Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-25 / 304. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG Ä ïïmm » Veteránok új rokonsága Uj gépek a mezőgazdaságban A Gerjeni Állami Gazdaság gépparkja állandóan növekszik. Az elmúlt napokban ismét újabb gépeket kapott a gazdaság, két kaszálógépet, amelyek egyúttal a lekaszált terményt kocsira is rakják. A gépekkel éppen útnak „indulnak” a mözsi vasútállomásról a gazdaságba. Nagyarányú építkezések az állami gazdaságokban Több mint két és félmillió forintot fordítottak megyénk állami gazdasá­gaiban az új lakó- és gazdasági épü­letek építésére az idén. Többek között négy új családi há­zat építettek és több mint 50 régi lakást újítottak fel. A felújítások so­rán nagy ablakokkal és deszkapad­lóval látták el a, régi uradalmi lakó­épületeket. A Gerjeni Állami Gazdaságban korszerű 60 vagonos magtár építését fejezték be a napokban. Az új mag­tárt liftszerűen működő zsákfelvo­nókkal látták el. A közeljövőben „gabonafúvók” beállítását is terve­zik. A Nagytormási Állami Gazdaság­ban 40 kateszteri holdas komló-tábla terméséhez szükséges komlószárítót építettek. Alsóleperden pedig 50 köbméteres hidroglobumot állítot­tak fel. A csővázas, lapostetejű mestersé­ges borjúnevelőknek, amelyeket a fornádi és alsóleperdi állami gazda­ságokban építettek, 200 000 forintba került a felépítése. Hasonló nagy­ságú mesterséges borjúnevelők épí­tése a régifajta konstrukciók szerint csaknem kétszeresébe kerül ennek az összegnek. — Hát tudja mit, — mondja Bella Zoltán KISZ-titkár —, akkor most megkérjük arra, fogadja rokonául azt a 28 ifjúkommunistát, a mi KISZ-szervezetünk tagjait, akik ki­tüntetésnek tartják, hogy a munkás- mozgalom régi harcosainak segíthet­nek, akiknek öröm az, ha széppé te­hetik az egykori ifjúkommunisták karácsonyát, megszépíthetik öreg napjaikat. Míg az idős harcossal beszélgetünk a múltról, a sok szenvedésről, be­börtönzésről, üldöztetésről, arról, hogy a régiek, a Császár Erzsébetek, a Ribling Lajosok, akkor a mai fia­talok szebb életéért is harcoltak, szenvedtek. Meg is érkezett a kocsi, beáll az udvarra. Pillanatok alatt előkerül a szom­széd házakból négy balta is, a fiata­lok hasogatják a fát — előzőleg már az Építőipari Szövetkezet szalagfű­részén szétdarabolták — fél óra múlva már be is van rakva a fás- komrába. — Karácsony előtt még egyszer el­jövünk. — Jöhetnek, mert én mindig itt­hon vagyok. És a 74 esztendős Csá­szár Erzsébet most már nem szabad­kozik. Nem röstelli a segítséget, nem mondja, de érezni lehet szavaiból, hogy örül az új rokonoknak, kicsit büszke is rájuk. A részleteket hazafelé tudom Bella Zoltántól és Pálinkás Istvántól, a KISZ-szervezet vezetőitől. Ma már nem is tudják, kinek az ötlete volt, de az egész KISZ-tagság lelkesen fo­gadta, amikor munkatervükbe vet­ték két 19-es veteránnak, Császár Erzsébetnek és Ribling Lajosnak rendszeres segítését. Lajos bácsinak van fája, ott az összevágást vállal­ták, Császár Erzsébetnek be is sze­rezték a fát. Mindkettőjüknek a Ci­pész KTSZ fiataljai karácsonyi ajándékul egy-egy pár cipőt is ké­szítettek. Császár néninek a Szabó KTSZ lányai ágyneműt varrtak. De nem hiányoztak a karácsonyi aján­dékcsomagból a finom sütemények sem. És ezután gyakran keresik majd fel a KISZ-esek a két veteránt, -el­lesni — mert ők nem nagyon panasz kodnak —, miben szenvednek hiányt, miben tudnak segíteni. Mert a ro­konságon belül illő dolog a rászoru­lók segítsége. Jantner János KARÁCSONYI HUMOR CSALÓDÁS JÓSZOMSZÉDOK — Hadd pukkadjanak a Kovácsék, hogy a mi fiunk nagyobb karácsonyfát kapott. Karácsonyi nyilatkozat Tolna megye sportjáról Munkatársunk, felkereste Lépő Lászlót, a Megyei Testnevelési és Sporttanács elnökét és Metz Istvánt, a Megyei Ifjúsági Sportbizottság elnökét és tőlük több kérdésre kért választ. Lépő László az alábbiak­ban válaszolt. Léső László MTST elnök — Milyen eredményeket értünk el megyénkben az év folyamán? — Két évvel ezelőtt 26 sportkör teljesen megszüntette működését 187 szakosztállyal. Tavaly már elértük azt, amikor a szövetségi rendszer már tisztázódott, hogy a fiatalságot a szpartakiád versenyeken, külön­böző falusi kupákon és egyéb tö­megversenyeken rendszeres foglal­koztatásban részesíthettük. Az idén, különösen a megyei és a járási test nevelési és sporttanácsok megalaku­lása óta (március) újabb eredménye­ket értünk el. A sporttanácsok első­ként a szétesett sportköröket és a szakosztályokat szervezték újjá, illet ve segítették az ottani vezetőséget munkájukban. Rendszeres foglalkoz­tatást biztosítottunk az üzemi és a falusi fiatalság részére. A megyei és a járási testnevelési és sporttanács jól oldotta meg feladatát, melyhez nagy segítséget adott a Megyei Ifjú­sági Sportbizottság is. A Megyei Sporttanács tagjainak mintegy 85 szá zaléka fejt ki aktív tevékenységet, míg a járási sporttanács tagoknál 60 —70 százalék fejt ki aktív munkát. A Megyei Testnevelési és Sportta­nács, valamint a Megyei Ifjúsági Sportbizottság tagjainak aktív tevé­kenysége eredményezte, hogy jelen­leg 92 sportköre van a megyének, ami azt jelenti, hogy jelenleg már több sportkörünk van, mint volt az ellenforradalom előtt. — Miben mutatkozik meg a sport­körök és a szakosztályok megerősö­dése? A különböző társadalmi szövetsé­gek megerősödésével biztosítva volt már a versenyzési lehetőség, így a versenynaptár szerint egész éven át folytak a különböző versenyek. A szakosztályok eredményes működése megmutatkozik abban, hogy például a szpartakiád megyei döntőjén hét számban született új megyei csúcs. Ennek eredménye,| hogy az országos döntőn, falusi fiataljaink 28 pontot szereztek és így a 7—8. helyen vég­zett Tolna megye. Az idén már a sportkörök jobb létesítményeken ver sernyeztették a fiatalságot. A verseny zőkkel szakszerűen foglalkoztak. Több megyék közötti versenyen vet­tek részt sportolóink és ott is jól megálltak helyüket. A sportkörök jobb működéséhez hozzájárult az is, hogy az idén 62 sportköri vezetőt ré- szesítettünk szakszerű kiképzésben. Nagy eredménynek könyvelhető el az is, hogy ami nem sikerült hosszú éveken át, az idén meg tudtuk ren­dezni az'üzemi bajnokságot, melynek megyei döntője három sportágban augusztusban volt Szekszárdon. — Anyagilag milyen támogatásban részesültek a jól működő sportkörök? — Tizennégy sportkört részesítet­tünk állami támogatásban, összesen TI 000 forinttal. Különböző felszereié sek formájában 32 000 forint értéket juttattunk jól működő falusi sport­köreinknek. A Megyei Ifjúsági Sport bizottság ugyanakkor sportfelszere­lést több mint 30 000 forint értékben adott a különböző kupagyőztes csa­patoknak. Itt meg kell említeni, hogy a sportkörök az idén anyagilag már jobban álltak az elmúlt évekhez vi­szonyítva. Sokat javult a sportkörök gazdasági munkája, emelkedett a be­vételük, mert nagyobb gondot for­dítottak a rendezvényekre és a tag­díjak beszedésére. —■ Milyen a Megyei Testnevelési és Sporttanács és a Megyei Ifjúsági Sportbizottság kapcsolata? — Hogy eredményeket tudtunk eL érni, az a jó kapcsolatnak is köszön hető. Különösen falusi viszonylatban nagy segítséget kaptunk az Ifjúsági Sportbizottságtól. A járási és a me­gyei ifjúsági sportbizottság, valamint a testnevelési sporttanács a feladato­kat közösen oldja meg. Nagy segítsé­get jelentenek falusi szervezésnél a tár sadalmi munkába beállított járási if júsági sportbizottsági elnökök, akik a KISZ JB mellett működnek. Ter­vünk az, hogy különböző bizottságokat szervezünk, amelyek segítik a járá­si ifjúsági sportbizottság elnökeinek munkáját. Metz István Megyei ISB elnök — Milyen változás tapasztalható sportvonalon a KISZ alapszerveze­tekben az ifjúsági sportbizottság irá nyitó munkája nyomán? — A Megyei Ifjúsági Sportbizott­ság alakulásakor több olyan véle­mény hangzott el, hogy nincs értei me a testnevelési és sporttanács mel lett még egy irányító szervnek. Ma már bebizonyosodott, hogy ezek az aggodalmak és nézetek tévesek. Az Ifjúsági Sportbizottság mellett mű­ködő Falusi Sporttanács, Diák Sport tanács, Úttörő Sporttanács és a Tá­borozási Honvédelmi Bizottság mun­kája a falusi fiatalságnál és a diák­ságnál olyan eredményt ért el, mely igazolja a különböző bizottsagoK szükségességét. A bizottsági tagok között túlnyomó részt olyan sport- szerető elvtársak dolgoznak, akik nagy szakmai gyakorlattal rendel­keznek és meg tudják oldani célki­tűzéseiket. Két legfontosabb feladat áll az ISB előtt. Az egyik a falusi sportélet szervezetté tétele, a másik a diákság sportoltatásának biztosítá­sa a középiskolai sportkörön belül. A KISZ alapszervezetek vezetői az év folyamán aktívan vettek részt a szpartakiád helyi és járási rendező bizottságában. A KISZ alapszerveze­tek vezetői nagyban hozzájárulta'-', hogy megyénk tömegsport szempont jából országos viszonylatban is az élen van. A KISZ alapszervezetek feladata, hogy a sportkörben lévő fiatalságot szakmailag, politikailag oktassa, nevelje. Ezt a feladatot alapszervezeteink jól oldották meg. — Tudtak-e megfelelő segítségei adni a KISZ járási bizottságok a sportköröknek szervezeti és politikai életének megjavítására? — Igen, tudtak. A KISZ járási bi­zottságok megértették a feladat fon­tosságát és ma már sokkal közelebb kerültek a szervezeten kívüli fiatal­sághoz is. Úgy gondolom elég, ha azt a példát említem., hogy a falusi kupák szervezésénél a nyáron több mint 200 parasztfiatal kérte felvéte­lét a KISZ-be. Persze, hogy ered­ményesen tudtunk dolgozni, ahhoz nagy segítséget kaptunk a KISZ Me­gyei Bizottságtól is. Rendszeressé váltak az ifjúsági sporttalálkozók, ahol a kultúrműsor mellett a falusi fiatalok különböző sportágakban ne­mes vetélkedést folytattak egymással. — Hogyan kapcsolódnak be a KISZ szervezetek a sportkör irányításába? — Másfél éve még a sportkörök ben és a szakosztályok élén nagyon sok nem kívánatos, oda nem való személy volt. A KISZ az Ifjúsági Sportbizottság irányítása mellett fo­kozatosan kapcsolódtak be a KISZ fia talok nemcsak a sportkör szervezé­sébe, hanem az irányításába is. Ma már úgyszólván valamennyi sportkör vezetőségében megtalálhatók a KISZ fiatalok. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ma már csak elvétve találunk olyan sportkört, ahol még kisebb ellentét van a sportkör és a KISZ aiapszervezet között. Úgyszólván minden helyen a legnagyobb az össz­hang és együttműködés a sportkör és a KISZ-szervezetnél. — A Megyei Ifjúsági Sportbizott­ság milyen továbbképzést tartott az év folyamán? — A Megyei Testnevelési Sportta­náccsal közösen három esetben tar­tottunk szakmai, politikai tovább­képzést a sportköri vezetők részére. Ezenkívül járásonként havonként rendszeres továbbképzést tartottunk a sportköri vezetőknek. Ma már ott tartunk, hogy a sportköri vezetők túlnyomó része rendszeres szakmai, politikai továbbképzésben részesült; — Milyen eredménye volt a nyár folyamán közölt felhívásnak sport- létesítmények építésére? — Az igazat megvallva nagyobb eredményt értünk el, mint amire számítottunk. Felhívásunk nyomán a megye sok KISZ alapszervezeté­ben, sportkörében a tagság önként vállalt társadalmi munkát a sport- létesítmények további építésére, fej­lesztésére, karbantartására, összesen mintegy 300 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek így el fia­taljaink; — Az nem lehet. Én még soha in­gyen nem fogadtam el semmit, ki­véve, amikor a múltban üldöztek, munka és kenyér nélkül voltam. Ak­kor éhenhaltam volna, ha a rokonok nem segítenek. E steledik már, amikor három fiatalember kopogtat be a kis Rákóczi utcai lakásba. — Maguk azok? — jöjjenek bel­jebb, mindjárt világosságot gyújtok. Mert tudják, egyedül üldögélek itt­hon, ilyenkor még nem szoktam lám­pát gyújtani. A vendégek ismerősök, már má­sodszor járnak itt. A szekszárdi kis­ipari szövetkezetek és a KISZÖV KISZ-szervezetének vezetői. — Van-e hely a fáskamrájában, Császár néni? — Most, sajnos, sok hely van ben­ne, majdnem üres. Pedig úgy spó­rolok a fával, mindig csak pgy dara­bot teszek a tűzre. Dehát ilyen ez a lakás, amint elalszik a tűz, mind­járt kihűl. — Akkor jó, mert mindjárt itt lesz a kocsi fa, amit hozunk. — Fát hoztak? — Az nagyon jókor jön. Dehát tudják, kedveseim, most nem tudom ám kifizetni. De azt mondják, karácsony előtt megjön a nyugdíj, akkor majd kifizetem. — Nem fizetségért hoztuk mi ezt, Császár elvtársnő, ezért nem jár pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents