Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-05 / 261. szám

4 TOLNA MEGYEI NËPÜJSAG 1958 november 5. toMék{Md... A rohanó szél havat csapott az arcába, s az apró, jéggéfagyott hó­szilánkok szúrták a szemét, marták az arcbőrét, mintha forró homok­szemek lettek volna. A sötétben nem látott tovább az orránál és a hótorlaszokban minduntalan felbu­kott, másutt meg térdig süppedt; Bakancsa már rég átázott, s lába­szárán keményre fagyott a nadrág­szárba olvadt hó. Könnyei, melye­ket a szél csalt ki szeméből, az ar­cára fagytak, nem győzte törülgetni Őket ; ; ; Alkonyaikor indult el, s úgy gon­dolta, hogy éjfélre már túl lesz a határon, biztonságban érezheti ma­gát. Toronyiránt vágott neki a mező nek, küszködve az erős széllel, mely mintha vissza akarta volna haj­tani oda, ahonnét elindult, olyan olyan erővel feszült a mellének ; ; ; Kénytelen volt menekülni... A fe­hér kopók már a nyomában voltak, a présház ablakán is már csak az utolsó pillanatban tudott kiugrani, amikor a csendőrök döngették az ajtót és éppen akkor dördült el mögötte a két puska, amikor a sza­kadékba vetette magát. Az egyik golyó a karját roncsolta szét, a má­sik a feje fölött fütyült el. Talán jobb lett volna, ha jól eltalálják, akkor nem kellene menekülnie idegen országba, ismeretlen embe­rek közé. Már rég nem fájna a seb..; Talán éppen most kopogtat a prés­ház ajtaján a felesége a napi éle­lemmel, amit mindig éjjel hozott ki. Vajon mit gondol? A csendőrük biz­tos összezúztak mindent, vagy talán ott is maradtak és várják, hogy ő visszamenjen és helyette most a fe­lesége lép be az ajtón. Szegény asszony halálra rémül, ha szembe találja magát a csendőrökkel, s azok röhögnek rajta, biztos vissza se engedik ha menekülni akar, ha­nem kihasználják egyedüllétét. ; ; mert messze van a város, nem hal­latszik el a segélykiáltás oda, s ki merészkedne a közelükbe, ha hall­ja is a kiáltást, ha meglátja a csend­őröket? — Gazemberek . ; : — Az asszony biztos, hogy ma éjjel is elviszi a kis élelmet: kenyeret, vöröshagymát, egy kis töpörtyűt, vagy hurkát : :j Előre szegzett feje egy fának ütő- dött és döbbenten hőkölt vissza, az­tán hátát a fához támasztva, mere­ven nézett a sötétségtől takart útra, amelyet eddig megtett. Sóhajtott mélyet és bajuszán egy­máshoz koccantak a jégszemek. — Mi a bűnöm? — kérdezte gon­dolatban magától. Fegyvert fog­tam a Tanácsköztársaság mellett; Ez bűn? ... Nem! Ez nem lehet bűn az emberek szemében, mert akkor hiába lett volna minden, amit a for­radalommal kivívtunk ; ; ; Még talán többet kellett volna adni a munká­soknak és . ; ; Igen, fel kellett volna osztani a nagybirtokot, a parasztok között. Akkor nagyobb támogatást adott volna a falu a forradalomnak. Most már hiába. — Dávid Jóskára gondolt, akivel együtt voltak még az utolsó nap is a direktórium irodá jában, amikor jött a hír, hogy meg­bukott a Tanácsköztársaság ... Sze­gény Jóska..; Az utcán fogták el és verték, rugdosták a partig, ahol felakasztották egy fára és még har­madnap is ott lógott, senki nem merte levenni, eltemetni. Fásultság fogta el a testét, szemei álmosan lecsukódtak, és tudta, ha most enged az álom csábításának, soha többé nem ébred fel. ; ; Nem! Gyerünk tovább ; ; ; Kegyetlenül sajgott a sebe és érezte, hogy átvér- zett a rögtönzött kötés. A vér szi­várgott át a ruhán és alatta vékony csíkban, melegítve a karját, egészen a tenyeréig folyt. Hasított még egy darabot kabátja béléséből és azt is rácsavarta a karjára, aztán nagyo­kat nyögve visszahúzta rá a kabát- ujjat.. ; Elindult, hátat fordítva eddig megtett útjának, tovább buk­dácsolva ... A hó hullt, mintha be akarná temetni, de a szél egy kicsit csendesült... A távolban mintha sárga fény villant volna. Parányi fény, csak egy