Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 november fi. „Megvédtük a magyar nép becsületét, tekintélyét, hírnevét" Marosán György beszéde a csepeli választási nagygyűlésen Senke Valéria művelődésügyi miniszter látogatása Gyünkön és Miszlán — Két esztendővel ezelőtt a magyar nép életében új történelmi korszak kezdetét jelezne nálunk a rádió — mondotta bevezetőben Marosán György. Valamikor tanítani fogják ezt a november 4-ével kezdődő kor­szakot, a munkáshatalomért vívott harc hősi történetét. Ezután emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalmárok 1919-ben megmu­tatták és 1956 október 23 után is je­leztek, mit tennének a nép igazi képviselőivel, s hova juttatnák a né­pet, ha még egyszer a hatalom birto­kába jutnának — mondotta többek között. — November 3-án alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány és november 4-én hajnalban lépett a világ elé. Minden feltétel meg volt ahhoz, hogy megfordítsuk az esemé­nyek menetét. Itt voltak a kommu­nisták, akik e forradalmi központ ve­zetésével lendültek harcba és tettek meg mindazt, amire szükség volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány mindenekelőtt felfegyverezte a kom­munistákat, késedelem nélkül fegy­vert adott az öntudatos munkások­nak, azoknak» akiknek október 23 és november 4-e között nem jutott fegy­ver. Segítségül hívta a szovjet fegy­veres erőket is, hogy minél hamarabb felszámolhassuk az ellenforradalmat. A fegyveres összeesküvést így szinte napok alatt szétvertük. A továbbiakban beszélt a termelés megindításáról, a bányászok, a mun­kások hősi helytállásáról, a munkás- osztály elvi politikai, szervezeti egy­ségének helyreállításáról, amely zá­loga volt az egész ország előrehaladá­sának. Ezután emlékeztette hallgatóit, hogy a november 4-ét követő vi­haros napokban a nyugati rádiók és újságok hányszor jósolgatták a Ká­dár-kormány bukását. Marosán György ezután a párt politikájáról beszélt: — Mi jellemezte pártunk politiká­ját az elmúlt két évben? Mindenek­előtt a nyílt beszéd, a szó és a tett azonossága, a cselekvés egysége! Megmondtuk az igazat mindenki­nek. Szembenéztünk saját hibáink­kal is és harcoltunk azok ellen. Az ellenséget elválasztottuk a félreve­zetett emberektől. — Most két esztendő után — im­már a választás előestéjén — el­mondhatjuk, hogy bírjuk a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a haladó értel­miség bizalmát a szocializmus építésében. — Megvédtük a magyar nép becsületét, tekinté­lyét, hírnevét és ezután is meg- védjük minden támadással szemben. Fegyvert adtunk a munkásosztály kezébe. Fegyveres erőink alkalma­sak a haza s a nép vívmányainak megvédésére. A haladásért, a sza­badságért, a békéért, a szocializmus­ért harcoló népek világszerte szeret­nek és becsülnek bennünket. A szocializmus építése nemcsak új gyárakat, hidakat, lakásokat és több élelmiszert jelent, hanem az új ember erkölcsi és világnézeti for­málását is. Harcba hívjuk a fiatalo­kat a huliganizmus, a műveletlen- ség, a helytelen nézetek ellen. Fon­tos feladatunknak tartjuk a nők egyenjogúságának továbbfejlesztését is. Harcolunk az ember megbecsü­léséért. Brüsszel (AP). Brüsszel új repülő­terének, amely a legkorszerűbb volt Európában, kedden este a késő esti órákban teljesen leégtek az épületei. A repülőállomás mintegy 10—12 kilométerre a belga fővárostól észak­keletre épült. Az utramodern épület ez év tavaszán készült el és a brüsz- szeli világkiállítás alkalmával ad­ták át rendeltetésének. A tűz helyi idő szerint este 22 óra után kezdődött. Az első feltevések szerint gondatlanság okozta, s pilla­natok alatt az épület egész magassá­gában elterjedt és 23 órakor már a nagy központi épület teljesen lán­gokban állt. A szélben a tűz átter­Gazdasági kérdésekkel foglalko­zott ezután Marosán György. Ha az 1956-os nemzeti jövedelmet száznak vesszük, akkor az idén a várható nemzeti jövedelem 128.5 százalék lesz. Jövőre pedig már 135.6 száza­lékot irányoz elő a tervjavaslat. A szocialista ipar termelése — ha a két évvel ezelőttit száznak vesszük •— idén előreláthatólag 123.6, lövőre pedig már 130.3 százalék lesz! — Hároméves tervünk első évé­ben dolgozó népünk szorgalma oiyan tartalékokat tárt fel, amelyek alap­ján jövőre nagyobb feladatokat tűz­hetünk magunk elé, mint eredetileg gondoltuk — állapította meg Maro­sán György, s ezzel kapcsolatban beszélt a nyugdíjrendszer tökélete­sítéséről, az egészségügyi dolgozók, és pedagógusok fizetésének rendezé­séről és a sokgyermekesek családi pótlékáról. Marosán György a továbbiakban érintette a fiatalok nevelését. Majd kitért a hazánk ellen folytatott el­lenséges aknamunkára és többek között megállapította: — Hiába tűzték többször is az ENSZ napirendjére az állítólagos magyar kérdést, mi lett az eredmé­nye? Népünk még jobban összeko- vácsolódott. — Derűsen, bizakodóan tekinthe­tünk a jövőbe — folytatta. — A szocialista tábor évről évre gyorsab­ban fejlődik. A Szovjetunió népe hét éves, Kína tíz éves tervet tűzött maga elé. E tervek végrehajtásával a szovjet nép elhagyja Amerikát, a kínaiak Angliát. Az új világot építő népek győzelmesen haladnak előre és nem kétséges, hogy olyan boldog korszak követke­zik az emberiségre, amilyent Moszkva (MTI). Kedden délután Leningrádban a Téli Palota előtti téren a város dolgozói nagygyűlést rendeztek abból az alkalomból, hogy Gomulka vezetésével Lenin­grádban tartózkodik a lengyel párt- és kormányküldöttség. A gyűlés résztvevői hatalmas taps­sal fogadták a mikrofonhoz lépő Wladyslaw Gomulkát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát. Gomulka bevezetőben az októberi forradalom Lengyelországra gyakorolt hatásáról beszélt. Gomulka kijelentette: egyhetes útjuk a Szovjetunió négy köztársaságában újból ké­pet adott azokról a hatalmas si­kerekről, amelyeket a szovjet nép az iparban, a mezőgazdaság­ban, a tudományban és a kultú­rában elért. A továbbiakban kiemelte, csak a szocializmus képes arra, hogy az emberiség fejlődése új szakaszának hatalmas felfedezéseit valóban az emberek jólétének, boldogulásának szolgálatába állítsák. Gomulka hangsúlyozta: napjaink legfontosabb nemzetközi kérdése a béke megvédése, az emberiség meg­védése az atomháború katasztrófá­jától. A lengyel népnek alapos oka van arra, hogy szembeszegüljön a hidegháború politikai szervezőivel, jedt az irányító toronyra, majd a központi épület közelében levő han­gárra is. A tűz eloltásához Brüsszel egész tűzoltósága kivonult. A mentési munkát nehezítette, hogy a rendel­kezésre álló víztárolók vize kevés volt a hatalmas tűzhöz viszonyítva. A legfrissebb adatok szerint em­beráldozat nincs. Tíz ember a leg­felső emeletekre menekült, ezeket a tűzoltók mentették meg. Azokat, akik a legfelső terraszra menekül­tek, egy helikopter szállította el. Hajnali egy órakor a tűz még tel­jes erejével dühöngött s több kilo­méteres körzetben látható volt. élénk fantáziájú költő sem tud elképzelni. De ezért dolgozni, harcolni kell. Azt mondjuk, hogy az atombombát az ember állította elő, tehát az em­bernek kell meg is semmisíteni. Ez a békeharc központi kérdése! A szo­cialista tábor a béke ügyének kö­vetkezetes harcosa. Igazsága és ereje is van ahhoz, hogy meg tudja akadályozni a harmadik világhá­ború kitörését. Ezért harcolunk együtt a szov­jet néppel* a szocialista tábor­ral, mert bennük látjuk bé­kénk, függetlenségünk, szabad­ságunk oltalmazóját, biztosíté­kát. Beszéde befejező részében az ér­telmiségről szólt. Az értelmiségiek meggyőződhetnek arról, hogy senki nem becsüli, senki nem szereti úgy, mint mi. Az egyetemen mondottam a professzoroknak: felnézünk önök­re, ha tudásukkal, emberségükkel, kiállásukkal támogatják a munkás- osztályt és a dolgozó parasztságot. November 16-án választás lesz Magyarországon. Pártunk politiká­jára, az elmúlt két év nagyszerű eredményeire szavaz a magyar dol­gozó nép. A mi népünk 107 000 je­lölőgyűlésen fejezte ki véleményét. Nálunk néphatalom van! (Hosszan­tartó nagy taps!) És ebben rejlik a mi erőnk. Mi a dolgozó néphez for­dultunk, nálunk a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségiek jelöltek képviselőket. — A választások napján pedig úgy szavazzunk — fejezte be szavait —, hogy a dolgozók állásfoglalása tovább erősítse a néphatalmat, a szocialista tábort és a haladó erőket világszerte. (Hosszantartó nagy taps.) akik Európát atomháború színte­révé akarják tenni, segítenek Nyu­gat-Német ország új raf elf egy vérzé­sében, annak az országnak az újrafel fegyverzésében, amely területi követe lésekkel lép fel más országokkal szem­ben. Nyug'at-Németország újrafel- fegyverzése, a Bundeswehr atom­fegyverkezése, a Lengyelország nyugati határai ellen irányuló uszí­tás, az Odera—Neisse határ elleni politika, a revanspolitika nemcsak Lengyelország és a Német Demokra­tikus Köztársaság, valamint a többi szocialista ország ellen irányul, ha­nem Európa és az egész világ bé­kéje ellen is — állapította meg Gomulka, majd leszögezte: Lengyelország ma nincs egyedül harcában. Baráti országok hatá­rolják s biztonságának fontos alapja a testvéri szövetség a szovjet néppel. Beszéde befejező részében a LEMP Központi Bizottságának első titkára arról szólt, hogy korunk jellemző vo­nása a szocialista tábor megerősödése, alkotó erőinek hatalmas iramú fej­lődése. Ez a fejlődés bizonyossá teszi, hogy a szocialista és a kapitalista világrendszer versenyében fel­tétlenül a szocializmus diadal­maskodik. IN. Sz. Hruscsov beszéde Ezt követően N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. Méltatta annak jelentőségét, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség ellátogatott Le- ningrádba. Abba a városba, amely a forradalom bölcsője s amelyben megszülettek a fiatal szovjet állam első nagyfontosságú történelmi natá- rozatai. Hruscsov megemlékezett ar­ról a hatásról, amelyet az októberi forradalom a lengyel munkásosztály ra gyakorolt. Majd a továbbiakban kiemelte: negyvenegy év alatt a szovjet állam hatalmas szocialista világhatalommá vált és létrejött az új világ, a szocializmus világa. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára éles szavakkal bélyegez­te meg a jelenkori revizionizmus kí­sérleteit, amelyek a proletárdiktatú­ra lényege ellen irányulnak. A mai Benke Valéria művelődésügyi mi­niszter, a Központi Bizottság tagja, Tolna megye listavezető képviselő- jelöltje, szerdán szülőfalujába, Gyönkre látogatott el, ahol képvise­lőnek jelölték. Benke Valéria hosz- szasan elbeszélgetett a község peda­gógusaival, az általános iskolák és a gimnázium tanáraival, majd Miszla Washington (MTI). Az Egyesült Államokban kedden tartották a kongresszusi és állami kormányzói választásokat. Az eddig ismeretessé vált eredmények azt mutatják, hogy a demokrata párt döntő többséget szerez a kongresszus szenátusában és a képviselőházban. Az eddigi eredmények alapján a szenátusban a demokrata pártot 53 szenátor képviseli, — az abszolút többséghez 50 mandátum kell —, a képviselőház 435 mandátumából pe­dig már megszerezte a többséghez szükséges 219 mandátumot. Kaliforniában, ahol éles harc folyt a két párt kormányzó-jelöltje kö­zött, Edmund G. Brownt, a demok­rata párt jelöltjét választották kor­mányzóvá. A köztársasági párt je­löltje az amerikai hidegháborús po­községbe ment, ahol nagygyűlésen vett részt. A miszlai művelődési otthont zsú­folásig megtöltő közönség előtt An­tal Géza, a gyönki járási tanács el­nökhelyettese,, járási tan ácstagjelölt mondott beszédet, majd felszólalt Benke Valéria is. litika egyik legfőbb szószólója, Knowland szenátor, a választáson vereséget szenvedett. A New York-állam kormányzói tisztségéért folyó választási küzde­lemből Nelson A. Rockefeller, a köztársasági párt jelöltje került ki győztesen, »milliomos-társa« Averell Harriman korábbi és újrajelölt kor­mányzójával szemben. Adlai Stevenson, a demokratapárt volt elnökjelöltje kedden este televí­ziós nyilatkozatában kijelentette, a demokrata párt hangja a jövőben súlyosabban esik majd latba az Egyesült Államok külpolitikájának kialakításában. Paul Butler, a de­mokrata párt országos elnöke szin­tén nyilatkozott és hangoztatta, hogy pártjának lendületes győzelme azt jelenti: szilárd helyzetben lesz az 1960. évi elnökválasztás idején. Mint kifejtette, a köztársasági párt azért szenvedett vereséget, mert az Egye­sült Államok lakossága mind kisebb mértékben bízott Eisenhower elnök­ben és a köztársasági párt állam­vezető képességeiben. Gomulka és Hruscsov mondott beszédet a leningrádi dolgozók nagygyűlésén revizionisták fő támadása éppen a proletárdiktatúra ellen irányul, s ez­zel a munkásosztály felszabadító mozgalmának szíve ellen támadnak. A revizionisták rágalmazzák a prole­tariátus diktatúráját, azt állítják, hogy egyetlen jellemvonása az erő­szak. Hruscsov hangsúlyozta: a szocia­lizmust építő országok, köztük a né­pi Lengyelország tapasztalata meg­győző erővel mutatta meg, hogy a népi demokratikus állam betölti a proletariátus diktatúrájának funk­cióit. Méltatta annak jelentőségét, hogy Lengyelország visszaverte a proletárdiktatúra elleni támadáso­kat, a revizionisták támadásait. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ezt követően arról be­szélt, hogy október egyik legnagyobb jelentőségű vívmánya, hogy megva­lósította a népek igazi, őszinte, test­véri barátságát. Ezen az elven ala­pulva jött történelmileg igen rövid idő alatt létre a hatalmas, egységes szocialista tábor. Beszéde további részében Hrus­csov hangsúlyozta: A Szovjetunió és Lengyelország barátsága fontos té­nyező Európa és az egész világ bé­kéjének biztosításában. Az imperia­listák annak idején bábként hasz­nálták fel Lengyelországot politikai játékaikban és hídfőnek akarták ki- építeni a Szovjetunió ellen. Ma a népi Lengyelország teljes jogú szu­verén állam, amelyet a szoros ba­rátság szálai fűznek a Szovjetunió­hoz és valamennyi szocialista ország hoz. A szovjet emberek szívből örül­nek a baráti lengyel nép sikereinek és új, még nagyobb győzelmeket kí­vánnak neki. Beszéde végén Hruscsov hangsú­lyozta: az októberi forradalom 41. évfordulóját a szovjet nép s az egész világ minden dolgozója abban az időszakban köszönti, amikor a szo­cializmus, a kommunizmus győzel­me világméretekben is elvitathatat­lanná vált, létrejött és kifejlődött a hatalmas szocialista tábor. A lengyel kormányküldöttség Le- ningrádból szerdán visszatért Moszk vába. A küldöttség tagjai részt vesz­nek majd a november 7-i ünnepsé­geken. A tárgyalások befejezésére és a közös közlemény aláírására előre­láthatólag hétfőn kerül sor. 1917 november 6-án — kezdett támadást az Ideiglenes Kormány a Bolsevik Párt forra­dalmi központjai ellen. A párt központi lapját, a »Rabócsij puty« című lapot akarták beszüntetni. A szerkesztőség épületében páncél­gépkocsikat küldtek, a vörösgár­disták és a forradalmi katonák azonban visszaszorították őket. A lap szerkesztőségéhez és nyom­dájához a vörösgárdisták erős őrségeket állítottak. Délelőtt 11 órakor a »Rabócsij puty« lap az Ideiglenes Kormány megdöntésé­re ösztönző felhívással jeleni meg. Egyúttal a Szmolnij-épület- hez, ahol a Bolsevik Párt Köz­ponti Bizottsága tartózkodott, a forradalmi katonák és a Vörös Gárda egységeit vonták össze. Pétervárott az októberi felke­lés megkezdődött. Éjjel a Szmolnij-épületbe meg­érkezett V. I. Lenin és személye­sen vette át a forradalom irányí­tását. A Szmolnij-épülethez egész éjjel egymás után vonultak fel a forradalmi katonai csapatok és a Vörös Gárda osztagai. A bolsevi­kok a főváros központjába irányí­tották őket — a Téli Palota kö- rülfogására, amelyben az Ideigle­nes Kormány sáncolta el magát. A Bolsevik Párt Központi Bizott­ságának tagjai elhatározták, hogy semmi esetben sem hagyják el a Szmolnij-épületet. Az Ideiglenes Kormány Pétervár környékéről hívott segítségül ezredeket. A bolsevikek kérésére az »Au­róra« cirkáló szikratávírón továb­bította a Forradalmi Katonai Bi­zottság parancsát*1... nem engedni Pétervárra egyetlen olyan katonai egységet sem, amelyről nem volna ismeretes, milyen nézetet vall a lejátszódó eseményekkel kapcso­latban...« Leégett Brüsszel új, ultramodern repülőállomása Ä demokraták döntő többséget szereztek az amerikai választásokon

Next

/
Thumbnails
Contents