Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-17 / 245. szám
1958. október 17. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Jf|útoiitmiinïslÉli fónima--------------------------------------------------------------------------------------------------— *-------------------------------------------------------------------------------------------------------BONYHÁDI CIPŐGYÁR : 3ó a munkafegyelem — Rendszeres beteglátogatás — Önkéntes segítőbrigádok ■— Egyéni takarékossági számla A Bonyhádi Cipőgyárban sok fiatalt látunk dolgozni a szalagok mellett, mintegy háromszázan vannak. Ezek a fiatalok az üzem termelésében igen, jól megállják a helyüket, ami a keresetükön is meglátszik. A fiatlok havi átlag- keresete mintegy 1200—1300 forint között mozog. A fiatalok igen nagy számban dolgoznak kulcsmunkahelyen. Az itt dolgozók keresete eléri az 1600 forintot is. A munkafegyelem területén az elmúlt időszakban a vállalat vezetőségének a fiatalokkal szemben fegyelmi eljárást nem kellett indítania. Az utolsó fiatalt érintő fegyelmi eljárás 1957-ben volt. Az üzem ifjúságának a képviselője a KISZ. Az üzemi KISZ- szervezet tömegbefolyása nagymértékben megnőtt, amit bizonyít az, hogy alakuláskor 30 taggal rendelkezett a szervezet, ma pedig már 70 tagot számlálunk. Ma már nyugodtan ellehet mondani, hogy a KISZ-nek, mint politikai szervezetnek becsülete van az ifjúság előtt. Szervezetünk a beteg fiatalokat meglátogatja és kis ajándékkal meg is örvendezteti őket. Ez fiatalságunk körében igen nagy népszerűségnek örvend és igen jó hatása van. Az elmúlt időszakban például az egyik fiatal leány megbetegedett, aki különben nem bonyhádi, itt albérletben lakik. A beteg már három napja feküdt, senki sem látogatta meg. Ekkor a KISZ-szervezet küldötte meglátogatta. Nagyon megörült, köny nyék szaladtak a szemébe. A fiatal leány, amikor felgyógyult, felkereste a KISZ-szervezetet és kérte felvételét a szövetségbe, s mint mondta, »ilyen fiatalok közé szívesen jövök«. Megalakítottuk az önkéntes segítő brigádot is, melynek feladatul tűzte ki a taggyűlés, hogy felkutassa azokat az idősebb nyug díjasokat, akik nehezen végzik a házkörüli munkájukat és segítsenek nekik. A fiatal lányok tanácsát is megalakítottuk, melynek feladata, hogy kidolgozza azokat a munkaformákat, amelyek a lányoknak a legjobban megfelelnek. tünk el. Meg kívánom említeni azt, hogy az elmúlt időszakban szervezetünk egy háromfelvoná- sos operettet tanult be, mellyel a megye különböző községeibe is ellátogatott. Most a zománcgyár fia táljaival közösen készülünk egy nagyszabású operett betanulására. Tervünk az, hogy a két nagy üzem fiataljai között a barátságot minél jobban elmélyítsük. Feladatunknak tűztük ki továbbá azt is, hogy minél több községbe látogassunk el és ott megismerjük a fiatalokat, elbeszélgessünk velük eredményeikről, feladataikról és terveikről, nehézségeikről. Reméljük, ezt is sikeresen fogjuk megoldani majd a közeljövőben. Sportol az üzem ifjúsága, üzemi bajnokságot szervezett a KISZ. Három sportágban indultak az üzem dolgozói: asztalitenisz, röplabda, labdarúgás. Miért van szükség külön lányok és fiatalasszonyok programjára ? A KISZ I. Országos Értekezlete határozatot hozott arról, hogy ifjúsági szövetségünknek külön foglalkoznia kell a leányok és fiatalasszonyok problémáival, ki kell alakítanunk a KISZ tevékenységének azokat a speciális formáit és módszereit, amelyek alkalmasak a leányok és fiatalasszonyok nagyobb tömegének megnyerésére és aktív társadalmi munkába való bevonására, amelyekkel magunkhoz köthetünk minél több fiatal leányt és asszonyt. Ennek érdekében alakítjuk községekben a leányköröket, leánykoszorúkat. Lányok, és fiatalasszonyok prog ramjának célja: Olyan leányokat és fiatalasszonyokat akarunk nevelni, akik a férfiakkal egyenrangúan megállják helyüket minden poszton — gondolkodó, önálló ítélőképességű, politikailag is képzett embereket. Célunk, hogy a fiatal nők megismerjék a szocializmus alapelveit,, hogy majd becsületes, harcos, hazájukat végtelenül szerető édesanyáikká legyenek, akik családjukban is sugározzák magukból a mi igazságunkat, a társadalmi haladás eszméjét. — Azt akarjuk, hogy a mi lányaink és fiatalasszonyaink tevékenyen részt vegyenek a világ dolgozóinak nagy harcában, a békéért vívott harcban. — Be akarjuk vonni a lányokat és fiatal- asszonyokat a KISZ-szervezet minden akciójába. Kulturált, jóízlósű leányokat akarunk nevelni, akik most az alapszervezetben, később családjukban is ezt a szellemet biztosítják. Fel akarjuk ébreszteni a munkára, szakmára való felkészüléshez a kedvet, segíteni akarunk, hogy minél több leány szak mát tanuljon és munkába helyezkedhessen. Erkölcsi kérdésekben azt akarjuk, hogy több leány a szocialista erkölcs szilárd alapjait tegye magáévá. Felelni akarunk kérdéseikre — igaz barátságra, elv- társiasságra a szülők, az édesanyák tiszteletére nevelni. Fel akarjuk készíteni a leányokat gyakorlatilag is, hogy jó háziasszonyokká váljanak. Segíteni a fiatalasszonyokat kellemes otthon megteremtésében, ésszerű, higé- nikus háztartás vezetésében és helyes gyermeknevelésben. Külön gondolunk arra, hogy az alapszervezet kulturális életébe, mindennemű kulturális rendezvénybe és megmozdulásba bevonjuk a lányokat és fiatalasszonyokat... Ha alapszervezeteinkben sikerül érdekes, színes leánymunkát kialakítani — ezzel igen sokat nyer ifjúsági szövetségünk. A KISZ I. Országos Értekezlete kiadta a jelszót: »Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyar- országért!« Az élénk, tartalmas »leánymun ka« kialakítása az egész KISZ- szervezetnek igen hasznos. Segítsen benne minden KISZ vezető — a fiúk is, lányok is! HÛBOR ÉVA szekszárdi járás leány-tanács elnöke Fadd A szekszárdi járási KISZ oktatási csoport munkájáról Bevezettük az egyéni takarékos- sági számlát, amelyre minden fiatal által végzett társadalmi munkát bejegyezzük. Év végén a legjobb és a legtöbb társadalmi munkát végzett fiatal részére értékes vjia.mat fogunk adni. Ifjúságunk szórakoztatása területén is igen jó eredményeket érA szekszárdi járás KISZ VB a nyár folyamán megvizsgálta a járás ifjúságának politikai képzéséi és az elmúlt év tapasztalatai alapján előtérbe helyezte az ifjúság politikai nevelését szervezett formában. Ennek érdekében 13 fővel létrehoztuk a KISZ bizottság mellett működő oktatási propaganda-csoportot. Ennek feladatául tűztük a járás oktatási és propaganda munkájának előkészítését, szervezését, ellenőrzését. Az ellenőrzés érdekében az oktatási csoport tagjai havonta ösz- szeülnek, ahol a munkát értékelik és meghatározzák a következő feladatokat. Az oktatási csoport a KISZ Bizottság irányítása mellett jelenleg képes a feladatát elvégezni a járás oktatási propaganda munkáját összefogni, irányítani. Az oktatási csoport legutóbbi ülésén — október 11-én — értékelte az oktatás előkészítését. Az eddigiek alapján 19 KISZ alapszervezetnél megszervezték és előkészítették a KISZ politikai köröket, amelyekben közel 300 fiatal vesz részt, ezenkívül a tolnai gimnáziumban előkészítették az ifjúsági akadémiát 50 fővel. A tél folyamán minden alapszervezetben megszervezik a »Kérdezz felelek« esteket és politikai előadásokat egy-egy nagyobb fontosságú témáról. Jelenleg az oktatási csoport feladata, hogy az alapszervezeteknél a választásokkal kapcsolatban elő adásokat tartsanak. Van már alapszervezet, ahol már beindult az oktatás. Az oktatási munkát és a politikai előadásokat igyekeznek mindenütt egybekapcsolni más szórakozási lehetőségekkel. Fiatalok a tsz-hen Termelőszövetkezeti fiatalokról beszélünk, olyanokról, akiknek szü lei egyénileg dolgozó parasztok, munkások, bányászok, vagy éppen az ipar valamely más területén kerestek maguknak megélhetést. A szekszárdi járás területén több községben találunk ilyen fiatalokat: Faddon, Tengelieem, Bátán, Bátaszéken és mindenütt, ahol termelőszövetkezet van. A sok közül csak egy pé Idát ragádjunk ki a bátaszéki Búzakalász Tsz-t: Eke Mátyás elvtárs az ellenforradalmi események után, 1957. decemberében lett tagja a termelőszö vetkezetnek. Előtte több vállalatnál dolgozott már. Eke elvtárs édesapja a MÁV alkalmazásában van, ő mégis —■ eltekintve több más fiatal véleményétől — a termelőszövetkezetet választotta munkahelyéül. A t ermelőszövetkezet építőbrigádjában dolgozik, s ez évben elért munkaegy ségeinek száma meghaladja a 250- et. Ez a szám a Búzakalász Tsz-ben sem megvetendő, mert a tsz előreláthatólag 53 forintot fizet munkaegységenként a zárszámadáskor. Ha figyelembe vesszük a természetbeni juttatásokat és a háztáji gazdaságot, akkor havi 1300—1400 forint jövedelemhez jut. Ez a jövedelem egy 17—18 éves fiatal havi kereseteként nagyon szépnek mondható és kielégítő. Botos Erzsiké a termelőszövetkezet állatállományát gondozza. Sertésgondozó. Botos elvtársnő is nagyon megszerette a termelőszövetkezetet. Elégedett keresetével, számítását megtalálta. Mind a két fiatal, azonfelül, hogy segíti a szüleit, szorgalmasan gyűjti pénzét a takarékban, mert a zárszámadás után lakodalmat akar nak tartani. Varga elvtárs, a tsz elnöke elmondotta, hogy mind a két fiatal nagyon szorgalmasan és lelkiismeretesen végezte munkáját egész év folyamán. Egy alkalommal sem történt meg az, hogy igazolatlanul hiányoztak, vagy késtek volna munkahelyükről. Minden tsz fiatal példát J vehet róluk. Ezt nem azért mondtam el, hogy a többi fiatal talán rosz- szul dolgozna. Nem. Mi nagyon szeretjük a fiatalokat és a munkájukkal is megvagyunk elégedve, hiszen a szövetkezetünkben végzett társadalmi munkák zömét is fiatalok végezték el. DOME JÁNOS JB tag Értesítjük elvtársainkat és barátainkat, hogy 1919-ben 27 éves korában mártírhalált halt testvérünk, IFJ. CSÉBY JÓZSEF, a Magyar Vörös Hadsereg ezredparancsnokának; 1919-ben, 22 éves korában mártírhalált halt testvérünk, CSÉBY LÁSZLÓ, a Magyar Vörös Hadsereg zászlóaljparancsnokának Cecén, jeltelen sírból felkutatott földi maradványait 1958. október 18-án, délután 3 órakor helyezzük örök nyugalomra H Budapesten, a Kerepesi temetőben, a főváros által adományozott dísz-sírhelyen. Velük együtt temetjük a sok üldöztetést szenvedett testvéreink, 1922-ben elhunyt Cséby Emília, 1926-ban elhunyt Cséby Dezső, 1944-ben elhunyt Cséby Matild földi maradványait is. E sírba helyezzük exhumált édesanyánk és édesapánk, id. Cséby Józsefné és id. Cséby József földi maradványait. »Győzedelmes nagy eszmékért harcoltatok és haltatok!« Emléketeket örökre szívünkbe zárjuk! I Budapest, 1958. október hó. Cséby Lajos Cséby Gizella Cséby Ida Hősök, a munkásmozgalom, a szabadságért küzdő magyar nép nagy harcosai voltak ők valamennyien. Ilyen volt az egész család, mert amikor kellett, a harc élvonalában voltak, s ebben a küzdelemben haltak mártírhalált. Közelebbről megyénk dolgozói leginkább ifj. Cséby Józsefet, a Magyar Vörös Hadsereg ezredparancsnokát, a Tolna megyei katonatanács vezetőjét, Szekszárd város katonai parancsnokát és testvérét, Cséby Lászlót, a Magyar Vörös- Hadsereg zászlóaljparancsnokát ismerhette. Abban az időben Cséby József elvtárs, mint a katonatanács vezetője, látva az ellenforradalom készülődését a Tanácsköztársaság ellen, megszervezte a város védelmét. Órák alatt felfegyverezte a vörösőrséget, a munkásságot és a kommunista ifjúságot. Az ellenforradalom támadását sikerült visszaverni, s az ellenforradalom erői csak árulás útján tudtak újból felülkerekedni. Az árulás után Gömbös, Vértesi és a többi fehér hóhérok elvtársaink százait börtönözték be és kegyetlenül megkínozták őket, köztük a két Cséby elvtársat is. A többi mártírokkal együtt a nagy népszerűségnek örvendő Cséby-testvé- reket azonban nem merték kivégezni. Cselhez folyamodtak; Azt mondták, hogy a Cséby-testvéreket Székesfehérváron a katonai ügyészségen állítják elő. így indult el egy korahajnali órában erős katonai fedezettel, megbilincselve a két Cséby-testvér... De csak Cecélg jutottak, mert a két megkínzottat itt végezték ki, s jeltelen sírba földelték el. A hősök, a mártírok emlékét megőrizzük, hisz a szekszárdi munkásőrség százada is éppen ezért veP te fel Cséby József elvtárs nevét. A Budapesten rendezendő gyászünnepségen megyénk is képviselteti magát. Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára vezetésével a Megyei Pártbizottság, a munkásőrség, a partizán szövetség és a Hazafias Népfront küldöttségei vesznek részt a temetésen. JOHANNES R. BECHER: Figyelj, a hang... Figyelj, a hang! Nem is nagy csoda, Együtt zeng, mi voltam valaha. — Dacosan szól s aggódva remegj Benne dac s gyász együtt zengenek — Nem egyetlen hangnak ütemén Szel, mit tettem, s véghez vittem én — Nem lázít-e fel roppant szava Azért, amit kaptam valaha, Hogy csodásán szólaljon a lant S vele szálljak - figyelj csak, a hang!... Ott nyúlt végig a lankák felett, Faluból erdőn át vezetett, Dúdoltam és közben annyi sok Üres álom eszembe jutott, S bennem minden oly kúsza maradt, Mint szétzilált pamutgombolyag — Felfigyeltem — állj meg, ne tovább! Figyelj a hang! Szállt a légen át! S nem az óra ütött-e, amely Arra intett, hogy ébredni kell — Nem messze a sírjaink sora, Halcttaink hívtak bosszúra, És a szó, mely hívta népemet, Nem a liang) mely megremegtetett? Bennem volt és ott zengett szava, Nagy tettekre hívó hangzata, Bennem zengett s átjárt teljesen, Vele szálltam, szóltam s szólt nekem. Ó, soha nem hallott dallamok: Fogjatok át, velem szánjatok — És egy új dalt zengjen el a lant — Erre vártam. Figyelj csak, a hang! (Fordította: Csányi László) Johannes R. Becher (1891—1958) a kiváló német író és költő, a Német Demokratikus Köztársaság kétszeres Nemzeti díjas költője, a na- pokbeán hunyt el. 1954 óta a Német Demokratikus Köztársaság művelődésügyi minisztere volt.
