Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
1958 október 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gyors fejlődés titka ••• Miért emelkedett egy év alatt több mint kétszeresére a taglétszám a sióagárdi Béke Tsz-ben ? Tavaly ősszel még csak tizenöt tagja volt a sióagárdi Béke Termelő- szövekezetnek. A napokban viszont a tagok száma már elérte a harminchatot. A földterület nem változott. Az új tagok nagyrésze ugyanis földnélküli. A szövetkezet a megnagyobbodott taglétszámmal is ugyanazon a száznegyven hold földön gazdálkodik, mint egy évvel ezelőtt. Mivel a falu határában alig egy-két holdnyi az állami tartalék- terület, a földterület növelésével kapcsolatban nem sok remény van. Éppen ezért a szövetkezet tagsága a földterület jobb kihasználásával és az állattenyésztés gyors fejlesztésével igyekszik az egy tagra eső jövedelem emelkedését elősegíteni. A leggyorsabban forgó »tőke« A leggyorsabban forgó »tőkét« a baromfitenyésztés biztosítja a szövetkezet számára. A termelőszövetkezet 900 vágnivaló csirkét adott el az idén. Az átlagosan egy kiló súlyt elérő tizenkéthetes csirkék kilóját 27 forintért adták el. A gyors hizlalás eredményeként két forint prémiumot is kaptak a csirkék után. Az eddig eladott »kilenc mázsa csirkehúsért« több mint 26 000 forintot fizettek a szövetkezetnek. A természeti lehetőségek kihasználása A viszonylag kicsiny földterület miatt a szövetkezet igyekszik a'természet nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásával is növelni az egy hold termőegységre eső terméshozamot. A jövőben öntözőberendezéseket létesítenek a Sió menti szövetkezeti földeken. A napokban kezdték meg öt holdon kertészet létesítését. Az őszi hónapok ugyanis alkalmasak a kertészet létrehozásához szükséges földmunkák elvégzésére. Az idén a szövetkezet rizstelepén halivadékokat tenyésztettek. Az egyéves halivadékokat átteleltetés után tavaszra az újonnan létesített halastóba telepítik át. A halastó létrehozását is megkönnyíti, hogy a Sió közvetlenül a szövetkezet földje mellett folyik el. Jól hasznosítják a 3094-es rendeletet A sióagárdi Béke Termelőszövetkezet tavaly 2600 forint értékű terményt adott el az államnak átlagosan egy hold földről. Az idén a számítások szerint ez a szám emelkedni fog. Ezáltal a termelőszövetkezet 30 százalékos közép- és hosszúlejáratú hitelkedvezményhez jut a 3004- es rendelet értelmében. A silógödör építéssel kapcsolatban még nagyobb kedvezményekhez jut a termelőszövetkezet. Ugyanis a tervezett időpont előtt elkészült silóépítési munkálatok után járó 25 százalékos hitelkedvezmény mellé újabb 25 százalék hitelkedvezményt kap, ha megtölti még ebben az évben a silógödröt takarmánnyal. A silógödör feltöltését október végére tervezik, hogy a 3004-es rendelet segítségével ezáltal összesen 50 százalékos hitelkedvezményhez juthassanak. A falu állattenyésztési profiljának figyelembevétele A szövetkezet régi hibát tesz jóvá az utóbbi években. Ugyanis az állattenyésztésen belül a falu állattenyésztési profiljának megfelelően a szarvasmarha-tenyésztés erőteljesebb fejlesztésébe kezdtek. Sióagárd és környékének adottságai lehetővé tették már régebben is, hogy a községen belül fejlett szarvasmarhatenyésztés folyjék. A szövetkezet — különösen amióta egyetemet végzett mezőgazdásza van — a különböző állatfajták tenyésztése mellett elsősorban is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tűzte ki legfontosabb feladatként maga elé. Az elmúlt év során nyolccal emelkedett a törzskönyvezett tehenek száma, s a fejési átlag jelenleg 11 liter felett áll. A minőségi változások vonzó hatása Az egyik évről a másik évre végbemenő minőségi változások vonzó hatást gyakorolnak a szövetkezeten kívülálló, egyénileg gazdálkodó sióagárdiakra. A rohamos fejlődés, a termőterület értékének növekedése, a szóbeli agitáció legalaposabb érveinek tárházát nyújtja a szövetkezeti fejlesztés érdekében tevékenykedő népnevelőknek. Az egy év alatt sokat fejlődött termelőszövetkezet újabb erőteljes növekedése várható az idei őszön, s ha a termőtalaj még nagyobb arányú minőségi átalakítását siker koronázza, akkor a kicsiny földterület sem állhat útjába a taglétszám egyre fokozódó emelkedésének. Két év alatt 36 millió forint a Simontornyai Bőrgyár fejlesztésére Hogyan foglalkozik a bonyhádi községi pártbizottság a szemléltető agitációval ? SOK OLYAN aktivistája van a bonyhádi községi, pártbizottságnak, akikre a szemléltető agitációban eredményesen támaszkodnak. Fényképezik az eredményeket, tablókat készítenek. A diákok rajz-szakkörei is segítik ezt a munkát. * „ÉPÜLŐ, SZÉPÜLŐ BONYHÄD” címmel 40 tabló készül. Mintegy 120 levelezőlap nagyságú fényképen bemutatják a községben a felszabadulás óta elért eredményeket. Építkezéseket, különböző egyéb létesítményeket (üzemekben, községekben), a megváltozott életet mutatják a képek és az alattuk lévő szöveg. Szinte minden fényképen bemutatható eredményt feldolgoznak. Kedden 24 tabló már készen is volt és a tapasztalatok szerint még a hét végéig el is készül valamennyi. A képeket azután kiállítják a község különböző pontjain, jól látható, forgalmas helyeken. Érdemes megnézni a jó fény- képfelvételeket, az( ízlésesen elkészített tablókat. A járási kultúrház fotcszakkörének tagjai fényképeztek, a Népbolt és a földművesszövetkezet dekoratőrei pedig a tablókat készítik, valamennyien társadalmi munkában. * A PÁRTBIZOTTSÁG a pedagógusok közreműködésével az általános iskolában pályázatot indított, melynek keretében rajzokban ábrázolják a diákok a múlt és a jelen közti különbséget. Aki a legjobban, legszemléletesebben mutatja ezt be, a pártbizottságtól könyvjutalomban részesül. A hét közepéig már 8 rajz elkészült, melyekben az építkezés, az öltözködés, a közlekedés, stb. területen mutatják meg a különbséget. Rövidesen befejezik a rajzolást és utána a községben a rajzokból kiállítást rendeznek. A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezésének segítésére a gimnáziumi szakkörökben előre megadott pontos témák alapján huszonöt rajz készül. Ezeken konkrét községi példákat felhasználva mutatják be az egyéni parasztok és a bonyhádi termelőszövetkezetek közti különbséget, amely növénytermelés, állattenyésztés, gépesítés, jövedelmezőség, stb. terén a tsz- ek előnyét igazolja. Dicsérendő a bonyhádi pártbizottság vezetőinek azon törekvése, hogy szemléltetően is bemutatják az eredményeket és hogy sokoldalúan igyekszenek azt megoldani. H. E. Növekszik az öntözött szántéföldi terölet Alig több mint egy hónapja tartottak a belecskai Szabadság Termelőszövetkezetben egy igen jól sikerült öntözési bemutatót. A látottak meggyőzték a megye minden részéből odasereglett termelőszövetkezeti érdeklődőket az öntözéses gazdálkodás nagy előnyeiről. A meggyőződés napjainkban már tettekké is érik. Egyre több termelő- szövetkezet határozza el, hogy a látottak alapján náluk is megvalósítják, kisebb-nagyobb területen egyrészt a kertészet, másrészt a takar- mánynövériyek öntözését. Lehetne sokáig sorolni azoknak a termelőszövetkezeteknek a neveit, amelyekben már komoly tervek vannak. Az uzdi Táncsics Termelőszövetkezetben például mintegy 60 holdon kívánják az öntözést megvalósítani. A faddi Győzelem Tsz-ben mintegy 30 holdon akarnak öntözéses takarmányt termelni. A paksi Vörös Sugárnál, a simontornyai tsz-nél nagyobbszabású korszerűsítési munkákat terveztek a már meglévő öntözéses gazdálkodás területén. A nagyüzemek államosítása óta szinte szakadatlanul folyik az építkezés a Simontornyai Bőrgyárban, amely az elmúlt évek alatt több új létesítménnyel — köztük egy új taxp- gyárral — gazdagodott. Azonban a hároméves terv beruházási programja — amelynek megvalósításán már az idén is „teljes gőzzel" dolgoznak a gyárban — méreteiben felülmúlja az eddigi beruházásokat. Közel húsz különböző építő, szigetelő, szerelő és egyéb vállalat működik közre — részben a helyszínen, részben pedig különböző berendezések szállításával — a gyár beruházási programjának megvalósításán, amely ebben az évben mintegy húsz millió forintot, 1959-re pedig tizenhat miiliót tesz ki. Az idén befejeződik az új meszes műhely építése, amelynek egy részét már „el is foglalta" a gyár. Ugyanakkor korszerűsítik a régi meszest is. Építik a gyár új csatornahálózatát és vízkörvezetékét, az új víztornyot. De az idei és a jövő esztendő 36 milliós programjának legjelentősebb része a krómos gyárrészleg rekonstrukciója, amelyre ez évben 3,6 miiliót, jövőre pedig 6 millió forintot fordítanak. A krómos gyárrészleg, az ásványi cseres üzem jelenleg a gyár leg- egészségitelenebb részlege. A rekonstrukció megvalósításával nemcsak a dolgozók munkája válik könnyebbé, a munkakörülmények egészségesebbekké, hanem a gyár felsőbőr termelése is közel kétszerese lesz a jelenleginek. A3 idén — a rekonstrukció első üzemeként — építik fel az új üveglapos szárítót. Az üveglapos szárítást a bőriparban néhány évvel ezelőtt kezdték bevezetni. Az új módszer egyrészt termelékenyebbé, köny- nyebbé teszi a dolgozók munkáját, másrészt javítja az anyagkihasználást, növeli a felülethoaamot. Az épülő új üveglapos szárító tervezésénél már figyelembevették az elmúlt évek tapasztalatait, ezek alapján a gyár lakatosműhelyében kicsiben elkészítették az új szárító modelljét, azt üzem közben próbálták ki és ennek alapján tervezték meg. Már meg is kezdték építeni az új üveglapos szárítót, amely az ország legkorszerűbb bőripari szárítóberendezése lesz. Az új festődénél is a minimálisra csökkentik az üzemen belüli szállítást — míg jelenleg az anyagot kézzel szállítják egyik géptől a másikig, az új üzemben à különböző gépek a műveletek sorrendjének megfelelően lesznek elhelyezve, a bőrt az egyiktől a másikig gravitációs úton továbbítják. Az első ütem építésénél — amit a nyár elején kezdtek meg — már az első emeleti födémet betonozzák, az év végéig tető alá kerül az épület. A második és harmadik ütemet — ami hat millióba kerül — 1959-ben valósítják meg. Uj faragóműhely épül, korszerű fürdő és öltöző kétszáz dolgozó részére a festésnél korszerű gépeket állítanak be az egészségtelen kézi festékszórás és kenés kiküszöbölésére. Elkészülte után a krómos gyárrész- leg nemcsak az ország, hanem Kö- zép-Európa legnagyobb, legkorszerűbb krómosgyára lesz. Több létesítmény szerepel a jövő évi beruházási programban, ami talán a legjobban érdekli a környék — elsősorban a Sió-menti községek — lakóit, megkezdik a szennyvízderítő rendszer építését. Mechanikai és biológiai derítőt építenek, ezek elkészülte után — 1960-ban — már nem fogja szennyezni a gyár a Sió vizét, ami bizony eddig