Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-25 / 304. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJ9AG l«IlSSül Folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva: (TASZSZ) A Kremlben folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka. Szerdán délelőtt megkezdődött a vita a második napirendi pontról — az iskola és az élet kapcsolatának erősítéséről és a szovjet közoktatási rendszer fejlesztéséről. Mint ismeretes, kedden Ivan Kai- rov, Genrih Zelenko és Vjacseszlav Jaijutyin tartott beszámolót a második napirendi pontról. A beszámolók megvitatása a két házban külön történik. A nyugati hatalmakon múlik az eurépai biztonság megoldása A TASZSZ nyilatkozata a NATO tanácsának üléséről Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ a NATO tanácsának december 18-án befejeződött ülésszakával kapcsolatban nyilatkozatot tett. A nyilatkozat rámutat; hogy a NATO-tanács ülésszakáról kiadott nyilatkozat teljesen elhallgatja: a szovjet kormány a NATO ülésszak megkezdése előtt több fontos javaslatot tett. Ezzel szemben a NATO célja, hogy háborús fegyvereket kovácsoljon, ezredeket és hadosztályokat szervezzen, amelyeket amerikai és nyugat-német tábornokok vezetnek, köztük olyanok, mint a hitlerista Speidel. „A NATO részvevőinek közleménye hangoztatja az európai biztonság és a német kérdés fontosságát. Természetesen senki sem tagadja e kérdések fontosságát, a kérdés lényege azonban az, hogy ennek elismeréséből milyen következtetéseket vonunk le” — hangoztatja a nyilatkozat, majd megállapítja: — A Szovjetunió vezető köreinek figyelmét felkeltette, hogy a NATO ülésszak részvevői — amint ez a közleményből kitűnik — az európai biztonság kérdésének szabályozását ezúttal nem teszi függővé a német kérdés szabályozásától, ahogyan eddig tették. — Ha ez valóban így van és a NATO ülésszakának részvevői készek megtárgyalni az európai biztonság kérdését, s ennek megoldását nem kötik a német kérdés előzetes rendezéséhez, akkor ez megnyithatja e fontos probléma megoldását célzó gyümölcsöző tárgyalások útját, hiszen ez a kérdés minden európai, sőt, nem csupán európai állam életbevágó érdekeit érinti. Vajon nem a nyugati hatalmak utasították-e el a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy dolgozzák ki a német békeszerződést — hangoztatja a nyilatkozat, majd megállapítja, a nyugati hatalmak hiúsítják meg e feladat megoldását. A szovjet kormánynak viszont az a mélységes meggyőződése, hogy a probléma sikeresen megoldható, ha a nyugati hatalmak hajlandónak mutatkoznak rá. A nyilatkozat ismerteti a leszerelés problémájának megoldására tett szovjet javaslatokat. Megállapítja: amikor a szovjet kormány látta, hogy nem lehet átfogó intézkedéseket tenni a leszerelés kérdésében a nyugati hatalmak álláspontja miatt, akkor javasolta, hogy oldják meg ezt a kérdést lépésről-lépésre. A szovjet kormány javaslata szerint ilyen lépés lehetne az, ha az atomhatalmak lemondanának az atom- és hidrogén- bomba használatáról. Ugyancsak nagyon fontos lépés lenne az európai gllamok területén állomásozó külföldi fegyveres erők csökkentése. Ennél gyökeresebb megoldást lehetne a külföldi csapa- lok teljes kivonása idegen területekről. Minthogy azonban a nyugati hatalmak nem hajlandók ehhez hozzájárulni, a Szovjetunió javasolta: az érdekelt hatalmak egyezzenek meg az európai államok területén lévő külföldi csapatoknak részleges, egy- harmaddal való csökkentésében. A nyilatkozat megállapítja: a szovjet kormány a közelmúltban javasolta. Nagy-Britannia, Franciaország és más európai államok, valamint az Egyesült Államok kormányának barátsági és együttműködési szerződés megkötését. A nyugati hatalmak ezt a javaslatot is elutasították. — E tények fényénél jogosan vetjük fel a kérdést a NATO ülésszakának részvevői előtt, ki hagyja figyelmen kívül a megoldatlan politikai kérdések rendezésének szükségességét? A nyilatkozat hangoztatja: a nyugati hatalmak szavai és tettei nem egyeznek egymással. — Békeszerető politikájához híven a Szovjetunió a jövőben is küzd a hidegháború, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az atomfegyver megtiltásáért és az államok békés együttműködésének fejlesztéséért. — A szovjet kormány nézete szerint igen nagy jelentőségű lenne, ha megegyezés jönne létre az európai biztonság halaszthatatlan kérdéseiben. Nem kétséges, hogy az államoknak az európai bizonság biztosítására irányuló erőfeszítéseit valamennyi nép mély megelégedéssel fogadná — állapítja meg befejezésül a TASZSZ nyilatkozata. A Pravda kommentárja Moszkva: (TASZSZ) Kraminov, a Pravda szerdai számában1 megjegyzé seket fűz Joseph Alsop amerikai szemleíró napokban megjelent cikkéhez, amelyben Alsop azt állította, hogy a berlini megszállási rendszer feladása a nyugati hatalmak kapitulációja lenne, «-a berlini kapituláció pedig végeredményben egyértelmű lenne azzal, hogy mindenütt kapitulálnak«. Alsop cikkében kijelentette: A nyugati hatalmaknak nincs más kiút, mint az, hogy az atom- és hidrogénfegyver használatához folyamodjanak. Minden civilizált országban — írja Kraminov — az ideggyógyászhoz küldik az olyan embereket, mint Alsop, akin világosan látszik, hogy elvesztette lelki egyensúlyát. Az Egyesült Államokban tábornokok, miniszterek, parlamenti képviselők' egyaránt minit valami játékszerrel, hadonásznak a hidrogénbdmbával. Ott az Alsop-féle szörnyű fantazmagóriákat normálisnak tartják, sőt terjesztik politikai kommentár formájában. A szovjet emberek természetesen tudják, hogy az Egyesült Államok politikáját nem a hisztérikus Also- pok irányítják — folytatja Krami- hov. Mégis a szovjet dolgozók kény telenek megállapítani, hogy Alsop felelőtlen fecsegése mennyire megegyezik az amerikai kormányban magas tisztségeket betöltő személyiségek kijelentéseivel. Ezek az emberek mind a mai napig nem tudták megérteni azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval nem lehet durva erőszak hangján beszélni. A kardesörtetés leleplezi, kiknek érdeke, hogy agresszív célból fenntartsák Berlin megszállási rendszerét — folytatja Kraminov. A szovjet kormánynak nincsenek hódító szándékai Berlinnel kapcsolatban. Több szőr is világosan kijelentette: legfőbb gondja, hogy megszüntesse ezt a veszélyes gócot, amely súrlódások ra adhat alkalmat a nagyhatalmak között s lehetővé tegye, hogy a német nép maga döntsön jövőjéről. Csak a megfontolt provokátorok röppenthetik fel azt a rágalmazó fecsegést, hogy a Szovjetunió »el akarja foglalni Berlint«. A Szovjetunió arra törekszik, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség'., harcol a békéért, de nem »gyengeségből« — mint a szócséplő amerikai tábornokok és a harcias diplomaták mondják. Az egész szocialista tábor egyöntetű támogatásával készenáll, hogy megsemmisítőén visszaverje az agresszorok minden kísérletét, amellyel rá akarnák kényszeríteni akaratukat a szocialista országokra — írja befejezésül Kraminov. ESEMÉNYEK SOROKBAN Buenos Aires (MTI). A Clarin c. lap összehasonlítja a Szovjetunió és az Egyesült Államok állami költségvetését, s hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok 1960-as költségvetése „békés időkben soha nem látott” összegű katonai kiadásokat irányoz elő. A szovjet állami költség- vetés a béke költségvetése. „Míg az imperialisták és a függő országokban állandóan növekszik az állami költségvetés deficitje, a Szovjetunió állami költségét nemcsak, hogy deficit nélkül fogják teljesíteni, hanem a bevételi rész több mint 15.5 milliárd rubellel haladja meg a kiadási előirányzatokat. * Róma (TASZSZ). Az Unita hangsúlyozza: a költségvetés csökkenti a védelmi célokra fordított kiadásokat olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok katonai kiadásainak emeléséről ad hírt. Az Avanti rámutat arra, hogy a Szovjetunió folytatni szándékozik a békés fejlődés politikáját. Bombay (Reuter). Nkrumah, gha- nai miniszterelnök — aki jelenleg Indiában tartózkodik — kedden kijelentette, hogy Ghana megalakulása „előkészítette a talajt az afrikai földrész teljes felszabadulásához.” „A függetlenségi harc távlatában Ghana a támaszpontunk — mondotta. A harc Afrikában a gyarmatosítás és az imperializmus végső megsemmisítéséért folyik. * Havanna (Reuter). A kubai felkelők rádiója felszólította a lakossá- j got, hogy ne vásároljon angol áru- I cikkeket, ha Anglia hadirepülőgépe- : két és más fegyvereket ad el a kubai kormánynak. * Djakarta (Reuter). A tíz napos hivatalos látogatásra Indonéziába érkezett Tito elnök tiszteletére Sukarno indonéziai elnök kedden este vacsorát adott. A vacsorán Tito beszédet mondott. Követelte az atom- és hidrogénfegyver kísérletek mielőbbi megszüntetését és megállapodás meg kötését a fokozatos és általános leszerelésről. * Kairó (TASZSZ). Kairóban közzétették a Dél-Arab Liga képviseletének nyilatkozatát, amely hangoztatja, hogy az arab félsziget déli részének lakossága elutasítja az úgynevezett szövetségi unió létrehozásának angol tervét. * Párizs (MTI). A franciaországi Champagnole városban mindeddig nem volt neve annak a kis utcának, amelyben a helyi adóhivatal működik. A községtanács most figyelembe véve, hogy zsákutcáról van szó — „Költségvetési zsákutcának” keresztelte el az adóhivatal utcáját. * Szófia: (TASZSZ) A BTI a következő közleményt adta ki: A Cumhuriyet című török lap december 18-i kommentárjában azt állította, hogy bolgár területen szovjet fegyveres erők állomásoznak és Bulgáriában támaszpontokat építenek irányítható lövedékek számára. Á lap szerint ugyan mindezt »nehéz ellenőrizni« mégis határozott célzatossággal arra utal, hogy ezek a csapatok a Balkánról kiinduló »hadműveletekre készülnek«. A Bolgár Távirati Irodát felhatalmazták,, hogy cáfolja meg ezt az elejétől végig kiagyalt rágalmat. Az ilyen állítások — amelyeket a török nép számára idegen érdekek sugalmaznak — nyilván arra irányulnak, hogy igazolják az utóbbi időkben Törökországban folytatott fokozott katonai készülődéseket. • Berlin: (TASZSZ) Wilhelm Elfes, a Németek Szövetségének elnöke a düsseldorfi Deutsche Volkszeitung- ban írt cikkében támogatja a berlini kérdésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Megállapítja, hogy a nyugati hatalmak és az Adenauer-kormány rendszeresen meghiúsították a potsdami határozatok végrehajtását. — A nyugati hatalmak és a bonni kormánykörök — írja Elfes — Nyu- gat-Berlint a hidegháború, az ellen séges propaganda, a felforgató elemek, kémek és spekulánsok központjává tették. Véget kell vetni ennek a veszélyes helyzetnek, amely elviselhetetlen mindenki számára, aki a békére törekszik. Január elsején lép érvénybe az új nyugdíj rendelet A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Az 1954-ben kiadott nyugdíjtörvény kedvező változást eredményezett az öreg és rokkant dolgozók nyugdíjellátásában. Viszonylag rövid, tíz,éves szolgálati idővel rendelkező 55 éves nők és 60 éves férfiak fizetésük 50 százalékának megfelelő törzsnyugdíjat kaphatnak. Ehhez járult a felszabadulás óta munkában töltött minden év után az az 1 százalékos nyugdíjkiegészítés. Nem volt elég nagy különbség azonban a hosz- szabb szolgálati idővel rendelkezők és azok nyugdíja között, akik csak 10 évig álltak munkaviszonyban. Bár az 1954-es törvény a korábban nyugdíjazottak ellátását emelte, nyugdíjuk ezzel az emeléssel együtt is elmaradt az újonnan megállapított nyugdíjak átlagától. A régi és a hosszú szolgálattal rendelkező nyugdíjasok ügyének rendezése már 1956 nyarán napirendre kel-ült. Végrehajtását azonban megakadályozta a súlyos anyagi károkat okozó ellenforradalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály élet- és munkakörülményeit megvizsgálva úgy határozott, hogy a nyugdíjkérdés rendezése egyike a sürgősen megoldandó feladatoknak és azt 1959 első felében meg kell valósítani. A következe tesen végrehajtott helyes gazdaság- politika, a dolgozók jó munkája tette lehetővé, hogy e határozat 1959. január elsejével megvalósul. A Minisztertanács által benyújtott törvényerejű rendeletet a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. december 22-i ülésén jóváhagyta. 25 százalékos emelés a régi nyugdíjasoknak Az új nyugdíjtörvény csökkenti az 1954 előtti és az új nyugdíjak közötti aránytalanságot. Ennek megfelelően felemeli a nem dolgozó régi nyugdíjasok nyugdíját 25 százalékkal (legalább 500 forintra és legfeljebb 800 forintig). Ez az emelés egyben a régebbi szolgálati idő elismerését is jelenti. A munkaviszonyban álló régi nyug díjasok nyugdíját (akik nyugdíjpótlékban nem részesülnek), munkaviszonyuk megszüntetése után pótlékkal egészítik ki, és az így emelt nyugdíjhoz kapják a 25 százalékos emelést. Az 1954 előtti jogszabályok alapján özvegyi nyugdíjban részesülők nyugdíját is 25 százalékkal emeli fel az új törvény, legalább 250 és legfeljebb 400 forintig. Az özvegyek nyugdíját abban az esetben is emelik, ha jelenleg dolgoznak. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított 500 forintot elérő nyugdíjaknál az 1929—1945. év között munkában töltött és igazolt szolgálati idő arányában pótlékot állapítanak meg, legfeljebb 800 forintig. Az 1954-es törvény alapján megállapított özvegyi nyugdíjakat 10 százalékkal emelik fel, legfeljebb 400 forintig. Az új törvény felemeli az árvasági nyugdíj minimumát. Félárvák az eddigi havi 100 forint helyett legalább 175 forint, teljes árvák 150 forint helyett legalább 250 forint árvaellátásban részesülnek. A régi, úgynevezett OMBI mező- gazdasági járadékosok ellátását havi 80 forinttal, az özvegyekét havi 75 forinttal emeli az új törvény. A mező gazdasági járadékos eddig nem kapott házastársi pótlékot. Az új törvény szerint havonta 50 forint házastársi pótlékot kap majd. Az eddigi havi 18 forint helyett 100 forint házastársi pótlék illeti meg azokat a nyugdíjasokat, akiknek a házastársi pótlékkal együtt nyugdíja nem haladja meg a 850 forintot. Az ezután megállapításra kerülő nyugdíjakra is vonatkozik a ■ t del- kezés. Nyugdíj kiegészítés a hosszú szolgálati idővel rendelkezőknek Az új nyugdíjtörvény igazságos különbséget teremt a hosszú szolgálati idővel rendelkezők és azok között, akik csak rövidebb ideje állnak munkaviszonyban. Az 1959. január 1 után benyújtott nyugdíjigényeknél már az 1929. január 1-től igazolt minden szolgálati év után jár a nyugdíjkiegészítés, vagyis az 50 százalékos törzsnyugdíj évenkénti 1 százaléka. Az új törvény fokozatosan felemeli az eddigi tíz évi várományi időt 25 évre. Az 50 százalékos terzsnyugdíj megállapításához 1959-ben 14. 1960- ban 15, 1961-ben 16 éves szolgálati időt kell igazolni. A fokozatos emelkedés 1970-ig tart. A 35 évnél idősebb rokkantnak szolgálati ideje hasonló módon változik meg. A szolgálati időtől függetlenül meg kell állapítani a nyugdíjat, ha üzemi baleset okozza a megrokkanást. A törvény biztosítja a legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkezők szá mára is a nyugdíjat azzal, hogy törzsnyugdíjuk annyiszor két százalékkal csökken, ahány év hiányzik a mindenkor szükséges szolgálati időből. így az, aki 1959-ben 10 évi szolgálati idővel rendelkezik, 42 százalék törzsnyugdíjat, és ennek 10 százalékát kitevő pótlékot, akinek 12 éve van, 46 százalék törzsnyugdíjat és nyugdíja 12 százalékát kitevő pótlékot kap. Ez a rendelkezés is a hosszabb szolgálati idő fokozott megbecsülését célozza. 630 millió forint 1959-ben a nyugdíjak rendezesere A nyugdíjak rendezésére 1959-ben a kormány 630 millió forintot bocsát rendelkezésre. A párt és a kormány az életszínvonal emeléséről szóló határozatot következetesen megvalósítva biztosítja a nyugdíjasok magasabb színvonalú ellátását. * A nyugdíjak felemelését az Országos Nyugdíjintézet folyamatosan hajtja végre, így a nyugdíjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Az 1954-es nyugdíjtörvény alapján nyugdíjazottaknak a kiküldésre kerülő kérdőívek feldolgozása után folyósítják az emelést. Azok a dolgozók, akik 1959. január 1. után mennek nyugdíjba, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ lakóhelyük szerinti alközpontjánál, illetve kirendeltségénél nyújtsák be nyugdíjigényüket. A Munkaügyi Minisztérium felhívja az érdekelt dolgozók figyelmét arra, hogy az új nyugdíjtörvény 1959. január 1-én lép életbe. Ez annyit jelent, hogy a régi (1954. évi 28. számú tvr.) törvényerejű ren delet alapján állapítják meg azoknak a dolgozóknak a nyugdíját, akik a jelenlegi szabályok szerint nyugdíjra jogosultak és nyugdíjuk megállapítását már kérték, vagy legkésőbb 1958. december 31-én kérik. Ezek a dolgozók tehát 10 évi szolgálati idő igazolása esetén is 50 százalék törzsnyugdíjat kapnak. Az igénybejelentést december végéig azok a nyugdíjra jogosult dolgozók is megtehetik, akik jelenleg még munkaviszonyban állnak, feltéve, hogy munkahelyükön legkésőbb december 31-ig munkaviszonyuk felmondását bejelentik. Egyéb esetben az új törvény alapján állapítják meg a nyugdíjat. Azok a dolgozók, akik nyugdíjigényüket már benyújtották, de határozatot még nem kaptak, igényüket a határozat kézhezvételéig az illetékes nyugdíjmegállapító szervhez intézett írásbeli bejelentéssel visszavonhatják. Ha nyugdíjazásukat az új nyugdíjtörvény szerint kérik, január 1 után újabb igénybejelentést kell tenniük és a nyugdíjat legkorábban csak január 1-től kaphatják meg.
