Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

1958. november 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Felkészültek a télre a 25-ös ÁKÖV dolgozói asszonyoknak—iá»yofc»«fc Őszi teendők a lakásban Ahhoz, hogy lakásunk az „otthon” rangját kiérdemelje, szükséges, hogy minden ősszel egy kissé újjászüles­sen. Ezt az újjászületést nemcsak a lakás kifestésével, hanem egyszerű nagytakarítással és esetleg néhány bútordarab vagy kép átcserélésével is elérhetjük. Ha a lakás kífestésére kerül sor, a képeket levesszük a falról, leporol­juk, megtisztítjuk őket, ha a hátrész ragasztása elszakadt, újra átragaszt­juk. A kárpitozott bútort biztos helyre visszük. Minden olyan tár­gyat, amit szekrényben lehet elhe­lyezni, alapos leporolás és tisztítás után berakunk. A függönyöket lesze­reljük, és a festés után kimosva és kivasalva akasztjuk fel. A függő lámpákat célszerű könnyű takaró­ba bekötözni. A nagyobb bútordara­bokat a szoba közepére toljuk, és­pedig lehetőleg egymással szembe­állítva, elej ükkel befelé fordítva. A szekrények tetejét letakarjuk papír­ral, a többi bútort takaróval vagy csomagolópapírral gondosan befed­jük. Kezdődhet a festés. Előzőleg azon­ban a kiválasztott színt és mintát a bár a kedves olvasónk úgy gondol­kodik, hogy a tyúkszemnek semmi köze sincs a kozmetikához. Ezt a véleményt — sajnos — meg kell cá­folnunk, hogy a tyúkszem nagyon fájdalmas valami, miáltal rontja a szép, a kecses járást. (A helyes járás és a szép testtartás kozmetikájáról a múlt hetek egyikén ezen a helyen már beszélgettünk.) Ha a tyúkszemről beszélünk, tulaj­donképpen arra kell felelnünk, hogy hogyan keletkezik a tyúkszem, ho­gyan előzhetjük meg annak a kifej­lődését, s hogyha már megvan, mi­képpen szabadulhatunk meg ettől a kellemetlen vendégtől? A tyúkszem nem egyéb, mint a bőr szarurétegének a bőrből kiemel­kedő megvastagodása, amely a hosz- szú időn át nyomásnak kitett helye­ken keletkezik és többnyire a szűk lábravaló okozza, tehát elsősorban a lábbeli nyomását kell megakadá­lyoznunk a tyúkszem kezelésekor. Meg kell találni a lehetőséget arra, hogy a cipő szorítását a beteg elke­rülje. Ezt különböző módon érhet­jük el. Ilyen a lábbeli váltogatása, a bélés gyűrődésének a területén a cipőbélés kivágása ott, ahol a fáj­dalmas bőrkeményedés van. Szük­BORSOS VADNYŰL Miután a vadnyúlat jól kiáztattuk a vértől, ecetes vízben felforraljuk. Combjából, gerincéből pecsenyét ké­szíthetünk fokhagymával, szalonná­val tűzdelve, borsosán. Készíthetjük vadasan is ugyanezeket a részeket, de akkor zöldséggel, babérlevéllel, ecetes vízben jól felfőzzük. Egy-két napig állni hagyjuk a páclében, utána szalonnával megtűzdeljük, zsírba tesszük, a pácléből aláöntö- getve, puhára pároljuk. Kevés liszt­tel, vízzel elhabart 2 deciliter tej­felt öntünk a zsírjába és felforral­juk. Burgonya- vagy zsemlyegombó­cot adunk mellé. Aprólékját úgy ké­szíthetjük, mint a házinyúlét. A pác­lébe szemesbors is kell, a páclé felét meghagyjuk a habaráshoz. FÄCÄN egészben sütve A fácánt, mint a többi vadmada­rat, a tollától szárazon koppasztjuk le, majd leforrázva megtisztítjuk és szárazra töröljük, ha szükséges, meg­perzseljük. Belső részeit nem hasz­náljuk fel, mert a mája általában keserű. Hasonlóképpen a fejét sem falon próbáltassuk ki, nehogy csalódás érjen. A festő a belső szobá­ban kezdje a testét és úgy haladjon kifelé. Utoljára a konyha és az egyéb mellékhelyiségek kerülnek sorra. Amikor a festő a minta felra­kásához ér, már lehet kezdeni a takarítást, nehogy a piszkot vissza­hordjuk. Ha a festés elkészült, következik a nagytakarítás. Elsősorban kétszer felmossuk a padlót, hogy a többi munkát már viszonylag tiszta pad­lón végezhessük. Az ajtó és ablak­fák, fűtőtestek lemosása, vagy a kályhák kitisztítása után az ablak­üvegek mosása következik. Az ajtó­kat és az ablakkereteket meleg pet- roleumos vízzel mossuk le és telje­sen száraz ruhával fényesre dörzsöl­jük. Az ablaküvegeket újságpapír­ral, majd száraz ruhával tisztítjuk meg. Ha festékfoltok vannak rajta, terpentines ronggyal kell a foltot kivenni. Ha a szobában már minden tiszta, a lámpákról is levesszük a burkola­tot. A padló következik. Ha a padló festett, petroleumos ronggyal dör­zsöljük át, így visszanyeri régi fé­séges kezelni a tyúkszemet, mert megnehezíti a járást és így korlá­tozza a dolgozó munkaképességét is. A tyúkszem kiirtása könnyű do­log, de nagy gondosságot igényel. Először a környező bőr szintjéig le- metsztik az elszarusodott réteget, amikor is a lemetszés helyén egy tömött, sárgásszínű felület keletke­zik, amelynek a közepe sötétebb. A továbbiakban óvatosan kell eljárni, amennyiben éles borotvával vékony lemezekben kell a szarutömeget el­távolítani és a metszéseket a tyúk­szem közepe felé mélyíteni. A gon­dos eltávolítás után száraz, vértelen, lejtős kráterszerű mélyedés marad vissza. *r* * A tyúkszemet úgy is gyógyíthat­juk, hogy a 10 százalékos szalycil- kollodiumból naponta 1 cseppet he­lyezünk rá, ami azonnal rétegesen beszárad. Ezt minden nap az új bekenés előtt eltávolítjuk. Amikor a bőr megfehéredik, a lábat forró lábfürdőben megáztatjuk és a szaru­tömeget eltávolítjuk. Az eljárást né­hányszor meg kell ismételnünk. Tehát kedves olvasónk, a tyúk­szemirtás is a kozmetikát szolgálja) Dr. Fábián dolgozzuk fel. A megtisztított fácánt felbontjuk, a vértől jól kimossuk, majd egy kanál ecettel ízesítve forró vízzel leforrázzuk. Tíz percig a forró vízben hagyjuk (ezalatt elveszti vad ízét). Miután a forró vízből kivettük, hideg vízzel leöblítjük, sóval, bors­sal, paprikával kívül-belül jól be­dörzsöljük és fehér szalonnaszeletek­kel az egészet beborítjuk. A szalon­nát rákötözzük. A fiatal fácánt fedős tepsiben azonnal a sütőbe helyezzük, két kanál fagyos zsírt és fél liter vi­zet adunk hozzá. Sütés közben meg­megöntözzük, pirosra sütjük. Körül­belül másfél óra alatt elkészül. Az öreg fácánt előbb lábasban puhára pároljuk, majd a sütőben pirosra sütjük. Miután a fácán megsült, le­szedjük róla a szalonnát, a húst ízekre (a mellét hosszában két vagy négy szeletre), a szalonnát csíkokra vágjuk. A szalonnát a tálon a hús köré rakjuk. A zsír egy részét le­öntjük, a visszamaradt lébe egy csapott evőkanál lisztet kavarunk és kevés vízzel felforraljuk. Ha szükséges, zsírjából még öntünk hozzá (a tálra a hús alá öntjük). nyét. A parketta tisztítása különféle módon történik. Ha nem sajnáljuk a nagy munkát, a legcélszerűbb vas­forgáccsal felgyalultatni, így új padlót nyerünk. Ha erre nincs mód, súroljuk fel a parkettát meleg, de nem forró lúggal. Főzzünk bele trisót és szalmiákszeszt. Ha a par­ketta zsír- vagy festékfoltos, a fol­tokat súrolás előtt szedjük ki ter­pentinnel. öblítsünk