Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-08 / 264. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 november 8. Mates a világon olyan erő, amely megállíthatná az emberiség előrehaladását a kommunizmushoz vezető úton Koszorúzás! ünnepség a* Szabadság téri szovjet bftsi emlékműnél Mikojan beszéde a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának moszkvai ünnepségén Moszkva (TASZSZ). A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 41. év­fordulója alkalmából a moszkvai Sportpalotában rendezett nagygyű­lésen Anasztasz Mikoján, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet. Egyebek kö­zött a következőket mondotta: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az egész emberiség szá­mára kijelölte az utat a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért ví­vott harcban. A szovjet állam gaz­dasági hatalmának példátlanul gi­gantikus fejlődése, a tudomány, tech­nika, kultúra és a művészet most már világszerte elismert fellendülése, a szovjet emberek anyagi jólétének szakadatlan emelkedése, mind-mind az ' októberi forradalom gyü­mölcse. A szovjet népnek a történelem­ben eddig példátlan sikereit most már azok is elismerik, akiket egyál­talán nem nevezhetünk barátaink­nak. Valóságos világcsodának te­kinthető a szocialista országok nagy testvériségének kialakulása, a szo­cialista tábor hatalmas sikereinek sorozata. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével sikeresen küzd a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtéséért. Az ipari termelési tervet 1958 első tíz hó­napjában több mint 103 százalékra teljesítettük. A Szovjetunió ma 36-szorosan haladja meg a forradalom előtti Oroszországot az ipari termelés tekintetében, ezzel szemben Anglia tavaly csupán 1.8-szeresen, az Egyesült Államok pedig 4.1-szeresen múlta felül 1913. évi termelési színvonalát. Mikojan ezután összehasonlította a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok ipari fejlődésének ütemét, s megállapította: a Szovjetunióban az ipari termelés évi átlagos növeke­dése az 1954—1958. évi ötéves terv idején 11.2 százalék volt, az Egye­sült Államokban viszont 1954— 1956-ban a termelés évenkint állag 7 százalékkal növekedett, majd ezen a színvonalon megrekedt, 1957 szeptemberétől kezdve pedig erősen csökkent. Ma csupán 2 százalékkal haladja meg az 1953. évi színvonalat, s a bekövetkezett válság miatt több mint ötmillió munkás veszítette el keresetét. A legutóbbi időkben érez­hetően romlott Anglia és a nyugat­európai országok többségének gaz­dasági helyzete is. Mikojan részletesen foglalkozott a szovjet mezőgazdaság eredményei­vel. Elmondotta: az idén a Szovjet­unióban gazdag volt az aratás. Az idén a Szovjetunió tejtermelése el­éri az Egyesült Államok színvona­lát. Az élet igazolta — hangsúlyozta Mikojan —, hogy helyesek voltak a párt bátor határozatai, amelyekkel átszervezte a gép- és traktorállomá­sokat, új begyűjtési rendet és új fel- vásárlási árakat állapított meg. Ez­után így folytatta. • — Ez az esztendő további emelke­dést hozott a nép anyagi életszínvo­nalában. A nemzeti jövedelem 8 százalékkal növekszik. Csupán ez az egy esztendei növekedés annyi, amennyi az ország 1930. évi egész nemzeti jövedelme volt. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette, hogy növeljük a városi és a falusi dolgozók reáljövedelmét. A munkások és az alkalmazottak szá­ma egy esztendő alatt 1.5 millióval, a munkabéralap 6 százalékkal növe­kedett. Nyugdíjra a szovjet állam 1958-ban kétszer annyit fizetett ki, mint 1955-ben. A városi lakosság számára az idén több mint 62 millió négyzetméternyi lakásterület épül. Az idén kivívott sikereink fényé­ben még világosabbá válik, mennyi­re helytelenül és károsan cseleke­dett a népellenes Malenkov—Kaga- - novics — Molotov—Sepilov-csoport, amely tavaly támadta a párt általános irányvonalát. A párt szétzúzta ami­vel nagyobb jelentőségre tesz szert a bírálat és az önbírálat, a hibák és hiányosságok felderítésének e fon­tos eszköze, a kommunista öntudat kialakításúnak eme tényezője. A párt ezután is megvitatja a nép­pel a gazdasági, az állami és kultu­rális építés életbevágóan fontos kér­déseit. A párt a legközelebbi jövő­ben megvitatásra a nép elé ter­jeszti a népgazdaságfejlesztési hét­éves terv ellenőrző számait. A fej­lődés ú'abb szakaszába lépünk: a termelő erők még rohamosabb fejlődésének, a kommunizmus útján való gyors haladásnak szakaszába — mondotta az előadó. Mikojan ezután a nemzetközi hely Zettel foglalkozott. Rámutatott: az imperializmus és a reakció erői meg akarják bontani a békét, új háborús tűzfészket szeretnének teremteni. Korunk nemzetközi kapcsolatai a reakciós köröknek e törekvéseivel szemben, a béke, a demokrácia és a szo­cializmus erőinek megszilárdu­lása irányába fejlődnek. Mikojan nyomatékosan hangsú­lyozta: a kommunista és munkás­pártok képviselőinek 1957-ben tar-: tott értekezlete rendkívüli fontos­ságú a kommunizmus erőinek a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt a békéért vívott harcra való tömörítése szempontjából. 1958 folyamán még inkább meg­szilárdult a szocialista országok nagy együttműködése. Az utolsó három évben — foly­tatta Mikojan — az imperializmus több háborús tűzfészket hozott létre, de a háborút megakadályozták a szó cialista országok, az összes békesze­rető államok és népek erői. Anasztasz Mikojan megállapí­totta, hogy Dulles hírhedt erőpoliti­kája és a háború peremén táncolás politikája, kudarcot vallott. Ez a politika gyűlöletessé vált nemcsak más országok népeinek szemében, nemcsak kiélezi a nézeteltéréseket az Egyesült Államok és szövetsége­sei között, hanem tiltakozást vált ki az amerikai nép körében is. Az amerikai választások eredményeit — mondotta Mikojan —, úgy kell te­kinteni, mint a bizalmatlanság ki­fejezését a Dulles—Eisenhower po­litikával szemben, bár a vereséget szenvedett republikánusok és a vá­lasztásokon győztes demokraták csupán két frakcióját alkotják az amerikai burzsoáziának. A Szovjetunió — mutatott rá Mi­kojan — szolidáris mindazokkal a népekkel, amelyek az önálló fejlő­déshez való jogukat védik és kész segítséget nyújtani a gyar­mati elnyomás láncait széttörő népeknek politikai és gazdasági függetlenségük megerősítésé­ben. A gazdaságilag elmaradott orszá­goknak adott nyugati „segély” csu­pán néhány morzsája a profitnak, „könyöradomány”, amelyet az im­perialista monopóliumok az éppen ő New York: (MTI) Dr. Ustor End­re főkonzul, a külügyminisztérium nemzetközi jogi és konzuli osztá­lyának vezetője, az ENSZ közgyűlés 6. bizottságában résztvevő magyar delegáció képviselője nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda kiküldött tu­dósítójának. Dr. Ustor Endre nyi­latkozatában többek között elmon­dotta/ hogy a nemzetközi jogi bi­zottság ajánlotta, az államok kös­senek egyetemes többoldalú szerző­dést a diplomáciai ' mentességekről. Az ilyen szerződésnek természetesen a nemzetközi jog legfontosabb elvein kell alapulnia. Ezek: az államok szuverénitása, a szuverén államok függetlensége és egyenlősége és az általuk kirabolt népeknek vetnek oda. Ez év augusztusában például az Egyesült Államok 100 millió dol­lárt ígért az arab országoknak, ha elfogadják a Közel-Kelet „megbékí­tésére” kidolgozott amerikai tervet. Ugyanakkor viszont egyedül az ame­rikai kőolaj társaságok közel-keleti nyeresége meghaladja az egymilliárd dollárt. Az előadó elmondotta, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének lenini elve alapján a szovjet kormány min­dent megtesz, hogy megakadályozza a világ belesodrását egy pusztító háborúba. A Szovjetunió a külön­böző leszerelési javaslatok egész komplexumát terjesztette elő. Min­denekelőtt azt szeretnénk — jegyez­te meg Mikojan —, hogy megegyezés jöjjön létre az atomfegyver-kísérletek azonnali beszüntetéséről, majd az atom­fegyverek teljes eltiltásáról is. A szovjet kormánynak a legmaga­sabb szintű értekezlet összehívására tett javaslatát érintve Mikojan meg­állapította, hogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kor­mánykörei nem helyezkedhetnek szembe nyíltan az értekezlet össze­hívásával. Ezért szokásos halogató taktikájukat alkalmazták és min­denekelőtt olyan nyilvánvalóan provokatív kérdések napirendre tű­zését követelték, mint amilyen a kelet-európai országok belső hely­zetének kérdése. Mikojan ezután a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a nem szocialista országokkal való kap­csolatáról beszélt. A szocialista or­szágok külkereskedelmi forgalma például 1957-ben már közel volt a 100 milliárd rubelhez és meghaladta az egész nemzetközi árucsere-forr galom 10 százalékát, míg 1950-ben csupán 39 milliárd rubel volt, vagyis a világkereskedelem 8 százaléka. A Szovjetunió — mondotta Anasz­tasz Mikojan — számos kulturális és tudományos csere-egyezményt kötött külföldi országokkal. Ezek többségét jól végrehajtják, kölcsönös haszonnal. De vannak másfajta pél­dák is. Mikojan emlékeztetett Mac­millan angol miniszterelnöknek két héttel ezelőtt a londoni egyetemen elmondott beszédére, amelyben han­goztatta, hogy a kulturális kapcsola­tokat a Szovjetunió elleni akna­munkára kell felhasználni. Macmil­lan szemlátomást a régen megbu­kott szovjet-ellenes Don Quijote-ok babéraira vágyik. Mikojan utalt a brüsszeli világ- kiállítás kimagasló jelentőségére. A szovjet csarnokot — mondotta — több mint 30 millió ember látogatta meg. A Szovjetunió több mint 520 díjat és érmet kapott. Nincs a világon olyan erő — hangsúlyozta beszéde végén Mi­koján —, amely megállítaná az emberiség előrehaladását a kom­munizmushoz vezető úton. Ügyünk legyőzhetetlen. A nemzet­közi küzdőtéren egyszersminden- korra és visszafordíthatatlanul a szocializmus javára változtak meg az erőviszonyok. egymás belügyeibe való be nem avatkozás. Ezeknek az elveknek alapján kell megkötni az olyan ál­talános nemzetközi szerződést, amely a tervezetnek megfelelően ' egyebek között feladatává teszi a diploma­táknak, hogy előmozdítsák a küldő és fogadó állam békés kapcsolatait, gazdasági, kulturális, konzuláris és tudományos együttműködését. A szer ződéstervezet megtiltja, hogy a dip­lomaták bármilyen formában be­avatkozzanak a fogadó állam bel­ügyeibe. A tervezet kötelezi a dip­lomatákat,. hogy tartsák tiszteletben a fogadó állam jogszabályait — mondotta többek között dr. Ustor Endre. Dr Ustor Endre magyar főkonzul nyilatkozó ta A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 41. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa pénteken délelőtt koszorúzási ün­nepséget rendezett Budapesten a Szabadság téri szovjet hősi emlék­műnél. Pénteken 10 órakor kürtszó jelez­te Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének érkezését, aki Révész Géza vezérezredes, honvédelmi mi­niszter kíséretében ellépett az em­lékművel szemben felsorakozott díszszázad előtt, majd a szovjet és a magyar himnusz hangjai után megkezdődött a koszorúzási ünnep­ség. Elsőnek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját he­lyezte el Dobi István az Elnöki Ta­nács elnöke és Kristóf István az El­nöki Tanács titkára. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Kádár János első titkár és Marosán György titkár koszorúzott. A forradalmi munkás­paraszt kormány nevében dr. Mün- nich Ferenc, a kormány elnöke és Trautmann Rezső építésügyi mi­niszter koszorúzta meg az emlék­művet. Ezután a budapesti szov­jet nagykövetség koszorúját helyez­te el J. I. Gromov nagykövet, V. V. Asztafjev és M. I. Malahov nagy­követségi tanácsos, P. M. Capenko ezredes, katonai attasé és D. J. Moskin, a kereskedelmi képviselő helyettese. A budapesti diplomáciai képvise­letek koszorúja után a fegyveres alakulatok, a különböző társadalmi és tömegszervezetek koszorúit he­lyezték el. Végül a budapesti üze­mek, intézmények, szervezetek kül­döttei tették le a hála és a kegye­let virágait a szovjet hősök emlék­művére. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a dísz­század díszmenetben vonult el az emlékmű előtt. Á TASZSZ a genfi értekezlet menetéről (MTI): A genfi értekezleten ed­dig egy nyilvános és négy zárt ülést tartottak. Különböző sajtójelenté­sekből az az összefüggő kép alakul ki, hogy már három ülésen az ér­tekezlet napirendjéről vitatkoztak, írja a TASZSZ. Az angol és amerikai küldött egyes kijelentései, bizonyos tények, továbbá a nyugati sajtó kommentár­jai fényt derítenek az értekezlet rendkívül lassú ütemének okaira. A nyugat nem óhajtja a tulajdon­képpeni főkérdés megvitatását. A nyári genfi szakértői értekezlet, amelyen amerikai és angol szakértők is jelen voltak, egyhangú javasla­tokat tett az ellenőrzési rendszer megszervezésére. így hát nincs más hátra, mint megegyezni a kísérletek megszüntetésében. Viszont a nyu­gati hatalmak képviselői ismét visz­szatémek az ellenőrzés kérdéséhez, s ezt az álláspontot képviselték a amerikaiak az ENSZ közgyűlésén is. Mindezek a tények komoly kétsé­get ébresztenek a genfi értekezleten résztvevő nyugati hatalmak szándé­kainak őszinteségét illetően. Valószí nűleg igaza van a Tribune de Ge- nevo washingtoni tudósítójának, aki azt állítja, hogy a jelen értekez’eten és a november 10-én kezdődő kon­ferencián az a nyugati küldöttek célja, "hogy katonai jellegű informá­ciókat szerezzenek. A Szovjetunió világos és követke­zetes álláspontot képvisel, nemes és humánus célt követ a genfi értekez­leten: követeli, hogy egyezzenek meg az atom és hidrogénfegyver-kísérle- tek azonnali és örök időre szóló megszüntetésében. Most már a nyu­gati hatalmakon múlik a döntés. Szovjet kereskedelmi kapcsolatok Lengyelországgal A Szovjetunió európai országok­kal lebonyolított áruforgalmában a Lengyel Népköztársaság — a Német Demokratikus Köztársaság és Cseh­szlovákia után — a harmadik he­lyet foglalja el. Ez év elején a Szovjetunió és Lengyelország hosszúlejáratú keres­kedelmi megállapodást kötött, amely a kölcsönös szállítások növe­lését irányozza elő. Ennek megfe­lelően a Szovjetunió főképpen gé­peket és berendezéseket exportált Lengyelországba. Az adatok mégis azt bizonyítják, hogy a Lengyelor­szágba irányuló szovjet szállítmá­nyok kevesebb gépi berendezést tar­talmaznak, mint azelőtt. Ez azzal magyarázható, hogy Lengyelország­ban már a hazai ipar is készít ol>an gépeket, amelyekből azelőtt behoza­talra szorult. Jelenleg a lengyel ipar számára a nyersanyagszállítmányok a legfontosabbak. Ennek megfele­lően a Szovjetunió vas- és mangán­ércet, olajat és alumíniumot expor tál Lengyelországba. A Szovjetunió ezenkívül száz százalékig fedezi Lengyelország nikkel, ón és apatit koncentrátum-szükségletét. A len­gyel ipar ugyanakkor mozdonyokat, hajókat és cukorgyári berendezése­ket készít a Szovjetunió számára. A fentieken kívül Lengyelország ha­gyományos árucikkeit — szenet, cin­ket és szódát — is exportálja a Szovjetunióba. A moszkvai gyárak számos len­gyel megrendelésen dolgoznak. A belsőköszörű-gépek gyára például precíziós köszörűgépeket szállít az »Ursus« nevű lengyel gyárnak. A moszkvai »Borec« gyár pedig kompresszorokat készít a lengyel olajtelepek és olajfeldolgozó üzemek számára. Jó kapcsolat alakult ki a moszk­vai és varsói elektromos lámpagyá­rak között. A varsóiak gyakran kül­dik el szakembereiket a szovjet fő­városba. A moszkvaiak ugyanakkor Varsóba látogatnak, hogy megismer* kedjenek barátaik sikereivel, mun­kamódszereivel. Nemrégen tért vissza Moszkvába a gyár mérnöke, aki néhány hónapot töltött a varsói elektrolámpagyárban,, ahol egyes gépek üzembehelyezésében és gyár­tási eljárások bevezetésében nyúj­tott segítséget. Á moszkvai üzemek ezenkívül te­levíziós képcsöveket is szállítanak Varsóba. Lengyel megrendeléseken dolgo­zik a moszkvai »Manometer-«, »Transzformátor«, »Kompresszor«, »Moszkábel« és óragyár is. ESEMÉNYEK SOROKBAN Varsó: (PAP) November 6-án este Varsóban központi jubileumi ün­nepséget rendeztek a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 41. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepségen résztvettek a LEMP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság államtaná­csának és kormányának tagjai, a társadalmi szervezetek, a politiltai pártok, valamint Varsó lakosságá­nak képviselői. * Phenjan: (TASZSZ) Phenjan vá­ros dolgozóinak képviselői novem­ber 6-án este a Moranbon színház­ban ünnepi estet rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Kim Csan Man, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökhelyettese tartotta. Az ünnep­ségen A. M. Puzanov, a Szovjetunió phenjani nagykövete is felszólalt. * Szófia: (BTA) Csütörtökön este a szófiai Operaházban díszünnepsé­get rendeztek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából. Cola Dragojcseva, a BKP Központi Bizottságának tagja a Bolgár—Szovjet Társaság országos bizottságának elnöke mondott ün­nepi beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents