Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 november 21. Szilárdan haladunk tovább a két év eredményei által igazolt helyes úton Díszünnepség a párt megalakulásának 40-ik évfordulóján Átadták megbízólevelüket az újonnan választott budapesti képviselőknek A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának negyvene­dik évfordulója alkalmából szerda este az MSZMP Központi Bizott­sága ünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepségen megje­lentek az MSZMP Politikai Bizott­ságának és Központi Bizottságá­nak tagjai, a forradalmi munkás­paraszt kormány tagjai, a munkás- mozgalom régi harcosai, a politikai, gazdasági és kulturális élet képvi­selői, munkások, dolgozó parasztok. Az ünnepségen dr. Münnich Fe­renc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke mondott megnyitót, majd Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első ^ titkára mondotta el ünnepi beszédét. Bevezetőben utalt arra, hogy ak­kor, amikor a földesúri-tőkés osztály politikailag csődbe jutott, s a ma­gyar nép forradalmi változás után sóvárgott, a magyar munkásosztály legöntudatosabbjai határozottan sza­kítva a szociáldemokrata jobb­oldal osztályárulásával, olyan pártot szerveztek és indítottak el történelmi útjára, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre a maga győ­zelmes útján. Kádár János elvtárs ezután így folytatta: A Magyar Kommunista Párt szü­letéséről szólva fel kell idéznünk an­nak emlékét, akinek eszméi és taní­tásai vezeti ék pártunk alapítóit. A nagy Lenin emléke előtt hajiunk meg mi. magyar dolgozók ezen a na­pon, aki annyi más történelemfor­máló műve között a munkásosztály új típusú, a hatalom megragadására, a néptömegek vezetésére alkalmas forradalmi pártjának kovácsa, meg­alkotója is volt. Bensőséges szeretettel fordu­lunk Lenin pártja, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja felé. Sohasem csináltunk titkot abból, ellenkezően büszkék vagyunk rá, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjától tanultunk, tanulunk és fo­gunk a jövőben is. Már a pártunkat megalakító első magyar kommunis­tákat is a Szovjetunió Kommunista Pártja példája ösztönözte. Negyven éven át vértezték fel a magyar kom­munistákat az úttörő, az előttünk járó idősebb testvérpárt tapasztala­tai. Negyven éven át is mindig így Volt ez pártjaink között — ma is a legszorosabb eszmei, elvtársi, baráti kapcsolatok kötik össze a Szovjet­unió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspártot. Mély meggyőződésünk, hogy a párt­jaink kapcsolatait ma jellemző tel­jes eszmei közösség és jó elvtársi kapcsolat a jövőben is mindenkor fennmarad és az idő haladtával mind mélyebb és bensőségesebb lesz. . Ettől a meggyőződéstől áthatva küldjük forró, elvtársi üdvözletün­ket pártunk megalakítása negyvene­dik évfordulója ünnepéről az idő­sebb testvérnek, példaképünknek és harcostársunknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Szívünk mélyéből kívánunk tel­jes sikert az egész emberiség szívét reménnyel eltöltő béke- politikájuk, hatalmas, új nép- gazdasági terveik megvalósítá­sához. A Szovjetunió Kommunista Pártja létrejötte történelmi mérföldkő volt az egész nemzetközi munkásosztály és az emberiség életében. Mérföldkő volt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakítása is a magyar munkásosztály és a magyar nép történetében. A párt megalakításával céltudatos vezetőt kapott a magyar munkás- osztály. majd az egész nép és amikor a felszabadult nép végre nemzetté vált, maga a magyar nemzet. Ezután Kádár János elvtárs arról beszélt, hogy az 1919-es Tanács­köztársaság megteremtése büszkesé­ge munkásosztályunknak. Népünk nagy nemzeti büszkesége — mon­dotta —, hogy 19X9 tavaszán másodikként a világon munkás-paraszt államot hozott létre, eljegyezte magát a szocializmus ügyével, s ezzel az erő, amely kivezető utat tudott elmaradt népek közül a társa- mutatni a nemzet számára abból a dalmi haladás élén járók közé szakadékból, amelybe a Horthy-fa­lépett. sizmus taszította. A szabadságot a Beszélt a fehér terrorról, a Horthy magyar népnek is, mint Európa any- fasizmus éveiről, majd így folytatta: nyi más népének, a felszabadító — A mi pártunk volt az egyetlen Szovjet Hadsereg hozta el. A halalom ismét a munkásosztály kezébe került Élve a felszabadulás adta lehető­séggel, a Magyar Kommunista Párt, a nemzet haladó erőinek élén szé­les fronton vezette harcba a magyar népet a háborúban mérhetetlen ká­rokat szenvedett ország újjáépíté­séért, a demokratikus reformokért, a népi demokratikus állam kiépíté­séért. E harc eredményeként népünk rövid három év alatt megvalósította a polgári demokratikus forradalom reformjait és békés úton győzelemre vitte a szocialista forradalmat is. A hatalom ismét a munkásosz­tály, a gyár, a föld ismét a nép tulajdonába került. Megszületett a szocialista ipar, meg­születtek a szocializmus első állásai a falun, a kultúrában. A. magyar munkásosztály erői meghatványozódtak, hatalma tel­jessé és szilárddá vált, amikor 1948- ban a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a kommunista és a szociál­demokrata párt egyesítésével hosszú évtizedek után ismét létrejött a magyar munkásmozgalom ideoló­giai, politikai és szervezeti egysége. Ezzel a fejlődés új szakasza nyílt meg hazánkban. Az ezt követő évek gyors és nagy fejlődést hoztak a szocialista építés minden területén. Az általános és nagy fejlődést azonban az 1949-es évtől kezdve különböző, mind súlyosbodó hibák is kísérték. Az 1949—1953. évek kö­zött a kialakult és mind rosszabb formát öltő, személyi kultuszból eredő hibák. 1953 júniusától pedig ezekkel egy időben az osztáPVellen- ségeel mind szorosabban együttmű­ködő revizionizmus kezdték fékezni a fejlődést és fenyegetni az elért vívmányokat. A hibákról már sok­szor szó volt, azoknak a pártnál szigorúbb bírálója nincs. Az építés közben keletkezett hibák károkat okozhatnak, de nem politikánk lényegéből erednek, hanem attól idegenek és nem változtatnak a párt, a kommu­nizmus alapvető igazságán. Bár a hibák sok kárt okoztak és a revizionista árulók bűneit sokáig emlékezetben kell tartani, mindezek a párt lényegétől idegen és a párt által kiküszöbölt dolgok nem változ­tatnak semmit azon a történelmi té­nyen, hogy a felszabadulás kezdeté­től eltelt, immár 14 év a párt veze­tésével elért nagy szocialista vív­mányok korszaka volt népünk szá­mára. Ez alatt a 14 év alatt a párt vezetésével a népé lett hazánkban a hatalom, a gyár, a föld, a bánya, a kultúra, a szabad és független ha za. Ez a 14 év a szociális és nemzeti felemelkedés nagy korszaka volt.. Iparunk, mezőgazdaságunk, a dol­gozók életszínvonala, műveltsége fej lettebb, mint valaha is volt eddigi történelmünk során. A rövid 14 év alatt az egykori „hárommillió kol- dús” országából egy valóban fejlett ország lett, amelynek népe nem gyötrődik a létbizonytalansággal, megszabadult sok népbetegségtől, rendesen táplálkozik. öltözködik, igénye van a kultúrára, önmaga ura, egyenes gerinces, gazdaként él hazájában. Az ellenforradalomról szólva Ká­dár János elvtárs hangsúlyozta, hogy azokban a súlyos napokban is­mét a magyar kommunisták voltak azok, akik a munkás-paraszt állam, a szocializmus, a nemzeti független­ség. a béke védelmében szálltak harcba. A nemzetközi reakció erői­vel szemben pártunk és kormá­nyunk segítséget kért a nemzetközi munkásosztálytól, annak fő és vezető erejétől, a Szovjetuniótól. A súlyos órákban nyújtott testvéri segítség lehetőséget adott a nép saját erői­nek megszervezésére. Beszélt az elmúlt két esztendő eredményeiről, majd a választások­kal kapcsolatban rámutatott arra, hogy a reakciós uszítás ellenére a jogosultak 98 százaléka leszavazott és a leszavazottak kevés kivétellel a párt által vezetett Hazafias Népfront jelöltjeire szavaztak. Kádár János elvtárs ezután így folytatta: Csütörtökön az Országház vadász­termében ünnepélyesen átadták megbízólevelüket az újonnan meg­választott budapesti képviselőknek és pótképviselőknek. Döbrentei Károly, a fővárosi vá­lasztási elnökség elnöke a mandátu mok átnyújtásakor hangoztatta: — A szavazás számszerű eredmé­nyei megmutatták, hogy a főváros választópolgárai bizalommal és egyetértéssel választották meg a Ha­zafias Népfront jelöltjeit. A vasár­napi szavazás azt is megmutatta, hogy népünk továbbra is azon az úton akar haladni, amelyen a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás—paraszt kor­mány eddig vezette. A megbízólevelek átnyújtása után az újonnan megválasztott képviselők nevében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a főváros listavezető képviselője kért szót. Köszönetét mondott a va lasztók bizalmáért és a választási szervek munkájáért, amellyel bizto­sították, hogy a november 16-i kép­viselő- és tanácsválasztások a tör­vényes előírások szerint rendben, fennakadás nélkül zajlottak le. Fontos és örvendetes jelenségnek tartjuk — mondotta —, hogy az el­múlt hetekben megtartott jelölőgyű­léseken — erre az eddigi választá­sokon nem volt példa — országos állagban a választásra jogosultak több mint a fele vett részt. — Ha magának a szavazásnak po litikai eredményét akarjuk értékel­ni, azt hiszem, nyugodtan mondhat­juk: nagy és komoly sikere ez pár­tunknak, kormányunknak és sikere a Hazafias Népfrontnak! — Továbbra is egyik igen fontos feladatnak tartjuk, hogy a Hazafias Népfront tevékenységét tovább fej­lesszük, szélesítsük. A jövőben is nagy szükség van arra, hogy a párt tagoknak és a pártonkívülieknek ez a szövetsége a párt eszmei és politikai vezetésével még erősebb, még kiterjedtebb legyen. A választásokon irántunk meg­nyilvánult megtisztelő bizalom nagy erkölcsi kötelezettséget ró mindnyá­junkra. Ezért mindig szem előtt kell tartanunk, hogy legfőbb feladatunk ennek a bizalomnak megfelelni. Biztos vagyok abban, hogy a most megválasztott országgyűlés ebben a szellemben fog dolgozni közös cél­jainkért, a szocializmus mielőbbi felépítéséért, — mondotta befejezé­sül Kádár János. A Times a német kérdésről London (MTI). A Times vezércik­kében fejtegeti, hogy a Szovjet­uniónak küldött legújabb bonni jegy­zék világos célzás arra, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság kép­viselőit is meg lehetne hívni a nyugat­németekkel együtt a német egyesítés­sel és a békeszerződéssel foglal­kozó négyhatalmi tárgyalásokra. Ezután arra utal a lap, hogy a Szov­jetunió valószínűleg fokozatosan adja át ellenőrzési jogát a Német Demokratikus Köztársaság hatósá­gának. Ezzel hozzászoktatja majd a nyugati kormányokat, hogy a kelet­német. hatóságoktól fogadjanak el engedélyt az átmenő forgalomra és így ismerjék el de facto a helyzetet. A lap szerint Hruscsov másik célja Nyugat-Németország elválasztása nyugattól. A legutóbbi orosz nyilat­kozatok arra mutatnak, hogy a Szovjetunió feltétele az egyesítéshez nem kevesebb, mint Németország semlegessége — írja a lap. A Times végül a két Németország egyesítésének kérdését fejtegeti. Megállapítja, hogy „a fő reményt olyan terv nyújthatná, amely korlá­tozná az egymással szemben álló haderőket s tűzerejűket a központi területen. A megvitatás ideje talán nincs nagyon távol. Ismét erősödik majd a magasabb szintű értekezlet reménye. A haderők ellenőrzött kor­látozását az európai biztonsággal összefüggésben lehetne megvizsgálni — írja a Times. Az AFP jó forrásból származó ér­tesülései szerint a közeli napokban Szíria és Libanon képviselői tár­gyalásokat kezdenek az EAK szíriai tartománya és Libanon közös kér­déseinek rendezéséről. A sikerek senkit sem Nehéz évek után pártunk ismét egy sor sikert tarthat számon. Min­denki érzi és tudja, hogy most a vitorlát kedvező szél dagasztja és a szocializmus ügye jól halad előre. De éppen most kell minden párttagnak nagyon józannak lennie. A tapasz­talat szerint az emberek jó része akkor józan, amikor nehézségek van nak, amikor sikerek vannak, elbi- zakodottá válik. Az elbizakodottsá­got azonban éppen a tömegeknek a párt iránt megnyilvánuló bizalma tiltja meg mindnyájunk számára. Hálásaknak kell lennünk a töme­geknek a bizalomért. De ez nem ele­gendő. Ez a bizalom nagy felelőssé­get ró reánk és az eddiginél jobb s több munkát kíván meg az egész párttól, a párt minden tagjától. Munkánkban a párt történelmi harcai során szerzett saját és a nem­zetközi tapasztalatokra támaszko­dunk. Szilárdan haladunk tovább a két évvel ezelőtt meghatározott és két év eredményei által igazolt he­lyes úton. Állhatatosan őriznünk kell marxista—leninista elveink tisz­taságai a dogmatikus gondol­kodásmódtól és a jelenleg fő ve­szélyt képező revizionista meg­hamisítástól. Valamennyi testvérpártunkkal együtt a leghatározottabban eluta­sítjuk a revizionizmusnak nemzet­közi síkon a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének programjában ki­fejtett jelentkezést. Erősíteni kell továbbra is a párt vezető szerepét a munkásosztályon belül, az államéletben és a társadal­tehetnek elbizakodottá mi tevékenység minden területén. A párt vezető szerepe, amint azt 40 év harcai és eredményei bizonyítják, a munkásosztály szilárd hatalmá­nak az egészséges munkás-paraszt szövetségnek, a munkás-paraszt ál­lam helyes vezetésének, a szocia­lista kultúrának, a. szocialista társa­dalom teljes — mind a városban, mind a faluban történő — felépí­tésének elengedhetetlen feltétele. Ugyanakkor minden párttagunk gondolkodásában tovább kell mé­lyíteni azt az egészséges szemlé­letet, mely mindig szem előtt tart­ja, hogy a párt vezető szerepe nem parancsszó útján, hanem a pártonkívüliek megbecsülése és a közöttük végzett állandó eszmei és politikai felvilágosító és meg­győző munkán keresztül valósul meg. Követjük a lenini tanítást, amely szerint ,a párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös bizalomra épül. Gondolni kell mindig arra, hogy minden siker az elmúlt két év győzelmei is, a milliós tömegek munkája eredményeként szület­tek meg. Egyik legfontosabb kötelességünk, hogy tovább erősítsük és bárki ré­széről jelentkező bomlasztási kísér­lettel szemben védelmezzük a párt egységét. Ma erős egység van pár­tunkban, olyan egység, amely a sú­lyos megpróbáltatások és nagy ne­hézségek idején harcban született. Ebben a teremben egyenlő jogú harcostársként és barátként együtt vannak régi kommunista és volt szociáldemokrata párttagok, olyan elvtársak, akik az 1918—19-es harcok idején léptek a pártba, olyanok, akik a Horthy-rendszer idején és olyanok, akik a felszabadulás után léptek az eszme harcosai sorába. De legutóbb, 1956-ban ismét kide­rült, hogy az emberek megítélésénél kell. de nem elegendő az évszám, a pártokmány kelte és más adat. Mindenekelőtt elvi meggyőző­dés, szilárdság és az ügy iránti odaadás kell. Ez most párttagságunkban megvan. Őrizzük egységünket, s akkor ered­ménnyel tudunk dolgozni népünkért, hatásosan tudunk harcolni népünk ellenségei ellen és mindig bátran nézhetünk saját osztályunk, népünk szemébe. Őrizzük egységünket, s ak­kor sohasem kerülhet sor arra, hogy meghátráljunk az ellenség elől. Nincs erő, amely a szocializmus fejlődését visszafordíthatná Végül tovább kell mélyítenünk a tömegekben a népi haza iránti hűsé­get, hazaszeretetei és a proletár internacionalizmust. A szovjet— magyar barátság, a szocialista tábor egységéhez való hűség internaciona­lista pártunk lényegéből fakad és pártunk eredményes munkájának. néDünk boldogulásának, hazánk füg­getlenségének. békéjének záloga. Eszméinkhez, egységünkhöz, né­pünkhöz. a nemzetközi munkás- osztályhoz. internacionalista elve­inkhez való töretlen ragaszkodással 1udja csak betölteni pártunk azt a feladatot, amely rendszerünk to­vábbi politikai erősítésében és a gazdasági és kulturális építőmunká­ban. átfogóan, a szocialista haza fel­építésében reá vár. Ezekkel a gondolatokkal emlékez­zünk a Kommunisták Magyarországi Pártja negyven évvel ezelőtt tör­tént megalakítására, dicső és harcos évtizedeire, pártunk jelenlegi és jövőbeli feladataira, küldetésére. A nemzetközi láthatár az imperia­listák gonosz erői és szándékai elle­nére is biztató. Az imperialisták a legnagyobb hangoskodással sem tud ják elrejteni már azt a mély politi­kai-erkölcsi válságot, amelybe egész hidegháborús, népellenes politikájuk jutott. A Szovjetunió, a világ legha­talmasabb állama, amely élen jár a tudományban és technikában; az épülő kommunizmus országa. A 850 milliós Kína napról napra növekvő eredményein ámul a világ. Bulgá­riában, Csehszlovákiában befejezés­hez közeledik a szocializmus alapjai­nak lerakása. Valamennyi szocialista ország válságmentesen, egészségesen fejlődik. A föld tekintélyes részén ma már a szocializmus az uralkodó és nincs erő, amely a fejlődést visz- szafordíthatná. A fejlődés útján pedig, a néptöme­gek élén ott járnak a munkásosztály forradalmi pártjai, közöttük a mi, kiDróbált, edzett, harcos pártunk is. Éljen a magyar, dolgozó nép és vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljenek testvérpártjaink és a nemzetköziség! Az ünnepség második részében művészi műsor következett.

Next

/
Thumbnails
Contents