Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-05 / 235. szám
1958. október 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A termelést segítő pártieladatokkal bízzák meg a Ounafoldvári Kendergyár kommunistáit Beszéljenek a tények Az idei terv nagy feladatok megoldását kívánja a Dunaföldvári Kendergyár munkásaitól. Az első félévben eredményes munkát végeztek a gyár dolgozói: túlteljesítették a tervet és ezzel elnyerték az élüzem-cí- met. A kendergyárban, különösen a második félév az, amikor sokkal többet kell tenni, hogy az első félévihez hasonló feladatokat meg tudják oldani. A második félév kezdetén a gyár kommunistái taggyűlést tartottak. A gyárvezető beszámolt ezen a taggyűlésen a második félévi feladatokról és a pártszervezet vezetői látták, milyen nehéz lesz megoldani a sokoldalú feladatokat, elhatározták, hogy sokkal többet foglalkoznak a termeléssel, mint addig tették. Még a taggyűlésen határoztak arról, hogy pártfeladattal bízzák meg a kommunistákat, olyannal, melynek megoldása a gyár termelését könnyíti meg. A párttaggyűlés megbízta például Pintér Péter vezetőségi tagot, hogy a kender átvételénél és beszállításánál végezzen munkát. Szakmai beosztása is ide köti Pintér elvtársat, mégis még külön feladatot bíztak rá: úgy végeztesse a beszállítást, hogy minél kevesebb szálkender menjen veszendőbe és beszélgessen a munkásokkal arról, hogy milyen felelősségteljes munkát végeznek. A beszállítás még ezekben a napokban is tart. De ha valaki megnézi a A Zomba-Szentgál Jóbarátság Tsz az elmúlt 1 év alatt rohamosan fejlődött. 1957-ben a zárszámadáson tizennégy család osztozott a jövedelmen. Az idén 26 család várja az évi munka után szerzett járandóságát, amely nem lesz kevesebb, mint a tavalyi volt. A tagok 40—50 forintra számítanak munkaegységenként. A TSZ FEJLŐDÉSÉVEL együtt fejlődött a vagyonvédelem. A tagok becsülik és féltve őrzik a szövetkezeti vagyont. Ma már nem fordul elő lopás, vagy hanyagságból eredő kár, amelyért a Szabadság Tsz-ben néhány évvel ezelőtt fegyelmi rendszabályokat kellett alkalmazni egynémely olyan tsz-tag ellen, aki a közös tulajdont csákiszénájának tekintette. Előfordul például az, hogy az állatgondozók a saját sertésüket hizlalták a közös terményből, hisz az kezelte a raktárkulcsot, akinek éppen szüksége volt rá. Számtalan példa volt arra is, hogy a fogatosok tcbb szálastakarmányt vittek el, mint amit az állatokkal feletettek. A határban etetés közben a takarmány elszóródott és senkinek sem jutott az eszébe, hogy ezzel is a közös vagyont pocsékolják. Ez teljesen megszűnt azóta, amióta a Jóbarátság Tsz-ben Molnár Antal elvtársra, a tsz párttitkárára bízták a raktár kezelését. A termést minden esetben lemérve veszi át Molnár elvtárs és a kiadás is így Vannak esetek, amikor a Szabad Európa Rádió adásain csak mosolyog az ember, vannak alkalmak, amikor egyszerűen csak tudomásul veszi, hogyan hazudoz- nak össze-vissza mindent. De olyan esetek is vannak, amikor oly felháborító hangon beszél, hogy felforr minden jóízlésű ember vére — függetlenül politikai nézeteitől. Annak előrebocsátásával tesszük e megjegyzésünket, hogy joga van mindenkinek olyan politikai nézeteket vallani, amilyet akar, s ha a Szabad Európa embereinek dollármilliókat adnak amerikai gazdái, hogy világgá kürtöljék elveiket, ám legyen. Mi megvagyunk győződve arról, hogy egyre kevesebben vallanak velük azonos nézeteket. Számtalan esetben sugároznak olyat, amit politikai állásfoglalásától, világnézetétől függetlenül mindenki elítél. Ezek közé tartozik a Balog Balázs jegyzete címnyerskor-telepet, már azt kell, hogy megállapítsa: jól oldotta meg Pintér elvtárs feladatát. A pártmegbízatás kiterjedt a többi tagokra is. Méhes József elvtárs is nehéz feladatot kapott: a vagon ki- és berakások ügyét bízták rá. Ezeken a munkaterületeken többségében új, szezon-munkások dolgoznak. Népnevelő munkának is, mégpedig jó nevelő munkának lehet azt nevezni, amit Méhes elvtárs az új dolgozók között végzett. Az idén ellentétben az elmúlt évekkel, az áztatós brigádok közé is beosztottak három párttagot. Munka közben Puha László, Bareza Pál és Sarvajcz István nemcsak a rájuk eső termelést végzik el, hanem rendszeresen beszélnek arról az áztatósokkal, hogy a mind jobb minőségű kenderre miért van szükség. Az eredmény az áztatásnál is kielégítő, mert a tavalyi eredményekkel összehasonlítva az idén sokkal több jó minőségű kendert küldtek feldolgozásra a géptermekbe. A gépteremben Puha Lászlóné és Nagy József né is kapott pártmegbízatást, a gyár legfiatalabb üzemrészében pedig Turcsik Ferenc dolgozik. A párttagak olyan megbízatást is kaptak, hogy állandóan figyeljék munkaterületüket és jelentsék a rendellenességeket, történik. Tudja azt, hogy mennyi abrak jár a növendékállatoknak, a tejelő teheneknek, sertéseknek, lovaknak. A hízóknál például tíz- naponként növelik az adagot, amelyről szintén kimutatást vezet. Molnár elvtárs, a raktáros mindig tudja, mennyi a raktárkészlet. A takarékossággal és az ellenőrzéssel tudták elérni azt, hogy a szálastakarmány megérte az újat, csöves ókukoricából pedig még mindig van vagy 40 mázsa a góréban. VÉDIK ÉS GYARAPÍTJÁK a közös vagyont a tsz tagjai. Közösen döntöttek arról, hogy a jövő évre például 19-ről 40-re emelik a tejelő tehenek számát. Ennek figyelembe vételével félre is teszik az állattartáshoz szükséges szálas- és szemesINNEN— Taggyűléseken beszélték meg a paksi járásban a tömegszerve^etek, hogy milyen feladataik vannak a választási munkában. Ugyanott kijelölték a választási harcban részvevő aktivistákat, akik bekapcsolódtak a pártszervezetek irányítása alatt működő agitációs csoportok munkájába. * Két család lépett be az elmúlt héten a sárpilisi Zöld Mező Tsz-be, akik nyolc kát. hold földet vittek be a közös gazdaságba. mel a minap közölt kommentárja is. Miről beszél Balog Balázs? Arról, hogy a magyar kormány csupán feltételezések alapján, ártatlanul végeztette ki Nagy Imrét. (Ez a »kacsájuk« a nemzetközi Kazugságversenyen minden bizonnyal első díjat nyerne.) Úgy látszik, hogy a Szabad Európa urainak kihagy az emlékezőtehetségük. Az 1956-os ellenforradalomnak bizonyos eseményeit, következményeit úgy látszik igyekeznek elfelejteni. Elfelejtik például azt, hogy az ellenforradalmi banditák amerikai fegyverekkel hogyan oltották ki becsületes hazafiak életét. Úgy látszik, csupán feltételezettségnek tartják az urak —■ hamisítatlan urak, amilyeneket a Horthy idején megismertünk — a pártszékház ostromát. Elfeledik azokat a gaztetteket, amelyekről fényképekkel illusztrálva oly szenzációs körítéssel tálaltak az olvasók elé a nyugati hogy azokat mielőbb meg tudják szüntetni. E néhány példa csak egy kis része annak, amit a gyári kommunisták tesznek azért, hogy a második félévi termelési eredményeket teljesíteni tudják. Érdemes elmondani azt is még — a kendergyári kommunisták új módszeréről —, hogy nemcsak a párttagokat bízták meg feladatokkal, hanem az olyan dolgozóknak is adtak feladatot, akik majd a későbbiek során párttagok lesznek, ilyen irányú nyilatkozatot több munkás tett már. A pártfeladat végrehajtásáról beszámoltatják a tagokat. A beszámoltatásnak azonban csak a neve az — ez ebben az is új —. mert a párttag néhány mondatban elmondja a feladat elvégzésének módját, de a tagok vitatják meg, hogy jól oldotta-e meg, vagy mit, ki, hogyan csinált volna. Most újabb feladatok állnak a gyári kommunisták előtt — a napi termelési feladatok elősegítése mellett — megerősíteni a KISZ-t és a szakszervezetet. Megbíztak két párttagot, hogy a tömegszervezetekben végezzen majd munkát. Még nem tökéletes, nem olyan, mint amilyennek szeretnénk a pártmunka — mondja Pintér elvtárs vezetőségi tag —, de azon fáradozunk, hogy mind jobban oldjuk meg feladatainkat. takarmányt, silóból pedig 300 köbmétert készítenek. Gyarapítják a közös vagyont, elsősorban ezt tartják szem előtt, de a tsz vezetősége gondol arra is, hogy a tagok háztáji gazdasága se sorvadjon el, hisz a szőlőhegyiek árgus szemekkel figyelik a tsz-tagok életét, munkáját és a munkájukért járó részesedést. Az idei gazdasági évben — bár a kalászosokból nem érték el a tervezettet — előreláthatólag két kilogramm kenyérgabonát, két és fél kilogramm takarmánygabonát osztanak. A Zomba-Szentgál Jóbarátság Tsz tagjai megtalálják számításukat, még Wirth Ignác, Kvanduk István és az a három középparaszt család is, akik ebben a gazdasági évben léptek a tsz-be. P.-né ONNAN Pártnapot tartottak a dombóvári tűzoltóságnál a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A dolgozók többsége részt vett a pártnapon, nagy érdeklődéssel figyelték mindvégig az előadást. * A szekszárdi járásban 30 helyen tartottak háromnapos esti agitációs tanfolyamot. A meghívott népnevelők zöme megjelent, sőt több párt- szervezetnél — így a Tolnai Selyemgyárnál, a Bátaszéki Vasútnál — valamennyi agitátor részt vett a tanfolyamon. feltételezés lapok, dicsőítve a vérontást. Meg nem történtnek igyekeznek feltüntetni azokat az eseményeket, amelyeknek egy része nyilvánosságra került a kormány által kiadott fehér könyvben. Nekik nem volt elég konkrétum a rádió ostroma, s arról is »elfeledkeztek«, hogy Nagy Imre sajátkezű írásait is nyilvánosságra hozták, s azokról pedig mélyen hallgatnak, amiket különböző utakon megkaptak Nagy Imre és társainak nyugati gazdái. Fölösleges tovább sorolni. A magyar olvasó ismeri ezeket a dokumentumokat, a Szabad Európa Rádió pedig ezután is csak feltételként hajlandó elfogadni — ha erre is egyáltalán hajlandó — az ártatlanul kiontott vért. Mi magyarok — sajnos — ismerjük ennek szomorú valóságát. ' Ezek az urak mernek még humanizmusról, emberségről beszélni, s önmagukat az emberiség védelmezőiként feltüntetni?! Nem nagy község a gyönki járásban Kölesd, körülbelül 3200— 3300 lakosa van, szorgalmas, dolgos nép lakja. A felszabadulás előtt hat földbirtokos uradalma és hatalma szorongatta, fojtogatta a RÉGEN A községi elöljáróság a földbirtokosok, nagygazdák vezető testületé. A falu bírója a 30 holdas Baranyi József, majd utána Lauk József 60 holdas kulák, mindketten állandóan cselédet tartottak. Mindig kulák voit a bíró. A jegyző Bucski nevezetű, apja kocsmáros, ő balatoni villatulajdonos. Elölj árósági tagok a következők: Bemáth György Felsőhidvég föld- birtokosa, báró Jeszenszky Andor kölesdi földbirtokos és húsüzem, tejüzem tulajdonosa, Korisánszky Dénes 25 holdas gyógyszerész, akinek szikvízüzeme is volt. Kisparaszt, szegényparaszt nincs, csupán néhány középparasztot vettek be mutatóba az elöljáróságba. A hatalom a földbirtokosoké, a döntések is ennek megfelelők. A község 7600 holdjából több mint négyezer a földesuraké és kulákoké. A kisparasjtoknak kb. 1000 holdjuk van. Hat íoidbirtokos — báró Jeszenszky, Sassné, Máj, Bemrieder, Wenhardt, Bemát — 200—300—400 —500 holdján nyomorgatta, sanyargatta a cselédeket. Bernét uraság egyik évben a jégverés után csendőrökkel hajtatta aratni Házi Györgyöt Szűcs Jánost és még 5—6 nincstelent, akik megr tagadták a jóformán ingyen való részes-aratást. összesen négy pedagógus — három tanító és egy óvónő — volt a községben, a pusztákat is számítva. Az óvónői lakás rossz nádas, tetején becsorgott a víz. Napközi otthont nem ismertek. (Az uraságok kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint az óvónői lakás rendbehozása. Mi megtettük). Iskolai tanterem csupán négy volt. Közép és felső iskolán munkás- és parasztgyerek ritka, illetve csupán néhány négy polgárit tanuló gyermek volt, gimnáziumba és egyetemre egy sem járt. A faluból kizárólag az uraság gyerekei vettek részt felsőbb oktatásban. Kultúrotthon nem volt sem a községben, sem pedig a pusztákon. öt darab rádiója volt a lakosságnak. A moziban 10—12 személy volt jelen egy előadáson. A részvétlenség oka a pénztelenségben van. Elmaradott lakáskultúra, összezsúfolva vannak, nyomorúságos lakásokban a cselédek, a kisparasztok is, utcai világítás nincs, kint a hegyen sincs villany. Két motor, 60 kerékpár. (Minden tizedik házban van kerékpár.) Autóbuszjárat nincs, pedig a vasútállomás a községtől 8 kilométerre van. A megyeszékhely Szekszárdra többen gyalog mennek, jármű és pénz híjján. Sokat tett államunk a múlt örökségeként átvett, elhanyagolt külterületek — Borjád, Belac, Hangos- pusztd — fejlesztése érdekében. Fentiek mellett a községben különböző területen jelentős beruházások történtek — és folyamatban varinak — a közoktatás, a község nincsteleneket, a kisparasztokat. Mint mindenütt, úgy náluk is megváltozott az élet, másként élnek, másként dolgoznak, van értelme munkájuknak. Ezt a változást próbáljuk bemutatni néhány területen. MOST A tanács végrehajtó bizottságában munkások, paraszitok vannak. A tanácselnök Hegyi Ferenc agrárproletár, apja az Ozora melletti Tóti pusztán volt cseléd. Mátyás István téglagyári munkás, akinek apja is munkás volt. Tatai József a Kossuth Tsz tagja, a felszabadulás után újgazda. Házi György, akinek apja cseléd volt, és ő mint újgazda lett 9 holdas középparaszttá. Tupi József 15 holdas régi középparaszt. König Zsigmond, aki kisparasztbó! 1945. után lett középparaszttó. A hatalom a dolgozóké, a határozatok is ilyen szellemben jönnek létre. A földosztás során 128 nincstelen és kisparaszt kapott mintegy 1000— 1100 hold földet az urasági birtokokból. Wenhardt és Bernrieder birtoka helyén állami gazdaság létesült. Három termelőszövetkezetük van ; a hangosi Uj Életet Máj Konrádén, a borjádi Haladást a Sass-féle birtokon, a kölesdi Kossuth-ot pedig a Jeszenszky-majcrban alakították meg a földhözjuttatottak. Tizennégy tanító, három óvónő és két dajka van az iskolákban. Időszakos ovódai napközi van, ahol 60 gyermek étkezik és a napokban indul be az általános iskolai napközi, ahol 35 iskolásnak biztosítunk étkezést. A napközik nagy segítséget jelentenek a dolgozó szülőknek, különösen az édesanyáknak. Jelenleg 11 tanteremben tanítanak. A felszabadulás óta összesen 72 munkás- és parasztgyermek járt közép, vagy felső iskolába. Jelenleg 8 középiskolás és három főiskolás gyermek van a faluban. Kultúrházat létesítettek Kölesden, az elmaradott Borjádon és Hangoson. Ma 395 rádióelőfizetőt tartanak nyilván. Hetenként négy napon át hat előadás van a moziban, minden jegy elkel, sőt sokszor pótszék is szükséges. Csupán 1953. óta 75 új házat építettek, tíz építés alatt van. Minden utcában van közvilágítás, Belacot villamosították, a hegyre is kivezették a villanyt. Most 40 motortulajdonos van és összesen 362 kerékpár van. (Minden második házban.) Rendszeres buszjárat van, naponta háromszor a vasútállomásra és egyszer minden nap Szekszárdra. A szombati munkásvonathoz külön járatot rendszeresítettek. fejlesztése és rendezése, stb. terén. Fejlődik Kölesd —■ ha nem is rohamosan —', de a régihez viszonyítva ndgy léptekkel, épül-szépül a község, jobban, elégedettebben élnek az emberek. SOMI BENJAMINNÉ A tsz vagyon védőiméért Akiknek a kiontott vér csak — MUNKÁL EHETŐSÉGEK A lakosság a kulákoknál és föld- birtokosoknál keres munkát, de sok a munkanélküli, nagy a nélkülözés, különösen a nagycsaládosoknál. Még) nagy dologidőben is mintegy 50—60 családos ember lézeng munka nélkül. Sokan vannak, akik csak részesaratásra tudnak elszegődni, de van, aki még arra sem. Jelenleg nincs munkanélküli. Sőt, kevés a munkáskéz, munkaerőhiánynyal küzködnek. A kísérleti gazdaság az idén nyáron Borsodból hozott körülbelül 300 dolgozót a nagy munkákra. A vajüzemben a régi 20 —25 fő helyett körülbelül ötvenen, a téglagyárban a régi létszámnak mintegy ötszöröse dolgozik. KOZOK TATÁS KULTŰRA KÖZLEKEDÉS HATALOM, VEZETÉS FÖLD-MEGOSZLÁS