztésben az elkövetkező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyapjú- és tojástermelés növelése. A tej és a vaj teljes termelésében országunk világviszonylatban az első helyre került. Az elkövetkező években nemcsak utolérjük, hanem számottevően túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termékek egy főre jutó termelésében A beruházások volumene 3 billió rubel A beruházási jellegű építkezésekre, valamint a termelőerők területi elosztásának kérdéseire áttérve, Hruscsov kifejtette, hogy az elkövetkező hétéves tervidőszakban az állami beruházások volumene kétbillió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású építkezéseket, a kolhozok beruházásait, valamint a lakosság egyéni lakásépítkezését, a beruházások volumene közel áll a hárombillió rubelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ugyanannyi lesz, mint a szovjet hatalom megteremtése óta eszközölt beruházások összege.- « Az ipari beruházások — mondotta Hruscsov — a legutóbbi hétéves időszakhoz képest hozzávetőleg kétszeresükre emelkednek. Az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházása mintegy 500 milliárd rubelt tesz ki, vagyis az utolsó hét év beruházásainak összegét majdnem kétszeresen felülmúlja. A terv kilátásba helyez olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a vállalatok teljes újjáalakítása, kibővítése és műszaki újjáalakítása, a berendezés felújítása és korszerűsítése. Hatalmas összegeket fordítunk lakások, kulturális intézmények építésére és egyéb közérdekű építkezésekre. Lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliáiid rubelt, 'fordítunk az elkövetkező hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összegével. Hruscsov utalt arra, hogy az új hétéves tervidőszakban különös figyelmet fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természeti erőforrások kiaknázására. Ide szándékoznak irányítani az összes beruházások több mint 40 százalékát. A szemesterménytermelés új bázisának létrehozása az ország keleti területén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy több köztársaságban és területen hozzálássunk a mezőgazdasági termelés gyökeres átszervezéséhez, megkezdjük a gazdag természeti és gazdasági adottságok ésszerűbb kihasználását a mezőgazdasági és állattenyésztési termékek termelésének növelése érdekében. Míg .azelőtt például kénytelenek voltunk az egész országban gabonát begyűjteni* addig most lehetőség van arra, hogy ne vásároljunk fel gabonát az oroszországi föderáció észak- nyugati kerületeiben, a balti köztársaságokban, Belorusszia számos kerületében és Ukrajna Poleszje nevű vidékén. Ezek a kerületek most tejtermelésre, bacon-sertéstenyésztésre és ipari növények termesztésére szakosodnak, amihez ott igen kedvező feltételek vannak. Terveinkben világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika. Ezt bizonyítják a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai is, amelyek valamennyi szovjet köztársaság rohamos gazdasági fejlődését irányozzák elő. Hruscsov a továbbiakban utalt arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztési terveinek végrehajtása, az építési program teljesítése az elkövetkező hétéves tervben csakis akkor lehetséges, ha számottevően emelkedik a technikai színvonal és a munka termelékenysége. A tervidőszakban az ipari munka termelékenységének egy dolgozóra számítva 45—50 százalékkal, az építőiparban 60—65 százalékkal, a szov- hozokban 60—65%-kal, a kolhozokban pedig körülbelül kétszeresére kell emelkednie. 1965-ben az ipari termelés növekedésének háromnegyedét a munkatermelékenység emelkedése adja. A dolgozók életszínvonalának állandó emelése Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hétéves terv a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelését tűzi ki feladatul valamennyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejlesztésének alapján. A hétéves terv előirányozza: — A nemzeti jövedelem jelentős növelését és ennek alapján a dolgozók reáljövedelmének komoly emelkedését, — a rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot, — a közszükségleti cikkek gyártásának növelését és minőségük megjavítását, — a nagyarányú lakásépítést, — a kulturális, jóléti és közellátás lényeges megjavítását. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amely a szocialista országban az anyagi jólét növelésének reális alapja, 1965-ben. 1958-hoz képest, 62—65 százalékkal növekszik és csaknem hatszorosan felülmúlja a háború előtti 1940-es esztendő színvonalát. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reáljövedelme a hétéves terv végéig 40 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok reáljövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. A párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának tervbe vett irányvonalát. Ez azonban a népjólét emelésének csupán egyik útja. Az emberek egyéni igényeit nem csupán a kereset növelése útján kell kielégíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, amelyek szerepe és jelentősége egyre nagyobb lesz. Hruscsov megjegyezte továbbá, "hogy a szocialista vállalatoknál a felhalmozás a hétéves terv teljesítéséhez mérten szüntelenül növekedni fog, s végsősorban a bővített szocialista újratermelés és a további életszínvonal emelés egyedüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság adóterhe máris jelentéktelen. A költség- vetési bevételeknek mindössze 7,8 százalékát fedezi. Mindez lehetővé teszi — hangsúlyozta az SZKP Köz» ponti Bizottságának első titkára —, hogy a legközelebbi években lemondjunk a lakosság megadóztatásáról. Rámutatott továbbá, hogy a szocialista társadalom megoldotta azt, ami a kapitalizmusban megoldhatatlan — a lakosság foglalkoztatottsága megszüntette az állandó városi munka- nélküliséget és a parasztság tömeges elnyomorodását. A Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak száma hét esztendő alatt csaknem 12 millióval növekszik és eléri majd a 66 millió 500 000 főt — mondotta. Hruscsov beszámolójában hangsúlyozta, hogy a dolgozók szociális ellátására fordított állami kiadások szüntelenül emelkednek. Társadalom biztosítási és egyéb szociális juttatásokra 1958-ban több mint 215 milliárd rubelt fordítottunk. A hétéves terv előirányzata szerint 1965-ben ezek a kiadások körülbelül 360 milliárd rubelre emelkednek. Az előadó a továbbiakban elmondta, hogy hét év alatt együttvéve 650—660 millió négyzetméter alap- területű lakóházat, vagyis körülbelül 15 millió lakást kell építeni, any- nyit, amennyi a szovjet hatalom évei alatt- eddig összesen épült a városokban. A lakáselosztásnál az lesz a feladat, hogy minden család külön lakást kapjon. A kommunista párt mindig egyik program-feladpíának tekintette a rö- videbb munkaidő bevezetését. Az ellenőrző számokban előirányzott rö- videbb munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezetjük be, hogy nem csökkentjük a munkabért, hanem még jelentősen emeljük is. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét a világon, s emellett a lakosság jóléte is növekszik. A kommunizmusba való átmenethez nemcsak a fejlett anyagi-műszaki bázis szükséges, hanem a társadalom valamennyi polgárának magasfokú öntudata is — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Pártunk és államunk egész ideológiai munkájának az a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet emberek új vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség és hazafiság, az új társadalom magas erkölcsi elveinek szellemében, a marxizmus—le- ninizmus szellemében nevelje a szovjet embereket — hangsúlyozta Hruscsov. Az ifjúság nevelése A kommunista nézetek és erkölcsi normák a kapitalizmus csökevé- nyei ellen vívott harcban szilárdulnak meg — mondotta. Nem várhatjuk tétlenül, hogy ezek a kapitalista csökevények önmaguktól eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük. A párt a maga nevelő munkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irányítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell előkészítenünk a szovjet ifjúságot. A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különösen fontos helyet foglal el az iskola — mondta a továbbiakban Hruscsov. Nem azért szervezzük át az iskolát, mintha nem volna elegendő munkaerőnk, hanem azért, mert még jobbá akarjuk tenni a közoktatást, még szorosabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát. Fokoznunk kell az államnak és a társadalomnak a gyermeknevelésben betöltött szerepét — mondotta az előadó. Evégett azt tervezzük, hogy erősen fokozzuk a bentlakásos iskolák, a bölcsődék, az óvodák építését. A bentlakásos iskolák növendékeinek száma 1965-ben legalább 2 500 000 lesz. Az óvodákban a férőhelyek száma a hétéves terv során 2 280 000-ről 4 200 000-re emelkedik. Az 1959—1965. években 2 300 000 szakember kerül ki a főiskolákról: a főiskolák a megelőző hét évben 1 700 000 szakembert képeztek, 1965- ben a felsőfokú képzettségű szakemberek száma több mint négy és félmillió lesz, vagyis 1958-hoz viszonyítva másfélszeresére növekszik. A tudósok és művészek feladatai A szovjet kutatók tudományos munkaterveiről szólva Hruscsov azt mondotta, hogy a tudósok az elkövetkező időszakban elsősorban azon dolgoznak majd, hogy hatalmukba kerítsék az irányított termonukleáris reakciókat, s ezzel gyakorlatilag korlátlan energiaforráshoz jussanak. Célul tűzzük ki, hogy mind nagyobb arányokban felhasználjuk az atomerőt energetikai és közlekedési hajtóművekben, növeljük a szintetikus anyagok, a maghasadási termékek és a rádióaktív izotopok felhasználását a népgazdaságban. Célunk, hogy megoldjuk a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának feladatát, s evégett a fizikai, a rádióelektronikai, a kibernetikai technika vívmányai széleskörű alkalmazásának alapján új technikai eszközöket alkotunk. A kommunizmus építése rendkívül nagy teret ad az ember összes alkotó lehetőségeinek és tehetségének legteljesebb és mindenoldalú kibontakozására és megnyilvánulására — mondotta Hruscsov. Az írók, a színművészek, a filmművészek, a muzsikusok, a szobrászok és a festők emeljék még magasabbra alkotásaik eszmei-művészeti színvonalát. A hétéves terv előirányozza, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ideológiai munkához. Erős ütemben fejlődik a sajtó, a rádió, a televízió, a mozi, minden kulturális és művelődési intézmény, lényegesen növekszik az újságok,, a folyóiratok és könyvek példányszáma, nagy figyelmet fordítunk a rádiósí- tásra, a kulturális és közművelődési intézményeknek, különösen a falun való építésére. Hruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny döntő szakaszaként jellemezte, s hangsúlyozta, hogy ez a terv igen erős hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus—leniniz- mus újabb diadalát hozza meg. A világ küzdőterén gazdasági síkon döntő változás következik be a szocializmus javára. A Szovjetunió célja: gazdaságilag túlszárnyalni az Egyesült Államokat A Szovjetunió ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország, Anglia és Nyugat-Németország együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy a világtermelésben túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munkatermelékenységében, az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban a legmagasabb életszínvonalat érjük el. A versenynek ebben a szakaszában a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbelül fele az Egyesült Államok ipari termelésének, mezőgazdasági termelésének volumene pedig 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké. Az ipari termékek egy főre jutó termelésében az Egyesült Államok több mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy 40 százalékkal múlja felül a Szovjetuniót. — Nem kétséges — mondotta Hruscsov —, hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8,6 százalékos évenkénti átlagos növelését nemcsak megvalósítjuk, hanem túl is teljesítjük. Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban évente mintegy két százalékkal fog növekedni. Több fontos iparcikk tekintetében (acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén, cement, gyapjúszövet) a Szovjetunió termelésének abszolút számokban kifejezett növekedése a legutóbbi nyolc évben felülmúlja az amerikai mutatószámokat — hangsúlyozta Hruscsov. A Szovjetunió tehát a termelés növekedésének ütemében és évi abszolút mértékében is megelőzi az Egyesült Államokat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlődésének üteme alapján a Szovjetunió a terv teljesítésének eredményeképpen néhány fő termék abszolút termelésében túlszárnyalja, másokéban pedig megközelíti az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát. 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében is túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát; (Folytatás az 5. oldalon.)
