Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
Tavasz a télben \ Lezárjuk a kulturális feladatokról folyó vitát Szeme éjfél, az arca hajnal. Tündér talán, vaj y ifjú angyal. Élő nóta a csend ölében, tavasz a koldus, szürke télben. Cseresz'.iyepiros, pici szája mosolyt biggyeszt a rút vi ágra. Gejztanyeha át habfehá ra pelyhezi a tél új szeszélye. ílózsabimöó két apró melle. S ahogy megy! M n.ha zá ny.< tenne úgy integet a rajta lengő, maga-kö.ötte kicsi kendi. Köténye Sebben. Kék a fodra. S a ringókedvű babos szoknya úgy muzsikál, hogy szinte álom. Nincs ennél szebb kép a világon. Csak nézem egyre, de hiába, már lenn a kertek a jít j rja. Egy telet tavasszá va ázsolt. Pedig csak egy kis barna lány volt.. Hegedűs Lászli A bonyhádi járási művelődési ház decemberi és januári műsorterve November elején „Az új kulturális évad néhány feladatáról” cím- 11 mel cikket írtam, amelyben a népművelési munka jó tapasztalatai és módszerei mellett szóltam néhány Kifogásolható dologról is, azzal a szándékkal, hogy segítsek a megyei 'l népművelési csoportnak és a művelődési otthonoknak. A cikkhez két ' hozzászólás érkezett, az egyik Czank József elvtárs népművelési csoportvezető, a másik Major Mátyás elvtárs, bonyhádi járási művelődési fház igazgató tollából. Tekintettel Jarra, hogy több hozzászólás nem ér- ikezett, a három cikk viszont elég j alaposan felmérte a gyakorlati i munka helyzetét, utalva egyszer- fsmind az elméleti tevékenységre és ^feladatokra is, helyénvalónak tartom * a vita lezárását. i Czank József néhány megállapí- I tásomat visszautasítja, mondván, /hogy cikkemben sok a múltbanézés, s ma más a helyzet, mint azokban az időkben volt, amelyekről én írtam. Ebben kétségtelenül sok igazság van, tanulságokat viszont csak a múltból vonhatunk le, mert példákkal csak a műit szolgál, a jövőre vonatkozóan legfeljebb terveket készíthetünk, amelyek megvalósításán fáradozni, feladatunknak tartjuk. Ahhoz viszont, hogy a jövőben ne kövessük el a múlt hibáit, nem árt ezekről a hibákról beszélni. Ez persze nem „felhánytorgatás”. A hiányosságok elsősorban a műsorpolitika terén voltak tapasztalhatók —, hogy most az ismeretterjesztés kérdéséről ne beszéljünk — s csak örvendetes, hogy a megyei népművelési csoport a helyzet megjavításán fáradozik és munkája során már ért is el eredményeket. Abban egyébként igaza van Czank elvtársnak, hogy túlságosan egyoldalúan, főleg a múlt hibáiról beszéltem a népművelés területén s kevésbé mutattam rá a népművelési csoport jelenlegi erőfeszítéseire és jövő terveire. Major Mátyás figyelemreméltó dől gokat mond hozzászólásában. Elismeri, hogy a községi és járási népművelési otthonok munkájában is van hiba, elsősorban műsorpolitikai kérdésekben. Ugyanakkor bírálatot gyakorol a megyei népművelési csoport felett is és ez a bírálat azt hiszem megszívlelendő. Valószínűleg elfogadható Major Mátyás javaslata, hogy az együtteseknek színdarab előadására kiadott engedélyről értesítsék a járási szerveket is és a megyei helyett jobb lenne járási színdarabraktárakat létesíteni. Vagy pedig a megyeinek a munkáját elevenebbé, rugalmasabbá tenni. A megyei népművelési csoport munkájában jelentős javulás tapasztalható. Elsősorban a tervezési munkában, de a művészeti tevékenység közvetlen irányításában is. Ha'' a mostani lendület töretlenül tart, gyorsan felszámolhatjuk az ellenforradalom pusztításait a kultúra területén is. Amint Czank elvtárs is megállapítja, a megyei népművelési csoport rendelkezik irányító készség gél, sok-sok aktívával, de eszközökkel is ahhoz, hogy a szocialista kultúra megvalósításának ügyét megyénkben is győzelemre segítse. Letenyei György A bonyhádi járási művelődési ház december és január hónapban is gondoskodik a kö ség lakossága kulturális igényeinek kielégítéséről és szórakoztatásáról. A két hónapban számos színi előadásra kerül sor. December 12-én a szekszárdi szimfonikus zenekar adott hangvers snyt magyar szerzők műveiből. Karácsonykor és szilveszterkor táncmulatságot rendeznek, amelynek keretében azonban műsort is bemutatnak. December 28-án a Kaposvári Csiky Gergely Szín’ áz Corneille Cid című drámáját mutatja be. Január elsején Hajdú Péter és zenekara ad műsort, majd pedig utána tánczenét. Január 10-én az általáno iskolák tantestületéből alnfult színjátszócsoport adja elő Tamási Áron Énekes madár című színművét. Január 17-én ismét a kaposvári színház művészei vendégszerepelnek Strauss: Cigánybáró című operettjével. A különböző műsoros rendezvények mellett isme et'erjesz'ő előadások is elhangzanak, a szakkörök kiállításra készülnek és számos ánc- mulatsáeot is rendez a járási művelődési ház vezetősége. KÖLTŐK FALUJA így-születik a tavasz Az egész város üres. Alig látni néhány sie'ő embert a sűrű ködbe burkolózott utcán. Olyan sűrű a köd, hogy alig tud keresztültörni rajta a villanylámpák sápadt fénye. Aztán már lelket se látni, magam sietek hazafelé. Mélyen behúzom ny. kamat a felhajtott kabátgallérba, de még így is bántóan csíp az ■les levegő. Cipőm alatt csikorog a fákról lehullott »uzmara. A rendőr a sarkon fázósan topog. Néhány lépés jobbra, néhány balra, aztán összekocc n'ja sarcait és néhányat lendít karjaival, hogy felprzsdítse a vérkeringést hidegtől gémberedett tagjaiban. Az egyik mellékutcából két alak fordul ki, s megindulnak előttem. Átölelve tartják egymás vállát, s olyan lassan sétálnak, mintha nyári csillagok ragyognának felettük, nem is a tél sűrű ködje burkolná be a házakat. Mit beszélnek, nem hallani, s nem is illik. Annyit látni, hogy fiatalok, alig több mint gyerek mindegyik. Most megállnak. Csókoló nak. Di zkréten megállók én is, hogy ne kopogjon a cipőm és bebú ó- iok egy kapualjba, meg ne lássanak. így s.'tá unk meg-megállva kilométernyi hosszan. Először bosszankodom a mind gyakoribb megállók miatt, aztán mintha kevésbé fáznék. Sőt, a végén kigombolom kabátomat, fütyörészve elsietek a fiatalok mellett, s egy kedvesen tréfás »jó szórakozást« kiáltok feléjük. Csoda történt. A köd megmaradt és éppoly sűrű, mint volt, a zúzmara is csikorog cipőm alatt, de lehajtom kabátom gallérját, kihúzom magamat, mert lehet akármilyen tél — megszületett a tavasz. (parásztai) ESTI VÁGY Kihunyt a lámpák sápadt, árva fényé, Mint éjszakázó, lázbeteg szemek, Es béke csendje száll a bús sötétbe, S a Hold előtt is árnyak lengenek. Most úgy áll minden éjszínű palástban Mint csöndes esten átélt száz mese, Melyet titokban szőtt sok balga vágyra A táltos álmok fáradt kedvese. Titok most éjjel itt a földön minden, S csak kószálok az utcán egymagám, Egyetlen kincsem csak a szívem itt llenn Amelyben lázam gyötrő álma van. Az ablakok oly gőgösen sötétek, Pedig mögöttük mennyi bai remeg! És emberek, kik nem tudják, mért léinek, Miről álmodnak, jaj, ki mondja meg? Miről álmodnak mézízü mosollyal, S a szívek titka ringva merre jár? .42 ábránd tüze leikükön mit forral, Hogy elfelejtik, Charon rév je vár? Csodás szemekkel úgy szeretném látni Hogy mi az élet égő vágya itt, Es aztán bátor szívvel megcsinálni Az emberek szép, titkos álmait... HEGEDŰS ÉVA 1960-ban valóra válik egy Philippe Mas nevű ember álma: megszületik a költők faluja. Ebben a faluban csak költők élhetnek: a polgái mester, a levé ho:- dó, a pék költő lesz; röviden: m n- denféle tevékenységet csak költők folytathatnak. Az ország m ndsn ré széből érkező líöltők itt találko nak itt pihennek majd. A falu a Földközi-tenger közelében, hegyoldalon épül, ott, ahol most egy régi település romjai terülnek el. A romokból új élet, költészet fakad. A falu neve Le Vieux Reast lesz. A francia állam bocsátja a területet a költők rendelkezésére, a belügyminisztérium pedig jelentős szubvencióval támogatja az építési munkálatokat. Egy Jacques Margoteau nevű fiatal építészmérnök készíti a költők ; falujának terve;t, arre yeknél al a -j mazkodni akar a Provence formáihoz és színeihez. Vendégházat is építenek külföldi költők számára, továbbá szabadtéri színházat, előadótermeket és isko’át — természetesen csak a költők gyér mekei számára. A költők falujának alapítói 'emelik. hogy sok valóban költői rű születik majd e festői környezetben. A közvélemény kíváncsian néz e furcsa ötlet megvalósítása elé. a Mű C zorongó érzésre ébredt, halántéka lüktetett és a szíve összeszorult s még mindig kísértették egy homályos álom elmosódó képei. Amikor a szomszéd ágy felé nézett, melyben mély. egyenletes lélegzéssel aludt a felesége, váratlanul és félelmetesen merült fel benne a gondolat, hogy ez az asz- szony megcsalja. „Csak a bűnösök alszanak ilyen nyugodtan” — gondolta rémülten s lerúgta magáról a takarót. Nehéz lenne megmagyarázni, hogy tíz, viszonylag nyugodt esztendő után miért éppen e derűsnek mondható reggelen fogott gyanút, de olyan erővel szakadt rá a váratlan elképzelés, hogy egy ideig mozdulni sem tudott. Végeredményben megtehette volna, hogy elhessegeti borús gondolatait, vagy egyszerűen megadja magát sorsának, de a nyomorult bizonyítékokat akart, világos és félreérthetetlen bizonyítékokat. Körültekintően számbavette ismerőseit s végül úgy vélte, hogy csak Sáfrány lehet a csábító. Érdekes, eddig épp erre nem gondolt, s amikor délután találkoztak, gondosan szemügyre vette, mint egy műtárgyat. „Hát ilyen” — gondolta elégedetten s eszébe sem jutott, hogy tévedhetne. S most már csak a bizonyítékokat akarta, egy levelet, tettenérést, vagy egy töredelmes vallomást. rF erve egyszerű volt és biztos ; meghívja Sáfrányt vacsorára s ha másként nem megy, leitatja. hogy kifecsegje titkát. Sáfrány csodálkozott; „vacsorára, hozzátok?” — és fehúzta a szemöldökét. — A feleségem hívott — dörzsölte a kezét — nem érted? Azt mondja, hívjuk meg ezt a derék Sáfrányt, ezt a csinos fiút, na mit szólsz hozzá? Sáfrány tehát ott ült az asztalnál, megevett két szelet disznósültet, ivott három pohár bort és hallgatott. — Szereti a disznósültet? — kérdezte az asszony, mert idegesítette a csend. — Igen, nagyon finom volt — bókolt Sáfrány. — Gombával nein tetszik szeretni? — Úgy nem ismerem. Mindent elmondtak, ami unalmas társaságba elmondható. — Akkor igyunk — rikkantott I kicsit kapatosán a férj. És ittak, bár Sáfrány elég kelletlenül. Minek folytassuk? A férj, aki úgy készült erre a leleplezésre, mint egy különleges drámai szerepre, éjfélre tökéletesen elázott. És most, amikor életében először talán megtudhatott volna valamit, szeme lassan lecsuklott, feje az asztalra esett és hortyogni kezdett a részegek röfögésszerű hangján. — Fújj — mondta az asszony és felállt. — Úgy utálom ilyenkor. — *És kiment a fürdőszobába, hogy megtörölje a szemét. Amikor felnézett, Sáfrány ott állt az ajtó négyszögében s keze bizonytalanul nyúlt az asszony után. Gyengén megfogta a karját és rekedten mondta: XT em is tudtam, hogy te ilyen szép vagy. A férfi pedig ott aludt az asztalra dőlve, kábán, bután, hortyogva. — Mégsem Sáfrány lenne? — töprengett reggel s más irányban kezdte meg a nyomozást. És nyomozott, lankadatlanul nyomozott a boldogtalan, az emberi kor végső határáig, az idők végezetéig, ámen. Csányi László KULTURÁLIS HÍREK a nagyvilágból Filmet készítenek a nagy francia tudós és békeharcos, Frederic Jo- liot-Curie életéről a Német De mokratikus Köztársaságban. * Théo Johannon francia filmrendező megfilmesíti Balzac halhatatlan regényét, a »Goriot apó«-t. A hires balzaci figurát az egyik legnagyobb élő francia színész, Pierre Fresnay játssza. Goriot egyik lányának, Anniénak szerepét egy újabban feltűnt olasz színésznő, Franca Beitroia alakítja. * Fennállásának 10. évfordulójához érkezett az Aradi Nemzeti Színház. Az elmúlt 10 esztendő alatt 70 színdarabot mutattak b© több mint 800 000 néző előtt. * Négyszázötven éves a ' román könyvnyomtatás. 1508. november 10-én jelent meg Havas-Alföldön Macarier szerzetes zsoltárkönyve, az első könyv, amelyet a román fejedelemségekben nyomtak. * Splitben helyreállítják Diocletia- nus palotáját, a római építészet egyik legszebb alkotását. A munkálatokra 50 millió dinárt irányoztak elő. Tatjana Szamojlova, a »Szállnak a darvak« főszereplője rövidesen eljátssza Jack London »Eden Martin*' című regénye filmváltozatának női főszerepét. A film érdekessége, hogy ez lesz az első szovjet—amerikai közös film. * Bernben megtalálták az idősebbik Johann Strauss 209-es opus számú katonai indulóját, amelynek hollétéről mostanáig semmit sem tudtak. „Kényes téma1*6 Egy amerikai filmvállalat elhatározta, hogy filmre viszi azt a né ány évvel ezelőtt történt és nagy botrányt okozó eseményt, amikor Japánban egy fiatal amerikai :zakasz- vezető lelőtt egy japán nőt és ezárt I japán törvényszék elítélte. I Az amerikai cégnek azonban helyén van az esze: a »storyt« k ssé meg kellett változtatni! A filmen a szakaszvezető őrmesterré lép elő, aki, mint az amerikai katonai rendőrség tagja, egy japán betörőt lelő.- Az USA-ellenes tüntetések viszont félig-meddig hitelesen mégis csak szerepelnek a filmen. Hollywood rájött arra, hogy az amerikai közönségnek már nem lehet elejétől vég'g hazudni, egy szemernyi igazságra feltétlenül szükség van ahhoz, hogy kasszasikert lehessen elérni. ÚJ KÖNYV Nagy idők tanúi emlékeznek 1918-1919 A könyv szerzői valóban nagy időkről adnak számot: a kommunista párt 40 év előtti mega la' ulásáról és a Tanácsköztársaságról. Bár nem történelmet akarnak írni, hanem saját élményeiket, életük egy-egy epizódját vetik papírra, a volt vöröskatonák és hadifoglyok, a komm.inis‘a pedagógusok, forradalmárok, írók visszaemlékezéseiből mégis maga a történelem szól hozzánk. Révai József írja előszavában: »A kötet egyes írásá nak kü ön’eges jellegét és értékét éppen az adja meg, hogy szemtanúk emlékezései ol an eseményekről, amelyek jelentősen befolyásolták, sokszor döntően alakították a tárgyalt korszak történetének menetét.«
