Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-07 / 263. szám
III. évfolyam, 263. szám. ARA: 50 FILLER Péntek, 1958 november 7. Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom Felmérhetetlenül nagy jelentősége van az emberiség történetében az Októberi Szocialista Forradalomnak. Amikor 1917-ben Lenin nagy pártjának vezetésével az orosz proletariátus és szegény parasztság magához ragadta a hatalmat, s meghirdette a szocialista társadalmi rend felépítését, a világ imperializmus alapjaiban rendült meg. Az Októberi Forradalom kezdte el az idejétmúlt tőkés rend felváltását új, szocialista renddel. A szocialista rend, amely mentes az embernek ember által való kizsákmá- njolás szörnyűségeitől, diadalmaskodik a világ nagyrészén. A Szovjetunió mellett Európában és Ázsiában ma milliók és milliók építik a szocializmust. A tőkés országok elnyomott, kizsákmányolt munkásosztálya, gyarmatok leigázott népe Október példáján lelkesedve gyűjti ere- jét és harcol az imperialisták ellen, hogy elszakítsa a rabszolgaság láncait. A tőkés világ elkeseredett ellenállást fejtett ki a szovjethatalom megszületése óta. Az imperialista hatalmak fegyverrel, propaganda hadjárattal, fenyegetésekkel, minden eszközzel azon dolgoztak, hogy meghiúsítsák a szocializmus építését, a szocializmus eszméinek terjedését. A kezdettől fogva meg akarták fojtani a szovjethatalmat. Október fegyverei azonban olyan rést ütöttek a tőkés világ frontján, amely állandóan bővül és halálos a kapitalizmusra. Október megnyitotta a szocialista forradalmai: korszakát, amelynek eredményeként a szocializmus világrendszerré fejlődött és táborába a földkerekség lakóiból 900 milliót tömörít. Az emberiség történetében nem nagy idő 41 esztendő, amely 1917. novembere óta eltelt. Ez az időszak mégis magába foglalja a szocializmus építésének eddigi történetét. Magába foglalja azokat a gyökeres változásokat., amelyek végbementek szerte a világon. E rövid időszak alatt az imperialisták minden próbálkozása ellenére a Szovjetunió ipari nagyhatalommá vált. A Szovjetunió új, fejlett ipari technikát teremtett. Óriási méretekben fejlődik a termelés. Létrehozta a szocialista kultúrát. Kialakította a szocialista embertípust, amelynek fő jellemzője, a szocialista haza forró szeretete. Joggal tekinti példaképének az egész világ munkásosztálya. A Szovjetunió világraszóló eredményeket ért el. összipari termelése 1913-hoz viszonyítva 33 szorosára növekedett. Ezen belül a termelőeszközök termelése 74-szeresére növekedett. Az ipari termelés abszolút méreteit tekintve a Szovjetunió már régen maga mögött hagyott olyan fejlett európai tőkés országokat, mint Anglia, Franciaország és Nyu- gat-Németország. Egészen biztos, hogy a Szovjetunió az egy főre eső termelésben meg fogja előzni az Amerikai Egyesült Államokat. A szovjet tudomány fejlettségéről, a szocialista rendszer fölényéről és erejéről tanúskodik, hogy Szovjetunió lőtte ki elsőként a világűrbe a szputnyikot. Amíg a tőkés társadalomban a dolgozók kulturális fejlődése elmaradott, és ez szinte velejárója a tőkés kizsákmányolásnak, elnyomásnak. A szocialista rendszerben a dolgozók kulturális fejlődése óriási méretekben bontakozik ki. A cári Oroszország elnyomott népét, a nyomor mellett az írástudatlanság is gyötörte. A szocialista Szovjetunió nemcsak hogy felszámolta az írás- tudatlanságot, hanem a kulturális fejlődésben is világra szóló eredményeket ért el. Ma 50 millió ember tanul a Szovjetunió különböző oktatási intézményeiben. Amíg Francia- országban pl- 10 ezer lakosra 37 egyetemi hallgató esik, vagy pedig Nyugat-Németországban 27, addig a Szovjetunióban átlagosan 100 egyetemi hallgató esik 10 ezer lakosra. A Szovjetunió népgazdaságában több mint 6 millió főiskolát, vagy egyetemet végzett szakember dolgozik. A mérnök szakemberek képzésében a Szovjetunió maga mögött hagyta az Amerikai Egyesült Államokat. Mindezek óriási eredmények és az a tény, hogy a Szovjetunió elsőként bocsátott szputnyikot a világűrbe nem véletlen, hanem a 41 éves szakadatlan tudományos és kulturális fejlődés eredménye. A szputnyikok ragyogása az égbolton tükrözi azt az általános magas színvonalat, amelyen a szovjet tudomány és technika áll. A Szovjetunió mellett a Kínai Népköztársaság és a szocializmust építő népi demokráciák is nagyon komoly eredményeket értek el a szocializmus építésében. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a szocializmust építő népi demokráciák sikerei a szocializmus építésében azt bizonyítják, hogy az a nép, amely lerázza a gyárosok és földesurak igá ját, megteremti a proletariátus diktatúráját, óriási alkotásokra képes. Az Októberi Szocialista Forradalomnak rendkívül nagy hatása volt a magyar népre. Óriási lökést adott a magyar munkásmozgalomnak. 1917-ben a magyar munkások, szegényparasztok lelkesedéssel üdvözölték a szocialista forradalmat. Példaképnek, követendőnek tekintették az örosz munkások hősi cselekedetét. Az Oroszországban lévő magyai hadifoglyok ezrei kapcsolódtak be fegyverrel az Októberi Szocialista Forradalomba. Majd onnan hazatérve 1918. november 20-án megalakították a magyar munkások forradalmi élcsapatát a kommunista pártot. Ekkor már egyre jobban érlelődtek Magyarországon is a szocialista forradalom feltételei, és 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Az orosz proletariátus példáját a magyar munkások és szegényparasztok követték elsőként az egész világon. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság hűen bizonyítja, hogy a magyai népben mélyen élnek a szocializmus eszméi. A Tanácsköztársaság vérbe- fojtása után a magyar munkások legjobbjai, az illegalitás nehéz körülményei között is állandóan harcoltak népünk nemzeti függetlenségéért és szabadságáért. 1919-ben, amikor a belső reakció és az imperialisták nemzetközi ereje vérbefoj- totta a Magyar Tanácsköztársaságot, A szovjet hatalom első szava. Az em berek nagy örömmel olvassák a „Béke-dek rétumot”. Ä Dombóvár II. üzem az első a téglagyárak versenyében Szeptember elején indult a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemei között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkáverseny. A verseny — amely most zárult — szép eredményeket hozott. Az Egyesülés már október 13-én teljesítetté — a múlt esztendeinél jóval magasabb — egész évi tervét és ezidáig közel négymillió nyerstéglával gyártottak többet az Egyesülés üzemeiben, mint tavaly. Szerdán bírálták el a verseny eredményét és osztották szét az üzemek között a jutalmakat. Ezek szerint a verseny első helyezettje a Dombóvár II. Téglagyár, amely a legjobb eredményt érte el. Az üzem dolgozói összesen négyezer forint jutalmat kaptak, amit az ünnep előestéjén osztanak szét a dolgozók között. A verseny második helyezettje a szekszárdi gyár, amelynek dolgozói 2500 forint jutalmat kaptak. Ugyancsak 2500 forinttal jutalmazta az Egyesülés az egyetlen kézi nyersgyártású üzem, a Dombóvár HL Téglagyár dolgozóit a kiváló termelési eredményekért. ekkor a Szovjetunió ezer sebből vérzett és nem tudott közvetlen fegyveres segítséget adni. 1945-ben azon ban, az Októberi Szocialista Forradalom fiai. vérük árán űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat, és visz- szaadták népünknek nemzeti függetlenségét és szabadságát. 1956. őszén ismét a Szovjetunió fiai segítettek fegyverrel leverni az ellenforradalmat, s ezzel népünknek újból megadatott az a lehetőség, hogy foly tassa a szocialista társadalom építését, népünk boldog jövőjének meg teremtését. A magyar munkások, dolgozó parasztok szívében mélyen él a Szovjetunió szeretete, a szocializmus eszméibe vetett hit. És nem volt hiábavaló az a segítség, amelyet a Szovjetunió adott népünknek. Az Októberi Forradalom indította el az emberiség legnemesebb ügyét a szocializmust, és a béke ügyét. Nincs olyan erő, amely meg tudná akadályozni az egész világon a szocializmus diadalát. MEGYÉNK KÉPVISELŐJELÖLTJEI PÉTI JÁNOS mezőgazdasági munkás, termelőszövetkezeti elnök 1921. március 30-án született Tamási községben. Agrárproletár családból származik. A felszabadulás előtt mint cseléd dolgozott. A felszabadulás után földiuttatásban részesült, és mint újonnan földhözjuttatott gazda, többször részesült dicséretben és jutalomban. 1949-ig az NPP-nak volt tagja, 1950-ben az MDP-be lépett be. Még azon esztendőben a párt javaslatára kint járt a Szovjetunióban a paraszt delegációval. Hazatérte után belépett a Vörös Szikra Tsz-be, ahol megválasztották elnöknek. Vezetésével a termelőszövetkezet szinte évről évre növekedő eredményeket tudott felmutatni. Munkája elismeréséül a Szocialista Munka Hőse kormánykitüntetésben részesült. HUNYADI KAROLY pedagógus, a Hazafias Népfront megyei titkára 1901. február 15-én született Tardos községben (Csehszlovákia). Parasztcsaládból származik. Iskolai végzettsége egyetem. Eredeti fog'al- kozása középiskolai tanár. A felszabadulás előtt különböző városokban mint középiskolai tanár dolgozott. A tanácsok létrejöttkor a megyei tanács oktatási osztályvezetője lett. Majd 1953-ban a Népfront Tolna megyei titkárának nevezték ki. Az egész tevékenységét a párt és a néphatalom iránti szeretet hatja át. Az ellenforradalom ideje alatt szilárdan helytállt. Résztvett a párt szervezésében is. Munkájával, magatartásával nagyban hozzájárul Tolna megyében a politikai és gazdasági élet konszolidálásához. HOSNYANSZKI JANOS mezőgazdasági munkás, termelőszövetkezeti elnök 1922. május 19-én született Tengelicen. Hos- nyánszki elvtárs mint gazdasági cseléd dolgozott 14 éves korától 1943-ig, amikor bevonult katonának. 1945-ben mint hadifogoly került a Szovjetunióba, ahonnan 1948-ban került haza. 1948 decemberétől 1&50 márciusáig mint kisparaszt gazdálkodott juttatott földjén. 1950. március 1-én belépett a tengelici Petőfi Tsz-be, még azon év novemberében megválasztották elnöknek. Vezetése alatt a tsz országos hírű lett. Jó munkájáért, a termelőszövetkezet kiváló eredményé ért 1952-ben Kossuth-dijat kapott. Mint képviselő számos beszámolót és fogadónapot tartott. A Tolna megyei képviselők csoportjának volt a vezetője BOLVARI JÓZSE5NÉ textilipari munkás 1922. május 7-én született Tolna községben. Munkáscsaládból származik. A munkásmozgalomban 1946 óta vesz részt. A partnak 1946 óta tagja. Huszonkét éve dolgozik üTemben. Tizennégy éves korában, 1936-ban ker"lt a Tolnai Selyemfcnógvárba, ahol kezdetben kreppelő, később mint fűzőnő dolgozott. 1949- b°n üzemi bizottsági elnöknek válaszolták. 1950-től tölt be párttitkári funkciót. 1952-ben a Tolnai Textilüzembe került, ahol az üzem párttitkára, majd 1954-ben saját ké ésére visszahelyezték a Tolnai SelvemfonóqvárSa ugyancsak párttitkárnak. Az elíenforradalmá- rok eltávolították az üzemből, de a munkások kiálltak mellette és visszahívták. KASZÁS IMRE pedagógus, megyei szakfelügyelő 1917. június 30-án született Budapesten. Bányászcsaládból származik. Papi pályára készült. Megyénkben Kölesd községben lelkész- kedett. 1948-ban otthagyta a papi pályát, 1950-ben a szekszárdi általános fiú isko óban nyert elhelyezést. 1951—54-ig a megyei tanács oktatási osztályán dolgozott, majd 1954 tol a szekszárdi Garay János G;mnóziumban t"»nít. Kezdeményezője a politechnikai képzésnek megyénkben. Éveken keresztül részt vett és részt vesz a TIT munkájában. A természet- tudományi ismeretterjesz és terü’e^én ax atomfizikai ismeretek és a békevédelmi tevékenységben kifejtett munkája jó eredménnyel j'rt. A Hazafias Népfront munkájában aktívan részt vesz.
