Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

TOLNA MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT

III. évfolyam, 275. szám.

ARA: 50 FILLÉR

Péntek, 1958 november 21.

Ünnepségek a párt megalakulásának 40-ik évfordulóján

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kommunisták Magyarországi Párt ja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a következő Tolna megyei elvtársakat tüntette ki.

Daradics Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság másodtitkárának és Báli Zoltán elvtársnak,, a megyei tanács elnökhelyettesének a Szocialista Munkáért érdemérem kitüntetést adományozta.

Bregovics Mihály elvtársnak, a Si- montomyai Bőrgyár pártszervezete titkárának a Munkaérdemérem kitüntetést adományozta.

A kitüntetéseket dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke adta át.

*

Dombóváron zsúfolásig megtelt a járási kultúrház nagyterme, a párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen. Az elnökségben részt vettek a munkásmozgalom veteránjai, a meghívott szovjet elvtársak, a párt járási éSy í városi vezetői.

Az ünnepi beszéd elhangzása után felszólalt az egyik szovjet elvtárs is, üdvözölve a párt megalakulásának 40. évfordulóját.

A beszédek elhangzása után a kö- zépiskolások adtak nagyszerű műsort. Az énekkar régi munkásmoz. galmi dalokat adott elő.

Utána a járási pártbizottság fogadást adott a munkásmozgalom veteránjainak tiszteletére.

A gyönki járás községeiben is ünnepi taggyűléseken emlékeztek meg a párt megalakulásának 40. évfordulójáról november 20-án. Ezt az ünnepi megemlékezést Diósberényben az új pártház felavatásával kötötték össze. Az új pártház építéséhez a falu dolgozói társadalmi munkájukkal is hozzájárultak. Az MSZMP Központi Bizottsága egy televíziós készüléket adományozott a párt- szervezetnek, a megyei pártbizottság pedig egy világvevő rádiót. Ezen ki vül az új pártház építésében legkiválóbb munkát végzettek között

Sii

Már az emeleti födém és a tető munkáin dolgoznak az építők a Bonyhádi Cipőgyár egymillió-kétszázezer forintos beruházással készülő új épületén. Elkészülte után — előreláthatólag jövő év májusában — kap helyet benne a csákozó, a szabászat és a tanműhely.

könyvjutalmakat osztott ki a megyei pártbizottság.

*

Hasonló ünnepi megemlékezésekre került sor a párt megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére a többi járási székhelyeken és megyénk számos községében is.

A MAI S Z À H^B A N:

Átadták megbízólevelüket az újonnan választott budapesti képviselőknek

(2. old.)

Asszonyoknak — lányoknak

(3. old.)

Egymillió forintos tiszta nyereség a Szedresi Gépállomáson

(5. old.)

A megyék állattenyésztési versenyében

Tolna az első

A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága november 19-én megbeszélésre hívta össze a megyei főállattenyésztőket és főállatorvosokat. Értékelték itt az állattenyésztés fejlesztésének 1958. évi eredményeit és a megyék ilyen irányú versenyét. Majd megszabták a következő év állattenyésztési feladatait. Az értekezletről hazatérve Mohar László, a megyei tanács főállattenyésztője lapunk munkatársát a következőkről tájékoztatta:

A tanácsi szektorban (ide tartoznak a termelőszövetkezeti és egyéni parasztgazdaságok), különösen a termelőszövetkezetekben nagy gondot fordítottak az idén az állattenyésztés fejlesztésére, az állatok hozamának a növelésére.

Jelenleg a termelőszövetkezetekben 100 holdra 15 szarvasmarha jut, ezen belül 7 tehén, körülbelül 10 százalékkal több a tavalyinál.

Az állattenyésztés hozama a tavalyihoz képest — nem végleges számítások szerint — 30 százalékkal növekedett. Ezen belül az egy tehénre jutó tejtermelés 400 literrel több, mint az elmúlt évben volt. Van olyan tsz is a megyében, mint a harci Uj Élet, ahol minden tehén törzskönyvezett, s ezek évi tejhozama meghaladja a 4000 litert. Összesen ebben az évben a termelőszövetkezetekben mintegy

1500 tehenet vettek törzskönyvi ellenőrzés alá.

Számottevő eredményeket értünk el a vágómarhák súlyának növelésében, a minőségi tenyészállatnevelésben. Mindezek figyelembevételével Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának értékelése alapján országos viszonylatban Tolna megye az első. A versenyt pontozással értékelték. Eszerint

Tolna megye 214 pontot kapott, vagyis legtöbbet.

A szomszédos megyéket messze magunk mögött hagytuk. Az ugyancsak mezőgazdasági jellegű Somogy megye például csak 80 pontot kapott.

A munkásőrök ünnepe Szekszárdon

Az elmúlt esztendőben tartotta zászlóavató és névadó ünnepségét a szekszárdi járás munkásőrszázada. Ez a század mint ismeretes Cséby József elvtárs. az 1919-ben mártírhalált, halt Vörös Hadsereg ezredparancsnokának nevét vette fel.

Újabb ünnepre készülnek Szek- száido'i a munkásőrók. Az időközben megalakult Szekszárd város munkásőrszázada tart zászlóavató és névadó ünnepséget vasárnap, november 23-án. A város munkásőrszázada Béri Balog Ádám, a legendás hírű kuruc brigadéros nevét veszi fel.

Az ünnepély a Mártírok terén pon tosan 10 lírakor kezdődik.

flz egész falu ünnepe lesz bátaszéki Búzakalász Tsz zárszámadása

A bátaszéki Búzakalász Tsz Tolna megye egyik legjobb termelőszö vetkezete, s érthető, ha munkáját, fejlődését az egész falu szemmel tartja. A nyár folyamán több mint kétszáz bátaszéki gazda fordult meg a tsz-ben, de eljött ide a pécsvára- di járás gazdaküldöttsége is, legutóbb pedig a katolikus papok küldöttsége járta végig a termelőszövetkezetet.

Az idén a termelőszövetkezet nagy lépést tett előre: elkészült három ia- kóház, befejezés előtt áll a 2 700 000 forintos költséggel épülő 120 férőhelyes tehénistálló, s jelentősen fej lesztették egyéb állatállományukat is. A nagy építkezések ellenére is jó munkaegységet tudnak fizetni Báta- széken. Egy munkaegységre több mint 43 forint jut. Az idei zárszámadás az egész falu ünnepe lesz. A zárszámadásra 100 egyénileg gazdálkodó parasztot is meghívnak, de gondoskodnak arról, hogy azok is hallhassák a zárszámadási közgyűlés lefolyását, akiknek nem jut hely a tsz ünnepségén. Ezért a falusi han goshíradón közvetítik a teljes zár- számadási közgyűlést, s így az egész falu népe hallgathatja a Búzakalász [Tsz elnökérnek beszámolóját.

j A közgyűlés után a bátaszéki föld jművesszövetkezettel kiállítást rendeznek, amelyen képeken és grafikonokon mutatják be a tsz egyesz!tendős munkáját.

I ________________________

i

! A paksi termelőszövetkezet megoldotta a község í csemegeszőlő ellátását

I

Pakson hosszú ideig problémát okozott a csemegeszőlő beszerzése, mivel asztaliszőlő helyett inkább csak bornak való szőlőt termeltek a gazdák.

A paksi Vörös Sugár Termelő- szövetkezet az elmúlt években né- hányszáz négyszögölön csemegesző- őt is telepített. Az idén az új telepítésű szőlőről 15 mázsa kiváló minőségű asztaliszőlőt adtak el a szövetkezet boltjában.

A három évvel ezelőtt telepített 5 kataszteri hold nagyságú szőlőről 1 szövetkezet tagjai az idén holdanként átlagosan 33 mázsa szőlőt szüreteltek.

Négy italboltot alakítottak át kisvendéglőnek a megyében j

Tolnán és Ujdombóváron egy ital- D boltot, Nagymányokon pedig kettői,j alakítottak át konyhával ellátott kistó vendéglővé az az idén.

Az új kisvendéglő létrehozásai fcayián a megye vendéglátó ételfor x góima 9,1 százalékkal emelkedett. tó örvendetes módon visszaesett az égé-j( tett italfogyasztás. Az idei három-jj negyedév során 54 százalékkal ke-” vesebb égetett italt fogyasztottak tó megyénk lakói, mint 1955. hasonlóul időszakában. .

Az égetett italok fogyasztásának^ csökkenése mellett a sör és a bor- fogyasztás viszont jelentősen emelkedett.

— 1941-es népszámlálás szeiiní Magyarországon a nyolc éven felüli lakosság 12.3 százaléka volt anal fa-, béta. Egyes városi, de főként falusig* iskolákban még a tanulás legele-Jj mibb feltételei is hiányoztak. Na-j* gyón sok volt az osztatlan iskola: n különböző évfolyamokba tartozó gyermekek összevontan tanultak j( így a tanítás színvonala igen ala- v csony volt.

Öntöző társulat alakul Madocsán

J

I

$

f

Régi, évek óta visszatérő probléma Madocsán a Duna vizének hasznosítása, az öntözéses gazdálkodás. Szinte minden tanácsülésen és gazdagyűlésen szóbakerült a? öntözőtársulat megszervezésének kérdése, s állandóan napirenden tartották.

Ebben az évben aztán már egy lépéssel előbbre jutottak, s a községi Hazafias Népfront kezdeményezésére a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság szakemberei elkészítették azt a tervet, amelyben lefektették, hogy a hajókikötőtől a községbe vezető út két oldalán attól függően, hogy hányán és mekkora területtel lépnek a madocsai gazdák az öntözőtársulatba, többszáz holdnyi föld öntözésére kerül majd sor.

Az öntözéshez szükséges víz- mennyiséget a tervek szerint a madocsai hajókikötő közelében szi vattyú segítségével emelnék ki. A víz földekre történő eljuttatására két lehetőséget javasolnak a vízügyi igazgatóság szakemberei. Az

egyik javaslat szerint egy magas- nyomású (6—8 atmoszféra) szivattyú segítségével földalatti csővezetéken juttatnák el a vizet, amelyet aknák, hordozható és ösz- szeszerelhető csövek beiktatásával vízszórók segítségével, eső formájában permeteznének a földekre.

Második megoldásnak a fenti út mentén végigvezető nyílt töltésen épült csatornán történő elvezetést javasolják a vízügyi szakemberek. A vizet a fent ismertetett módon permetezéssel, vagy árasztással juttatnák a földbe. Az öntöző társulás tagjaira hárulna természetesen az öntözőberendezés költsége, amely olyan arányban oszlana meg, amilyen az öntözésbe bekapcsolt terület aránya. A beruházás összege, amelyre kölcsönt kapnának az előzetes számítások szerint legfeljebb holdanként és évenként 500 forintot tenne ki, s ebben az öntözőberendezés költsége, valamint a vízdíj is benne van. A berendezés költségét nyolc éven keresztül kellene letörlesztcni. Ezután már csak a vízdíjat kellene fizetni, amely egy egészen csekély összeget tenne ki, tekintettel arra, hogy a vízdíjat a vízügyi igazgatóság a társulatok részére katasztrális holdanként legfeljebb 200 forintban állapítaná meg.

Nagy jelentősége van az öntözéses gazdálkodásnak Madocsán. A községben tradíciói vannak az állattenyésztésnek. Éppen ezért a legeltetési bizottságnak elsőrendű ér deke lenne, hogy csatlakozzék az öntözési társuláshoz. Ezzel ugyanis meg lehetne valósítani a szakaszos legeltetést. Madocsán sok tekintélyes gazda, köztük idős Molnár János, Kovács János és a többiek támogatják az öntözéses társulás megvalósításának gondolatát nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is. Idős Molnár József például nem emelt kifogást, sőt felajánlást tett, hogy a csatorna a földjén húzódjon végig, mert mint mondotta, szívesen hoz áldozatot azért, hogy a régen óhajtott öntözőtársulat Madocsán létrejöjjön.

t