Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-25 / 304. szám
December utolsó napjainak hosszú éjszakáin alussza utolsó álmait az ó-év, ötvenhárom hétből rakott párnát feje alá és az idő múló közönyének kopott takarója alatt várja azt az álmot, amelyből már csak az újév lép ki, hogy tele ambícióval, tervekkel végigjárja az esztendők rohanó útját, hogy majd ő is útja végén fáradtan, öregesen örökre eltűnjön a szilveszteri éjszakába ... Valahogy az emberek is hatása alatt állnak az év múlásának: ki így, ki úgy. Vannak, akiknek rövid az év, még sokat akarnak dolgozni ötvennyolcban, van, aki az újévet várja, több sikert remélve munkájához. Sokan vannak olyanok, akiknek mindegy; tavaly vagy jövőre, érzés nélkül, robotgép módjára végzik a munkát, vagy szülik merev gépiességükkel a bürokrácia számára a mérget rejtő aktákat. Tervek. Egy év tervei állnak lassan mögénk, belőlük sok megvalósítva, mint tény, de sok belőlük az, amely, mint terv öregedett meg az évvel. Földművesszövetkezeteink az 1958-as évnek nagy lendülettel indultak, útmutatást kapva a SZÖVOSZ IV. kongresszusa határozataiból és pártunk és kormányunk agrárpolitikáját tükröző rendelkezéseiből, intézkedéseiből. Kétségtelen, hogy az elmúlt év földművesszövetkezeteink életében sok változást jelentett egyes munkaterületeken, új feladatok elvégzésére kellett átállítani az egyoldalú munkát. Az 1958. év sok konkrét, új feladattal látta el szövetkezeteken belül az üzemágakat, amelyeknek végrehajtása, megvalósítása, ha nehézségek árán is, de maradéktalanul célként volt kitűzve. Megyénkben a földművesszövetkezeti mozgalom egyre szélesebb mozgalommá vált. Ennek a mozgalomnak nagyarányú fellendülését az segítette elő, hogy a népi demokratikus rendszerünk minden eddiginél kedvezőbb fejlődést tesz lehetővé a szövetkezetek számára. A szocializmust építő országunk ] biztosítja a szövetkezés szabadsá- < gát. A szövetkezetek útján széles körben megvalósulhat a dolgozó emberek kölcsönös segítésének magasztos eszméje. A SZÖVOSZ IV. kongresszusa, a kongresszuson részvevő küldöttek egy év^el ezelőtt arra a véleményre jutottak, hogy a szocializmus építése napjainkban nem teszi feleslegessé a helyesen értelmezett ' dolgozó paraszti érdekvédelmet. A földművesszövetkezeteknek mind a legnagyobb taglétszámú falusi tömegszervezetekre vár az a megtisztelő szerep, hogy a clolgozó parasztság érdekképviseletét ellássák, kiindulva a parasztság legfőbb érdekéből, a munkás—paraszt szövetség erősítésének elvéből. A kongresszus egyöntetű véleménye volt (1 az, hogy a földművesszövetkezeteknek mozgósítani kell erőiket, a mezőgazdasági termelés növeléséért és a dolgozó parasztság között || széleskörben népszerűsíteniük kell a termelés növelésének legeredményesebb módszerét a szövetkezeti nagyüzemi termelést. A kongresz-i szus teljes felelősséggel fogadja az agrártézisekben és a kormány állásfoglalásaiban, valamint a dolgozó parasztság részéről a földművesszövetkezetek irányában kifejeződő bizalmat és várakozást. A SZÖVOSZ határozatának alap ján, amelyet a kongresszus szentesített, a mezőgazdasági üzemágak munkájának eredményessé tételére és ellenőrzésére földművesszövetkezeteink termelési tagbizottságokat szerveztek a termelésben élenjáró legjobb szövetkezeti tagokból. Ezeknek a tagbizottságoknak a mun kája majdnem mindenütt egybekapcsolódott a községi tanácsok mezőgazdasági állandó bizottságainak munkájába. A tagbizottságok, annak ellenére, hogy teljesen új feladattal voltak megbízva, mégis eredményesen foglalkoztak a földművesszövetkezetek által termeltetett és felvásárolt cikkek termelésének szervezésével, helyenként az ezzel kapcsolatos szaktanácsadással a szövetkezet értékesítési tevékenységének rendszeres ellenőrzésével. Segítették a szakcsoportokat és társulásokat a szervezési munkákon kívül a gazdálkodási módszereik fejlesztésével is, több helyen szerveztek tapasztalatcserét jól működő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek által alkalmazott korszerű termelési módszerek, valamint az elért eredményeik megismerésére. Szép eredménnyel végeztek szerződéskötési és termeltetési munkát, bekapcsolódtak sok helyen n tagbizottságok és a szövetkezet aktivái a gépi munkák terveinek teljesítésébe, a gépi munkák szervezésébe. Az év utolsó negyedében a termelési tagbizottságok és a mező- gazdasági üzemágak közős összefogással egész megyénk területén eredménnyel szervezik a termelők mezőgazdasági szakoktatását. Megyénkben, a kiskereskedelem fejlődése mellett nagy segítséget adott az agrár-politika célkitűzéseinek megvalósításához azzal, hogy fokozatosan ellátva a szaküzleteket mezőgazdasági kisgépekkel, mező- gazdasági szerárukkal, újabb műtrágya raktárakat létesített, komoly beruházási összeggel, mint pl. Deesen, Pincehelyen, Udvariban és Tengelicen. A szövetkezeti szervek elsősorban a MÉSZÖV Mezőgazda- sági Osztálya és az irányítása alatt álló mezőgazdasági üzemágak nagy ban elősegítették a dolgozó parasztok társulását a mezőgazdasági termelés minden területén. Különös gondot fordítottak a kertészetek, a gyümölcs- és szőlőtermelés, telepítés, valamint az öntözéses gazdálkodás és a géphasználati társulások alakulásának és működésének előmozdítására. Ez évben szakcsoportok gyümölcs- és szőlőtelepítésre Mórágyon, Nagydorogon, Kakas- don, Győrén és Alsónánán komoly beruházást kaptak, és azt jó munkával szépen fel is használták, öntözőberendezést ez évben a Bonyhádi Termelő és Értékesítő Szövetkezet kapott. Ä mezőgazdaság fejlesztését segítik elő azok a kisebb hitelek is, amelyekből kisgépeket vásároltak a földművesszövetkezetek, amelyeket a termelő részére kölcsönképpen tudnak adni. Ezek a 'munkák az elkövetkezendő időknek csak a kezdetét jelentik, ahhoz, hogy tényleg a fejlődést nagyobb mértékkel mérve érzékeltetni tudjuk, ez év tapasztalataiból kiindulva a jövőben még többet kell dolgozni szövetkezeteinknek, tovább kell fejleszteni a mezőgazdasági termelést előmozdító kisegítő üzemágakat, még aktívabbá kell tenni a szövetkezeti termelést. Oldalakon keresztül írhatnánk, beszélhetnénk arról, ami szövetkezeteink munkájában ebben az évben úgy nyilvánult meg, mint jó, vagy akár mint rossz, beszélhetnénk ezekre a tapasztalatokra építve a jövő év terveiről, de talán most már az év végén egy percre tegyük félre a munkát és búcsúzunk az ó-évtől, bízva egy eredményesebb munkával teli jövőben, mert az óra hangos tiktakkal rohan az idővel és a naptár lapja lassan új esztendőre fordul ; ; : (x) Balsai László Szállodái épít a szövetkezeti tagság Dombávárott A dombóvári földművesszövetkezetben igazgatósági ülést tartottak, amelyről ötoldalas jegyzőkönyv tanúskodik. Az igazgatósági ülés bővel kedett napirendi pontokban. Megvitatták az 1958. év végi elszámoltatási leltárak beütemezéséről szóló előterjesztést. Az igazgatóság önkéntes jelentkezés alapján megalakította, valamennyi elszámolási egységhez szükséges leltározó bizottságokat. A leltározó bizottságokban az igazgatóságon kívül a felügyelő bizottság, a nőbizottság és a boltos bizottság tagjai vesznek részt. A leltározó bizottságokat a gyűlés határozata szerint Kovácsik Kálmán főköny velő oktatja és irányítja. Az igazgató ság jutalmazásokra is határozatot ho zott és arra is, hogy Bertus Ferenc igazgatósági elnök előterjesztése meg valósuljon még pedig az, hogy a földművesszövetkezet dolgozóinak kiskorú gyermekei karácsonyra aján dékot kaphassanak. A gyűlésen a vezetőség még jó néhány kérdéssel foglalkozott, többek között azzal is, hogy az 1959. évi beruházásokhoz szükséges társadalmi munkát megszervezze. Ugyanis a dombóvári földművesszövetkezet tervbevette egy szálloda építését, ehhez még ebben az évben mintegy 100 000 db téglát utaltak ki a helyi téglagyártól. Bertus Ferenc az igazgatóság elnöke megkérte a jelenlévőket, hogy segítsék a szövetkezetei ebben a munkában, úgy, hogy fogatokkal vagy kézi erővel járuljanak hozzá a tégla elszállításához. A jelenlévők be is jelentették azonnal az igényeiket, illetőleg a segítségüket. Fogatos munkával két napig kíván résztvenni Németh János, Gyarmati János, Szabó József, Hetesi János és Szemes János, Kormos Mihályné. A Községi Tanács részéről is vállalták a tehergépkocsijukkal 10 000 darab tégla beszállítását, amelyet természetesen a szövetkezet részjegyesít. A Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagjai is 80 000 téglát szállítanak az építkezés színhelyére. A termelőszövetkezet tagjai is részjegyet kapnak a végzett munkáért. Az igazgatósági ülést követő napokban a felajánlást tevők megkezdték a munkát. Babai Lajos, Mózes József egy napig, Szemes János, Kormos Mihályné, Mikla Ferencné, Gyarmati János, Hetesi János pedig két napig fuvarozta a szálloda építéséhez a téglát. A szövetkezet tagsága nemcsak Dombóvárott, hanem a megye bármelyik szövetkezeténél szívesen bekapcsolódik a munkába, amely természetesen a tagság javát szolgálja. Ezek a tagok magukénak érzik a földművesszövetkeze tét és nem idegenkednek attól, hogy beleszóljanak az ügyek intézésébe, de aktívak akkor is, ha a szövetkezeti vagyon gyarapításához munkával kell hozzájárulni. A dombóvári földművesszövetkezet taságának, vezetőségének az elismerésen kívül boldog újesztendőt kívánunk és azt, hogy a következő évben még eredményesebb legyen a szövetkezet munkája, megelégedett legyen a szövetkezet tagsága és valósítsák meg mindazt, amit az országépítő célkitűzések tőlük várnak, (x) Néhány szó a gépi munkáról A földművesszövetkezetek ebben az évben vették át a gépi munka szerződtetését a gépállomásoktól. Ezt a SZÖVOSZ IV. kongresszusa határozta el és természetes, hogy a falu mezőgazdaságának irányítása enélkül nem is lehetséges. Megyénk a gépi Már megint a „házasok“ Faddo-n divattá vált, hogy össze, jöveteleket, bálokat rendeznek külön, a házasok, vagyis a férjek és feleségek részére. Ezt a bált szilveszter este a földművesszövetkezeti nőbizottság és a nőtanács közösen szervezi, vacsorával egybekötve. Természetesen az ifjúság ezidő alatt nem fog ezért otthon a kemence padkáján üldögélni, a KISZ is rendez szilveszteri mulatságot, ezért ne is haragudjanak az idősebbek elkülönüléséért. A faddi asszonyok nemcsak ösz- szejöveteleket rendeznek, amelynek bevételét természetesen olyan célra óhajtják fordítani, amelyek aztán az asszonytársak munkáját könnyíti, hanem tanfolyamokat is szerveznek. Az asszonyok, lányok körében elengedhetetlen Faddon is a sütő-főző tanfolyam. Már meg is szervezték a tanfolyamot úgy, hogy külön indítják a kezdőknek — a lányoknak — és külön a haladóknak, a főzni tudó asszonyoknak. Karácsonyi babavásárt is ren deztek, ahol a maguk által készített babákat árusították. A baba- készítésben Jiling Gyuláné és Borda Józsefné nőbizottsági tagok vezetésével húsz asszony vett részt. A vásáron több mint 700 forint értékű babát adtak el. A földművesszövetkezet nöbi- zottságának tagjai, vezetői a szövetkezet minden munkájába igyekeznek bekapcsolódni, segítséget adni a vezetőségnek, igyekeznek előbbre vinni a szövetkezeti mozgalmat. Faddon takarékszövetkezet megalakulását határozták el és a szervezési munkában jutott szerep bőven a nőbizottságnak is — Frázai Kálmánné aktív nőbizoti- sági tag nem sajnálta a fáradtságot és az időt, látva fontosságát, tizenegy tagot szervezett be a Takarékszövetkezetbe. Méltán illeti dicséret Frázai Kálmánnét és nyugodtan állíthatjuk példaképül a többi nőbizottsági tagok elé. Szándékosan utoljára hagytam egy faddi jelenetnek a megírását, nem azért, mert ez nem a legfontosabbak egyike, hanem mert hazafelé jövet voltam szem- és fültanúja. Az autóbusz megállónál bementem a szövetkezet cukrászdájába. Az eladó és egy vevő között volt valami nézeteltérés, — legalább is a vita utolsó mondatfoszlányából erre gondoltam. Amint később kiderült, Botos Józsefné volt az általam vélt vásárló, aki mint boltosbizottsági tag ment be a cukrászdába ellenőrizni a renden és tisztaságon kívül az áru választékát, mennyiségét. Kifogásolta, hogy a cukrászdában nincs krémes, pedig a lakosság körében keresett sütemény. Utólag a cukrászda vezetője nem azon gondolkozott, hogy tényleg hogyan lehetne megoldani, illetve megszüntetni a krémeshiányt, hanem panaszkodott, hogy »-az az asszony « milyen »kukacos« és szerezzen Botos Józsefné tojást — mert ő bizony nem tud — és ha szerez, akkor majd lesz krémes is. Kinek van igaza? Nyilvánvaló, hogy a cukrászdát nem azért létesítették Faddon, hogy az autóbuszra várók esetleg ott melegedjenek, anélkül, hogy valamit is fogyasztani tudnának az áruhiány miatt, hanem azért, hogy minden vendéget maradéktalanul kitudjon elégíteni választékos áruival. Éppen ezért megköszönjük Botos Józsefné boltosbizottsági kartárs- nönek a figyelmességét és a többi nőbizottsági és boltosbizottsági tagokkal együtt arra kérjük, hogy a jövőben is kísérjék figyelemmel a szövetkezeti kiskereskedelmi egységek munkáját, mert ezzel nagymértékben hozzájárulunk a szövetkezet gazdasági és erkölcsi sikereinek növeléséhez, (x) RANGÂNÊ munkák tervteljesítésében közei sem érte el a várt eredményt. Nem vonjuk kétségbe egy pillanatig sem, hogy azokat a terveket, amelyeket a szövetkezetek feladatul megkaptak, nem voltak magasak, de ez nem indokolja, hogy egyes községek a terv- j^^^ivel szemben aránytalanul lemarad- itakj (I A magas tervek ellenére Felsőnyék 110 százalékra, Magyarkeszi 116 százalékra, Szedres 106 százalékra és Decs 100 százalékra teljesítette az éves gépimunka tervét. Ezzel szemben, egyenlő adottságok mel- ’ ) lett, Kajdacs 34 százalék, Értény 32 (i százalék, Nagyszékely 34 százalék, jiFadd 37 százalék és Sióagárd mindössze csak 22 százalékra teljesítette az éves tervét. A gépállomások részéről sem kap- ilták meg a földművesszövetkezetek i1 olyan mértékben a gépeket, sok eset 'ben, mint amilyen mértékben a mező [gazdasági munkák megkövetelték volna. Természetesen voltak olyan akadályok is, hogy a földművesszü- ( vetkezetek nem egy esetben szinte ji visszatartották a szerződések kötéséitől a parasztságot, mivel géphiány ('miatt agrotechnikailag nem elfogad- i'ható időben tudták volna csak a r munkákat elvégezni. Minden esetre [ez nem teljes indok a lemaradásra, ímert sok esetben a termelési tagbi- [zottságok hiányos munkájára a tér- emelési üzemágak helytelen szerve- ‘ zésére vezethető vissza a lemaradás. Minden földművesszövetkezet előtt ott áll egy év tapasztalata, és a hiányosságokon okulva a jövő évben a reális tervek mellett teremtsék meg a jó összhangot, a jobb szervezést; hogy ezzel is biztosítsák » mezőgazdaság fejlődését, (x)