meleg vízzel, mert gyorsabban és szebben szárad. Csak teljesen száraz parkettát sza­bad beereszteni és kefélni. A leg­jobb beeresztő a méhviasz, öt liter meleg vízhez vegyünk egy kg viaszt. Puha ruhával szálirányban vékonyan kenjük be vele a padlót. Ha sárga parkettát akarunk, egy kis csomag okkert keverünk a viaszba. Ha a padló is szép tiszta, következik a visszarakodás és a rendezkedés Elsősorban a bútorokat állítjuk a helyükre, a képeket felakasztjuk, a szőnyegeket kicsomagoljuk és feite- rítjük. Utoljára a függönyöket, terí tőket és díszpárnákat rakjuk vissza a helyükre. Ha nem festetünk, a munkálatok némileg módosulnak. A nagytakarí­tás menete hozzávetőleg ugyanaz, de ilyenkor lassúbb ütemben is lehel dolgozni. A parkettát lehet egysze­rűbb módon is, súrolás nélkül is rendbe hozni. Elég, ha benzines me­leg vízzel felmossuk, száraz padló­pasztával bekenjük és felkeféljük. ÜZENETEINK »Erzsiké« jeligére Szekszárd: Azt írja, hogy váratlanul egy csokor vi­rágot kapott egy ismeretlen férfitől, aki úgy jelezte magát, hogy »isme­retlen hódoló«. Ezt ne vegye illet­lenségnek attól a bizonyos ismeret­lentől, hiszen ez a megismerkedés­nek az egyik formája. Lehet, hogy férfi már régóta ismeri és figyeli magát, de mivel nem mutatkoztak még be egymásnak, nyilván nem is szólíthatja meg az utcán és az a vi­rágcsokor ezesetben egy szép közele­dés a megismerkedés felé. Minden­esetre ne nyugtalanítsa, hogy a vi­rágküldő személye ismeretlen, mert az alkalomadtán úgyis minden bi­zonnyal megismerteti magát. * »Csalódott asszony« jeligére Dom­bóvár: Az a véleményünk, hogy leg­jobban teszi, ha minél előbb a bíró­sághoz fordul és kéri a házasság fel­bontását. Az elválás már csak a leg­végső esetben megoldás, de amint levelében leírja, a maguk sorsa ez legvégső eset. Hogy mi idézte elő családi életük megromlását, azt nem tudjuk, erről nem írt, de úgy vél­jük, hogy ezesetben nem is ez a lé­nyeg, hanem az, hogy férje már hó­napokkal ezelőtt elhagyta magát és összeállt egy másik nővel, akit fele­ségül akar venni. Amíg együtt éltek, a fizetését nem adta haza férje családnak, hanem elmulatta s ráadá­sul magát hetenkint megverte egy­két alkalommal. Ezek után már nyil­ván nem lehet azt remélni, hogy há­zaséletük jóra fordul és ezért jobb, ha megpróbál új életet kezdeni. * Zs. V.-né Szekszárd: Azzal nem tudunk egyetérteni, hogy a férj rend­szeresen eljár szórakozni, moziba, színházba, a feleség pedig állandóan otthon van, mert állítólag a kisgyer­mektől »-nem tud menni-«. A szórako­záshoz, művelődéshez egyformán jo­ga van a férjnek is, a feleségnek is, sőt, mindkét félnek egyformán szük­séges is ez. Ezért tehát nem helyes, ha csak az egyik fél szórakozik, mű­velődik. Ennek a hátrányos követ­kezményei egyébként a házastársak egymás közti viszonyában szoktak megmutatkozni. Ami pedig a fe'eség »elfoglaltságát« illeti: segítsen egy kicsit otthon a férje is és akkor mind járt lesz idő arra, hogy a feleség is el tudjon menni moziba. lia a gyer­meket ne 7i udják kire hagyni, ak­kor pedig legjobb ha úgy oldják meg a moziba, színházba járást, hogy az egyik előadást a férj, a másikat pe dig a feleség nézi meg. A szitáló esőt nemsokára sűrű hely hekben hulló hó váltja fel. A tél bi­zony embernek, állatnak, gépnek nagy erőpróbája. De az ember a ter­mészet ura, a zord hideg télen is uralkodik. Előre fel kell tehát ké­zülni, nehogy váratlanul érje a sza­badban dolgozó embereket és gépe­ket a tél. Nagy a sürgés-forgás megyénk leg­nagyobb szállítási vállalatánál a 25. sz. AKÖV-nél. Készülődnek a hideg idő fogadására. A telephely sarkában nagyhalom koksz tanúskodik, hogy idejében gondoskodtak a meleget árasztó kályhák »élelméről». A szerelőcsarnokban vattaruhás emberek »gyógyítják« a meghibáso­dott kocsikat. A gépkocsivezetőkön még szokatlan a nehéz bunda, de Az asztalon sorakoznak az elké­szült munkadarabok. Csatiás lovas- tocsihoz, patkók, lőcskámva, hintó- rúdvég... Délelőtt készültek két szek­szárdi kovácsműhelyben. Készítőik, ót »mesterjelölt«, izgatottan várják a mestervizsga befejező részét, a szó­belit. Mindegyikük elkészítette írás- oeli dolgozatát, a szakrajzot és ár­vetést, az is ott van a bizottság asz­talán. Feketehajú, zimök fiatalember vá­laszol sorjában a kérdésekre. Maga húzta a cédulát, amelyiken vagy tizenöt kérdés vár megválaszolásra. Az első a kovácstűzhelyekről szól. A vizsgázó elmondja a tűzhelyek faj táit, azt, hogy akkor tökéletes az égés, ha füstmentes, így lehet a leg­jobban gazdálkodni a tüzelőanyag­gal és a legmagasabb hőfokot is el­érni. Egy másik kérdés a fúrás szer­számaira vár feleletet. Majd amikor a »mesterjelölt« arról beszél, hogy a magtakaró fogas alkatrészeit ma már sajtolással készítik, a vizsgabizottság egyik tagja jóindulatúan figyelmez­teti: Persze, gyárilag úgy készül. De ha magához elmegy a műhelyébe egy gazda, a fogasához egy levelet ren- del, nem küldheti el a gyárba, hogy csináltassa meg ott..; — Akkor az első dolgom, hogy mé­retet veszek a fogas meglévő egyik leveléről, onnét tudom meg azt is, milyen anyag kell hozzá... — és már sorolja is az anyagszükségletet, a szerszámokat. A hetedik-nyolcadik kérdésig kü­lönösebb baj nincs is, de amikor ar­ra kellene felelni, hány alkalmazot­tat tarthat a kisiparos, mi a teendő az alkalmazott felvételénél, mit kell tenni a munkakönyvvel, ki írja be a munkábalépést, hol kell láttamoz­tatni stb., vagy mikor köteles a kis­iparos az árat feltüntetni az árun, kifüggeszteni, vagy számlát adni, bizony egyre jobban akadozik a vá­lasznál a vizsgázó. A szünetben beszélgetünk Koman- dinger László elvtárssal, a KIOSZ iparigazgatási főelőadójával a mes­tervizsga rendszer bevezetésérőL I— Az új ipártörvény írja elő a mestervizsgákat. E szerint kisiparos csak úgy kaphat iparengedélyt, ha eredményes mestervizsgát tett — mondja Komandinger elvtárs. — Mestervizsgát kötelesek tenni azok A lengyel vegyészek fontos és bo­nyolult feladatokat oldanak meg az ország vegyiparának továbbfejlesz­tésére. A lengyel tudósok új vegyipari termékek gyártási technológiáját dől gozták ki. Az utóbbi időben például megkezdték a műanyagból készült parkett hazai gyártását. Az idén Lengyelországban már körülbelül 200 ezer négyzetméter műanyagpar­kettet gyártanak. A lengyel vegyi - ipar 1958-ban 850 tonna anyagot ad a hanglemezgyártáshoz. Ebből a mennyiségből 2 millió közönséges és mikrobarázdás lemezt készítenek. A lengyel tudósok érdekes kuta­tásokat végeznek a textil-gyártás új módszereinek kidolgozására. A lodzi vegyészeti gyárak megkezdték a szintetikus gyapjú előállítását. A november második felében bármikor rosszra fordulhat az idő. Előkerülnek a raktárból a hólán­cok, hűtőtakarók, stb., hogy az eset­leges hibákat még időben ki lehes­sen javítani. November 15-től egy gépkocsivezetőkből álló brigád őr­ködik a kocsik felett, nehogy a fagy kárt tehessen bennük. A mentő­kocsi daruval felszerelve, készen áll, ha esetleg hófúvásba kerül egy gép­kocsi, könnyűszerrel ki tudja emel­ni. Megyénk dolgozói bátran bízhat­nak, hogy a rossz idő beálltával is, zavartalanul folynak a személy- és teherszállítások, mert a 25. sz. AKÖV dolgozói becsületesen felkészültek a télre. Tóth Sándor öcsény a kisiparosok — egyes szakmákban 1959. dec. 31-ig, a többiben 1960. december 31-ig — akik 1956. január elseje után' kapták iparjogosítvá­nyukat. A felszabadulás után meg­szüntették a mestervizsgákat a kis­iparban és ennek bizony nem volt jó hatása a régebben már világhírűvé vált magyar kisipar fejlődésére. És ma bizony már ott tartunk, hogy amint mondják, »a kordé elhagyja a szamarat«, a tanulók képzettebbek elméletileg, mint a »mesterek«. Ezt egyébként Bacsó elvtárs, az iparitanuló iskola — amelyben a vizsgáztatás folyik —1 igazgatója is megerősíti, amikor elmondja, hogy a mestervizsga kérdéseire, főleg ami az anyagismeretre, a közigazgatási, iparjogi ismeretekre vonatkozik, bi­zony meg kell felelniök és »fújják is« a feleletet az iskola kovácstanulói. Közben folyik tovább a vizsga, este van, mire végeznek. A bizottság ösz- szeül, és bár mindenki külön jegyez­te az eredményeket, nem nagy a különbség az egyes vizsgabizottsági tagok »értékelései« között. Az eredmény: Egy vizsgázó meg­kapja mesterlevelét, sikeresen tette le a vizsgát, egyikük három hónap múlva megismételheti a szóbelit, a többi három pedig félév múlva újra vizsgázhat, most nem felelt meg. Mint Papp Mátyás gépészmérnök, a megyei tanács ipari osztályának ősz tályvezetőhelyettese, a vizsgabizott­ság egyik tagja mondta, nem ütötte meg a mértéket a gyakorlati fel­adatok megoldása sem a legtöbb vizsgázónál, még gyengébbek vol­tak a szóbeli feleletek a közigazga­tási, iparjogi kérdéseknél. Már pe­dig egy kisiparosnak ma tudnia kell, hogyan kell iparengedélyt kérni, hány alkalmazottat tarthat, hogyan kell a pénztárkönyvet vezetni, szám lázni, árvetést készíteni, stb. A KIOSZ segíteni akar a vizsgára jelentkező kisiparosoknak — mondta Komandinger elvtárs az eredmények kihirdetésekor — azzal is, hogy já­rási székhelyenként tanfolyamot, előadássorozatot tart a mestervizs­gának a szakmai kérdéseken kívüli anyagából. A mai vizsga — amely a felszabadulás óta az első mester- vizsga a megyében — megmutatta, hogy alapos felkészülésre van szük­ség a vizsga eredményes letételéhez. lengyel vegyiipar még az idén több újfajta festéket, mezőgazdasági kár­tevők elleni szereket, gyógyszereket és különböző közszükségleti cikkeket állít elő. Szegény arajelöltek! Frankfurt szabad birodalmi város szenátusa 1770-ben a következő ren­deletet hozta: »-Aki a város valame­lyik férfi polgárát csalárd eszközök­kel: például kendőzéssel, eszenciák­kal, spanyol és francia selyemmel, vagy bódító parfőmökkel... ráveszi a házasságra, rosszindulatú varázslat címén felelősségre vonható, bíróság elé állítandó és az így létrejött há­zasság érvénytelennek nyilvánítan­dó!« Kozmetika A tyúkszemről is beszélnünk kell Ételreceptek Gyenge eredmények as első mestervissgán Min dolgoznak a lengyel vegyészek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents