Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 november 7. , , ----------- ------- » - ■ ---------------------------------------- -------------­f lz EHSZ-közgyíílés politikai bizottságának vitája a koreai kérdésről ESEMÉNYEK SOROKBAN New York (MTI). Az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Az ENSZ'köz- gyűlésének politikai bizottsága szer­dán folytatta a koreai kérdés vitáját. India képviseletében A. S. Lali, In­dia állandó ENSZ képviselője módo­sítást nyújtott be az amerikai javas­lathoz. A módosítás olyan értelemben változtatná meg az amerikai javasla­tot, hogy valójában majdnem szóról szóra egyeznék a szovjet javaslattal: tehát India is amellett van, hogy ne csak Dél-Korea, hanem a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kép­viselője is. vegyen részt, a vitában. Ezután felszólalt a csehszlovák, bol­gár, az albán, az ukrán küldött, s a magyar delegáció részéről dr. Péter János, a külügyminiszter első helyei? tese. A magyar küldöttség nevében bejelentette: a bizottság ama válasz­tás előtt áll, hogy objektiven kíván-e foglalkozni a koreai kérdéssel, vagy sem. Az előbbi esetben nem férhet kétség ahhoz, hogy meg kell hívni a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság képviselőjét. Egyébként egyen­lőtlen lenne a vita, s annak eredmé­nye csak egyoldalú határozat lehet. Aki ellenzi a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság meghí­vását, fél a valóságtól. < Az amerikai javaslatot Nagy- Britannia és Ausztrália képviselője Moszkva: (MTI) Wladislaw Go mulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunióban tartózkodó lengyel küldöttség vezetője szerdán este fogadást adott Moszkvában. A fogadáson részvettek a lengyel küldöttség tagjai, megjelent N. Sz Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke, K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nöke, továbbá az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének több tag­ja, a szovjet politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyi­sége, köztük a Minisztertanács tag­jai, a Szovjetunió rparsalljai,; tábor­nokai. Résztvettek a fogadáson a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői. Ä vendégek sorában volt Incze Jenő, a Magyar Népköztársa­ság külkereskedelmi minisztere, aki tárgyalások céljából tartózkodik a szovjet fővárosban. Vannak történelmi események, amelyek mély nyomot hagynak a nép lelkében s évtizedek, sőt évszá­zadok múltán is érdeklődést kelte­nek. Ezek közé az események közé tartozik az 1848—1849-es magyar forradalom. A hazája függetlenségéért küzdő magyar nép hősi harca hálás témája volt sok írói műnek és költői alko­tásnak. Ilyen írások napjainkban is megjelennek. »Haragvó föld« a címe két szov­jet író: Jevgenyija Jahnyina és Mojszej Alejnyikov regényének. Az iskolák felsőbb osztályainak tanulói számára írt könyv, Noszkov illuszt­rációival, nemrég jelent mag az Ál­lami Gyermekirodalmi Kiadó gon­dozásában. Jahnyina és Alejnyikov érdekes képekben vetíti elénk Magyarország életét a múlt század negyvenes éveiben. A regényben megismerke­dünk az uralkodó osztályok és ki­szolgálóik több képviselőjével: gróf Fenija Pállal, birtokán az önkényes­kedésben tobzódó lelketlen kényúr­ral: fiával Tiborral, az osztrák had­sereg tisztjével, aki kegyetlenke­désben méltó párja apjának, Kális József jószágigazgatóval, a minden hájjal megkent üzletemberrel és kö­nyörtelen kizsákmányolóval. Ezekkel az élősdi zsarnokokkal állnak szemben a regény népi alak­jai: Martos István és felesége Ma­rika — az egyszerű parasztembe­támogatta, majd felszólalt Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes. Ki. jelentette. aki nem kívánja, hogy meghív­ják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőjét a vitá­ban való részvételre, az nem kí­vánja Korea békés egyesítését, hanem Korea háború útján tör­ténő egyesítésére szavaz. A meglehetősen éleshangú vita után sor került a szavazásra. Az amerikaiak szövetségeseik segítségé­vel ismét el tudták fogadtatni hatá­rozati