Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
1958 december 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Egymásután tartják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek Az első számvetés 1958. február 20-át mutatott a naptár, amikor Dalmandon 13 egyéni gazda 160 hold földön III. típusú er- melőszövetkezetet alakított. A naptári évben ez volt az első újonnan alakult közös gazdaság a megyében. A kis közösség szép tervekkel, nagy optimizmussal fogott munkához, aminek eredményeiről az elmúlt napokban készített számvetést a vezetőség. Más szóval megtartotta első zárszámadó közgyűlését a szövetkezet. Ünnepnek számított ez a nap a szövetkezetbelieknek, s örömükben osztoztak a zárszámadó közgyűlésre vendégül meghívott egyéni parasztok is. Kőműves István, a szövetkezet elnöke jogos büszkeséggel számolt be az elért eredményekről. Elmondotta, hogy a 13 alapító taghoz februártól október végéig 28-an csatlakoztak, a földterület pedig 470 holddal növekedett. így a zárszámadó közgyűlés napján már 41 tagot számlált az 530 holdas közös gazdaság. A szövetkezet eredményeit illetően az elnök elmondta, hogy az egy munkaegység értéke az első esztendőben 48,75 forint. I'yen részesedésre még büszke lehetne egy olyan szövetkezet is, mely több éves múltra tekint vissza. Dalmand nem nagy község, a hírek futótűzként terjednek a kö ség- ben. A szövetkezet eredményé ről gyorsan tudomást szereztek a do’go- zó parasztok és hatan közülük még azon a napon elhatározták, hogy belépnek a Béke Tsz-te. A ;á számadó közgyűlésen fel is vették őket. Az évvégi számvetés alkalmával a szövetkezetbeliek elhatározták, ho'y a most folyó gazdasávi évben még nagyobb termelési eredmények elérését tűzik ki célul. Ezt szo'gálja a közgyűlésnek az a den ése, hogy rövidesen agronómust állítanak be a gazdaságba. Schiffer Józseí * * * 9,5 forinttal osztottak többet Az 1957—58-as gazdasági év ke’le- mes meglepetést okozott a szálkai Fejlődés Tsz tagjainak. Egész éven át ugyanis úgy számoltak, ho-y mivel gyenge volt a termés, az egy munkaegység értéke nem lesz több 35 forintnál. Ennyi is volt te ervez- ve. Az évvégi zárszámadáson aztán kiderült, hogy 9,5 forinttal több jövedelem jut minden munkaeg ségre, mint amit terve tek. Az e edmé yek itt is jól agitáltak a közös gazdaság mellett, mert a zárszámadó köz yű- lésen három család hat tagja kérte felvételét a közösbe. 20 forint munkaegységelőleg A belecskai Szabadság Termelő- szövetkezet pánzgazdál o ásáról bár melyik közös gazdaság példát vehetne. Ez a szövetkezet valamennyi pénzfizetését a Nemzeti Bankon keresztül bonyolítja le, a felesleget p°- dig kamatra teszi be a bankba. Ezért számolhatott be Pere Ferenc, az elnök a zárszámadó közgyűl sen arró1, hogy kamat címén 11 000 forintot kaptak a Nemzeti Banktól. Ebből a pénzből — mivel kis tsz-ről van szó_ — átlagban 700 formt jutott egy tagnak. A szövetkezet vagyoni helyzetének részletes megismerése után a zárszámadási közgyűlésen úgy döntött a tagság, hogy ebbm a gazdasági évben 20 forint munkae^ységelő- leget osztanak minden hónapban, szemben azzal, hogy az elmúlt gazdasági évben csak 10 forintot osztottak. 53,53 forint az egy munkaegység értéke Nincs még egy olvan termelőszövetkezet a megyében, amelynek olyan összetételű tagsága volna, mint a kurdi Uj Élet Tsz-nek. Itt ugyanis a 35 szövetkezeti parasztnak majdnem a fele cigány, a többi pedig kis- és középoaraszt. Ez a vegyes összetételű közösség o’yan jól gazdálkodott, hogy az eddig isme-t adatok szerint itt osztottak legtöbbet a megyében, egy-egy munkásőrségre 53,53 forintot. Ezekről a tényekről Szőke Sándor, Innunk levelezője tájékoztatta szerkesztő égőnket. Egyben azt is hírül adta, hogy a szövetkezet vagyona egy év alatt tízszeresére növekedett. Másfélmillió forint értékű áru egy év alatt A közigazgatásilag Tamásihoz tartozó Martinca-pusztán van a fejlett állattenyésztéséről híres tamási Uj Élet Tsz. Ez a több mint 100 tagot számláló szövetkezet a növénytermesztés hozamának túlnyomó többségét állatokon keresztül értékesíti. Olyan törzskönyvezett sertéstörzse van a szövetkezetnek, amelynek az utódait az egész já ásban ke esik. Egy-egy süldőt 20—26 forint kilónkénti áron értékesített a szövetkezet. Több száz kövér disznót s adtak el nagy tételben az Uj É’e'-be iek és több mint 100 kiselejtezett s: arvas- marhát hizlaltak eladásra. Nagy tételekben összesen 1 569 777 forint értékű árut értékesíte tek. Az élői t áruértékesítési tervet ezzel 132 százalékra teljesítette a szövetkezet. A túlteljesítésért kapát pénzből minden munkaegységre 10 fcrintíal osztott többet a szövetkezet, összesen pedig közel 40 forint volt az egy munkaegység pénzértéke. Szili Jáno Tizenhat tanácsi vállalat közűi liáram már befejezte az éves tervet — a Dunaföldvári Vasipari és a Szekszárdi Patyolat Vállalat nem tudja teljesíteni 1S58. évi tervét — A Megyei Tanács felügyelete alá tartozó 16 vállalat ebben az évben is főleg a lakosság szükségleteinek kielégítésére termelt. Az idén két új tanácsi vállalat kezdte meg a munkát, januárban a Simontornyai Melléktermék és Hulladékfeldolgozó valamint a Szekszárdi Faipari Vállalat. A vállalatok többségében a terv előirányzatot teljesíteni tudják. Ez- icleig három vállalat, a Szekszárdi Nyomda, a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó és a Szekszárdi Faipari Vállalat fejezte be éves tervét. Bagyal István, a Megyei Tanács Ipar-Műszaki osztályának vezetője szerint csupán két vállalat lesz, amely 1958-as feladatait nem tudja teljesíteni; ez a Szekszárdi Patyolat és a Dunaföldvári Vasipari Vállalat. Részleteiben a megye sütőipari vállalatai sem tudják megvalósítani feladataikat. A terveiket teljesítő vállalatoknál az idén, hasonlóan a múlt évhez, nyereségrészesedést is osztanak. A Szekszárdi Faipari Vállalatnál például 18—20 nap, a Dombóvári Fémtömegcikkipari Vállalatnál is több mint tíz nap munkabérét fogják kifizetni a dolgozóknak nyereségrészesedés címén. Nyereségrészesedést fizetnek a megye legfiatalabb és legkisebb üzemében is, a Simontornyai Huliadékfeldolgozóban. Természetesen a tervüket nem teljesítő vállalatok munkásai nem kapnak nyereség- részesedést. Néhány számadat Ssehssárd város • •• rr r • | •• t J r > r r w rrW jovoem koltsegvetesebol napközi otthonok fenntartására előirányzott 67 910 forintot, s vonjunk párhuzamot a szülők részéről történő hozzájárulás összegével, amely mindössze 19 250 forint. Anya- és gyermekvédelemre 120 770 forintot, iskola egészségügyre 82 000 forintot irányzott elő a tervezet. Öregek és munkaképtelenek szociális megsegítéséről is gondoskodik a városi tanács költségvetési tervezete. 60 000 forintot irányoztak elő azoknak az elaggottaknak segítésére, akiknek nincs támaszuk, és a szociális otthonokban való elhelyezésük különböző okok miatt akadályokba ütközik. A számadatok tömegéből, amelyet László Géza ismertet érdemes kiragadni a tanácsi kezelésben lévő utak építésére és javítására tervezett Újabb munkalehetőség Szekszárdon ! Január elsején új vállalat kezdi meg működését A Megyei Tanács Ipar-Műszaki Osztályán szerzett értesüléseink szerint 1959. január elsejétől a megye székhelyén új vállalat kezdi meg működését. Ezideig, a szervező munkát végezték az új vállalat létrehozásában, a közeljövőben pedig termelni fog a megye legfiatalabb üzeme. A tervek szerint a Talajerőgazdálkodási Vállalat a mezőgazdaságot fogja ellátni trágyával. A jövő évre mintegy két millió forintos terösszeget: 1 070 000 forintot irányoz elő a költségvetés. Kutak rendbehozására és felújítására 70 000 forintot, vízmosások további terjedését akadályozó gátak építésére pedig 100 000 forintot költenek majd a tervek szerint. Az 1959-es Szekszárd városi költségvetési tervezet a város további fejlődését szolgálja. A beruházások összege az 1958. évihez viszonyítva tételesen és egészében jóval magasabb. Anyagi feltételeit a munkásparaszt kormány helyes gazdaság- politikája és intézkedései, az anyagi alapot pedig a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség alkotó munkája teremtette meg. Szekszárd város jövő évi költségvetés-tervezete nagy körültekintéssel, az ésszerű takarékosság és a szükségletek figyelembevételével készül el, amelyet végső soron majd a tanácsülés emel jogerőre (p) Megállapífoftck a szerződéses termeléssel kapcsolatos kötbérek mértékét A jövő évi költségvetés tervezetéről beszélgettünk az elmúlt napokban dr. Nedok Pállal, a Szekszárdi Városi Tanács VB titkárával és László Gézával, a főkönyvelőség csoportvezetőjével. — Az 1959-es évben 13 281 590 forintos beruházást irányoztunk elő Szekszárd város továbbfejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy a jövő évben egymillió forinttal többet fordítunk a város szépítésére, mint az 1958-as évben. Ezt célozza a lakosság részéről történő városfejlesztési hozzájárulás is amely kétmillió forintot tesz ki. Ez — ahogy a számok is mutatják — csak egy kis hányada a 13 2:51 590 forintnak, amelyet a költségveté i tervbe vettünk. Szekszárd város az 1959-es évben a folyó évhez viszonyítva nagyobb arányú állami támogatásban részesül, s ez lehetővé teszi számunkra azt, hogy gazdasági, kulturális és szociális beruházásainkat emeljük — mondotta Nedok elvtárs. Az általános iskolákra 2 599 550 forintot irányoz elő a költségvetési tervezet. Az óvodák fenntartására 778 000 forintot, a bölcsődékre pedig 681 870 forintot. Az állami támogatás arányának bemutatására nem árt egynéhány összehasonlítást tenni. Az óvodák fenntartására — ahogy fentebb is írtuk — 778 000 forintot irányoz elő a költségvetési tervezet, ugyanakkor a szülők részéről történő hozzájárulás összege mindössze 68 470 Ft-ot tesz ki. Vagy ha megnézzük a böl csődék részére előirányzott 681 870 forintot, s ehhez viszonyítjuk a szülők részéről történő 65 050 forint hozzá j árulást, megállapíthatjuk : több mint 600 000 forintot fordít az állam a városi bölcsődék fenntartására az 1959-es évben. Az általános iskolák napközi étkeztetésére 631 680 forintot terveznek. Ebből az összegből a szülők mindössze 148 610 forintot térítenek neg. Vagy nézzük meg az idényA Magyar Közlöny december 9-i száma közli az élelmezésügyi miniszter rendeletét a termelők és a termeltető vállalatok kötbérkötelezettségéről. A rendelet többek között kimondja, hogy ha a termelő a termelési szerződés alapján nevelt és hizlalt állatot késve adja át, az állat értéke után naponta 0.25 százalék — összesen azonban legfeljebb 25 százalékig terjedő értékű kötbérfizetésre kötelezhető. Az a tenyésztő, aki a szerződéssel lekötött állatot a termeltető vállalat hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli, vagy más módon elvonja a teljesítés elől, a lekötött állat pénzbeli értékének 50 százalékáig terjedő kötbért fizet. A termeltető vállalat viszont ha a természetbeni, illetőleg a pénzbeli előleget a szerződési feltételekben WWVWt»“'»» •* meghatározott időpontig nem bocsátja a termelő rendelkezésére, a késedelem minden napja után 5 százalék, összesen azonban legfeljebb 50 százalék kötbér fizetésére kötelezhető. Ha a termeltető késedelmesen veszi át a szerződéses állatot, vagy ha késedelmesen számol el a termelővel, késedelmesen fizeti ki a jószág értékét, napi 0.25 % — összesen azonban legfeljebb 25 százalékig terjedő kötbér fizetésére kötelezhető. A terményértékesítési szerződés alapján a szállító kötbért fizet akkor, ha a terményt késedelmesen adja át, vagy ha a termény, rendeltetésszerű felhasználására alkalmatlan. A megrendelő viszont akkor fizet kötbért, ha a pénzbeli előleget a megjelölt időpontig nem bocsátja a termelő rendelkezésére, továbbá azokban az esetekben. Vizsgázó motorok között — Világítás? — Váltson! Kicsit gondolkodik a felszólításon a »vizsgázó* gazdája, nem érti, mit kell kapcsolnia, de amikor megmond ják néki, hogy a »bilux« -ról van szó, átváltja a reflektort. — A dudát nyomja meg! — A másikat is! — Indítsa be. Úgy látszik, a vizsgázónak, ennek u szép, zöld Pannóniának kis lámpaláza van — vizsgáknál gyakori az ilyesmi, — de a negyedik rúgásra mégis felberreg a motor. — Induljon el, majd forduljon meg. Odafelé lábfékkel, visszafelé jövet pedig az első fékkel fékezzen. De gyengén, óvatosan, mert síkos az út... A motoros teljesítette a feladatot. Még egy perc, amíg a vizsgáztató Pitroff Miklós, a KPM Autófelügye- tet mérnöke ellenőrzi a jelentkezési lap adatait. Minden rendben van A motor a »mozgó irodánál* végzett, mehet a »mozgó műhelyhez«, ahol megkapja az új rendszámtáblát. — Hányadik volt ez ma? — kér dezem Pitroff elvtárstól. — Nem számoltam, de a százon biztosan túl vagyunk már. Igaz, ma kisebb a forgalom, hideg van, esős az idő, de az átlagos napi teljesítményünk százötven motorkerékpár. Uj rendszámot kapnak a gépjárművek. Az új rendszámtáblákon két betű és négyjegyű szám van. Szükség van erre, mert hétről hétre nő a forgalomba kerülő autók, motor- kerékpárok száma és egyre nagyobb gond rendszámmal ellátni őket, kimerülőben van a »keret*. Az új számozási rendszerrel ez a régi keret tízszeresére nő. — Milyenek a tapasztalatok? — E megyében meglepően jók. Most már közel másfél hónapja lesz, hogy megkezdtük a munkát és csak megelégedéssel lehet beszélni a gépjárművek műszaki állapotáról. Persze, — különösen az elején voltak komolyabb hibák is — és általában nem a magántulajdonban lévő, hanem a közületi motorkerékpároknál. Nem letisztítva hozták őket ide, külső leg is el voltak hanyagolva. De azért itt se lehet általánosítani. A megyei tanács több, mint harminc motorkerékpárt vizsgáztatott és egyet sem kellett visszautasítani. — Számít a gépjármű külseje is a vizsgán? — Erre is ügyelünk. Ugyanis nem engedhetjük meg, hogy elhanyagolt, rozsdafoltokkal tarkított autók, motorkerékpárok fussanak orszáuiaiv- kon. Amelyik nem felel meg a vizsgán, bevonjuk rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, kap egy ideiglenes útiengedélyt, amivel hazamehet, majd a tulajdonosa egy későbbi idő pontban újra elhozhatja, természetesen — a vizsgadíj felének megfeleld — pótdíj lerovása után. A »mozgó műhely* — szintén egy kis asztalka, mint a »mozgó iroda*. Rajta szerszámok. Ezekkel üti be Imrei István a vázba a rendszámot. Itt kapják meg a motorosok a rendszámtáblát is, gondos egyeztetés után A »főhadiszálláson*, a Megyei Rendőrfőkapitányság egyik irodájában készülnek az új okmányok, iratok. Itt elmondják az elvtársak, hogy sok nehézséget okoz a munkában az, hogy hiányosan vannak kitöltve a jelentkező lapok, sokan nem íratták át a járművet a vásárlás után, van, aki nem aznap jön a vizs gára, mint amikorra hívták. Igaz, hogy ez nem akadálya a vizsgának, de torlódást, nehézséget okoz, a többi vizsgázónak kell emiatt várni. De azért megy a munka. Naponta százötven motorkerékpár kap új táb lát. Megtudom azt is. hogy nem minden motoros vigyáz a táblára, most jelentették éppen a negyedik esetet, hogy mire a motoros hazaért, elvesztette a táblát, ami nem volt jól felerősítve. Tehát motorosok, vigyázat! — Nem elég átmenni a vizsgán, hanem vigyázni kell a »vizsgabizonyítványra*, az új rendszámtáblára is. J. .1. ha a terményt késedelmesen, J vagy nem teljes egészében veszi át, ha késedelmesen számol ; el a szállítóval, vagy késedelI mesen fizeti ki azt az összeget, amely a szállítót az elszámolás alapján megilleti. A természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét fizeti, ha a szállítónak nem adja át az átadási kötelezettség teljesítése után járó természetbeni juttatást. Az állat, Illetőleg a termény értékének legfeljebb 25 százalékáig terjedő kötbért köthet ki arra az esetre, ha a termelő vagy a szállító a szerződéssel lekötött állatot, illetőleg terményt olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem felel meg a szerződésben kikötött követelményeknek. vet kap az új vállalat. Ennek értékét Fekál, Komposz, Bioszuper és Orgafoszfátban adják a mezőgazdaságnak. A vállalat működése az egész megyére kiterjed. Ezideig már 100 vagon tőzeget kitermeltek az új vállalat termelési alapanyagának, s tovább fejlesztik a belecskai tőzegkitermelést, a trágyafeldolgozást is. Az új vállalat „őse” a Tolna megyei Bánya és Építőanyagipari Egyesülés.