pillanatig, aztán is­mét elveszett.. ; Ez Decs lenne? Még csak Decs? Messze van még Bátaszék, ahol átléphet a határon a jugoszláv területre ;.. A fény irá­nyába ment, s amikor közelebb ért, döbbenten látta, hogy magányos tanya közelébe került, s másutt se­hol a környéken nincs jele az élet­nek. Egy pillanatig tétován állt, az­tán megértette, hogy eltévedt... De most merre tovább? A tanya körül csaholni kezdett egy kutya, s sietve igyekezett el a ház közeléből. Hiába ment volna oda kérdezősködni, ajtót úgy se nyi­tottak volna neki. Jószándékú em­ber ilyenkor nem jár a határban. Jobbfelé kanyarodott, elhagyva a tanyát balról maga mellett, abban reménykedett, hogy megtalálja az utat Bátaszék felé. Lábai nem akartak engedelmes­kedni akaratának. Különösen a térde. Minduntalan megbicsaklott és térdre akart esni. Sebesült kezét a kabátzsebbe dugta, a másikkal pe­dig egyensúlyozott. Homlokát ki­verte a veríték és mégis fázott, fo­gai vacogtak, mintha gúnyos táncot jártak volna kínlódásán. Jobbról apró fények viliództak a messzeségben ... Pislogott, hogy va­jon nem csal-e tekintete, s amikor meggyőződött róla, hogy valóság, amit lát, új erőre kapott. ; ; Ak­kor már nincs messze .. ; Alsónyék és Bátaszék között lépi át a határt. Megpróbált gyorsítani a léptein, de bal lába hirtelen lesüppedt és még mielőtt maga elé tarthatta volna ép kezét, elvágódott. Hó csapódott az arcába, elborítva a szemét, tele ment vele az orra. Homlokát is bele nyomta a puha, hideg hóba, s ahogy így feküdt, újra nagyon álmos lett, vagy talán nem is álmos, csak fá­radt, annyira fáradt, hogy egy pil­lanatig alkuba bocsátkozott a csá­bító, pihenést ígérő fekvemaradás- sal, a halállal, aztán felnyógött — Nem! — Alig tett néhány lépést, újra el­esett, most .előre nyújtotta a ke­zét, csak két térde süppedt mélyen a hóba. Fel akart emelkedni, de hiába próbálkozott, sehogysem sike­rült ... A térdeiben nem volt elég erő és jó is volt így... Aztán ismét a felesége jutott eszébe ... és hosszú szüneteket tartva az egyes szavak között, motyogni kezdett: — Magdi. Jó volt a vacsora ... Nagyon ' jó asszony vagy... Mi az?! Én térde­lek? ... Gyerünk ... — Felemelke­dett jés imbolyogva tovább indult. Nagyon fájt a karja, s a fájdalom ismét magához térítette. Tudta, hogy már nem lehet nagyon messze a határtól, s ha átér, majd bekötö­zik a sebét, kipiheni magát és rendbejön. Csak a fáradság, meg az éhség az, ami ennyire elvette az erejét. Valahol kell lenni egy árok­nak. Hidat kell keresni rajta, mert magas a partja, egy éve, hogy tisztí­tották ... éppen, amikor erre gon­dolt, ballába a semmibe lépett. Zu­hant, lábai alatt reccsent a jég és ugyanabban a pillanatban érezte azt is, hogy a jég széle a térde fölött a combját szorítja, feje pedig a túlsó parthoz ütődött. Ki kell másznom, gondolta, s megpróbálta kihúzni egyik lábát a résen, de nem sikerült. Kezével a parton matatott, hogy valamiben megkapaszkodjon, de csak a havat túrta... Ki kell másznom, nincs már messze a határ... Ki kell mász nom ... hajtogatta egyre magában, de a lába mintha beleragadt volna a patak iszapjába... itt nem fújt a szél, a part megvédte tőle, de a le­vegő csontighatóan hideg volt, csak a jobb keze nem fázott. Melegítette a karján végigfolyó vér. Már a zsebe is nedves volt a vértől. Bal kezével turkált a hó alatt. ;. Még pár száz méter és ott vagyok... keze valami keményre akadt, ami a hó alatt emelkedett ki a partból. Megmarkolta és elfáradva a kapar- gálásban, megpihent. Aztán pró­bálta magát feltiűzni, de a göröngy elvált a parttól és ott maradt a kezé­ben, merevedő ujjai között. Ahogy szorította, érezte, hogy megolvad és csúszós, nyálkás lesz a tenyere és keserűen arra gondolt, hogy még a föld is cserben hagyta.. : És amikor ráborult a partra, egy könnycsepp gördült végig az arcán, amit nem a szél csalt ki a szeméből ; ; ; Atádi Géza VÍZSZINTES: 1. XIV. Lajos, fran Nagy emberek - nagy mondásai cia király, világhírűvé vált mon­dása. 11. Arc színe. 12. Átkaroló. 13. Uj —< idegen összetételekben. 14. Hon — fordítva. 16. Szerszám? 17. Labdarúgó. 18. Női név. 19. Paripa. 20. E. V. K. 22. Kozák belseje! 24. Vágórésze. 26. Latinok fizettek ve­le. 28. Erdei állat — névelővel. 31: ö latinul. 32. Díványok. 34. Kutya* pecér. 36. Sportolás. 38. Péksüte­mény. 39. Fém. 40. Az ifjúság nagy eseménye. 42. Módhatározó rag. 43. Személy. 45. K-val a végén, férfi név. 46. Felvesz. 47. Kiss Lajos. 50. A vonat elején van! 51. Táviratban így szólítunk meg valakit udvaria­san. 53. Sírba tesz. 54. Elem. FÜGGŐLEGES: 1. Szülő. 2. Cu­korkafajta. 3. Duzzadó folyó. 4. El­süti a puskáját. 5. Oda, ahová le­nézhetek. 6. Bátor. 7. Legelői. 8. Az egyik nem. 9. így hívják — névelő­vel. 10. Csuk párja. 15. A függ. 21. folytatása. 17. Megtanítja neki. 21: Kölcsey híres sorai. 23. Esőn való álldogálás. 24. Textília — fordítva. 25. Spanyol város. 27. Cigarettázik. 29. Személyes névmás. 30. Kötőszó. 31. Ebédel magánhangzói. 33. Erős levegő. 35. Kötőszó fordítva. 37. Két­ség. 40. Edény. 41. Táj. 44. Jól vág. 46/a. Kosztolás. 48. Női név. 49. Veri; 52. Nagy Gábor. 54. Kés é nélkül! TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A SZEVAN-TÓ PROBLÉMÁJA A Szevan-tó vize Örményországban évek óta szolgáltatja az energiát a villanytelepeknek és öntözi a földe­ket. A tó vízszintje az utóbbi idő­ben erősen csökkenni kezd. Az ör­mény tudósok és szakemberek most úgy akarják megoldani ezt a prob­lémát, hogy több közeli hegyifolyó vizét a tóba vezetik. A geológusok mintegy 200 földalatti forrást fe­deztek fel a környéken. E források lehetővé teszik, hogy a tó vizéből kevesebbet használjanak fel és mégis 35 000 hektárnyi aszályos te­rületet öntözhessenek az Ararát völ­gyében. MESTERSÉGES TENGER A világ legnagyobb mesterséges víztárolója készül Szovjet Kazah­sztánban a buhtaminszki villamos vízierőmű építkezésének körzeté­ben, az Irtiszen. A villany telep gát­ja megváltoztatja a folyó irányát és szintjét több tizedmétemyire emeli. Az új víztároló térfogata tízszerte nagyobb lesz a Genfi tóénál. A ten­gerjáró hajók is behajózhatnak ide az Északi-tengerből a szimbirszki Ob folyón és mellékfolyóján, az Irti­szen. Kazahsztán ilymódon kitűnő vízi összekötőutat nyer a világ szá­mos országával lebonyolítandó ke­reskedelmi forgalma számára. A mesterséges tenger nagy fellendü­lést jelent a köztársaság gazdasági életében. Vizét, több mint másfél millió hektár termőföld öntözésére fogják felhasználni. Már a következő esztendőben megjelennek a Kazah tengeren az első hajók. ŰJ MÓDSZEREK AZ IDEG­GYÓGYÁSZATBAN A nemrégiben Hannoverben tar­tott német idegorvos-kongresszuson dr. Kofler, bécsi orvos beszámolt azokról az eredményekről, amelye­ket a szklerózis multiplex és a Par- kinson-kór esetében fellépő bénulá­soknál idegterápiával elért. Ezeknél a betegségeknél vezérlési zavarok következtében kihagy a belső sza­bályozó mechanizmus. Ha vibráló szondákkal bizonyos ritmusban fel­izgatják a nemrégiben felfedezett Nervus terminálist, az összehango­ló központ újra elkezd működni és termelésre serkenti az adaptáló hor­monokat kiválasztó mirigyeket. Ily- képpen a megbetegedett idegszövet reakcióképességét a gyógyulás érdé. kében szabályozni lehet. A gyógyu­lási folyamat a beszéd- és járási zavarok, az izomgörcsök és sok más baj feltűnő javulásában nyilvánul meg. ÚJSZERŰ PROTÉZISEK Nincs már messze az az idő, ami­kor a kar- és lábprotéziseket olyan vezérlő berendezéssel lehet ellátni, amelyek a rakéta távirányítás elve alapján