Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-06 / 262. szám
TOLNA MEGYE. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT >ls A ' TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 262. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1958 november 6. Csökkent az önköltség, jnyúlt a minőség, a november 7-i munkaverseny idején a Tolnanémed! Kendergyárban Több mint egy hónapja beszéltek először a Tolnanémedi Kendergyárban a munkások és vezetők arról, hogy november 7-ig munkaversenyt rendeznek. A szovjet hatalom megszületésének évfordulójára indított verseny nem újkeletű a gyárban. Egy évtized óta minden ősszel a legjobb munkások vetélkedtek azért, ki lesz a gyár legjobb dolgozója, ki köszönti a hagy napot jobb termelési eredménnyel. Az idén, a sok évi hagyományokhoz híven a munkások ismét fogadalmat tettek, hogy emelik a termékek minőségét és csökkentik az önköltséget. A tolnanémedi gyár dolgozói már több hete versenyeztek, amikor hírül hozták nekik, hogy a vállalat társtelepének a mosonmagyaróvári gyár dolgozói levelet küldtek. A levelet gyűlésen olvasták fel és elküldték válaszukat: „Elfogadjuk a versenykihívást mérjük össze erőnket.” A napok múlásával, egyre emelkedett a termelés. A gyár különböző üzemrészeiben a munka jobbá vált, kevesebbszer fordult elő, hogy nem használják ki a munkaidőt. A karbantartók és lakatosok pedig a gépek pontosabb javításán felül úgy határoztak, hogy építenek egy vasvázas fészert az udvaron tárolt gőzgép alkatrészei fölé, hogy megóvják azt a pusztulástól. Az áztatósok pedig a kazalok és szárítóterek környékén elkallódásszámba. menő szálkender összegyűjtésére vállalkoztak. November 4-én jártunk a gyárban. Három nappal az ünnep előtt még nem tudtuk meg azt, hogy ki lesz a gyár legjobb dolgozója. A ^termelési eredmények alakulása azonban már a munkaverseny eredményességét igazolta. A napokra bontott tervet teljesítették október minden napján, csak úgy, mint november első napjaiban. A számok sokat mondanak a gyár munkásainak szorgalmáról, versenyéről. Czeller János gyárvezető elénk tárja a statisztikát, ami szerint a jelenlegi eredményeik csaknem kétszeresek a négy év előttinek, egynegyedszer nagyobbak, mint 1956-ban voltak. A jelenlegi verseny idején úgy határoztak a gyár munkásai az egyik termelési értekezleten, hogy a tervezett 91.5 százalékos költségszint helyett- 85,5 százalékkal fognak dolgozni. Az eredmény jobb, mint amit vállaltak; 1,8 százalékkal. Ez azt is jelenti egyben, hogy a műszakiaknak és művezetőknek sokat kellett azért tenni, hogy a gyártás- technológiát betartsák, betartassák. A felajánlás egyik mondata úgy szól, hogy negyedév alatt, a terv szerinti egy dolgozóra eső 2,7 tonna készáru helyett 3 tonnát gyártanák. Az egy. főre eső termelés növekedett. Ez esetben például úgy intézkedtek, hogy csökkentették az improduktív munkaerő létszámát és növelték a gépek hatásfokát. A gyár felettes szervei, ezelőtt egy hónappal még sok kívánnivalót találtak abban, hogy a termelés egyes területeken nem „gyár-rendszerű”. Ma, ha még nem is mondhatjuk el, hogy tökéletes a munka- szervezés, a technológia, de már haladtak e téren is egy lépést előre, a mostani eredmények pedig a további siker útját jelzik. Munkaverseny van a tolnanémedi gyárban. November 7-re készülnek a munkások. Esténként pedig, amikor a fáradt dolgozók hazamennek, vacsora után visszajönnek és benépesül a gyár kultúrterme. A vállalat vezetősége a napokban televíziót küldött nekik a jó munkáért, s szórakoznak, beszélgetnek késő estig. Másnap meg újból kezdik az adott szó megvalósítását, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, a termelés emelését. (P) fiz őszi vetélkedésben ismét Várdomb került az élre Mióta a megye gépállomásai őszi tervük teljesítését megkezdték, a de- kádok során Szedres és Várdomb között dőlt el legtöbbször az.- elsőség. A legutóbbi értékeléskor a szed- resiek kerültek az élre, jelenleg a várdombiak vezetnek őszi tervük 74,1 százalékos teljesítésével. Második Szedres 70,5, harmadik Teve! 70,4 százalékkal. ELSŐNEK A TEVELIEK FEJEZTÉK BE A VETÉST A megye 10 gépállomása közül egyedül a teveliek dicsekedhetnek, és joggal,, azzal, hogy körzetük termelőszövetkezeteinél 155,3 százalékra teljesítették a vetéstervet, s ezzel valamennyi szövetkezetben végeztek az ősziek vetésével. Megyei szinten a gépállomások ed dig 85 százalékban fejezték be körzetük termelőszövetkezeteinél a vetést. A legutóbbi tíz napban a vetési terv teljesítésében a legjobb emelkedést a várdombiak és a varsádiak értek el. Tíz nap alatt 16,6, illetve 15,8 százalékos emelkedést értek el. Az országban egyedülálló kísérlet Alulfűtéses sertésfiaztatót építenek a bátaszéki Búzakaiász Tsz-ben A bátaszéki Búzakalász Termelő- szövetkezetben 60 anyakoca elhelyezésére alkalmas sertésfíaztató építésébe kezdtek. A tervek szerint a sertésfiaztatóba gőzfűtés segítségével egyenletes testhőmérsékletnek megfelelő száraz meleg lesz a téli elletések idején. A gőzfűtéshez szűk séges csöveket, amelyek alulról fogják a meleget árasztani egy kazánházból látják el forró gőzzel. Az alulfűtéses istálló költségei 30 000 forinttal magasabbak, mint a közönséges istállóépítés költségei. Ha a termelőszövetkezetben lévő szakemberek tervei sikerülnek, akkor ezek a költségek bőségesen megtérülnek a szopósmalac elhullás csökkenése következtében. Az alulfűtéses sertésfiaztatóval kapcsolatban megoszlanak a vélemények a szakemberek körében. A gyakorlati tapasztalatok fogják eldönteni majd, hogy melyik módszer alkalmasabb a sertéstenyésztésben. Úttörőcsapatvezetők fogadalomtétele Dombóvárott November 7-én délután 4 órakor ünnepélyes külsőségek közepette tartja meg a tanítóképzőben a Magyar Úttörő Szövetség dombóvári járási elnöksége a járásban lévő mintegy 30 úttörőcsapatvezető fogadalomtételét. A fogadalomtétel alkalmával ünnepi beszédet mond Halmai János elvtárs, az MSZMP dombóvári járási bizottságának első titkára. A fogadalom letétele után az úttörő csapatvezetők egyenruhában, csapat- zászlókkal — zeneszó kíséretében — felvonulnak a község főbb útvonalain. JAVULT A MUNKA Nem olyan régen arról számoltunk be, hogy felelősségre vonták, — majd írásbeli és szóbeli fegyelmit kapott, — a bölcskei gépállomás igazgatóját és főgépészét, mivel a gépállomás munkájában az ellenőrzések során sok kívánnivalót találtak. A felelősségrevonás után a bölcs kei vezetők ígéretet tettek arra, hogy munkájukon változtatnak és törekednek a hibák kijavítására. A legutóbbi dekádteljesítésük őket igazolta,, mivel egy dekád alatt 12,5 százalékkal növelték őszi tervteljesítésüket, ami azt jelenti, hogy míg azelőtt 1700 normálholdnál magasabb teljesítést nem igen tudtak elérni tíz nap alatt, addig legutóbb 2400 normálhold teljesítést értek el. VÁLTOZATLANUL A LEGGYENGÉBBEK Az elmúlt hetek alatt állandóan a legkevesebb teljesítményt az ireg- szemcsei, a dalmandi és a tamási gépállomások érték el. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt 10 napban az iregszemcseiek például csak 10 százalékkal növelték őszi tervük teljesítését. Nem jobb a helyzet Dalmandon és Tamásiban sem. Az előbbiek 47,3, az utóbbiak 44,5 százalékra teljesítették eddig őszi tervüket. Az őszi mélyszántásban a várdombiak vezetnek. A terv 69,8 százalékos teljesítésével, második Dal- mand 53,2, harmadik Szedres 52 százalékkal. VÁRDOMB IS TELJESÍTETTE ÉVES TERVÉT A megyében elsőnek a szedresi gépállomás kollektívája büszkélkedhetett, hogy hetekkel határidő előtt teljesítették éves tervüket. A legutób bi dekádban elért eredményeikkel a megyében a várdombi gépállomás a második, ahol az éves tervet 100,3 százalékra teljesítették. KÜZDELEM AZ ELSŐSÉGÉRT A gépállomások dolgozói munkájukon keresztül valóban arra törekednek, hogy mielőbb jó munkával teljesítsék az éves és őszi tervet. A Gépállomások Főigazgatóságának leg utóbbi értékelése alapján az éves terv teljesítésében 84—84 százalékos eredménnyel Tolna megye a Szolnok megyei gépállomásokkal első helyen áll. Az őszi terv teljesítésében a megye jelenleg a nyolcadik helyet foglalja el. MEGYÉNK KÉPVISELŐJELÖLTJEI pedagógus, művelődésügyi min'szter. 1920-ban született, kisparaszti családból. Eredeti foglalkozása tanítónő. 194'. óta vesz részt a munkásmozgalomban. Közvetlenül a felszabadulás után lett tagja a Magyar Kommunista Pártnak. Szegeden végzett szakszervezeti munkát, majd Budapesten bízták meg különböző pártfeladatokkal. Tanított a pártfőiskolán, dolgozott a kőbányai, majd a budapesti pártbizottságon; 1948—1950. között a nőmozgalomban vett részt, az MNDSZ budapesti titkára volt. 1951-től 1954-ig az Országos Béketanács titkári tisztségét töltötte be, ezután pedig — miniszterré választásáig — a Magyar Rádió elnöke volt. Benke Valéria tagja a ^ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. TOMPÉ ISTVÁN kárpitos munkás, a földművelésügyi miniszter első helyettese. 1909-ben született Budapesten, iskolái elvégzése után a kárpitos szakmát tanulta. Tizenkilenc éves korában, 1928-ban tagja lett az illegális kommunista pártnak. Rész‘ve't a spanyol polgárháborúban, ezért Franciaországba internálták. Hazatérte után ismét bekapccoló- dott az illegális párt munkájába, közben 1942-ben letartóztatták. A felszabadulás után is aktív pártmunkás volt. A forrada'mi mun'ás- paraszt kormány 1956. november 4 után a Belügyminisztérium vezetésével bízta meg, innen került jelenleqi beosztásába, ez év márciusa óta a földművelésügyi miniszter első helyettese. Tagja a Párt Központi Bizottságának. PRANTNER JÓZSEF építőipari munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának első titkára. 1911. június 1-én született Szekszárdion. Szak- képzettsége kőműves, egyetemi végzettségű. A munkásmozgalomban 1930. óta vesz részt. 1933-ban munkásmozgalmi tevékenysége miatt letartóztatták és elítélték. Állandó rendőrségi felügyelet alatt állt egészen a felszabadulásig. 1944-ben munkaszolgálatosként behívták, ahonnan megszökött, ezért tíz évi börtönbüntetésre ítélték. A felszabadulás után azonnal bekapcsolódott az MKP munkájába. 1956. novemberében a párttagság kérésére visszajött a Tolna megyei Pártbizottságra. 1958. májusa óta a Megyei Pártbizottság első titkára. VASS ISTVANNÉ zománcgyári munkás, a Hazafias Népfront országos titkára. 1915. március 20-án született Budafokon. 1930- ban az Albertfalvai Gumigyárban, 1933-ban a Lódén Posztógyárban, majd 1934-től 1947-ig a Budafoki Zománcgyárban dolgozott. 1945. februárjában belépett a kommunista pártba. Fel- szabadulás után a dolgozók megválasztották ü. b.-tagnak. Majd még az évben taqja lett a budafoki kommunista párt végrehajtó bizottságának. Az 1945-ös választásoknál városi képviselő lett. 1947-ben az MNDSZ Országos Központba került, majd 1950-től az MNDSZ főtitkára lett. 1956. közepén a Hazafias Népfrontnál dolgozott. 1957. ckt b»ré’ől a Hazafias Népfront országos titkára. BOGNÁR JÓZSEF egyetemi tanár. 1917. február 5-én született Szombathelyen. Kora ifjúságától részt vett különböző baloldali, demokratikus mozgalmakban. A háború alatt az ellenállási mozgalom több csoportjával volt intenzív kapcsolata, maga a Bajcsy-Zsilinszky Endre körül tömörült csoportban vett részt. 1945-ben a Független Kisgazdapártba került. Mint a baloldal és később a párt egyik vezetője a nemzeti egységért, a demokratikus erők egységéért, a magyar—szovjet barátságért, a termelőszövetkezeti fejlődésért harcolt. 1945. júniusában lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1956. novemberétől a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozik 1957. augusztusától a Kereskedelmi Kar dékánja.