javaslatukat. A vszovjet javas­latra 17-en, ellene 42-en szavaztak, 18-an tartózkodtak a szavazástól. Végül a bizottság 51 szavazattal 10 el­lenében, 16 tartózkodással az ameri­kai határozati javaslatot fogadta el. Ez lehetetlenné teszi, hogy a bizott­ság és a közgyűlés mindkét fél ré­szére elfogadható határozatot hoz­hasson Korea kérdésében. Szerdán rövid de igen érdekes ülést tartott a közgyűlés különleges politikai bizott­sága. A bizottság napirendjén Dag Hammarksjöld, az ENSZ rendkívüli haderő működéséből és fennállásából készített összefoglaló tanulmánya szerepelt. A bizottság úgy döntött, hogy nem nyitnak vitát a főtitkár je­lentéséről. A rendkívül szívélyes, meleg­hangú fogadáson Gomulka, Za- vadzki, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke és K. J. Vo­rosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke mon­dott pohárköszöntőt. Gomulka pohárköszöntőjében szólt a lengyel küldöttség látogatásainak eddigi tapasztalatairól és kiemelte: e látogatás ismét megmutatta, mi­lyen szoros barátság fűzi egymás­hoz a szovjet és a lengyel népet. Aleksander Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának el­nöke beszédében a Szovjetunió tör­ténelmi szerepével foglalkozott. K. J. Vorosilov, a Legfelső Ta­nács elnökségének elnöke pohárkö­szöntőjében hangsúlyozta: ez évi , lengyelországi útján meggyőződött arról,, hogy a lengyel népet őszinte barátság köti a szovjet néphez, a szocialista tábor valamennyi orszá­gának népéhez. rek, akiknek az élete másból sem áll, mint nehéz rabszolgamunkából a földesúr gazdagítására, János fiúk, aki kora ifjúságától fogva meg szokta a munkát, Miklós, a talpra- eseti csikós, aki már .kiskorától kezdve leleményes, határozott és bátor Katalin, a falusi kovács me­legszívű leánya. A népnek ezek az egyszerű fiai sok nélkülözésen és szenvedésen mentek keresztül. Már rég meggyű­lölték elnyomóikat: magyar és oszt­rák zsarnokaikat egyaránt. A re­génynek számos epizódja bemutat­ja, hogyan tör ösztönösen felszínre az a felháborodás és gyűlölet, ami az évek folyamán nőttön-nőtt bennük. Mennyire az egyszerű dolgozók lel. kéből szólnak Magyarország kiváló fiainak, Kossuthnak, Táncsicsnak, Petőfinek szavai. E nagy magyar ha zafiak alakjával közelről is megis­merkedhetünk a regényben. A »Haragvó föld« az 1848. már­cius 15-i eseményekkel fejeződik be. A baráti magyar nép jelene és múltja iránt élénken érdeklődő fia­tal szovjet olvasók ezrei szívesen olvassák ezt az emlékezetes törté­nelmi eseményekről szóló könyvet. Jahnyina és Alejnyikov jelenleg a »Haragvó föld« folytatásán dolgo­zik. Ebben a kötetben az 1848— 1849-es magyar forradalom további fejleményeiről írnak. G. KOROTKEVICS New York (Reuter). A Reuter ! hírügynökség csütörtök hajnali je­lentése szerint a képviselőházban a mandátumok így oszlanak meg: A demokratapárt 283, a köztársaság- pártnak pedig 151 mandátum jutott, két mandátummal a választás ered­ménye még nem ismeretes. A most megválasztott kormányzók közül 24 demokratapárti, 8 pedig köztársaság párti — egy kormányzói tisztséget még nem töltöttek be. * Kairó (Reuter). A szabad algé­riai kormány szerdán este kiadott hadijclentcsc szerint október 29 és október 31 között 221 francia katona halt meg, 86 pedig megsebesült. Továbbá öt repülőgépet lelőttek 13 járművet és 14 katonai őrhelyet elpusztítottak, 5 katonai támaszpon­tot megtámadtak. * New York (Mengi Síim és Abdel Latif Filali, Tunézia, illetve Ma­rokkó ENSZ-képviselője szerdán felkereste Hammarksjöld ENSZ- főtitkárt. A félórás megbeszélés után nyilatkozatot nem adtak. Jól értesült körök szerint a két ENSZ- megbízott lépése a Franciaország­ban bebörtönzött algériai vezetők érdekében történt, annak a távirat­nak a támogatására, amelyet Ferhat Abbasz az ENSZ vezető személyisé­geinek küldött. * New York (Reuter). Ferhat Abbasz, a szabad algériai kor­mány miniszterelnöke szerdán az ENSZ-közgyűlés elnökéhez és az ENSZ-főtitkárhoz fordult: lépjenek közbe a Franciaországban íogvatar- tott algériai vezetők érdekében. A távirat hangsúlyozza, hogy az algé­riai vezetők életveszélyben vannak. * Tunisz (Reuter). Tuniszi körök közölték, hogy az algériai határ mentén fekvő Szakiét Szidi Jusszef falu tüzérségi tűz alatt áll. Korábbi jelentések szerint algériai felkelők­kel harcban álló francia katonák hatoltak be kedden este tunéziai területre. Mint ismeretes, Szakiét Szidi Jusszef falu lövetése vezetett 1957 februárjában a francia-tuné­ziai válság kirobbantásához. Szádok Makkadem tunéziai külügyminisz­ter szerdán este a tuniszi francia követségen erélyesen tiltakozott a tunéziai terület megsértése miatt. * Damaszkusz (MTI). A libanoni kabinet elhatározta, hogy vissza­vonja azt a panaszt, amelyet a Chamoun-kormány tett a Biztonsági Tanácsban, megvádolva az Egyesült Arab Köztársaságot, hogy beavatko­zik Libanon belügyeibe. Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaságban a közelmúlt­ban letartóztatták az amerikai kém- szölgálat több ügynökét. Az ügy­nökök vallomásai és más oldalról napvilágra .került dokumentumok szerint a CIA amerikai kémszolgá­lat új tervet dolgozott ki, amelynek értelmében különlegesen kiképzett tagjait bejuttatja a Német Demokra­tikus Köztársaság, Ausztria, Bel­gium és más európai államok terü­letére, hogy itt különféle provoká­ciókat, merényleteket hajtsanak végre a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok kiküldetésben lévő polgárai ellen. * Brüsszel (Reuter). Mint mór je­lentettük, hatalmas tűz pusztított a brüsszeli nemzetközi repülőtéren. A repülőtér forgalma csaknem teljes mértékben megbénult. A tűz okának megállapítására hivatalos vizsgála­tot indítottak. * Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöksé­ge az OSZSZSZK-t és az USZSZK-t a gabona és cukorrépatermelésben, valamint más mezőgazdasági növé­nyek termelésében elért kiváló si­kereiért Lenin-renddel tüntette ki. I Gomulka fogadást adott Moszkvában SZOVJET REGÉNY a 48-as magyar forradalomról A Szovjet Békebizottság távirata a genfi háromhatalmi értekezlethez Moszkva: (TASZSZ) A Szovjet Békebizottság táviratot küldött a genfi háromhatalmi értekezlet részt vevőinek. A táviratban felszólítja az értekezlet résztvevőit, mielőbb egyezzenek meg az atomfegyver-kí­sérletek általános és örök időkre szóló megszüntetésében. A távirat hangoztatja: a Szovjet Békebizottság naponta a határoza­tok, táviratok, felhívások, levelek, nyilatkozatok özönét kapja. Ezek­nek a feladói követelik a kísérletek megszüntetését, s erélyesen tilta­koznak az ellen, hogy bizonyos nyu­gati körök nem törődnek a világ közvéleményével. A Szovjet Békebizottság kifejezi reményét, hogy az Egyesült Álla­mok és Anglia képviselői a genfi értekezleten meghallgatják a né­pek követelését. Paszternák levele a Pravdában Moszkva: (TASZSZ) A Pravda csütörtöki száma közli Borisz Pasztemaknak, a lap szerkeszt"sé- géhez intézett levelét. A levél így hangzik: Azzal a kéréssel fordulok a Prav­da szerkesztőségéhez, hogy közöljék nyilatkozatomat. Erre a lépésre az igazság iránti tiszteletem késztet. Mindaz, ami ve­lem történt, az általam elkövetett hibák természetes következménye volt. A Nobel-díj odaítélésével kap­csolatos valamennyi nyilatkozásom szabad és önkéntes volt. A Nobel-díjat irodalmi kitünte­tésnek tekintettem, örültem neki és ezt kifejezésre is juttattam abban a táviratban, amelyet Ander Öster- linghez, a Svéd Akadémia titkárá­hoz intéztem. Csakhogy hibát kö­vettem el. Ez azért történt, mert már régebben is jelöltek a Nobel- díj ra, például öt évvel ezelőtt, ami­kor regényem még nem is létezett. Ahogy múltak a hetek és láttam, milyen arányokat ölt a politikai kampány regényem körül, meggyő­ződtem, hogy a díj számomra tör­tént odaítélése politikai lépés volt, amely súlyos következményekhez ve zetett. Saját elhatározásomból, sen­kitől sem kényszerítve értesítettem a Svéd Akadémiát, hogy lemondok a díjról. Nyikita Szergejevics Hruscsovnoz intézett levelemben kijelentettem, hogy születésem, életem és munkám Oroszországhoz fűz, elképzelhetet­len számomra, hogy elhagyjam és idegen földre száműzetésbe menjek. Mikor ezekről a kötelékekről be­széltem, nemcsak az lebegett előt­tem, hogy a kapcsolatok Oroszország földjével és természetvilágával fűz­nek össze, hanem természetesen népével, múltjával, dicső jelenével és jövőjével is. Ámde, közém és e kötelékek közé falként emelkedtek azok az akadályok, amelyeket saját hibámból, regényem támasztott. So­hasem volt szándékom, hogy kárt okozzak hazámnak és népének. A Novij mir című folyóirat szer­kesztősége figyelmeztetett engem ar­ra, Hogy az olvasók regényemet az októberi forradalom és a szovjet rendszer alapjai ellen irányuló mű­ként értelmezhetik. Én ezt nem is­mertem fel és most sajnálom. Ha tekintetbe vesszük a regény bí rálatából levont következtetéseket, akkor én regényemben az alábbi hibás felfogást vallom: minden for­radalom történelmileg törvénytelen jelenség és e törvénytelen jelensé­gek egyike az októberi forradalom, amely szerencsétlenséget jelentett Oroszországnak és a régi orosz ér­telmiség pusztulásához vezetett. Nyilvánvaló, hogy nem azonosít­hatom magamat az ilyen képtelen­ségig vitt állításokkal. Mindamellett Nobel-díj jal kitüntetett művem adott módot erre a sajnálatos értel­mezésre és ezért visszautasítottam a díjat. Ha a könyv kiadását leállították volna, miként én kértem is olasz- országi kiadómat (a többi ország­ban tudomásom nélkül adták ki a könyvet), akkor valószínűleg leg­alábbis részben, — kijavíthattam volna azt. A könyv azonban megje­lent és így most már késő erről be­szélni. E viharos héten senki nem üldö­zött, nem forgott kockán sem éle­tem, sem szabadságom. Újból hang­súlyozni kívánom, hogy mindazt, amit teszek, önként, saját elhatáro­zásomból teszem. Közeli ismerőseim jól tudják, hogy semmi a világon nem kényszeríthet engem, hogy bár­mi olyant tegyek, ami ellenkezik lelkiismeretemmel. így történt ez al kálómmal is. Felesleges bizonygat­nom, hogy senki sem kényszerített és ezt a nyilatkozatot szabad lélek­kel, a társadalom jövőjébe és saját jövőmbe vetett tiszta hittel teszem, büszkén arra az időre, amelyben élek, és azokra az emberekre, akik körülvesznek. Hiszem, lesz még erőm, hogy visszaszerezzem jó hírnevemet és az elvtársak bizalmát. 1958. november 5. B. Paszternák Magyarország öí világrésszel kereskedik Évről évre bővül a Magyar Nép- köztársaság külkereskedelme. A ma­gyar külkereskedelem tavaly csak­nem 14 milliárd valuta-forint érték­ben bonyolított le áruforgalmat, szemben az 1949. évi 4 milliárd fo­rint értékkel. Magyarország jelenleg gépipari gyártmányainak kb. 40 szá­zalékát, és közlekedési gépgyártásá­nak több. mint 70 százalékát expor­tálja. Magyarország az import és export legnagyobb részét, a behozatal 75 százalékát és a kivitel 70 százalékát szocialista országokkal bonyolítja le. Magyarország 1949-hez viszonyítva kétszeresére növelte külkereskedelmi áruforgalmát a Szovjetunióval és Lengyelországgal; két és félszeresére Csehszlovákiával; másfélszeresére Bulgáriával és Romániával Az utób­bi években jelentősen kibővültek ke­reskedelmi kapcsolatai a Német De­mokratikus Köztársasággal és a Kí­nai Népköztársasággal. Észrevehetően megjavultak Magyar ország külkereskedelmi kapcsolatai a közel-, közép- távol-keleti és délkelet-ázsiai országokkal. Az Egye­sült Arab Köztársaságba irányuló ex­port négyszeresére, az Indiába irá­nyuló több, mint tízszeresére növe­kedett. Sokat fejlődtek Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai Dániá­val, a Német Szövetségi Köztársa­sággal, Olaszországgal, Franciaor­szággal. Finnországgal, Törökország­gal, Kanadával, Brazíliával és más országokkal. A népi Magyarország ma már mind az öt világrésszel kereskedelmi kap­csolatokat tart fenn. A Szedres! Gépállomás Vezetősége és pártszervezete szeretettel köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom alkalmából a gépállo­más valamennyi dolgozóját és további jó eredményeket és sok sikert kívánunk a munka végzéséhez. Szedresi Gépállomás Vezetősége

Next

/
Thumbnails
Contents