Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-26 / 279. szám
VILA« PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ».K L A TOLNA JECfT1 111. évfolyam, 279. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 november 26. a Simontornyai Bőrgyárban Az első félévinél sokkal jobb ered ménnyel zárta a harmadik negyedévet a Simontornyai Bőrgyár. Ennek következménye, hogy jelenleg mintegy hat—hét napi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedés van biztosítva az üzem dolgozói részére. Természetesen ennek megtartásához, illetve gyarapításához szükség van a harmadik negyedév jó munkájára is. Ezért dolgozta át a gyár üzemi bizottsága az üzemrészek közt folyó verseny feltételeit a közelmúltban, amit aztán mindegyik üzemrészben megvitattak a dolgozókkal, megbeszélve azt, mit kell tenni, bogy az üzemrész első legyen a versenyben. Míg a korábbi versenynek három fő pontja volt — a munkafegyelem, a termelékenység növelése és anyagtakarékosság — most ezt újabb három ponttal bővítették ki. Ezek: A minőség javítása, a tervnek megfelelő létszámgazdálkodás és a munkaidő kihasználása. Mivel az elmúlt hónapokban komoly problémák voltak a létszámgazdálkodással, most a túllépés kizárja az elsőséget még akkor is, ha az illető üzemrész — gyárrészleg — különben a legtöbb versenypontot szerezte. A karbantartó részlegre is kiterjesztették a versenyt, illetve a jutalmazást. Ellentétben a korábbi gyakorlattal — amikor a karbantartók nem részesülhettek a versenyjutalomban — most az első helyezett gyárrészlegnek járó hétezer forintból ezer forintot a karbantartó csoport kap meg meghatározott feltételek teljesítése esetén. Mit tesznek a krómos gyárrészlegben a verseny megnyerése érdekében? — Eziránt érdeklődtünk Küzdy Endrétől, a gyárrészleg helyettes vezetőjétől. Küzdy elvtárs elmondta, hogy most a részleg műszaki vezetőinek és dolgozóinak legfőbb törekvése az, hogy az évek óta szinte törvényszerűvé vált őszi hanyatlást megszüntessék, illetve csökkentsék. A gyakorlat ugyanis az, hogy általában a tavaszi és nyári két negyedév eredményei szoktak a legjobbak lenni mind a minőség, mind a „rendement” meghatározott mennyiségű készárura eső anyagfelhasználás terén. A negyedik és az első negyedév eredményei gyengébbek. Ennek fő oka az időjárás, amelynek következtében a nyersbőrök minősége is rosszabb. Nehezíti a helyzetet, hogy egyre nagyobb súlykategóriájú bőröket kap az üzem, amiből nehezebb jóminőségű készárut gyártani. A kikészítő dolgozóinak az a célja, hogy ezekből a bőrökből is elfogadható minőségi összetételű árut „hozzanak ki.” A kísérletek már hoztak némi eredményt, a minőség javult, ezt akarják tovább fejleszteni. A jövő esztendőben egyébként rátérnek a két- esetleg háromféle minőségű felsőbőrök gyártására. Jelenleg csak egyfajta boxbőrt gyártanak a felületen előforduló hibáknak megfelelő különböző osztályozással. Ez a felsőbőr körülbelül a „B” minőségnek felel meg. De már eredményesen folynak a kísérletek az „A” és a „C” minőségű felsőbőrök gyártásának bevezetésére. Ennek előkészítése folyik a meszes részlegben is, ahol a nyersbőrök megfelelő válogatásával és külön kezelésével kezdődik a különböző minőségű, „karakterű” boxbőrök gyártása. Bírósági Hat évi börtönbüntetés — sikkasztásért Régebben hírt adtunk arról lapunk hasábjain, hogy az Állatforgalmi Vállalat tamási kirendeltségénél milyen nagyarányú sikkasztást lepleztek le. Az ügyben a múlt napokban tartotta a tárgyalást a tamási járásbíróság Marosi tanácsa. A tárgyalás három napig tartott, a bizonyító eljárás során mintegy 20 tanút hallgattak ki. ítéletek akarta eltakarni, hogy összejátszott az ellenőrrel, Szilas Lászlóval és a leltárt meghamisították, stb. A bíróság Simonfalvi Alajost társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás, hűtlen kezelés, csalás és 8 rendbeli magánokirathamisítás bűntette miatt 2 évi és 2 hónapi börtönbüntetésre, valamint 3 évi jogvesztésre ítélte. Szilas Lászlót ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett csalás és meg nem állapítható mennyi ségű magánokirathamisítás bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesztésre ítélte a bíróság. Ünnepség Ozorán Az ozorai nőtanács azon kívül, hogy a község asszonyainak ügyesbajos dolgaival törődik, egyéb területen is tevékenykedik. Legutóbb például gondolt arra, hogy a párt megalakulásának évfordulója alkalmából a régi párttagokat, veterán harcosokat összehívja és megvendégelje. Vasárnap az ozorai asszonyok ünnepséget rendeztek az 1919-es veteránok részére. A találkozón az öreg kommunista harcosok elmesélték élményeiket, küzdelmes életüket, melyet nagy figyelemmel hallgattak a jelenlévők. A találkozón szovjet vendégek is resztvettek, s az ünnepség után baráti légkörben szórakoztak a község dolgozóival. Kettöszázhetvenkilenc vagon nemesített gabonát cseréltek Négyszázharminckilenc vagon búzát tisztítottak Harmincnégyezer holdon végeztek istállétrágyázást ez megyében Szűcs Lajosnak, a megyei tanács főagronómusának közlése szerint ebben az évben 54 vagon őszi árpát, 6 vagon rozsot és 219 vagon búzát cseréltek be nemesített vetőmagra a megyében. Ezenkívül 439 vagon búzát tisztítottak meg a termelők ebben az évben a gépállomásokon. Az idei vetőmagtisztitás az elmúlt évek hez viszonyítva jelentősen magasabb volt. örvendetesen gyors ütemben halad az istállótrágyázás. Augusztustól kezdve több mint 34 000 holdon végeztek istállótrágyázást. A cukorrépa, takarmányrépa, nap raforgó szedés befejeződött a megyében. Eddig 104 300 holdon végezték el a kukoricatörést. Ez a kukorica összvetésterületének 93,1 százaléka. A szárvágás nem halad megfelelő ütemben, ugyanis 41 000 holdon a kukoricaszár még vágatlan. A megye termelőszövetkezeteiben 5981 holdon vetettek őszi árpát, az egyéni gazdaságok területein pedig a becslések szerint 18 186 holdon. Ez a vetésterület megegyezik az idén learatott árpa vetésterületével, s a becslések szerint biztosítja jöVő évben is az állattenyésztéshez szükséges árpa mennyiséget. Emelkedett a tej minősége megyénk állami gazdaságaiban Az 1957-es évben a megye állami gazdaságaiban a tervezett 3,5 százalékos zsírtartalmú tej helyett csak 3,1 százalékos zsírtartalmú tejet állítottak elő. Ezáltal 3 forint 20 fillér helyett 2 forint 76 fillért ért az előállított tej értéke. Az idei év tizedik hónapjában a I megfelelő takarmányozás és tejkezelés eredményeképpen a gazdaságokban 3,1 százalékról 3,73 százalékra emelkedett a kifejt tej zsír- tartalma. Ezáltal a tej literjének értéke ma 71 fillérrel magasabb megyei szinten, mint a tavalyi évben volt. Helyiséget hap a bonyhádi gazdakör A bonyhádi gazdáknak és parasztfiataloknak régi sérelme volt már, hogy téli gazda-tanfolyamaikat és egyéb összejöveteleiket nem volt hol tartaniok. A járási kultúrház a mezőgazdasággal foglalkozó dolgozók lakhelyétől elég messze van, és itt nem is tudtak minden esetben részükre megfelelő helyet biztosítani. A gazdák azzal a kéréssel fordultak a községi pártbizottsághoz, hogy egy régi, évek óta használaton kívüli vízimalmot alakítsanak át gazdaköri helyiséggé. A gazdák kérését meghallgatva, a pártbizottság helyeselte és támogatta a javaslatot és ennek nyomán a napokban megkezdődött a vízimalom gazdakörré való átépítése. A MÉSZÖV 90 ezer forintos támogatást nyújt aa átépítéshez, a gazdák pedig vállalták, hogy a fuvart és földmunkát társadalmi úton, ellenszolgáltatás nélkül elvégzik. A bonyhádi dolgozó parasztok úgy tervezik, hogy a Szilvesztert már saját helyiségükben ünnepük meg és itt rendezik az ezüstkalászos tanfolyam előadásait is. Helyet találnak itt a parasztfiatalok is, mert egy nagytermen kívül büffét és klubszobát is rendeznek be a pusztulástól megmentett, egyébként nagy értéket képviselő épületben. Többszáz résztvevővel : rövid mezőgazdasági tanfolyamok indulnak Schutzbach György, a vállalat volt vezető adminisztrátora, az első rendű vádlott mindvégig azt állította hogy a sikkasztásról tudott Simon István kirendeltségvezető is, aki mint másodrendű vádlott került a bíróság elé. A bíróság megállapította, hogy a 75 000 forintot Schutz- bach György sikkasztotta el és arról nem volt tudomása Simon I. kirendeltségvezetőnek. A bíróság Schutzbach György felelősségét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás bűntettében állapította meg és ezért őt 6 évi börtönbüntetésre, 5 évi jogvesztésre ítélte és az okozott kár 15 napon belüli megtérítésére kötelezte. Simon István kirendeltségvezetőt társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette miatt 6 havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bí róság. A harmadrendű vádlottat, Ba kó Bélát a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette. Elítélték az „Aranykulacs“ vezetőjét és ellenőrét A dombóvári járásbíróság ítéletet hirdetett Simonfalvi Alajos, a dombóvári Aranykulacs italbolt volt vezetője és Szilas László, a Vendéglátó Vállalat volt ellenőre ügyében. Amint az a tárgyaláson is bebizonyosodott, Simonfalvi mintegy 40 000 forintot elsikkasztott a reál bízott értékekből. A hiányt úgy | Hiába, a tények makacs dolgok, s ha lassan is, de legyőzik a régihez való görcsös ragaszkodást még a gazdálkodás terén is. Bizony makacs dolog az a tény, hogy közösen mégis csak többet lehet termelni, s ez az országnak az egyénnek is többet hoz, mint a régi egyéni módszer. Ezt ismerték fel Hőgyészen is mintegy tizenöten, s a földművesszövetkezet keretén belül növény- termelési szakcsoportot alakítottak. A tanács juttatott számukra a tartalékterületekből mintegy 50 holdat, s ezen már meg is kezdték a munkát. Hogyan dolgoznak? Erre Ulrich Ferenc, a szakcsoport elnöke így válaszol: — Természetesen a gépállomással szántottunk. Már elvetettünk 12 hold búzát is. De nem ez a fő, mert ide lucerna jön, szer ződéses. Az volt a hiba, hogy egy kissé későn kaptuk meg a földet, s ezért vetettünk bele búzát, de majd tavasszal felül vetjük lucernával. — A napokban fejeztük be e terület műtrágyázását is. Holdanként 1 mázsa műtrágyát szórtunk ki rá. — A többi földeken szintén szerződésesen cukorrépát, mákot, napraforgót, kukoricát termelnek majd. Ügy számítják, hogy a szántásvetés munkáit egyrészt a gépállomással végeztetik, másrészt közösen csinálják. A kelés után pedig mindenki a vállalt földterületének arányában kapja meg művelésre a területeket az egyes növényféleségekből. — A tervet — szól közbe Ulrich elvtárs — a vezetőség állította össze a tagsággal megbeszélve. — Legfontosabbnak azt tartja, hogy e kezdeményezés ízelítőt ad a résztvevőknek és másoknak is a nagyüzemi gazdálkodásból. Mély meggyőződéssel hangoztatja — nyugodt lehet, ez a föld — mármint az ötven holdjuk — ezután már együttmarad, nem lesz széjjel szabdalva. — Hogy mire alapítja e véleményét? — Jól meghánytuk-vetettük a dolgot az indulásnál — mondja. — Más az ha géppel szánthatunk, mintha csak lóval, vagy Decemberben az iregszemcsei kísérleti gazdaság területén egyhetes tanfolyam indul a megye termelőszövetkezeti elnökei részére. A tsz még inkább tehénnel, a gép után többet ad a föld. De kifizetődőbb is a munka, ha egy tagba szántunk. A növényi kártevők ellen is könnyebb így a védekezés együttesen, hátha még az egyes növények is egy helyen vannak. No és a kedvezmények sem utolsó dolgok... — Es van még egy előnye, s ez a szerződések következtében a biz tos eladás lehetősége. Nem kell nekünk megfelelő piac után szaladgálnunk, húzni-vonni a ter- melvényeinket. Ésszel él az ember, s úgy csinálja a dolgát, hogy talpra essen — mondja tréfásan. — Saját zsebünknek nem vagyunk ellenségei. — Leszünk még mi többen is — mondja búcsúzóul s hangjából határtalan bizakodás csendül ki. — Kívánjuk, hogy jó munkájuk igazolja is bizakodásukat, mert ha az akarat, mely az alakulásnál nyilvánvalóvá vált továbbra is meglesz, a remények is valóra- válnak. (i—e) elnökök főleg üzemszervezéssel kapcsolatos dolgokkal ismerkednek meg a tanfolyamon. Az előadók a kísérleti gazdaság tudósai közül kerülnek ki. A jövő év első hónapjaiban ugyan csak egyhetes tanfolyamot indítanak a Juhé-pusztai Állami Gazdaságban a termelőszövetkezetek baromfitenyészeteinek vezetői részére. Ez év őszén hét termelőszövetkezeti elnök ment el a zsámbéki egyéves elnökképző iskolára. Termelőszövetkezeti brigádvezetőképző tanfolyamra is sokan mentek a megyéből, a Baján és Mohácson induló tanfolyamok kétszer négy hónaposak. A tan folyamot a hallgatók két év alatt teszik le, ugyanis csak a téli hónapokban töltenek 4—4 hónapot az iskolán. Az egyéves lengyeli méhész iskolára harminchatan jelentkeztek az idén a megyéből. A harminchat új hallgató között nyolc lány van. Az elmúlt évhez képest jelentősen emelkedett a lengyeli kétéves általános mezőgazdasági szakiskola hallgatói között a tsz tagok száma. Ugyanis ta valy az iskola hallgatói között csak 28 százalék (volt, az idén viszont 45 százalék a termelőszövetkezeti tag. A kétéves bajai kertészeti iskolába heten jelentkeztek. A jelentkezők nagyrésze lány.. A Villány— mozsgói kétéves gyümölcstermesztési ifjúsági tagozatra pedig ketten jelentkeztek az idén. ÉSSZEL ÉL AZ EMBER
