Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

s TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 1959. január 28 Megkezdődött a Szovjetunió Kommunisto Pártjának XX!. rendkívüli kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) sere növekszik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az ossz-tüzelő­anyagtermelésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya harmincegyről ötvenegyre emelkedik, viszont a széné 60 százalékról 43 százalékra csökken. A hétéves terv végére a villamos­energia termelésnek — mutatott ra a továbbiakban Hruscsov — 500— 520 milliárd kilowatt órára, az erő­művek előírt kapacitásának pedig több mint kétszeresére kell emel­kednie. Időnyerés céljából és a be­ruházások leghatékonyabb kiakná­zása érdekében a hétéves terv előny ben részesíti földgázzal,, pakurá- val és a kis kalóriájú szénfélesé­gekkel működő hőerőművek építé­sét. A hőerőművek üzembe helyezése mellett szerepel vizicrőmű megépí­tése. Különböző reaktor típusokkal felszerelt számos atomvillanytelep kezdi meg működését. A hétéves terv — mutatott rá az előadó — előirányozza az összes kor szerű gépipari ágak, mindenekelőtt a nehézgépipar, a műszeripar, az automatika és az elektronika esz­közeit gyártó ipar gyorsított fejlesz tését. Különösen figyelmet fordí­tunk rá, hogy a tudomány és a technika vívmányainak és felfede­zéseinek — különösen a rádióelek­tronikának, a félvezetőknek, az ult­rahangnak, a rádióaktív izotópoknak — felhasználásán alapuló legújabb gépeket szerkesszünk és gyártsunk. A nehézipar magas fejlettségi színvonala és a mezőgazdaság fel­lendítését célzó intézkedések végre­hajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé teszi az élelmiszer és ipar­cikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése hozzáve­tőleg másfélszeresére, az élel­miszeripar termelése pedig 1,7- szeresére emelkedik. A vasúti teherforgalom —- folytat­ta Hruscsov — 1965-ben 39—43 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1958- ban volt. A hétéves terv végére összesen mintegy százezer kilométer hosz- szúságú vasúti fővonalon állít­ják át a forgalmat villamos és motoros vontatásra. A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig oly mó­don, hogy befejeződik a termelési folyama­tok komplex gépesítése az ipar­ban, a mezőgazdaságban, az épí­tőiparban, a közlekedésnél, a közműveknél és a rakodó mun­káknál. A komplex gépesítéssel párhuza­mosan szerepel a tervben a terme­lés szélesebbkörű automatizálása is. A mezőgazdaság fő feladatai Hruscsov a következőkben jelle­mezte a mezőgazdaság fő feladatát: olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élelmi­szerszükségletének és az ipar nyersanyag-szükségletének ma­radéktalan kielégítését, s kielé­gíti az állam minden egyéb szük­ségletét mezőgazdasági termé- - kekben. Az 1959—1965-ös időszakban a mezőgazdaság teljes termelé­sének az előirányzat szerint 1,7- szeresére keli emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. Megemlíthetjük — mon­dotta Hruscsov —, hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Ál­lamok mezőgazdaságának átlagos évi növekedés üteme nem egészen két százalék volt. A legközelebbi évekre — hangsú­lyozta Hruscsov — a földművelés­ben továbbra is a szemestermény- termelésnek, az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszköz­zel való növelése marad a fő irány­vonal. A mezőgazdaság egyik legfon­tosabb feladata a munkatermelé­kenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése. A hétéves terv időszakában több mint egymillió traktort, mintegy 400 ezer gabonakombájnt kell szállítani a mezőgazdaság szá­mára. Az állattenyésztésben az elkövet­kező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyapjú- és tojástermelés növelése. A tej és a vaj teljes ter­melésében országunk világviszony­latban az első helyre került. Az el­következő években nemcsak utolér­jük, hanem számottevően túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termé­kek egy főre jutó termelésében A beruházások volumene 3 billió rubel A beruházási jellegű építkezések­re, valamint a termelőerők területi elosztásának kérdéseire áttérve, Hruscsov kifejtette, hogy az elkövet­kező hétéves tervidőszakban az állami beruházások volume­ne kétbillió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású építkezése­ket, a kolhozok beruházásait, vala­mint a lakosság egyéni lakásépítke­zését, a beruházások volumene közel áll a hárombillió rubelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ugyanannyi lesz, mint a szovjet hatalom megteremtése óta eszközölt be­ruházások összege.- « Az ipari beruházások — mondot­ta Hruscsov — a legutóbbi hétéves időszakhoz képest hozzávetőleg két­szeresükre emelkednek. Az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházá­sa mintegy 500 milliárd rubelt tesz ki, vagyis az utolsó hét év beruházásainak összegét majdnem kétszeresen felülmúlja. A terv kilátásba helyez olyan in­tézkedéseket, amelyeknek célja a vállalatok teljes újjáalakítása, ki­bővítése és műszaki újjáalakítása, a berendezés felújítása és korszerűsí­tése. Hatalmas összegeket fordítunk la­kások, kulturális intézmények épí­tésére és egyéb közérdekű építkezé­sekre. Lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliáiid rubelt, 'fordítunk az elkövetkező hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összegével. Hruscsov utalt arra, hogy az új hétéves tervidőszakban különös fi­gyelmet fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természe­ti erőforrások kiaknázására. Ide szándékoznak irányítani az összes beruházások több mint 40 százalé­kát. A szemesterménytermelés új bázi­sának létrehozása az ország keleti te­rületén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy több köztársa­ságban és területen hozzálássunk a mezőgazdasági termelés gyökeres át­szervezéséhez, megkezdjük a gazdag természeti és gazdasági adottságok ésszerűbb kihasználását a mezőgaz­dasági és állattenyésztési termékek termelésének növelése érdekében. Míg .azelőtt például kénytelenek vol­tunk az egész országban gabonát begyűjteni* addig most lehetőség van arra, hogy ne vásároljunk fel gabo­nát az oroszországi föderáció észak- nyugati kerületeiben, a balti köztár­saságokban, Belorusszia számos ke­rületében és Ukrajna Poleszje nevű vidékén. Ezek a kerületek most tej­termelésre, bacon-sertéstenyésztésre és ipari növények termesztésére sza­kosodnak, amihez ott igen kedvező feltételek vannak. Terveinkben világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika. Ezt bi­zonyítják a szovjet népgazdaság fej­lesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai is, amelyek valamennyi szov­jet köztársaság rohamos gazdasági fejlődését irányozzák elő. Hruscsov a továbbiakban utalt ar­ra, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztési terveinek végrehajtása, az építési program tel­jesítése az elkövetkező hétéves terv­ben csakis akkor lehetséges, ha szá­mottevően emelkedik a technikai színvonal és a munka termelékeny­sége. A tervidőszakban az ipari mun­ka termelékenységének egy dolgozóra számítva 45—50 százalékkal, az épí­tőiparban 60—65 százalékkal, a szov- hozokban 60—65%-kal, a kolhozok­ban pedig körülbelül kétszeresére kell emelkednie. 1965-ben az ipari termelés növekedésének háromnegye­dét a munkatermelékenység emelke­dése adja. A dolgozók életszínvonalának állandó emelése Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hét­éves terv a dolgozók életszínvonalá­nak szakadatlan emelését tűzi ki fel­adatul valamennyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejlesztésé­nek alapján. A hétéves terv előirányozza: — A nemzeti jövedelem jelentős növelését és ennek alapján a dolgo­zók reáljövedelmének komoly emel­kedését, — a rövidített munkaidőt és keve­sebb heti munkanapot, — a közszükségleti cikkek gyártá­sának növelését és minőségük meg­javítását, — a nagyarányú lakásépítést, — a kulturális, jóléti és közellátás lényeges megjavítását. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amely a szocialista országban az anyagi jólét növelésének reális alap­ja, 1965-ben. 1958-hoz képest, 62—65 százalékkal növekszik és csaknem hatszorosan felülmúlja a háború előtti 1940-es esztendő színvonalát. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reáljövedelme a hét­éves terv végéig 40 százalékkal emel­kedik. A kolhozparasztok reáljöve­delme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. A párt és a kor­mány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak le­szállításának tervbe vett irányvo­nalát. Ez azonban a népjólét emelésének csupán egyik útja. Az emberek egyéni igényeit nem csupán a kereset növelése útján kell kielégíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, amelyek sze­repe és jelentősége egyre nagyobb lesz. Hruscsov megjegyezte továbbá, "hogy a szocialista vállalatoknál a felhalmozás a hétéves terv tel­jesítéséhez mérten szüntelenül növekedni fog, s végsősorban a bővített szocialista újratermelés és a további életszínvonal emelés egyedüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság adó­terhe máris jelentéktelen. A költség- vetési bevételeknek mindössze 7,8 százalékát fedezi. Mindez lehetővé teszi — hangsúlyozta az SZKP Köz» ponti Bizottságának első titkára —, hogy a legközelebbi években lemond­junk a lakosság megadóztatásáról. Rámutatott továbbá, hogy a szocia­lista társadalom megoldotta azt, ami a kapitalizmusban megoldhatatlan — a lakosság foglalkoztatottsága meg­szüntette az állandó városi munka- nélküliséget és a parasztság tömeges elnyomorodását. A Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak szá­ma hét esztendő alatt csaknem 12 millióval növekszik és eléri majd a 66 millió 500 000 főt — mondotta. Hruscsov beszámolójában hangsú­lyozta, hogy a dolgozók szociális el­látására fordított állami kiadások szüntelenül emelkednek. Társadalom biztosítási és egyéb szociális jutta­tásokra 1958-ban több mint 215 mil­liárd rubelt fordítottunk. A hétéves terv előirányzata sze­rint 1965-ben ezek a kiadások körül­belül 360 milliárd rubelre emelked­nek. Az előadó a továbbiakban elmond­ta, hogy hét év alatt együttvéve 650—660 millió négyzetméter alap- területű lakóházat, vagyis körülbelül 15 millió lakást kell építeni, any- nyit, amennyi a szovjet hatalom évei alatt- eddig összesen épült a városok­ban. A lakáselosztásnál az lesz a fel­adat, hogy minden család külön la­kást kapjon. A kommunista párt mindig egyik program-feladpíának tekintette a rö- videbb munkaidő bevezetését. Az el­lenőrző számokban előirányzott rö- videbb munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezetjük be, hogy nem csökkentjük a munka­bért, hanem még jelentősen emel­jük is. A Szovjetunióban lesz a legrö­videbb munkanap és a legrövi­debb munkahét a világon, s emellett a lakosság jóléte is nö­vekszik. A kommunizmusba való átmenet­hez nemcsak a fejlett anyagi-műsza­ki bázis szükséges, hanem a társa­dalom valamennyi polgárának ma­gasfokú öntudata is — állapította meg az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára. Pártunk és államunk egész ide­ológiai munkájának az a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet emberek új vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocia­lista nemzetköziség és hazafiság, az új társadalom magas erkölcsi elvei­nek szellemében, a marxizmus—le- ninizmus szellemében nevelje a szovjet embereket — hangsúlyozta Hruscsov. Az ifjúság nevelése A kommunista nézetek és erköl­csi normák a kapitalizmus csökevé- nyei ellen vívott harcban szilárdul­nak meg — mondotta. Nem várhat­juk tétlenül, hogy ezek a kapitalista csökevények önmaguktól eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük. A párt a maga nevelő munkájá­ban különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kifor­málásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pe­dig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irányítani. Éppen erre a nagy kül­detésre kell előkészítenünk a szov­jet ifjúságot. A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különösen fontos helyet foglal el az iskola — mondta a to­vábbiakban Hruscsov. Nem azért szervezzük át az iskolát, mintha nem volna elegendő munkaerőnk, hanem azért, mert még jobbá akarjuk ten­ni a közoktatást, még szorosabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát. Fokoznunk kell az államnak és a társadalomnak a gyermeknevelés­ben betöltött szerepét — mondotta az előadó. Evégett azt tervezzük, hogy erősen fokozzuk a bentlakásos iskolák, a bölcsődék, az óvodák épí­tését. A bentlakásos iskolák növen­dékeinek száma 1965-ben legalább 2 500 000 lesz. Az óvodákban a férő­helyek száma a hétéves terv során 2 280 000-ről 4 200 000-re emelkedik. Az 1959—1965. években 2 300 000 szakember kerül ki a főiskolákról: a főiskolák a megelőző hét évben 1 700 000 szakembert képeztek, 1965- ben a felsőfokú képzettségű szakem­berek száma több mint négy és fél­millió lesz, vagyis 1958-hoz viszo­nyítva másfélszeresére növekszik. A tudósok és művészek feladatai A szovjet kutatók tudományos munkaterveiről szólva Hruscsov azt mondotta, hogy a tudósok az elkö­vetkező időszakban elsősorban azon dolgoznak majd, hogy hatalmukba kerítsék az irányított termonukleá­ris reakciókat, s ezzel gyakorlatilag korlátlan energiaforráshoz jussanak. Célul tűzzük ki, hogy mind nagyobb arányokban felhasználjuk az atom­erőt energetikai és közlekedési haj­tóművekben, növeljük a szintetikus anyagok, a maghasadási termékek és a rádióaktív izotopok felhasználá­sát a népgazdaságban. Célunk, hogy megoldjuk a terme­lési folyamatok komplex gépesítésé­nek és automatizálásának feladatát, s evégett a fizikai, a rádióelektroni­kai, a kibernetikai technika vívmá­nyai széleskörű alkalmazásának alapján új technikai eszközöket al­kotunk. A kommunizmus építése rendkí­vül nagy teret ad az ember összes alkotó lehetőségeinek és tehetségé­nek legteljesebb és mindenoldalú kibontakozására és megnyilvánulá­sára — mondotta Hruscsov. Az írók, a színművészek, a filmművészek, a muzsikusok, a szobrászok és a fes­tők emeljék még magasabbra alko­tásaik eszmei-művészeti színvonalát. A hétéves terv előirányozza, hogy még kedvezőbb feltételeket teremt­sünk az ideológiai munkához. Erős ütemben fejlődik a sajtó, a rádió, a televízió, a mozi, minden kulturális és művelődési intézmény, lényege­sen növekszik az újságok,, a folyó­iratok és könyvek példányszáma, nagy figyelmet fordítunk a rádiósí- tásra, a kulturális és közművelődési intézményeknek, különösen a falun való építésére. Hruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny döntő szaka­szaként jellemezte, s hangsúlyozta, hogy ez a terv igen erős hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus—leniniz- mus újabb diadalát hozza meg. A vi­lág küzdőterén gazdasági síkon dön­tő változás következik be a szocia­lizmus javára. A Szovjetunió célja: gazdaságilag túlszárnyalni az Egyesült Államokat A Szovjetunió ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaor­szág, Anglia és Nyugat-Németország együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy a világtermelésben túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapi­talista országokat a társadalmilag szükséges munkatermelékenységé­ben, az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban a legmaga­sabb életszínvonalat érjük el. A versenynek ebben a szakaszá­ban a Szovjetuniónak az a szán­déka, hogy gazdasági tekintet­ben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szov­jetunió egész ipari termelése körül­belül fele az Egyesült Államok ipa­ri termelésének, mezőgazdasági ter­melésének volumene pedig 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké. Az ipari termé­kek egy főre jutó termelésében az Egyesült Államok több mint kétsze­resen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy 40 százalékkal múlja felül a Szovjetuniót. — Nem kétséges — mondotta Hruscsov —, hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8,6 százalékos évenkénti átlagos növelését nemcsak megvalósítjuk, hanem túl is teljesítjük. Feltételezhető, hogy az Egyesült Ál­lamok ipari termelése a legközeleb­bi időszakban évente mintegy két százalékkal fog növekedni. Több fontos iparcikk tekinteté­ben (acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén, cement, gyapjúszövet) a Szov­jetunió termelésének abszolút szá­mokban kifejezett növekedése a leg­utóbbi nyolc évben felülmúlja az amerikai mutatószámokat — hang­súlyozta Hruscsov. A Szovjetunió tehát a termelés növekedésének ütemében és évi abszolút mértékében is megelő­zi az Egyesült Államokat. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok ipari fejlődésének üteme alap­ján a Szovjetunió a terv teljesítésé­nek eredményeképpen néhány fő termék abszolút termelésében túl­szárnyalja, másokéban pedig meg­közelíti az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát. 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgaz­dasági termékek egy főre jutó ter­melésében is túlszárnyalja az Egye­sült Államok jelenlegi színvonalát; (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents