Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
Büszke öntudattal rt uzmarától fehérlő úton, tehertől nyögő kerekek gurulnak. A szekerek mindegyikén bundában, felhajtott gallérú bekecsben parasztemberek ülnek. Úgy nézett ki, mintha régi uradalmi parancsra szállítanák a földel valahová, ahová éppen az úr parancsolta. De azóta nagyot fordult a világ kereke, az uradalom eltűnt az uraival, béreseivel együtt, és a menetelő kocsisor minden egyes gazdája büszke öntudattal egyéni parasztnak, maga gazdájának vallja magát. Bonyhádon vagyunk. A földművesszövetkezet nagy elhatározásai és kezdeményezéseinek egyike válik most valóra. Ugyanis a földművesszövetkezeti tagság nagyszámú parasztsága gazdakör nélkül volt eddig. Pedig hát úgy télidőben jól esne összejöveteleket tartani, aztán pipaszó mellett elbeszélgetni mindenféléről, amiből talán okosodik az ember. Ez a gondolat vezette a szövetkezet vezetőségét, Ferencz elvtársat is. amikor felkérte a tagságot, hogy a gazdakör megépítéséhez járuljanak hozzá társadalmi munkával. Természetesen ezt a társadalmi munkát a földművesszövetkezet nemcsak erkölcsileg könyveli el, hanem beszámítják a szövetkezeti részjegyalap növelésébe is. Egymás után jelentkeztek a fo- gatos gazdák, hogy azt a nagyszabású földmunkát elvégezzék, amely kezdetét jelenti a gazdakör megépítésének. Napokon keresztül gyors egymásutánban kocogtak a lovak a földdel megrakott szekerekkel ér idáig a földmozgatást el végezve, több mint négyezer forin értékű munkát írhatunk dicsére tükre. A társadalmi munka a 1ag ság véleménye szerint sincs mé befejezve, ha megengedi az idő lesz ott még tennivaló, bontás é építés körül. Ez összesen hoz^áve tőleges számítások szerint tízeze forintot tesz ki. p^z összefogást jelent. Azt je lenti, hogy a falu paraszt sága összetalálkozott a földműves szövetkezetben a közös érdekeik kel. Kevés ilyen példája van talál A tisztaság fél egészség Avagy a rend és tisztaság szórakozóhelyen kellemes szórakozás biztosít. A teveli cukrászdábat igazán példás rend és tisztásai fogadja a vendéget. Kevés helper dicsekedhetnek azzal, hogy eg\ faluban olyan barátságos és otthonos szórakozóhelyük van, mim a tevelieknek. Ezt el is mondják bárkinek részben dicsekvésképpen, részber, pedig jóleső érzéssel, mert manapság már feketekávét is lehe inni falun a cukrászdában, amiről Tevelen azelőtt nem lehetett beszélni sem. Kit dicsér elsősorban ez a széj. rend és tisztaság? A cukrászda ve zetőjét, Nagy János kartársat elsősorban, de nem utolsó sorban a te- véli földművesszövetkezetet is. Nagy kartárs termeli otthon c szebbnél szebb szegfűket, amelyekkel díszíti a cukrászda asztalait, kellemesebbé, élvezetesebbé és szinte ünnepélyessé teszi a cuk rászda légkörét. Mindemellett dicséret illet Nagy kartársat azért is, mert hiú. ntya még nem volt, és a szövetkezet vezetőségével együtt küldjük elismerésünket, akik úgy beszélnek a cukrászda vezetőjéről, mim ahogy a gyakorlat beszél munkájáról, áldozatkészségéről. a földművesszövetkezet közösségi szellemének kialakulásában, mint éppen a bonyhádi szövetkezetnél. Az egyik vezetőségi ülésen, ahol a földművesszövetkezet minden vonalán működő választott vezetői veitek részt, Ferenczi elvtárs felhívással fordult a gyűlés hallgatóságához, a földművesszövetkezeti reszjegyalap növelése, a szövetkezeti vagyon gyarapítása érdekében. És ezt követte az ünnepélyes jelenet, amikor hatvan vezetőségi tag magyaros nagyvonalúsággal háromezer forintot ajánlott fel, jegyzett részjegyként. A vezetők példája hatással van a szövetkezet dolgozóira, a szövetkezet tagságára is. A gyűlést követő napokban sokan jelentkeztek a szövetkezet irodájában olyan tagok, akik eddig nem egész részjeggyel, csak 10—20, vagy 30 forinttal szerepeltek a tagnévsorban. A szövetkezet vezetősége a részjegynövelési tervet felbontotta az egész körzetben vezetőségi tagokra és dolgozókra. A hátralékos tagokat a munkát vállalók egyenként írták ki maguknak, mindenki azt, aki hozzá közelebb áll, aki jobb ismerőse, tehát így a reménye is megvan arra, hogy meg tudja győzni, be tudja hozni a teljes névértékkel rendelkező földművesszövetkezeti tagság sorába. így, ilyen munkával és odaadással próbálják megvalósítani a szövetkezet igazgatóságának, vezetőségének azt a határozatát, amely kereken megszabja, hogy 1959. január 1-ig nem lesz hátralékos tag és a tervet természetesen teljesíteni is kell erre az időpontra. A tagszövetkezeteknél is éppen így folyik a munka, Ferencz elvtárs és a vezetőség jelen van mindenütt, segít mindenben, még a nőbizottsági munkában is, történetesen Máj oson és Kismá- nyokon, ahol most szervezik a szabó-varró tanfolyamot, akik köréből szintén a közeljövőben sok szövetkezeti tag kerül ki. Nagy a Bonyhádi Földmű vesszö- vetkezet, nagy a tagsága, de nagyok feladataik is. Napról napra számos feladatot kell megoldani. A kollektív együttműködéssel, a jó munkával érték el eddig is az eredményeiket, meg hát azt is, hogy a társadalmi munkát, amelyet a vezetők megszerveztek és a tagság már idáig is elvégzett, nem különítették el a termelő, az állam, a közösség számára végzett munkától, amellyel végképp bebizonyítják, hogy ma nem a földbirtokosoknak, a kulákoknak és a gyárosoknak dolgoznak, maguk lettek az épülő szocialista államunk gazdái. A zúzmarától fehérlő úton megrakott szekerekkel kocognak a lovak. A szekéren ülők messze előre néznek, nem tekintenek hátra, tudják jól, hogy nem jön mögöttük senki, ők a maguk gazdái és most is azt az utat járják és a távolban azt a jövőt látják, amelyben a dolgozóké, a munkásoké és a parasztoké a béke és a megbecsülés. Balsai László V endégszereplés A takarékszövetkezet ügyvezetője bevezetőjében elmondta a takarék szövetkezetek célkitűzéseit,, feladatait ismertette, majd részletesen, szinte beszámolt arról is, hogy a Szakcs & Vidéke Takarékszövetkezet ez év április tizenkilencedikén alakult meg 105 taggal és a működési engedély kézhezvétele után augusztusban kezdte meg működését. A működési terület Dalmand, Szakcs, Lápafő, Várong, Nak és éppen az érdeklődő Kocsola községekre terjed ki. Az eddigi működés nagyrészt csak Szakcs községre korlátozódott. Az igazgatóság ezért tervbe vette, hogy a kapcsolódó községeket is beszervezi, amelyben kimagaslóan lelkes szervező dr. Fehér János ál* latorvos, a takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke. Elmondta továbbá, hogy jelenleg a taglétszám 130 fő, amely napról napra emelkedik; a betétállomány pedig mégha ladta az egyszázhúszezer forintot. Részletesen beszélt még a takarék- betétekről, az elhelyezés módjairól., azok előnyeiről és titkosságáról, majd ismertette, hogy kölcsönös: folyósításával is foglalkoznak és ez- ideig 26 tagot segítettek meg átmeneti pénzügyi zavarában. A jelenlévők hozzászólásaiból meg lehetett állapítani, hogy Kocsola lakosságát érdekli a takarékszövetkezet, sőt olyanok is akadtak, akik nyomban a gyűlés után aláírták a belépési nyilatkozatot. Végezetül a takarékszövetkezet ügyvezetője megköszönte a kocsolai földművesszövetkezet vezetőségének szíves meghívását, a tagság érdeklődését és kérte őket, hogy támogassák a takarékszövetkezeti mozgalmat annál is inkább, .mivel ismeretessé vált a takarékszövetkezeti mozgalom sok kér- ! lése a falu parasztsága előtt ás ez- izel a támogatással a takarékszövetkezeti mozgalmat úgy tudják segíteni, hogy rövid időn belül felzárkózhat az erős és jól működő takarékszövetkezetek sorába. Sokszor megesik, hogy a véletlen' olyan embereket sodor össze, akik egymásról, egymás munkájáról vajmi keveset tudnak a találkozásig, különösképpen egymás iránt nem is tanúsítottak sohasem érdeklődést És sokszor az ilyen véletlenekből születnek a nagy lépések, talán események is, de ami még ennél is fontosabb, érdeklődést kelt bizonyos dolgok iránt sok-sok emberben és égő lámpásként világosodik meg sok tisztázatlan kérdés és fogalom, amely addig az ismeretlenség homályában, a közömbösség sötétjében honolt. így volt ez a kocsolai földművesszövetkezet november 30-án összehívott taggyűlésén is, ahol hivatalosak voltak a földművesszövetkezeti vezetőség meghívására a Szakcsi Ta karékszövetkezet vezetői is, akik szívesen fogadták a meghívást. Dr. Fehér János állatorvos, ai takarékszövetkezet alapító tagja és Apáti Gyula ügyvezető is érdeklődésüket mutatva megjelent a gyűlésen. Mintegy százan lehettek már számszerűit a gyülekezők, amikor Csató János tanító, a földművesszövetkezet igazgatóságának tagja beszélgetés közben megemlítette a tagság előtt a takarékszövetkezeti vezetők jelenlétét. Ez volt az a gyújtó szikra, amely az érdeklődés tüzét láng- ralobbantotta. Természetesen a vége az lett, hogy a tagság kívánságára fel kellett kérni a takarékszövetkezet vezetőit, hogy a gyűlés előtt ismertessék a takarékszövetkezet céljait, működését, és miértjét. Néhány szó a korai burgonya termeléséről pl.: Kisvárdai Rózsa,, Aranyalma, Mercur a gyakorlatban korai burgonya termelésénél nem váltak be. A korai burgonya termeléséhez ősszel holdanként 150—200 métermázsa érett istállótrágyát kell a talajba bomunkálni. Ezziel egyidejűleg 50— 100 kg kálium tartalmú műtrágyát, valamint 40—75 kg foszfor műtrágyát is ajánlatos kiszórni. Az őszi mélyszántás elvégzése igen fontos, hiszen a tavasziak közül a legkorábban földbe kerülő növényünk, s tavasszal nincsen mód e munka elvégzésére. Az őszi és téli csapade’ ot is így tudjuk tárolni a fejlődő növényeink részére. Tavasszal, mihelyt az dő melegebbre fordul, azonnal el lehet ültetni a burgonyát. Az idei évben a mözsi termelők már feb ruár hónapban elültették a burgonyát, s májusban már értékesítették az első termést. A korai burgonya vetőgumóját, ültetés előtt elő kell csíráztatni. A gyakorlatban a termelők ezt úgy végzik el, hogy a gondosan megválogatott, tyúktojás nagyságú, vagy ennél nagyobb, egészséges gumókat január közepén, végén, vagy február elejétől-végéig, széles,] nagy kosarakba, ládákba rakják, s a kosarakat istállóban, vagy fűtött helyiségben helyezik el. A hőmérsék let 12—18 fok C körüli állandóan egyenletes legyen. A kosarakat úgy helyezik el, hogy állandóan lényt kapjanak, mert a meleg hatására a burgonya gumó-rügyeiből csírák tör nek elő. Ha fénytől elzárt helyen csíráztatjuk, vékony, hosszú megnyúlt, cérna csírák fejlődnek, s az ilyen gumó ültetésre nem alkalmas, mert a földbe kerülve a csírák megrothadnak. A fény hatásának kitett gumókon rövid vastag fajtától függően sárgás-lilás színezésű 4—5 mm hosszú csírák fejlődnek, melyek nem hajolnak, hanem üveg- szerűen pattanva törnek. Az ilyen A gyönki jelentésből A korábbi határozatok alapján kijelölt időpontban meghirdettünk 14 agértekezletet, amelyből megtartásra került 10 taggyűlés. Határozatképtelen taggyűlés volt a szervezés hiányában Gyönkön, Tolnanémedin, Pálfán és Kistormáson. Mindhárom taggyűlés pótlólag kerül megtartásra. A megtartott gyűléseken a százalékos megjelenés legjobb volt Hangosban 81 százalék, Udvariban 50 százalék, Belecskán 42 százalék. Hoz iászólásokban leggazdagabb az udvari és a nagyszékelyi tagértekez- et volt. A megtartott gyűléseken a szövetkezet egyéb problémáin kívül súllyal az áruellátással foglalkozott a tagság. gumó a Pidbe kerülve fejlődésnek indul, gyökereket, hajtásokat fel leszt, s rövid stólókon korán meghozza a terméséi. A gondosan oli- csíráztatott gumókat kosarakban, ládákban szállítjuk ki a földre, s o-t óvatosan, vigyázva arra, hogy a csírák le ne pattanjanak, egyenként elültetjük. Szokták az ültetést úgy végezni, hogy minden burgonyatő helyen 15—20 cm mély gödröt ásnak, enne« a fenekére ültetik a gumót, s a gödör szélére egy villa bemelegedett lótrágyát helyeznek el A hajtások fejlődésekor éjjel a fagy védelem céljából a trágyát a gödör tetejére helyezik. Munkatöbbletet jelent ez az eljárás, de segítségével a növények megmenthetők az éjjeli fagyoktól. A burgonya további ápolási munkája megegyezik a szántóföldi burgonya termelésével. A talajt porhanyóan, gyommentesen kell tartani, a szár töltögetéseit el kell végezni, s május, június, július hónapokban a termést magas áron lehet értékesíteni. A termelők részére előnyös, ha a megtermelt burgonya eladását már a termelés megkezdése előtt biztosítják. Ebben az esetben nem kell a piacra járni az áruval, hanem biztos eladás-lehetőségével lehet a termeléshez hozzákezdeni. A földművesszövetkezeteknél lehet szerződést kötni a korai burgonya értékesítésére, amikor a szerződött mennyiségért a szabad fel -a vásárlási áron felül 10 százalékost! felárat is kap a termelő. Az export-j I szállítmányokért szintén magasabb árat térít a födművesszövetkezet, s az ilyen szállítmányokhoz szükséges burgonyát elsősorban a szerződést kötött termelők áruiból válogatják össze, s így a szabadpiacon elérhető áraknál magasabb jövedelmet biztosíthat magának a termelő. Bodrogi Alajos MÉK agronómus Olvasd, terjeszd ■ TOLNA MEGYEI Népújságot! j A korai (csíráztatott) burgonya J ermelése Tolna megyében már ^hosszú évtizedek óta meghonosodott. ÍAz egyes tájakon kialakult termelésnek már nagy hozzáértéssel, gyakorlattal rendelkező termelői vannak. A mözsi korai Rózsa-burgonya ja háború előtti időkben már ko- Jnioly hírnévnek örvendett, mely a [megye határain is túlterjedt. A háború utáni időben a megye más részein is mind több és több község { ermelői kapcsolódtak be a terme- )iésbe. Ma már Mözsön kívül Duna- i-zentgyörgy, Szedres, Medina, Ten- [telic, Kajdacs, Sárszentlőrinc, Paks, J c’álfa, Szakcs községekben termelőnek több száz holdon korai burgonyát. A korai burgonya termelése { ízért vált ilyen népszerűvé,, mert jó őiron értékesíthető, a piacon igen [keresett árut ad, s igen komoly 'export-szállításokat is lebonyolítunk * >előle évről évre. Az idei évben is ő 5 vagonnal szállítottunk ki ’ a megyéből export-burgonyát. ) A mözsi termelők 1 hold korai [Rózsa-burgonya ültetvényből 5— >’0 000 Ft jövedelmet érnek el évről [évre. ! A korai burgonya termelését a la- [ ’.ább, homokos és középkötött vá- ő'yog-talajokon lehet sikeresen foly- j atni. A burgonya trágyaigényes nó- ? ’ény és csak táperőben gazdag talajon várhatunk kielégítő termést. [Döntően befolyásolja az elérhető jö• edelem nagyságát, a termesztett pajta, helyes megválasztása. A rö- j/id tenyészidejű, piroshéjú fajta- [cat kell a termelés folyamán előny "ben részesíteni, a más fajtákkal [szemben. így elsősorban a korai Ró- psa (Early Rose) és a Gül Baba fajtákat. Felhasználják még eredményesen egyes helyeken pl. Duna- [-zentgyörgyön a Lengyel Rózsa í Pierviosnek) és Kajdacs, Tengelic [környékén a Hópehely fajtákat. Az {egyéb, hosszabb tenyészidejű fajták