működnek. Ezzel a gyer­mekbénulás áldozatai számára is kedvező lehetőségek nyílnak. ÚJÍTÁS A TELEVÍZIÓBAN Lehetsége-e a közönséges televíziós készülék képernyőjét tízszerése na­gyítani anélkül, hogy a készülék szerkezetén változtatnánk? A szakember eddig gondolkodás nélkül nemmel válaszolt erre a kér­désre. A félvezetők azonban mégis megvalósíthatóvá teszik ezt a fantasz­tikus eszmét. Szovjet tudósok és mérnökök most elektroluminescens ernyőn dolgoznak. Ez tulajdonképpen két átlátszó lemez közé zárt félvezető réteg. Az ilyen képernyő a televízió­hoz kapcsolva pontosan és világosan ad vissza bármilyen méretet. SZOVJET HIDROSZTÁT Leningrádi mérnökök elkészítették az első szovjet hidrosztátot. Ezt a ké­szüléket mélytengeri kutatásra hasz­nálják fel. Súlya körülbelül 2.5 tonna. Erős fényszóróval van felszerelve, arr.e lyeket különleges üveg véd az erős víznyomás ellen. A hidrosztát fényké­pezőberendezéssel is el van látva. A mélységben erős villanok segítségé­vel készülnek a felvételek. A felvé­telek révén tanulmányozzák a ten­gerfenék színét, a vízalatti élőlények mimikri technikáját és sok más egyéb érdekes problémát. A hidrosztátot drótkötéllel engedik le a hajóról. A készülék és a hajó kö­zött állandó telefon-összeköttetés működik. Szükség esetén a készülék magától is fel tud emelkedni a fel­színre. ŰJTÍPUSÜ ATOMREAKTOR A Szovjetunióban újtípusú atom­reaktorokat készítettek. Nagy érdeklő­dést keltett Iszaak Kikoin akadé­mikus reaktora, melyben az atom­üzemanyagot, az uránt egy gázve- gyület (hexafluor tartalmú urán) he­lyettesíti. Ez a vegyület egyben hő­vezető is. Nincs kizárva, hogy a jö­vőben ezt az üzemanyagot turbinák és dugattyús motorok meghajtására is fel tudják használni. Az ilyen reaktor rendkívül gazdaságos, mert az atom­üzemanyag kicserélésekor nem kell leállítani az agregátort. Nem kevésbé érdekesek a gyorsí­tott neutronokkal hajtott reaktorok. Előnyük a csekély térfogat mellett, a meglehetősen magas energetikai ka­pacitás. Az első ilyen kísérleti reak­tort 1955 áprilisában helyezték üzembe. Egy év múlva elkészült a második, 1957 derekán pedig a har­madik. Ez év júliusában üzembe he­lyeztek egy gyorsított neutronokkal hajtott 5000 kilowatt kapacitású kí­sérleti reaktort. Segítségével hőtech­nikai és fizikai kísérletek folynak, melyeknek eredményeként lehetővé válik ilyen reaktorral felszerelt atomvillanytelepek tervezése. t VILLANYVILÁGÍTÁS ATOMERŐVEL Angol tudósok kijelentették, hogy hét év múlva Anglia éjjelenként fel- használásra kerülő teljes villanyáram szükségletét atomerővel fogják előál­lítani. Azt is elmondották, hogy a nyugat-angliai Winfrith Heath-ben új „Zeta” berendezést állítanak fel a békés atomkutatás céljaira: KULTURÁLIS hírek Erskine Galdwell talán az első író, aki elégedett regényének film­változatával. »A Jóisten mezeje« című regényéből készüli filmről nyilatkozott elismerőleg. A film a velencei fesztiválon is sikert aratott. * A Szovjetunióban 1959—60-ban kiadják Szergej Jeszenyin összes műveinek ötkötetes gyűjteményét. * »A mai indiai irodalom« cí­men értékes művet adott ki a delhii Szépirodalmi Akadémia. A mű érdekes keresztmetszetét ad­ja a gazdag, soknyelvű indiai irodalomnak. Majakovszkij »Poloska« című ? színművéből operát írt egy moszk­vai zeneszerző. Az operát a Le­ningrádi Operaház mutatja be. * Lengyel novellagyűjtemény je­lent meg az Egyesült Államokban. A »10 mai lengyel elbeszélés« cí­mű antológiában többek között Dombrowska, Gombroivicz, Cho- romanski és Zawieyski művei szerepelnek. * Elbeszélő költeményt irt Albá­niáról Azzeddin Attar, szíríai professzor, aki egy szíriai pedagó­gus küldöttség keretében járt az Albán Népköztársaságban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents