Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜ.ISAG

1958 november 39.

1 berlini kérdés rendezésével megszűnne a nemzelközi feszültség egyik legveszélyesebb tűzfészke

A szovjet kormány jegyzéke a Kémet Demokratikus Köztársaság és a Kémet Szövetségi Köztársaság kormányához

Moszkva (TASZSZ). M. G. Perhu- vin, a Szovjetunió berlini nagykövete felkereste Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és átnyújtotta neki a Szovjetunió jegyzékét:

A szovjet kormány arra a megállapításra jutott — hangzik a jegyzék —. hogy a jelenlegi berlini helyzet — amelyet az Egyesült Államok vezetőinek szóhasználatával élve — teljes joggal lehet közvetett agresszióként” jellemezni — tűrhetetlen és megváltoztatásra szorul.

A jegyzék hangsúlyozza: mélységes igazságtalanság Berlinben a megszállási rendszer fenntartása. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már régen elvesztette minden jogi és erkölcsi alapját arra, hogy Berlinben tartózkodjék. A jegyzék külön hangsúlyozza azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak a Német Szövetségi Köztársaságot bevonták az agresszív északatlanti tömbbe és a nyugatnémet Bundeswehr amerikai rakéta- és atomfegyverrel szerelik fel.

Berlinben a nyugati megszállás fenntartása nem egyéb. mint egyoldalú szemérmetlen kísérlet arra, hogy a NATO érdekében a Német Demokratikus Köztársaság és az egész szocialista tábor kárára használják a saját maguk által megsértett egyezmények réges-régen elavult maradványait.

Mindezeket a körülményeket fi- gyelembevéve a szovjet kormány úgy véli, hogy a Németország megszállási övezeteiről és Nagy-Berlin igazgatásáról szóló 1944 szeptember 12-i megegyezés és a vele kapcsolatos kiegészítő egyezmények a jelenlegi helyzetben érvényüket vesztették — hangsúlyozza a jegyzék.

A Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának feltétel nélküli tiszteletbentartásának elveitől vezérelve

_ a szovjet kormány átadja a Német Demokratikus Köztársaság szerveinek mindazokat a funkciókat, amelyeket eddig a szovjet szervek gyakoroltak az említett szövetségi egyezmények. valamint a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság 1955 szeptember 20-i egyezménye alapján.

Ennek az a célja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a továbbiak ban maga foglalkozhassék a területét érintő kérdésekkel, azaz megvalósíthassa a szuverenitását a száraz- földön. a vízen és a levegőben. A Szovjetunió Németországban állomásozó fegyveres erőinek képviselői és más szovjet hivatalos személyiségek Nyugat-Berlin megszállását illetően mindenféle kapcsolatot megszüntetnek a három nyugati nagyhatalom megfelelő képviselőivel. Tervbe vették a berlini szovjet katonai parancsnokság megszüntetését és a parancsnokság rendelkezésére álló őrségi alakulatok kivonását a városból.

A szovjet kormány — hangzik a jegyzék — félév múlva valósítja meg ezeket az intézkedéseket, hogy a nyugati hatalmak megfelelően felkészülhessenek a berlini helyzet megváltoztatására. A szovjet kormány véleménye szerint a kérdések részletes megvitatása végett célszerű lenne, ha a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormány küldöttségei tárgyalnának egymással. A szovjet kormány véleménye szerint a leghelyesebb és legtermészetesebb az volna, ha egyesítenék a város nyugati részét Berlin demokratikus szektorával és az egész város a Német Demokratikus Köztársaság fővárosaként, annak szuverenitása alá kerülne. Megfontolva azon ban a jelenlegi reális helyzetet, a ■kérdés ilyen megoldása nagy nehézségekbe ütköznék. A szovjet kormány a jelenlegi viszonyok között a berlini kérdés megoldására lehetségesnek tartja Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá nyilvánítását, amelynek ügyeibe egyetlen állam se avatkozik be, beleértve a két német államot is. Nyugat-Berlin kötelezné magát, hogy területén nem tűr semmi olyan ellenséges és felforgató tevékenységet, amely a Német Demokratikus Köztársaság és a többi állam ellen irányul.

Nyugat Berlinnek ilyen státusát kötelezően elismerné a négy nagyhatalom, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. E státus megtartásának ellenőrzésében valamilyen módon az Egyesült Nemzetek Szervezete is részt venne.

A jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy ezzel véget érne Nyugat-Berlin semmivel sem igazolható külföldi megszállása, s megszűnne az a helyzet, hogy Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista köztársaság ellen irányuló kém és diverziós tevékenység, valamint rágalmazó hadjárat központjaként használják fel.

Megszűnne a nemzetközi feszültség egyik legveszélyesebb tűzfészke és ezzel lényegesen csökkenne egy új európai háború kirobbantásának valószínűsége.

A jegyzék hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság részéről komoly engedményt jelentene, ha a Német Demokratikus Köztársaság középpontjában lévő Nyugat-Berlin megkapná a szabad város státusát. Kétségtelen, hogy a Német Demokratikus Köztársaságnak ezt a nemes cselekedetét megértik és sokra értékelik majd a német hazafiak egész Németországban.

A jegyzék befejezésül hangsúlyozza, hogy ha a német militaristák és revansisták vagy szövetségeseik bármilyen merényleteket követnének el a Német Demokratikus Köztársaság határai és biztonsága ellen — csakúgy, mint a többi szövetséges ország ellen — a szovjet kormány úgy tekinti azt, mint támadást a Szovjetunió és a varsói szerződés minden résztvevője ellen.

D szovjet kormány jegyzéke a Német Szövetségi Köztársaság kormányához

Moszkva (TASZSZ). Mint már jelentettük. a szovjet kormány jegyzéket intézett a nyugati hatalmak, az ENSZ-íagállamok, a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Szovjetunióval diplomáciai kapcsolatban lévő államok kormányaihoz Berlin ügyében. A Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett jegyzék tartalmából a TASZSZ jelentése alapján az alábbiakat közöljük:

A szovjet jegyzék rámutat arra a nagy veszélyre, amelyet a jelenlegi helyzet az európai és a világbéke szempontjából magában rejt. Ezek- után kifejti:

a szovjet kormány síkra száll azért, hogy Nyugat-Berlin szabad cs demilitarizált státusú várossá váljék, s e városnak saját kormánya és önkormányzati szervei legyenek.

A jegyzék nyomatékosan hangsúlyozza a következőket:

— A szovjet kormány nem gondol arra. hogy Nyugat-Berlint az NDK- hoz kapcsolják, mint ahogyan saját maga sem törekszik semmiféle területi vagy egyéb szerzeményre. A város két részének mechanikus egyesítéséről már csak azért sem lehet szó, mert a Brandeburgi kapu két oldalán két különböző rendszer létezik: Kelet-Berlinben szocialista,

Nyugat-Berlinben pedig magántulajdonra épülő rendszer. Más szóval: a Szovjetunió nem a kialakult rend megszüntetésére törekszik, hanem arra, hogy Nyugat-Berlin úgy éljen, ahogyan lakossága ezt kívánja. A Szovjetunió tiszteletben fogja tartani a szabad várost, függetlenül attól, hogy milyen az állami és társadalmi rendje.

A jegyzék szerint a szovjet kormány hajlandó kezességet vállalni Nyugat-Berlin szabad város függetlenségéért. amelynek biztosításában az ENSZ is részt vehetne. Nyugat- Berlinnek viszont vállalnia kellene azt a kötelezettséget, hogy határain belül nem enged meg semmiféle felforgató tevékenységet azon állam ellen, amelynek területén fekszik.

A jegyzék hangoztatja:

A szovjet kormány ünnepélyesen kijelenti:

megtesz minden szükségeset, hogy a szabad városnak biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek önálló gazdasási szervezetként való normális létéhez szükségesek.

A szovjet kormány nem látja semmiféle nehézségét annak, hogy a szabad városnak olyan helyzetet teremtsenek, amelyben e város gazdasági élete szilárd és élénk lesz. A

szovjet kormány szükség esetén kész arra, hogy elősegítse a nyugat-berlini vállalatok teljes foglalkoztatottságát, kereskedelmi alapon nyersanyagot és élelmiszert szállítson a városnak.

— A szovjet kormánynak az a kívánsága, hogy az a változás, amelynek során Nyugat-Berlin szabad várossá lesz, hasznára váljék a városnak, hogy Nyugat-Berlin szabadon kereskedjék mindenkivel, akivel ezt előnyösnek látja, hogy fejlődjék a város nagyipara és kézműipara egyaránt és kialakuljanak a foglalkoztatottság és a jólét növelésének feltételei. , «

A szovjet kormány úgy véli: fél

év elegendő ahhoz, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország megtalálják az egészséges alapot a változással kapcsolatos kérdések megoldásához, s elegendő ahhoz is, hogy a város két része, továbbá az NDK és az NSZK között a szükséges tárgyalásokat lefolytassák.

A szovjet kormány nézete szerint a jelenlegi berlini megszállási rendszer megszüntetése nagy szolgájatot tenne a békének és a normális németországi helyzet kialakulásának.

H bolgár és csehszlovák párt« és kormányküldöttség közös .nyilctkozatci

Szófia: (TASZSZ) Mint a BTA jelenti, közös nyilatkozatot adtak ki a bolgár és a csehszlovák párt- és kor mányküldöttség megbeszéléseiről.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom központja, a Szovjetunió pedig a szocialista tábor vezető ereje, a szocializmus állandóan növekvő erejének fő tényezője.

A két párt kijelenti, hogy híven kitart a proletár nemzetköziség mellett,, kérlelhetetlenül harcol a marxizmus—leninizmus eszmei tisztaságáért, a jelenkori revizionizmus min dennemű megnyilvánulása ellen. A marxizmus—leninizmus revíziójára

vonatkozólag tipikus példaként értékeli a két párt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programját és a jugoszláv vezetők nyilatkozatait.

A két párt véleménye megegyezik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai rendkívül értékesen gazdagítják a marxizmus leninizmust és minden kommunista

és munkáspárt hasznosíthatja e történelmi fontosságú tapasztalatokat.

A bolgár és a csehszlovák kormány legfontosabb feladatának tartja a harcot a béke megőrzéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Lankadatlan erőfeszítésedet tesz minden ország békés együttműködésének fejlesztéséért és erősítéséért. A jelen körülmények között mindkét fél szükségesnek tartja, hogy ismét hangsúlyozza hűségét a varsói szerződéshez és az ezen alapuló kötelezettségekhez.

Mindkét fél támogatja a közep- európai atomfegyvermentes övezet létrehozására célzó lengyel javaslatot, s úgy vélekedik, hogy atommen- tes övezet létesítése a világ más részeiben is a béke javát szolgálná. A nyilatkozat rámutat, hogy az újjáéledő nyugatnémet imperializmus és militarizmus komolyan fenyegeti a békét. Abból kiindulva, hogy a nyugati hatalmak durván megsértették a potsdami egyezményeket a két fél üdvözli és maradéktalanul támogatja a Berlin helyzetére vonatkozó szovjet álláspontot.

Nasszer beszéde a szövetkezeti kongresszus megnyitásán

Kairó: (MTI) Nasszer elnök csütörtökön a negyedik szövetkezeti kongresszus megnyitásán több mint háromórás beszédet tartott a kairói egyetem üléstermében. Beszédében a többi között ezeket mondotta:

Az Egyiptom ellen intézett 1906. évi angol, francia, izraeli támadás kudarca után az imperialista országok gazdasági blokádot alkalmaztak Egyiptommal szemben és azt hitték, hogy az egyiptomiak éhen fognak halni. »1958 végén azonban még mindig élünk« — jelentette ki. Az egyiptomiak le tudják győzni a gazdasági nehézségeket és ki tudják elégíteni országuk szükségleteit saját maguk is.

A nyugati országok azt állítják, az arab nacionalizmus célja megkaparintani Kuwait és Irak olaját és ennek alapján megteremteni az ipart. A nyugati országok azt hiszik, hogy ez a beszéd befolyásolja Irakban, Kuwaitban és más olajtermelő országokban élő testvéreink gondolkodását. Ez azonban olyan képtelenség, amelyet testvéreink sem hisznek el.

Nasszer bejelentette, hogy 1959- ben ötéves terv indul az ország iparosítására. Az Egyesült Arab Köztársaságnak elég pénz áll rendelkezéA francia ««ajtó

Hruscsov Berlinnel kapcsolatos javaslatáról

Párizs: (MTI) A francia polgári sajtó nem fogadja kedvezően Hruscsov Berlinnel kapcsolatos javaslatait. A szélső jobboldali és a baloldali lapok hangja túltesz a hivatalos állásfoglaláson, Soustelle tájékoz tatásügyi miniszter ugyanis csütörtökön a kabinet ülése után csupán annak közlésére szorítkozott, hogy a szovjet jegyzék „új helyzetet teremt, amit nagy figyelemmel kell kísérni.”

A párizsi baloldali sajtó hosszan méltatja a szovjet kezdeményezést. A Libération rámutat, hogy Hruscsov javaslata meglepetés és kényelmetlen érzést keltett a nyugati fővárosokban. A haladó lap felhívja a figyelmet, hogy a négy nagyhatalom, a Bundeswehr és a keletnémet csapatok kivonulása után Berlin kísérleti mintapéldányként szolgálhatna az Európa szívében létrejöhető atomfegyvermentes és fokozatosan demilitarizált övezet számára is — amint ezt a Rapacki-terv előírja. Látnivaló tehát, milyen perspektívákat nyit meg a szovjet javaslat.

Az Humanitében Yves Morealu megállapítja, hogy Hruscsov javaslata nem ultimátum. A Szovjetunió kész számot vetni az esetleges nyugati ellenjavaslatokkal, hogy hat hónapon belül mindenki által elfogadott rendezés jöjjön létre. A Francia Kommunista Párt lapjának hír- magyarázója rámutat, ha a Szovjetunió a béke jegyében akarja helyreállítani azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek a nagyhatalmak között a náci Németország elleni háborúban jöttek létre. Kezdeményezése a szocialista világ döntően békés természetének új bizonyítéka.

Az Humanité cikke aláhúzza, hogy a szovjet javaslat mindezidáig Bonnban részesült a legkedvezőtlenebb fogadtatásban.

Senki sem csodálkozik, hogy a re- vansra vágyókat düh tölti el a gondolatra, hogy Nyugat-Berlin nem maradna továbbra is előretolt állásuk.

Franciaországnak nincs mit várnia a hidegháború súlyosbodásától, létérdeke, hogy el lehessen majd mondani Berlinről: két világ találkozik itt, s ez a béke városa.

sére a terv költségeihez. Külföldi valutában a következő összegek állnak rendelkezésére: négyszáz millió rubel az asszuáni gát építésének első szakaszához, 44 millió fontsterling a Német Szövetségi Köztársasággal kő tött megállapodások alapján, 7,5 millió egyiptomi font a Német Demokratikus Köztársaságtól és 30 millió dollár Japántól.

Külpolitikai kérdésekre áttérve. Nasszer azt mondotta,, hogy Franciaország irtóháborút folytat Algériában. Kijelentette, a franciák ki akarják söpörni az arabokat és fran ciákkal helyettesíteni őket. Burgiba tunéziai elnökről azt mondotta, hogy az imperialisták fizetett ügynöke Jszak-Afrikában. Burgiba azt akarja, hogy az Egyesült Arab Köztársaság vegye le a kezét az algériai ügyről és így ő elfogadtathasson egy olyan megoldást Algériával, amilyent a franciák akarnak. Amikor az imperialisták rádióadásaikban sikertelenül támadták az arab nacionalizmust, utána pénzért megvásárolható ügynökök útján kísérelték meg a támadást. Burgiba úgy gondolja, hogy valahányszor megsért bennünket, az amerikaiak és az angolok pénzt adnak neki — mondotta Nasz- szer, aki cáfolta továbbá, hogy az Egyesült Arab Köztársaság összeesküvést szőtt Burgiba meggyilkolására. Ezután Nasszer elutasította a nyugati sajtóban megjelent ama állításokat, hogy az Egyesült Arab Köztársaság annektálni akarja Irakot.

Nasszer cáfolta továbbá, hogy szándékában lenne az arab országok egyesítése azok akarata ellenére. Hangsúlyozta, hogy az egyesülés alap vető feltétele, az egyhangú beleegyezés.

Az elnök nevetségesnek minősítette a nyugati országoknak azt a vádját, hogy ő sugalmazta az idei libanoni lázadást, hogy Libanont annektálhassa az Egyesült Arab Köztársaság.

Nasszer azzal vádolta Angliát és az Egyesült Államokat, hogy széthúzást akarnak előidézni az arab államok között, továbbá,, hogy ösz- szeesküvéseket szítanak és mindig őt minősítik agitátornak. Hangoztatta, hogy a legutóbbi bagdadi perek leleplezték, hogyan szőtt összeesküvést Anglia és az Egyesült Államok Szíria ellen.

Tovább bővül az NDK és India árucsere forgalma

November elején tárgyalások folytak az NDK kül- és belnémet keres- kedelmi minisztériumában egy indiai kereskedelmi küldöttséggel. A tárgyalások eredményeként pótmegállapodást írtak alá az 1956. október 8-i kereskedelmi egyezményhez, amelynek érvényét meghosszabbították 1959. december 31-ig.

A megállapodások értelmében

1959-ben tovább bővítik a két ország árucsereforgalmát. Az NDK fő

leg szerszámgépeket, nyomdaipari gépeket, finommechanikai és optikai készítményeket, villamossági és egyéb ipari berendezéseket, textilgépeket, filmet és műtrágyát szállít Indiának. India a többi között teát, kávét, gyümölcskonzerveket,, hazai iparművészeti készítményeket, bőripari és textilipari nyersanyagokat, meg félkészárukat és különböző köz szükségleti cikkeket szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak.