Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 december 14. Gazdag téli kulturális program az épitömunkások részére SZÖVETKEZŐK Amint hidegebbre fordul az idő, elnéptelenednek az építkezések. Kevesebb télen a munka, az idénymunkások pedig visszamennek falujukba telelni, hogy a tavasszal ismét eljöjjenek építeni a lakásokat, gyárakat, gazdasági épületeket. Szekszárdon és Tolnán azonban az építő munkások nagy része a télen is itt marad. Kisebb munkák akadnak, főleg épületeken belül és felkészülnek a tavaszra a nagy szezonmunkára. A téli estéken benépesednek a kultúrházak, a munkásszállásokon klubesteket rendeznek. Szakmai és politikai tárgyú előadásokat, isme- I etterjesztő előadásokat tartanak majd a tél folyamán az építőmunkások részére. Az Építők Szakszervezetének Tolna megyei Bizottsága gazdag programot dolgozott ki az építőipari munkások szórakoztatására, művelődéMegdöbbentő levelet kaptam a napokban. »-Tudatom veled, hogy fiam Sándor, a-te jóbarátod december elsején, betegségében. Montreálban meghalt.« Árvái Sándor 30 éves, munkásból lett gépészmérnök idős, özvegy édesanyja írta a szűkszavú levelet. Sándor meghalt! Idegen földön, távol szeretteitől, magárahagyat- va. Utolsó levelében, 1958. szeptember végén írta még nekem: »•Nagyon beteg vagyok és egyedül... Nem segít rajtam senki. Megőrjít ez a kegyetlen embertelenség. A kórházban még rendes gyógyszert sem adnak. Nem tudom lát.iuk-e mégegyszer egymást? Nem tudom meggyógyulok-e? Nagyon-nagyon tévedtem.« • Ezerkilencszázötvenhat végén a budapesti Korányi Tbc. szanatóriumból Árvái Sándor, egy budapesti gépgyár szerkesztőmérnöke, aki 1951-ben szakérettségizett és 1955-ben végezte el a műszaki egyetemet, Nyugatra disz- szidált. Megtévesztették. — Nem fog ez az ország még tíz év múlva sem helyrevergődni. Ki tudja mi lesz még itt? Elpusztulhatunk, még gyógyszert sem kapunk majd. S ha meggyógyulnánk, vár a nyomor. Téged még állásodba sem vesznek vissza. A munkás- tanácsok felülvizsgálják a diplomákat, te meg csak szakérettségis vagy. Nem ismernek el mérnöknek, — mondogatta Lóránt Ákos, Sándor betegtársa és ő hitt neki. — Menjünk el Svájcba! A hegyekben majd meggyógyulunk. Elindultak, Három beteg, egy ködös novembervégi estén, vonaton, teherautón, gyalog érte el a nyugati határt. Persze az út Svájc ba nem volt egyszerű. Hetekig fet- rengtek Bécs mellett lágerban. Hiába könyörögtek, hiába hivatkoztak arra, hogy tüdőbajosok, senki nem törődött velük, nem vitték tovább őket. Itt fekszenek előttem Sándor le— Ellensége volt-e Magyarország Hollandia Legfelső Tanácsa az ország legmagasabb jogi fóruma, bonyolult probléma előtt áll. Döntenie kell abban a kérdésben, hogy a holland katonai tengerészet 1941- ben jogosan foglalta-e le a magyar zászló alatt hajózó „Nyugat” nevű tengeri hajót, vagy sem. A „Nyugat” 1941-ben egy svájci cég számára lisztet szállított Ausztráliából Kínába. A „Kortenaer” nevű holland romboló nyílt tengeren lefoglalta a hajót és Batáviába vitte, mivel Magyarország a világháborúban Németország oldalán állt. A holland tengerészet később Szurabája kikötőjében elsüllyesztette a hajót. A háború után jogi vita keletkezett ezzel kapcsolatban. Ennek során el- utasították a svájci cég kártérítési követelését. A kártérítési pert most újra felvették és a svájci vállalat kilenc és fél millió guident követel sére. A program első részeként még ebben az évben több előadást, klubestet rendeznek. December 17-én a tolnai építőmunkások kultúrotthoná- ban egész estét betöltő tudományos kisfilmekből összeállított film-estet tartanak. Szekszárdon az Építő Vállalatnál pedig december 18-án klubestet rendeznek. Az esten szellemi verseny is lesz. Minden építőmunkás borítékban három kérdést kap, amely szakmai, irodalmi és földrajzi tárgyú lesz. Akik a kérdésekre jó feleletet adnak, könyvekkel jutalmazzák. Januárban tovább folytatódik a klubestek és ismeretterjesztő előadások sorozata. A TIT és a szakszervezet rendezésében csillagászati, irodalmi és földrajzi kérdésekről tartanak előadásokat. Ezenkívül havonta az építő munkások kül- és belpolitikai jellegű kérdéseiből vitaesteket rendeznek. velei, 'azokból olvasom: »Emberpiac van itt. Izomra megy az ember, mint a barmok. Egyébként Ákos megszökött, itthagyott bennünket. A svájci címet is magával vitte. Legszívesebben hazaszöknék, ha merném vállalni az út fáradalmait ebben a dühöngő télben.« Februárban végre Nyugat-Német- országba került, Stuttgartba. Érthetetlen: egészségi állapotát nem érezte romlani. Megtanulta még Ausztriában, hogy betegségével nem sokra mehet, így Stuttgartban letagadta, hogy tüdőbajos. Finom- mechnikai üzemben alkalmazták segédmunkásnak. »Most már ezzel is beérem. Legalább »szakmában« vagyok. Nem kell kegyeTemkenyéren, híg leveseken élnem. Körülbelül annyit ke resek, mint nálunk egy hasonló segédmunkás. Ebben az üzemben talán még vihetem is valamire...« írta 1957 áprilisában. Május végén végeszakadt az üzemi életnek. Sándor egy csapágyakkal telt ládát akart felemelni a raktárban s elsötétült előtte a világ. 39—40 fokos lázzal feküdt hetekig egy stuttgarti kórházban. S döntöttek az orvosok: tüdőgyulladás... Hiába tiltakozott,, hiába hivatkozott most már arra, hogy ő a Korányi Tbc szanatóriumból jött ide és ismeri, érzi betegségét, hat Eét után kiküldték a kórházból. Az üzemben nem vették fel újra. Munkanélküli segélyből élt, míg végre augusztusban »kedvező« kilátásokkal Kanadába, Montreál- ba utazott. »Meg vagyok elégedve sorsommal. Persze minden viszonylagos... Egészségileg úgy látszik jól állok. Lehet, még Pesten meggyógyultam és Stuttgartban tényleg csak tüdő- gyulladásom volt. Itt annyi csokoládét eszem, mint te otthon kenyeret. Lopok. Megtanultam lopni...« Ezeket a sorokat Montreálból írta, egy csokoládégyárból, ahol üzemkarbantartónak alkalmazták. Hollandiának a világháborúban? — Hollandiától azzal az indokolással, hogy a „Nyugat” nem volt ellenséges hajónak tekinthető. Mint a cég jogi képviselője kijelentette, Magyarország csak a tengelyhatalmak által kifejtett erőszak hatására lépett be a háborúba és Hollandiának sohasem üzent hadat. A „Nyugat” egyébként sem szállított embargo árut, amellyel az ellenségnek segítséget nyújthatott volna. Mindebből következik, a svájci cég álláspontja szerint, hogy a hollandok jogtalanul zsákmányolták a tengerihajót és annak árukészletét. A holland államügyész viszont azt állítja, hogy Magyarország olyanmértékben vett részt a világháborúban, hogy a formális hadüzenet hiánya ellenére, Hollandia ellenséges államnak minősíthette. IFJÚ A z imént még vidám gyermekek módjára játszottak, rikoltoztak, csak úgy visszhangzott az iskola folyosója kiabálásuktól. Élvezték az óra utáni 10 perces szünetet. Most pedig felnőttekhez illő komolysággal ülik körbe a tanári szoba nagy asztalát, arról beszélnek, milyen elgondolással alakították meg öcsényben az úttörő termelőszövetkezetet. — Október 8-án az iskolában úttörőgj'űlést tartottunk — mondja a bátor fellépésű Bősz Endre, aki az általános iskola VIII. osztályának tanulója. — Harmicheten vettünk részt ezen a nevezetes gyűlésen, s itt határoztunk arról, hogy „Előre” néven 1000 négyszögöl szántón szövetkezetei alakítunk. Az úttörőszövetkezet tagjai annak rendje és módja szerint aláírták a belépési nyilatkozatot és írásbeli kötelezettséget vállaltak az 1000 négyszögölnyi földterületük megművelésére. Ezután hosszú ideig hallgatott. Nyáron ismét kórházba került, azért nem írt. »Jót nem írhatok, rosszat nem akarok. Elkeseredtem véglegesen... Anyának meg ne írd, hogy kórházban vagyok! Kiborult a tüdőm...« ősszel még egy levelet kaptam tőle, melyben nagyon vágyódott haza, elhagyatottságáról, a kezelés gyatraságáról panaszkodott. S most halálhírét hozta a posta... • Árvái Sándor meggyógyult volna, mint annyi sokan meggyógyulnak a tbc-ből Magyarországon. Nálunk két évig táppénzes kezelés, szanatóriumi pihenés jár a tüdőbetegnek. Miért nem jött hát vissza? »Pénzem nincs... Könyörög ni meg nem tudok« írta. Nehéz lenne most Sándort és ellentétekkel terhes sorsát megítélni. Nem is vállalkozom erre. Azon a ködös őszön, amikor a köd nemcsak a fővárost, az országot ülte meg, hanem az emberi szíveket is, ezen az őszön indult el Sándor. Tévedett, ezt maga is beismerte. Nem látta meg az előtörő napot, az új kibontakozó erőt, így elvesz- tette éltető talaját. Én nagyon sajnálom Sándor barátomat! És megdöbbenek, hogy mennyimennyi kárt okozott nekünk az ellenforradalom! Utón útfélen bukkannak elénk még ma is két év után az újabb és újabb áldozatok: tragikus emberi sorsok, szétroncsolt családok, elpusztult boldogságok, elkallódott életek. És Sándornak, meg a többieknek a halála. Sokat kell nekünk tanulni ezekből! Sándor halálából még azt is meg kell tanulnunk, hogy ott kint, ott Nyugaton, a kapitalizmus őrült hajszájában és embertelenségében, ha egv ember gvengébb, vagy beteg, semmi értéke nincs, sorsa megpecsételődött. Intézkedések a postai küldemények gyors kézbeslése érdekében Az ünnepeket megelőző hetekben megnövekedett a posta forgalma. A posta vezetői különleges intézkedést foganatosítottak a csomagok, levcl- és pénzküldemények gyors kézbesítése érdekében. Tájékoztatásul közöljük olvasóinkkal a posta kérését, illetve a küldemények feladásának ünnepi rendjét. A nem romlandó csomagokat legkésőbb december 15-ig, a romlandó árukat tartalmazó csomagokat pedig december 20-ig adja postára a közönség. A várható torlódás miatt a posta csak e határidők betartása mellett tudja a csomagokat kézbesíteni. A csomagokat a felek gondosan burkolják be. A cím másolatát helyezzék el a csoma- pokban. A karáesonvi és újévi üdvözleteket az említett ünnepek előtt — Titkos szavazással választottunk öttagú vezetőséget — veszi át a szót Jeles Szilvia vezetőségi tag. Elnöknek — miután a legtöbb szavazatot Bősz Endre kapta — őt választottuk meg. Fehér József jó számoló, őt a pénztárosi funkció betöltésével bízta meg az alakuló gyűlés. Győri Istvánt brigádvezetőnek, ezenkívül pedig még két vezetőségi tagot választottunk, Révész Imre — mutat a vele szemben ülő szőke fiúra — és jómagam is vezetőségi tagok vagyunk. Z”1 yőrffi Istvánnak — ahogy az újságíró által feltett kérdésekre adott válaszból kitűnik —, már vannak a mezőgazdasági munkákból gyakorlati tapasztalatai. — Édesapámnak 15 hold földje van, s ennek megművelése elég sok munkát ad. Ketten vagyunk testvérek. A bátyám tényleges katonai szolgálatot teljesített, az idén ősszel szerelt le, s így nekem kellett szüleimnek segíteni — mondja. Hogy mit dolgoztam? Szántottam, kapáltam, sőt a nyáron már próbálgattam a kaszálást is. Segítettem az aratásban. Mint növénytermelési brigádvezető tisztában van a reá váró feladatokkal, de mint mondja, igen örül annak, hogy a legeltetési bizottság patronálást vállal a tsz felett és személy szerint a Deák Pali bácsi, a legeltetési bizottság elnöke megígérte, hogy a szántásnál és a vetésnél segédkeznek, illetve felszántják és elvetik az úttörő szövetkezet földjét. — Még véglegesen nem döntöttünk arról, hogy milyen növényt termelünk, de úgy gondoljuk, hogy a legalkalmasabb lenne szerződéses fűszerpaprika termelés — mondja az elnök, Bősz Endre. — Az igaz, hogy munkaigényes növény a paprika, de a gyakorlatban látjuk azt, ha az időjárás kedvező, a paprikatermelés igen kifizetődő, mert Öcsényben nem hiába foglalkozik a lakosság paprikatermeléssel. Fehér Jóska pénztára egyelőre még üres, és a kis közösség azzal az 1956. nyarán Tolna község határában, a szomszédos Mözs felé eső részen, 330 házhelyet jelölt ki a községi tanács. Az építkezések azóta megszakítás nélkül folynak. Egvmés után „nőnek” ki a földből a családi házak. Az elmúlt két év alatt .300 lakóházba költöztek be az új tulajdonosok. Ugyanakkor a mözsiek is ezen a részen kezdtek építkezni s a kis falu lakói negyven házat építettek fel. A két község szélső házai között Ez a lakonikus megállapítás nem valami bősz nőegyleti funkcionáriustól származik, hanem a legnagyobb londoni áruház igazgatójától. Megállapításának alátámasztására az áruház igazgatója a következő kísérletet hajtotta végre: a nyakkendő-osztály eladónőit rendkívül vonzó manekenekkel helyettesítette és lám, a teremtés urai nem tudtak ellenállni. A leglehetetlenebb és legízléstelenebb nyakkendőket is megvásárolták, s az ősz tály forgalma ugrásszerűen, 50—60 százalékkal nőtt. Kísérletének második részében a kalaposztály eladónőit jóképű és kedves férfiakkal helyettesítette. Minden hiába. A Casanovák elmondhattak annyi bókot, ameny- nyit csak akartak és mély pillantásokkal nézhettek az asszonyok szemébe, azok egyetlen kalappal sem vásároltak többet, mint azelőtt. Ez talán azt mutatná, hogy a nők erősebb jelleműek, mint a férfiak? Nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a férfiak túlnyomó része »mellékfoglalkozásnak« (mondhatnák, kellemetlen elgondolással alakult, hogy munkával pénzhez jussanak. Ugyanis — és ebben valamennyien megegyeztek — a nyári táborozáshoz szükséges anyagiakat szeretnék megszerezni. rr Q csényben, az úttörők kezdeményezése nyomán, október 14-én a kultúrotthon kistermében a KISZ-szervezeten belül is alakult egy mezőgazdasági társulás, amelynek négy hold földje és 16 tagja van. A társulás létrejöttének körülményeiről beszéltünk Zala Bélával, a községi KlSZ-szer- vezet titkárával és Deák Istvánnal KISZ vezetőségi taggal. — Eddig bármilyen megmozdulásról volt is szó — mindig számíthattunk a fiatalokra, nem véletlen az sem, hogy a közösségi munka előnyeit elsősorban a fiatalok látják — mondja a KISZ-titkár. — A fiatalok összefogásának számtalan szép példáját láthattuk öcsényben és a mezőgazdasági társulást is erre az összefogásra alapoztuk. Ezt Deák István mondja. És ez egyben biztosíték is arra, hogy a négy hold földünk annak rendje és módja szerint meg is lesz művelve. Úgy tervezzük, hogy két holdon szerződéses kendert, két holdon pedig napraforgót termelünk ugyancsak szerződésesen. ^ fiatalok részben már döntöttek a jövedelem felhasználásáról is, amelyet jegyzőkönyvbe foglaltak az Ifjú Gárda mezőgazdasági társulás tagjai. „Az év végéig elért nyereség 35 százalékával a további közös gazdálkodás alapjait erősítjük, a 65 százalék fel- használásáról és felosztásáról a közgyűlés egy későbbi időpontban intézkedik, illetve határoz majd” — olvashatjuk a megalakulás! jegyzőkönyvből. öcsénvben a fiatalok a kezdeményezői a közösségi munkának, a szövetkezésnek és reméljük, hogy a konkrét tények alapján a gyakorlatban is bebizonyítják a szövetkezés előnyeit. Pozsonyiné legalább 5—6 nappal előbb adják fel a zavartalan és időben történő Az érdekes per még tovább folyik, kézbesítés érdekében. Néhány éven helül teljesen összeépül Tolna és Mözs A nők jobbon tudnak vásárolni. ma már mindössze kétszáz méter a távolság. Úgyhogy, a vasútról jövet, már csak az ismerős tudja, hogy két különálló községről van szó. A két község közti egyelőre még beépítetlen területen is új házhelyeket jelöltek ki a tanácsok: a tolnai oldalon még harminc, a mözsi részen pedig 24 házhely vár beépítésre. Az építkezések ütemét tekintve egy-két éven belül teljesen összeépül a két község, Tolna és Mözs mellékfoglalkozásnak) tekinti a bevásárlást, míg az asszonyok sokkal komolyabban veszik azt. Egy amerikai intézet megbízott száz nőt és száz férfit, vásároljanak egy íróasztal-készletet és egy fürdőszoba-berendezést. A vásárolt cikkek pontos vizsgálatánál kiderült, hogy a nők olcsóbban vásároltak. Vannak eladónők, akik elvből drágább árut mutatnak a férfiaknak és olcsóbbat a női vevőknek. Ugylátszik. hogy az üzletekben és áruházaiban megváltozik a nemek szerepe. Az asszonyoknál az eszük, a férfiaknál a szívük dolgozik. Ezért azután az asszonyok, mint ahogyan a londoni áruház igazgatója is megállapította, jobban értenek a vásárláshoz. Egyetlen kivétel a karácsony. A férfiak nem sokat gondolkodnak az áron, vem cserélik az árut és nem bánják meg a vásárlásukat. A legbolovdabb és a legértelmetlenebb ajándékokat vásárolják, egyszóval — igazi meglepetést! Vagyis: a nők jobban tudnak vá sárolni. de a férfiak jobban tudnak ajándékozni. Miért halt meg Árva! Sándor ? —is. —OS. JOGI VITA A „NYUGAT" KÖRÜL
