Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-08 / 264. szám

TOLNÁ MEGYE* 4* VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! é % A. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 264. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Szombat, 1958 november 8. Ünnepségek a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 41-ik évfordulóján PAKSON ugyancsak november 6-án este zaj­lott le az ünnepi ülés, amelyen Dévai Lajos őrnagy méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom je­lentőségét. November 7-én délelőtt a szovjet hősi emlékműnél rendeztek koszo- rúzási ünnepséget. A párt-, tanács- és társadalmi szervek koszorút he­lyeztek el az emlékműre. dunaföldvArott Farkas Gyula százados mondott be­szédet a koszorúzás alkalmából A november 6-i esti ünnepi ülés szó­noka — mintegy 300 résztvevő előtt — Polányi Máté, a járási pártbizott­ság osztályvezetője volt. NAGYDOROGON ugyancsak a szovjet hősi emlékmű­vet koszorúzták meg. Ezen az ün­Zsúfolásig, megtelt csütörtökön este a szekszárdi Városi Művelő­dési Ház, ahova a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójá­nak megünneplésére hívta meg az MSZMP megyei és városi bizottsága a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága Szekszárd dolgozóit. A díszünnepséget dr. Szili László, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának elnöke nyitotta meg, majd Daradics Ferenc, a megyei pártbi­zottság másodtitkára tartotta meg az ünnepi beszédet. Az ünnepi be­szédet színvonalas kultúrműsor kö­vette, melyben fellépett a szovjet katonák tánc- és zenekara, a szek­szárdi szimfonikus zenekar, a Liszt Ferenc és a KISZÖV vegyeskórus, a Népbolt és a KISZ tánccsoport. Pénteken délelőtt a szekszárdi vállalatok, hivatalok, különböző in­tézmények, iskolák dolgozóinak, il­letve tanulóinak képviselői megko­szorúzták a szovjet hősi emlékmű­vet, valamint a város felszabadítá­sakor elesett szovjet hősök sírjait az alsóvárosi temetőben. BONYHADON november 6-án este a járási műve­lődési házban megtartott nagygyű­lésen emlékeztek meg az évforduló­ról. Mintegy 700 ember előtt Vass Istvánná, megyénk képviselőjelöltje mondott beszédet. Vass Istvánnét be széde előtt úttörők köszöntötték. Ugyancsak 6-án este tartottak ün­nepi gyűlést Bátaapátiban, Szálkán, Mőcsényben, Grábócon, Nagyrná- nyokon, Mucsfán, Izményben, Ké- tyen. November 7-én délelőtt koszorú- zási ünnepség zajlott le Bonyhá- don, ahol a szovjet hősi emlékmű­nél a pártszervezetek, a tanácsok, a társadalmi szervezetek, intézmé­nyek részvételével Nagymányokon és Tevelen ugyancsak megkoszorúz­ták a szovjet hősi emlékművet. nepségen Tarr Lajçs munkásőr tar­tott megemlékezést. TOLNÁN Csütörtök délután 4 órakor jól sikerült ünnepi megemlékezést tar­tottak a Tolnai Selyemgyárban, ahol mintegy 300 munkás hallgatta meg Somi Benjáminnak, a szek­szárdi Járási Párt-Végrehajtó Bi­zottság titkárának beszédét. Este a községi kultúrházban vacsorával egybekötotF ünnepi megemlékezés volt. Harmath Józsefnek, a munkás­őrség járási parancsnokának ün­nepi beszéde után a meghívott tolnai idős veterán harcosok és a többi ak­tivisták a késő esti órákig együtt szórakoztak, beszélgettek, így ünne­pelték meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 41. évfordulóját. : :í *: " ^ ^ Az ősz közepén vagyunk, de azért még kisüt néha a Nap. A szekszárdi óvodások nem szalasztják el az ilyen séta-alkaimat. Nagygyűlést tartottak a Tolna megyei jogássok A Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Csoportja nagygyűlést ren­dezett, melyen újjáalakította a veze­tőséget. Elnökké dr. Szilcz Ákos me­gyei ügyészt, alelnökké dr. Szily László mb. elnököt és dr. Tuska Pál megyei tanács v. b. elnökét, titkárrá dr. Farkas László mb. elnökhelyet­test választotta meg. A nagygyűlésen dr. Szily László megyei bírósági elnök részletesen tájékoztatta a résztvevőket a válasz­tások előkészítésből, párhuzamot vont a felszabadulás előtti és a je­lenlegi választások között. Isrher- tette a jogászság megváltozott hely­zetét, és rámutatott arra a szerepre, amely a szocializmus építése terén a jogászokra vár. Előadását több hozzászólás követ­te, Prantner József, az MSZMP Me­gyei Bizottságának első titkára rá­mutatott, hogy a jogászok között mindig többségben voltak a haladó, forradalmár erők, akiknek példáját kell a ma jogászainak is követniük; A gyűlés végén a megjelentek ha­tározatot hoztak, amelyben bejelen­tették a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választási felhívásához való csatlakozást, és hitet tesznek a szocializmus építésének ügye mel­lett. Kiemelkedő termelési eredmények az Anlékoziekedési Vállalatnál Évekkel ezelőtt nem sokat hallot­tunk arról, hogy a 25. számú AKÖV gépkocsivezetői és szerelői munka­November 16-án adják át rendeltetésének Szekszárdon az új bérházat Két héttel ezelőtt a Népújságban arról számoltunk be, hogy a szek­szárdi 18 lakásos új bér házat majd nov. 7-én adják át a lakóknak. Csü­törtökön felkerestük az építkezést, ahol Bíró György mérnök tájékoz­tatta a szerkesztőség munkatársát az építkezésről. — Sajnos, különböző okok közre­játszottak abban, hogy vállalásun­kat nem tudtuk teljesíteni. A válla­lat vezetőségének különleges intéz­kedései segítettek, de nem oldották meg az épület felajánlási időre való átadását. — Milyen okok akadályozták ezt? — Az építkezések során, hónapok­kal ezelőtt és sajnos jelenleg is, sú­lyos anyaghiánnyal bajlódunk. Nem egy jelentéktelen ‘ épületelemért vagy felszerelési tárgyért a vállalat egy dolgozójának ftinte az egész országot be kell utaznia, mire meg­felelő mennyiségben s minőségben a hiányzó darabokat be tudja sze­rezni. — A rossz, esős időjárás is akadá­lyozott bennünket a munkában. Azonkívül, bár jelenleg a kőműves munkákkal készek vagyunk, de a bérházhoz még nincs villany. Úgy értesültünk, hogy az áramszolgál­tató vállalatnak csak a jövő évi ter­veiben szerepel a bérházhoz szüksé­ges vezeték kiépítése. — A fentiektől eltekintve, a bér­házat elkészítettük. Az áramszolgál­tató vállalaton múlik — és részben rajtunk is —, hogy néhány napon belül a bérházba a lakók beköltöz­hessenek. Az építőipari vállalat munkásai, műszaki dolgozói dicséretre méltó munkát végeztek az új bérház gyors elkészítésével. A jelenlegi tervek szerint november 16-án adják át az épületet. Ez a tény magában azt rej­ti, hogy másfélhónappal a tervsze­rinti határidő előtt beköltözhetnek a lakók. Úgy gondoljuk, hogy az áramszolgáltató vállalat vezetői és munkásai, hasonlóan az építőkhöz, mindent meg fognak tenni azért, hogy a lakók mielőbb beköltözhes­senek. versenyt kezdeményeztek vol­na. Az idén már munka­verseny volt a vállalatnál a no­vember 7-ét megelőző időben. A november 7-i verseny idején a gumijavító részleg dolgozói vál­lalták, hogy az összes kocsikhoz szükséges gumijavítást házilag el­végzik. Sőt vásároltak használt gu­mikat is és azokat felújítva adták a kocsivezetőknek. Havonta 400 autó­gumit újított fel Losonczi Sándor társaival. Szegfű Alajos a tehergép­kocsik festésére új módszert dol­gozott ki, ami szerint 35 százalékkal kevesebb költséggel készül egy gép­kocsi átfestése, gyorsabb és ez jobb, mint az előző festési módszer. E né­hány felsorolt termelési eredmény kis része csak annak, melyet a dol­gozók elértek november 7-ig. Úgy tervezik a Vállalatnál, hogy a ver­senyt továbbra is fenntartják, és ezután a még »szűk keresztmetszete­ként kezelt tényezőket szüntetik meg. Többek között a verseny to­vábbi célja a túlfogyasztások meg­szüntetése, a téli forgalom zavarta­lan lebonyolítása. MEGYÉNK PÓTKÉPVISELŐJELÖLTJEI EUERER SÁNDOR mozdonyvezető, MÁV fűtőházi főnők BÁTY ALIK ISTVÁN mezőgazdasági munkás, termelőszövetkezeti elnök 1907. április 7-én született Halmi községben. Munkáscsaládból származik. Édesapja a Bu­dapesti Varrógépgyárban dolgozott. Szak- képzettsége mozdonyvezető. A felszabadu’ás előtt mint üzemlakatos dolgozott 1929-ig, s utána 1941-ig különböző üzemekben dolgo­zott. 1941-ben lépett a vasút kötelékébe, ahol a felszabadulásig mint mozdonyvezető dolgozott. 1945 óta párttag. A Debreceni Fűtőháznál ő szervezte meg a pártszerveze­tet, amelynek titkára lett. A felszabadulás után gazdaságvezetői tisztséget töltött be o vasút területén több helyen. (Debrecen, Pécs, Miskolc, Budapest — fűtőházakban.) 1955. feb­ruár 1-től a Dombóvári Fűtőház vezetője. 1908. április 24-én született Nagysallő köz­ségben. Agrárproletár családból származik. Szülei mezőgazdasági munkások voltak (gaz­dasági cseléd, napszámos), 1931-től 1938-ig a Mátrai Állami Méntelepen dolgozott. 1939—43-ig a malomiparban dolgozott. 1943- ban behívták katonának. A szovjet hadse eg fogságába került. 1945-től 4 kataszteri hold földön gazdálkodott. 1947-ben települt Györ- köny községbe. 1950-ben tanácstag, majd tanácselnök lett. 1956 tavaszán a gyö könyi termelőszövetkezet elnöke lett. Vezetése alatt megszilárdult a termelőszövetkezet. Szeretik az emberek, hallgatnak rá. Sokat dolgozik, foglalkozik a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. TÓTH JÓZSEF földműves, egyénileg dolgozó paraszt 1905. július 21-én született Tamási község­ben. Parasztcsaládból származik. Hét katasz­teri hold földjén dolgozik. A felszabadulás előtt is mint földműves dolgozott saját föld­jükön testvéreivel együtt. Földtulajdonuk na­gyobb részét 1931—32-ben a bank által el­árverezték, utána bérelt földön gazdálkod­tak. Tóth József munkája elismeréséül Munka Érdemérem kormánykitüntetésben részesült és megkapta a Kiváló Gazda jelvényt is. Tekin­télyes, elismert ember, a községben hallgat­nak a szavára. Párton kívüli, aktiban dolgo­zik a tömegszervezetekben, segíti o községi tanács, a Hazafias Népfront-bizottság mun­káját. DUDÁS ANTAL vasipari munkás, vállalati igazgató 1907. január 6-án született Mezőszilas község­ben. Mezőgazdasági munkáscsaládból szár­mazik. Édesapja uradalomban volt cse'éd. A felszabadulás előtt mint uradalmi kovács dolgozott 1925—1927-ig. 1927-től 1949-ig a Si- montornyai Bőrgyárban mint betanított bőr­gyári munkás dolgozott. 1949—1950-ig a SZOVOSZ megyei vezetője, 1950-tcl 1952-ig az Állami Gazdaságok Megyei központjának igazgatója. 1952-től 1957. februárig a Tolna megyei Tanács élelmiszeripari osztályának vezetője volt. 1945-től 1948-ig — az egyesü­lésig — a Szociáldemokrata Pártnak volt a tagja. 1945-től párttag. 1945—1949-ig a Si* montornyai Bőrgyár üzemi bizottságának volt tagja. LAKATOS ANTAL földműves, a községi tanács v. b. elnöke 1929. december 6-án született Hadikfalva köz« ségben. Agrárproletár családból származik. Eredeti foglalkozása földműves. Lakatos elv­társ szüleivel együtt 1940-ben a Bukovinából történt telepítéssel került Magyarországra. A honvédelmi miniszter felhívására 1949-ben katonának jelentkezett, ahol 3 évet töltött le, rendfokozata őrmester. Leszerelése óta Zomba község tanácselnöki tisztségét tölti be. Munkáját jól látja el. Fiatal kora ellenére megfontolt és nagy tekintélye van a tuko/i- nai székelyek között. Amikor az ellenforradal­márok arra akarták rábírni^ hogy trgadja meg párttagságát, nem volt hajlandó azt megtagadni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents