Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-23 / 302. szám

2 TObNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 december 23. Csendes köztársasági elnökválasztás Francianrszágban As országos huhorieatermesstési tanácskozás felhívása a kukoricatermelőkhöz Párizs: (MTI) Vasárnap Fran­ciaországban a köztársasági elnök­választás csendben, minden incidens nélkül folyt le. Az elektorok a kis- városkák polgármestereiből, községi tanácsosaiból, a megyék tanácsosai­ból,, a szenátorokból és a nemzet- gyűlési képviselőkből, valamint a tengerentúli területek hasonló tiszt­viselőiből kerültek ki. Párizs: (MTI) Nyolcvanegyezer - hétszázötvennégy választó közül le­szavazott 81 233. Az érvényes sza­vazatok száma 79 414. De Gaulle tá­bornok 62 238 szavazatot kapott (78,49 százalék). A Francia Kommu­nista Párt jelöltje, Georges Marra- ne szavazatainak száma 10 354 (13,5 százalék), a Demokratikus Erők Uniója jelöltjének, Châtelet profesz szórnak 6722 szavazat jutott (8,46 százalék). Mint minden franciaországi vá­lasztáson, most is akadtak meglepő szavazatok. Például több szavazóla­pot találtak Renné Coty, a lelépő köztársasági elnök nevével. Egy-két szavazó lapon fellelhető volt előd­jének, Vincent Auriolnak neve is, sőt »Párizs grófjának«, a francia trónkövetelőnek a nevét is felírtak a szavazólapokra. Ezenkívül még Pierre Pou jade, Jacques Soustelle neve is felkerült egy-egy szavazó­lapra. Egyes szavazók a francia »elnök­jelöltek sorát megtoldották Habs­burg Ottó,, Pétain marsai és XXIII. János pápa nevével is, Az elnökválasztó testületben a kommunista elektorok aránya mint egy kilenc százalék volt, a kommu­Moszkva: (TASZSZ) A Pravda hét fői számának vezércikke megemlé­kezik róla, hogy öt évvel ezelőtt, az SZKP Központi Bizottságának em­lékezetes szeptemberi plenáris ülé­sén éles bírálat hangzott el a me» zőgazdaság irányításában mutatkozó hibákról és a kolhozépítés lenini politikájának eltorzításáról. Mint a Pravda rámutat, nehézségek támad­tak a dolgozók kenyér-, tej-, hús- és zöldségellátásában. Mindez veszé­lyes következményeket rejtett ma­gában. Az SZKP Központi Bizott­ságának szeptemberi, januári és más plenáris ülései, valamint a XX. párt kongresszus kidolgozta a mezőgazda­ság gyors fejlesztésének program­ját. A pártnak és az egész szovjet nép­nek a mezőgazdaság fejlesztéséért folytatott harcát győzelem koronáz­ta. Rövid idő alatt sikerült 'leküz­deni a mezőgazdaság elmaradását, megerősíteni a kolhozok és szovho- zok gazdaságát. A Pravda hangsú­Helsinki: (TASZSZ) Az »admi­nistrativ kormány« megalakítására irányuló kísérletek kudarca után a megfigyelők úgy vélik, hogy újabb kormányalakítási kísérletre csak a karácsonyi ünnepek után, esetleg január közepén kerül majd sor, amikor a parlament újra megkezdi munkáját. Pessi, a Finn Kommunis­ta Párt főtitkára nyilatkozott a Kansan Uutisetnek, rámutatott: a jobboldaliak elkövetnek mindent, hogy megakadályozzák olyan új kor mány megalakítását, amely kivezet­né az ország politikáját a zsákut­cából. Mozgósították minden erőfor rásukat, felhasználják a hazugság és a provokáció eszközét és előszedik a régi koholmányokat a kommunisták »hódító törekvéseiről". A dolgozók viszont olyan kormány megalaxPá- sát követelik, amely sürgős intézke­déseket tesz a munkanélküliség mények ismeretében már megmu­tatkozott, hogy de Gaulle tábornok megszerezte az abszolút többséget. A Párizst magában foglaló Szaj­na megyében volt de Gaulle többsé­ge a legkisebb arányú. Az ered­mény: 5847 szavazó közül 3110 sza­vazat, azaz több mint 53 százalék esett de Gaullera, Marron kommu­nistapárti jelölt szavazatainak szá­ma 2126, több mint 36 százalék. nista párt elnökjelöltje a szavaza­toknak mégis több mint 13 »száza­lékát nyerte el. Az Humanité eb­ben annak bizonyítékát látja, hogy a köztársaság sok híve a Francia Kom munista Pártban látja a demokra­tikus szabadságjogok, a dolgozók jo gai védelmének erős bástyáját. Àz Humanité rámutat, hogv de Gaulle eddigi gyakorlatilag korlát­lan hatalmát az új választás csak szentesítette. A lap felállítja a de Gaulle-kormány uralmának eddigi mérlegét: az algériai háború foly­tatódik, a munkásság szabadságjogai és a demokratikus sajtó szabadsága elleni fenyegetések fokozódnaa, a gazdasági válság súlyosbodik, az élet szakadatlanul drágul, a kormány rögzítette a béreket, növeli az adó kát és a hadügyi költségvetést újabb 230 milliárd frankkal emeli a pol­gári kiadások rovására.' A párizsi jobboldali sajtó érthető öröm-ujjon- gással fogadta de Gaulle nagy vá­lasztási győzelmét. A szélső jobb­oldali degaulleista Parisien Libé­rée a francia trikolor színeiben, a győzelmet jelentő hatalmas nagy v-betűkkel övezve közli de Gaulle képét, s ismerteti az új köztársasági elnök pályafutását. lyozza, hogy a szovjet mezőgazda­ság fejlesztésének sikerei nemzet- köri jelentőségűek. Ékesszóióan bi­zonyítják a lenini szövetkezeti terv diadalát, a szocialista mezőgazdaság fölényét a kapitalista mezőgazda­sággal szemben. E sikerek erősítik a szocializmus világrendszerét, s érté­kes példát mutatnak a többi szo­cialista országnak. A Pravda -vezércikke végezetül utal rá, hogy ma nyílik a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülésszaka, amely a szovjet állam életének nagyjelentőségű kérdéseivel foglal­kozik. Többek között összegezik az országos vita eredményeit, amely vita az iskola és az élet kapcsolatai­nak erősítéséről, s a szovjet köz- oktatásügyi rendszer fejlesztéséről folyt. Az ülésszak minden bizony­nyal eredményesen hozzájárul a kommunista építés tervének meg­valósításához — írja a Pravda hét­csökkentése, a munkások és a föld­művesek életfeltételeinek megjaví­tása végett és amely jó viszonyt tart fenn a Szovjetunióval, bővíti a finn—szovjet kereskedelmi és gaz­dasági együttműködést. »E kérdés megoldása végett mi, kommunisták szívesen együttműködünk minden csoporttal, amely a nép támogatá­sát bírja« — hangoztatta Pessi. A varsóiak napról napra öröm­mel figyelik, hogyan épül a lengyel főváros új büszkesége, a Visztulát át­szelő ötödik varsói híd. Az építkezés most jelentős stádiumba érkezett: befejezték a híd szerelését. Nemso­kára elkészül a járda és a kocsiút, a korlátok, a festés, a világítás t— sa jövő évben át is adják az új hidat. ESEMÉNYEN SOROKBAN Prága: (MTI) A prágai Kinskj'- palotában december 19-én megnyílt Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrá­szati kiállítása. A kiállításon negy­ven műtárgy érzékelteti a művész csaknem félévszázados alkotó mun­kásságának eredményeit. A csehszlo­vák lapok nagy elismeréssel írnak a magyar művész kiállításáról. * Róma: (TASZSZ) Palmiro Togliat­ti, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára beszédet mondott a Róma me­gyei pártszervezet aktívájának gyű­lésén. Hangsúlyozta: Az olasz par­lamentnek nincs szilárd többsége. Ezzel egyidejűleg egyfelől romlik az ország gazdasági helyzete, s növek­szik a lakosság elégedetlensége, másfelől fokozódik az uralkodó osz­tályok és a klerikális körök zsarnoki uralma és korrupciója. Olaszország­ban a demokrácia legfőbb ellensége Fanfani csoportja, amely azzal a sú­lyos veszéllyel fenyegeti az orszá­got, hogy tekintélyuralmat teremt. E veszély ellen harcolni kell, meg kell tenni minden lehetőt elhárításara A Kommunista és a Szocialista Párt kapcsolatainak kérdéséről Togliatti hangsúlyozta: A kommunisták nem kívánják a szocialistáktól, hogy le­mondjanak önállóságukról, de azt akarják, hogy szálljanak szembe a burzsoázia nyomásával, amelynek célja, hogy a szocialista partot a kommunistaellenes tábor kiszolgáló­jává tegye. * Erfurt: (ADN) Az európai szocia­lista országok ókorkutatói a Krim- félszigeten és a Földközi-tenger tér­ségében közös ásatásokat kezdenek — határozta el a »szocialista álla­mok klasszikus tudományok fejlesz­tésére alakult bizottsága« Erfurtban tartott négynapos kongresszusán. A kongresszuson a Szovjetunió, Len­gyelország, Bulgária, Románia, Ma­gyarország, Albánia, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztár­saság száz tudósa cserélte ki tapasz talatait és kutatási eredményeit. * Berlin: (ADN) A Német Demok-a- tikus Köztársaság kormánya nyilat­kozatban utasította vissza a NATO Berlinnel kapcsolatos határozatát. A nyilatkozat rámutat, hogy a NATO- nak Nyugat-Berlinben nincsenek jo­gai az NDK és a békeszerető hatal­mak sohasem engedik meg, hogy Nyugat-Berlin a NATO Protektor tu sa legyen. A NATO határozata dur­va beavatkozás az NDK belügyeibe. Az NDK kormánya hajlandó tár­gyalni a nyugat-berlini kérdés bé­kés rendezésével és a szovjet szer­vek által ideiglenesen gyakorolt funkciók átvételével összefüggő kér­désekről — hangoztatja a nyilatko­zat. » London: (MTI) Szedov szovjet tu­dós kijelentette, hogy az új ameri­kai műhold sokat hirdetett négy és fél tonna súlyában benne van magá­nak a műholdnak és hordozó raké­tájának súlya. »Technikailag kép­zett emberek előtt teljesen nyil­vánvaló, hogy az amerikai műhold súlya nem haladja meg a három szovjet szputnyik egyikének súlyát sem«. Az átlag súlya 65,5 kilo­gramm, a szputnyik I. 83,6 kilo­gramm, a szputnyik II. 508,3 kilo­gramm és a szputnyik III. 1327 kilo­gramm volt. * Párizs: (AFP) Sekou Touré guinei kormányfő kijelentette,- hogy Fran­ciaországgal mindenfajta tárgyalást az új köztársaság »de jure« elis­merésétől teszi függővé. Az AFP szerint a irank-övezetrc 1, a technikai segélynyújtásról és kul turális kérdésekről folytatott ta­nácskozások előzőleg már csaknem egyezményhez vezettek. A híd Zoliborz és Praga városré­szek között köti össze Varsónak a Visztula két partján elterülő két oldalát. Hossza 408 méter lesz, szer­kezetének súlya több mint 2300 tonna. Az építkezés költsége kb. 23 millió zloty. A december 19—20-án rendezett országos kukoricatermesztési tanács­kozás részvevői felhívással fordul­tak az ország valamennyi kukorica- termeszfőjéhez. A tanácskozás megállapította, hogy az állattenyésztés fejlesztése, a több tej, a hús, a vaj és egyéb élel­miszer előállításának alapvető felté­tele a kukoricatermesztés gyors fej­lesztése. A tanácskozás részvevői úgy határoztak, hogy a hároméves tervben a vágómarhatermelés 4.5 százalékos, a vágósertés termelése 9—10 százalékos, a gyapjútermelés 19—20 százalékos növelését, az 1950 —1957-es évek átlagához mérten tel­jesítik, illetve túlteljesítik. E feladat megvalósításában alap­vető a szemek és a silónak termelt kukoricavetés területének és termés­átlagának gyors növelése. A tanácskozás helyesnek tartja, hogy már 1959-ben a szemnek termelt kukorica vetésterületi előirányzatát országosan 50 000—80 000 holddal túl­teljesítsék és a silónak termelt ku­korica vetésterületét pedig 100 000— 120 000 holdra növeljék. Továbbá azt a célt tűzte ki, hogy a szemnek ter­melt kukorica termésátlaga 1959-ben 13.3 mázsára növekedjék holdan­ként. 1960-ra pedig országosan elérje a 15 mázsát. A silónak termelt kuko­rica termésátlaga 1960-ban országo­san érje el a 250 mázsát. A tanácskozás azzal a javaslattal fordul az ország valamennyi kuko­ricatermesztőjéhez, hogy már 1959- ben általánosan alkalmazzák a kuko­ricatermesztés alapvető és korszerű módszereit. A termésátlagok növelésének mód­ját a tanácskozás az alábbiakban je­löli meg: A legfontosabb feltétel a hibrid- kukorica vetőmag használatának nagyarányú elterjesztése. 1959. tava­szán legalább 750 000 holdon, 1960- ban 1 200 000 holdon és 1961-ben 1 800 000 holdon hibridkukorica vető­mag kerüljön a földbe. A tanácsko­zás javasolja, hogy az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek már 1959 tavaszán az összes kukorica ve­tésterületükön viszonyaiknak leg­megfelelőbb hibridkukorica vetőma­Hazánk számos olyan tehetséges tudóssal, mérnökkel és más szakem­berrel rendelkezik, akik képesek tár­sadalmunk tudományos-technikai és kulturális haladásának érdekében a legbonyolultabb feladatok megoldá­sára is. Többek között ezzel is ma­gyarázható, hogy a szakemberképzés­ben a legnagyobb kapitalista orszá­gokat is túlszárnyaljuk. A LEGUTÓBBI ÖT ÉVBEN a szovjet felsőoktatási intézménye­ket évente 250—290 ezer hallgató végezte el. A következő hét évben — 1959—1965. évi időszakban — előre­láthatólag főiskoláink évente 300— 350 ezer szakembert, köztük több mint 100 ezer mérnököt képeznek ki. Ezt a növekedést az teszi indokolttá, hogy a kommunizmus gyorsütemű építésének óriási programja egyre több magasképzettségű szakembert követel. Már konkrét intézkedéseket is tervbe vettünk. Nagy figyelmet for­dítunk AZ ESTI- ES LEVELEZÖOKTATÄS kiszélesítésére. A már meglevő nap­pali-, esti- és levelezőfőiskolákon kí­vül egy újabb, negyedik típusú fő­iskolát is létesítünk: a gyári műszaki főiskolát. Az itt folyó oktatómunka két elven alapul majd. Az első, hogy az elméleti anyagot a főiskolán, a gyakorlatit pedig a gyárban sajátít­ják el. Ilymódon tehát a gyár szinte a főiskola tagozata lesz. A második pedig, hogy a főiskolák mellett ipar- vállalatokat, vagy nagyobb műhelye­ket szervezünk, ahol állandóan ösz- szekapcsolódik a gyakorlati munka és az elmélet. got vessenek, az egyéni termelők pe­dig minél nagyobb mértékben hasz­nálják fel a hibridkukorica vetőma­got. A kukorica termésátlagának nö­velésére a tanácskozás javasolja a kukoricatermelőknek, hogy a talaj és az időjárási viszonyaiknak meg­felelően a jelenlegi 9000—12 000-es növényszám helyett az alföldi vidé­keken holdanként 14 000—18 000-res növényszámmal, a Dunántúlon pedig 16 000—20 000-res növényszámmal végezzék a kukoricavetést. A terme­lők fordítsanak jóval nagyobb gon­dot a trágyázásra, a talaj termelé­kenységének fokozására, a talaj mély művelésére, az őszi mélyszántásra. Javasolják még, hogy a talaj nedves­ségétől és hőmérsékletétől függően 8—10 centiméter mélyen vessenek és ennél sekélyebb vetést csak az erősen kötött talajokon végezzenek. A kukorica ápolásánál fokozott gon dot kell fordítani a kukoricavetések gyomirtására, és a kukorica termése­ket csökkentő kártevők és kóroko­zók elleni védekezésre. A kukorica kapálásánál meg kell szüntetni a terméseredményeket csökkentő mélykapálást. A kukorica­szár időbeni betakarításával és leg­később május elejéig történő felhasz­nálásával indítsanak általános vé­dekezést a kukoricamoly kártevése ellen. Fokozni kell a kukoricaüszög elleni védekezést is és már 1959-ben szarvasmarha számosállatonként leg alább öt köbméter silónak megfelelő silókukoricát termeljenek. Az országos kukoricatermesztési tanácskozás annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy ha az or­szág minden kukoricatermelője a jelenleg ismert és a viszonyaink kö­zött általánosan bevezethető, alap­vető és korszerű kukoricatermesztési módszereket széles körben alkal­mazza, akkor a kukorica termésát­lagokat rövid idő alatt 30—40 száza­lékkal növelni lehet. Javasolják az ország valamennyi kukorica-terme­lőjének. hogy 1959-ben indítsanak versenyt a holdankénti 30 mázsa csö­veskukorica és a 300 mázsás siló- kukorica termésátlag elérése érdeké­ben. Az esti- és levelező-tagozatokon jelentősen emelni kell az elméleti színvonalat. Egyes szakmákban az utolsóéves hallgatóknak lehetővé kell tenni, hogy a termelőmunka meg­szakításával folytassák tanulmányai­kat és így elmélyednek a tudomá­nyos-, kutató- és tervező munkában, sikeresebben készítsék elő diploma­terveiket. A nappali tagozaton a főfeladat abban rejlik, hogy a főiskola pro­filjának megfelelően az elméleti ok­tatómunkát szervesen összekapcsol­ják a gyakorlati tevékenységgel. A fentiek természetesen megköve­telik, hogy a nappali-, levelező- és esti tagozatok első évfolyamai egy­forma szinten álljanak, mert csak ebben az esetben nem okoz nehézsé­get a hallgatónak az átiratkozás. A FŐISKOLÁK átszervezését a következő 3—5 évben fejezzük be. Minden iskolának el kell döntenie, melyik átszervezési forma felel meg legjobban sajátos követel­ményeinek. így például a mezőgaz­dasági, geológiai, építőipari, stb. fő­iskoláknak figyelembe kell venni egyes gyakorlati munkák szezonjel­legét is. Oktatómunkánk egyik jellegzetes­ségévé kell tennünk, hogy a hallga­tókat önállóságra neveljük. A tanu­lóknak nem csak azt kell látniok, ami a tankönyvben, vagy a jegyzet­ben van, hanem többre kell töreked­niük. A gyakorlati munkában úgy kell helytállniok, hogy élenjáró mun kás, újító és észszerűsítő váljék be­lőlük, s a gyárban úgy nézzenek rá­juk, mint a jövő vezetőire. Mindannyiunknak szem előtt kell tartani: a főiskolai oktatás egyik leg­jobb módszere: a munka. Délután öt óra után az első ered­N francia köztársasági elnökválasztás végeredménye „Történelmi öt esztendő“ A Pravda hétfői vezércikke fői számának vezércikke. Á finnországi belpolitikai helyzet Befejezték az új varsói híd szerelését A nevelés legjobb módszere a munka — Beszélgetés V. P. Jeljutyinnal, a Szovjetunió felsőoklatásügyi minisz­terével —

Next

/
Thumbnails
Contents