Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
VII,Ati PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 23. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. január 28. A M AI SZÁMBAN: Ahol a báuyászcsizmákat gyártják (3. old.) K ösépiskolások Tudomány és technika (4. old.) Megkezdődött a XXI. Szovjetunió Kommunista rendkívüli kongresszusa Pártjának Moszkva: (MTI) Kedden délelőtt moszkvai idő szerint tíz órakor a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. Tíz óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnökségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kongresszus részvevői helyükről felállva hatalmas tapssal köszöntötték Csou En-lajt, Wladyslaw Gomulkát, Antonin Novotnyt, Palmiro Togliattit, Jacques Duclost és a nemzetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első ttikára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban tíz órakor hatalmas tapssal felállva köszöntötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscso- vöt, a Szovjetunió Kommunista Párt ja Központi Bizottságának első titkárát, akinek nyomában a Központi Bizottság elnökségének tagjai haladtak. Hruscsov a mikrofonhoz lépve bejelentette, hogy a kongresszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei 1269 küldöttet választottak, közülük 106-ot tanácskozási joggal, 1261 küldött megjelent, nyolcán betegségük miatt nem tudnak részt- venni a kongresszuson. A bejelentést követően Hruscsov megnyitott- nak nyilvánította a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz- szusát. A Központi Bizottság első titkárának javaslatára a kongresszus részvevői felállva egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi muri kásmozgalom XX. kongresszus óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachin-ról, Boleslaw Bierutról, Antonin Zapotockyról.i Giuseppe di Vit- torióról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot-Curie-ről. Ezután Hruscsov bejelentette, a kongresszusra 70 testvéri kommunisútszervezése volt — mutatott rá Hruscsov. — Az új iparigazgatási forma jelentős előnyei a népgazdasági tanácsok munkájának viszonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak: konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme, javult a termelés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek felhasználása, s aktívabban, nagyobb kezdeményező erővel dolgoznak a munkások, mérnökök és technikusok. Hruscsov megemlékezve a pártnak, a munkásosztálynak, a kolhozparasztságnak és a szovjet értelmiségnek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett nagy erőfeszítéseiről elmondotta, hogy az utolsó fél évtized alatt a szemes termény-termés évi átlaga 39 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszak évi átlagához viszonyítva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — állapította meg. A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások é; alkalmazottak reáljövedelme 1940- től 1958-ig majdnem kétszeresére, a parasztok reáljövedelme pedig egy dolgozóra számítva több mint kétszeresére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája — mutatott rá a továbbiakban. — A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a népgazdaságban ma körülbelül hét és fél millió, 39-szer any- nyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjetunió főiskolái csaknem I háromszor annyi mérnököt képezta és munkáspárt küldte el képviselőit, majd a párt és a szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölte a testvérpártól: küldötteit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Az elnökség tagjainak sorába választották a Központi Bizottság elnökségének tagjait és rajtuk kívül a szovjet politikai élet több vezető személyiségét, a termelés kiváló kép viselőit. Ezután megválasztották a titkárságot, a szerkesztő bizottságot és a mandátumvizsgáló bizottságot. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a Központi Bizottság elnökségéneit tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot., a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszantartó lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hrus csovot, aki tíz óra harminc perckor kezdte meg a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi elenőrző számairól szóló beszámolót. munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. A Föld első mesterséges holdja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísérte az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsége, a dolgozók so): nemzetiségű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszélesedtek a szövetséges köztársaságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. ! Törekedni a „hidegháború” rriegszün- ] tetősére és a nemzetközi feszültség ; enyhítésére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista világrendszert és a testvéri népek baráti együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adatokat, amelyek jellemzik, hogy milyen széles körben vitatták meg „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai”-ról szóló beszámolójának téziseit. Az országos vitában több mint hetven millióan '/ettek részt. A gyűléseken 4 670 000 felszólaló tett észrevételt, kiegészítést és javaslatot. Ezenkívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több mint 650 000 javaslatokat és észrevételeket tartalmazó levél és cikk érkezett. Véleménynyilvánításuk során a dolgozók kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladatait. Az ipar és a közlekedés fejlesztése Áttérve az 'ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdéseire, Hruscsov rámutatott, hogy az ellenőrző számok az ipar minden ágában, különösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Az ipar teljes termelésének volumenét — mondotta — 1958-hoz viszonyítva 1965-re körülbelül 80 százalékkal, ebből, az „a” csoportban (termelési eszközök termelése) 85—88 százalékkal, a „b” csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene annyival nő, mint az utóbbi húsz esztendő alatt. 1965-ben a nyersvastermelést 65— 70 millió tonnára, az acéltermelést 86—91 millió tonnára, a hengerelt áruk termelését 65—70 millió tonnára akarjuk növelni — folytatta; Többszörösére növeljük a színes és ritka fémek termelését. A vas- és színesfém kohászati üzemek építésére és újjáalakítására többet szándékozunk beruházni, mint az elmúlt 30 esztendőben ösz- szesen. A beruházások jelentős részét a működő üzemek bővítésére és újjáalakítására fordítjuk, s ezeknek az üzemeknek kell biztosítaniok a nyersvas, az acél és a hengerelt áru termelés tervbe vett növekedésének több mint háromnegyed részét. A vegyipari termelés teljes volumene — mondotta ezután Hruscsov — hét év alatt majdnem háromszorosára emelkedik. A műtrágyagyártást 1965-ig — az 1958-as tizenkettő millió tonnával szemben — 35 mil- liö "tonnára szándékozunk emelni. Ami a tüzelőanyagipart illeti — folytatta Hruscsov — határozottan arra törekszünk, hogy elsősorban a kőolaj és földgáz kitermelést és feldolgozást fejlesszük. A kőolajkitermelés 1965-re eléri a 230—240 millió tonnát, vagyis több mint kétszeresére, a földgáz kitermelés, illetve a gázgyártás hozzávetőleg ötszörö (Folytatás a 2. oldalon.) N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP XXI. kongresszusán Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója elején megállapította: a pártkongresszus feladata megvitatni a kommunizmusnak a Szovjetunióban való további építésére, a gazdasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jólétének újabb fellendítésére vonatkozó programot. Három év telt el a XX. pártkongresszus óta — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Ezekben az években a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még jobban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harcban. A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és megbont- hatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. — Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész i&enetére. Teljes joggá1 mondható: minden haladás élén a szocializmus országai menetelnek. A szovjet nép munkájának sikerei Hruscsov ezután a szovjet nép munkájának nagyszerű sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak és központi bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szerepét. A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — erős szocialista ipari és kolhoz nagyhatalom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volumenét tekintve Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának nek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a tudósoknak, tervezőmérnököknek, mérnököknek és A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még soha sem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. A Szovjetunió az agressziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szocialista tábor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája. Á hétéves terv fő feladatai Hruscsov, áttérve a Szovjetunió 1959—1965-ig terjedő hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladataira, rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el, olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és társadalmi-politikai élet minden területén, hogy a Szovjetunió számára lehetővé válik, hogy most, a fejlődésének új, igen fontos időszakába, a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatározta 'a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hangsúlyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy egy lakosra számított termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszár- I nyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov miután megállapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximális időnyerése a kapitalizmussal folytatott békés gazdaság; versenyben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a termelőerőket, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozásában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország gazdasági potenciáljának fokozásával, a népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő további műszaki haladással, a társadalmi munka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai téren: tovább erősíteni a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a széles néptömegek aktivitását és öntevékenységét a kommunista társadalom építésében, bővíteni a társadalmi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szere- j pét, minden eszközzel erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: I fokozni a párt eszmei-nevelő munkáját, I növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista öntudatát és a munkához való kommunista viszony, a szovjet hazafiság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket. Leküzdeni az emberek tudatában a kapitalizmus csökevényeit, harcolni a burzsoá ideológia ellen, í A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes külpolitikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszi- í lárdítására a különböző társa- j dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján.