sok bosszúságot okozott a fürdőzőknek, de főként a horgászoknak. A derítőrendszer építésére a jövő évben másfél millió forintot, összesen 1959—60-ban — elkészültéig — négy milliót fordítanak. A SZÖVOSZ központjában közölték, hogy a termelők az idén szívesen kötnek cukorrépára szerződést. Eddig több mint 56 ezer holdra kötöttek szerződést, a tervezett meny- nyiség 42 százalékára a tavalyi 27 százalékkal szemben. Bevált az aprómagcséplőgép. A Mosonmagyaróvári Gépgyár aprómag cséplőgépét most próbálták ki; lucernát és lóherét csépeltek vele. A kicsépelt mag tisztasága kifogástalan. Az eddig rendes cséplőgépen történt cséplés után kétszer, háromszor is tisztítani kellett a magot. A tapasztalatok alapján a jövő évben kezdik meg a sorozatgyártást. Több mint 26 ezer forint megtakarítás A szekszárdi tűzoltók KISZ alapszervezetének fiataljai is részt vesznek a takarékossági mozgalomban. A tűzoltó-laktanya meszelését, parkosítását, a tömlőfoltozásokat és a Mikes utca fásítását társadalmi mun kával végezték el. A társadalmi munkával végzett tömlőjavításban különösen Horváth András KISZ-fiatal tűnt ki, mivel 36 tömlőt javított meg szabadidejében. A KIS-szervezet tagjai összesen 26 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A cigányok csárdás helyett tangót húztak, s a színes lampionokkal megvilágított udvaron a pi- rosmellényes lányokkal lassú táncba kezdtek az árvalányhajjal cicomázott pörgekalapot viselő legények. A táncolóktól alig pár lépésre felállított asztaloknál az idősebb korosztálybeliek mulattak. Közvetlenül mellettünk alacsony, kövér, ötven év körüli parasztasszony ült és nálánál pár évvel idősebbnek látszó drótkeretes szemüveget viselő asszonnyal beszélgetett. A velük körülbelül egykorban lévő férfiak, akik az asztaltársasághoz tartoztak és minden valószínűség szerint a fér jeik lehettek, csendben figyelték a táncosokat és időnként megízlel ték az asztalon előttük álló poharak tartalmát. Az asszonyok tereferéjét akaratlanul is kénytelenek voltunk végighallgatni. — No, lámcsak a Szabóné lányából micsoda szép bíróné lett — mutogat a kör közepére az idősebbik asszony. — ö a legszebb az egész környéken a lányok közül, neki illik, hogy bíróné legyen — mondja kissé irigykedve a kövérebbik. —1 Hát igen, ez az igazság, akit a fiatalok a legszebbnek találnak Szüreti báli terefere és megválasztanak, annak kell len ni, így van ez rendjén, bezzeg amikor én voltam lány, akkor nem így volt... Nem bizony. Abban a világban a Szabóné leánya sem lehetett volna bíróné az apja három hold földje mellett... Mert akkor a föld volt a minden — jegyezte meg az idősebbik és közelebb hajolt barátnője füléhez. — Hallotta maga a Hepepe dános történetét? — Nem, — ingatta a fejét a kövér asszony. — De azért ismeri a Hepepe Jánost? — Ismerem a szerencsétlent, de csak látásból. — Na, akkor elmondom, hogy mibe hülyült bele az a szegényember. Hogyan lett belőle Hepepe János — mondta az idősebbik hölgy jelentőségteljes hangon és belekezdett egy szomorú históriába. — Harmincnyolc őszén nagy szüreti mulatságot rendezett a gazdakör. Háromszorannyi csőszle gény, meg magyarruhás lány volt, mint most. A bíró Csorkai Gergely lett, aki a leggazdagabb paraszt fia volt. A bíróné pedig a Szeredi kocsmáros leánya. A Hepepe János is ott volt a mulatságon. De akkor még a becsületes nevén, Sándor Jánosnak hívták. Erős, nagyhangú, szép szál legényként ismertem. Fekete haja, sas orra volt és a legbátrabb legények közé tartozott. Árva gyermekként nevelkedett a Csorkaiék nál, ahol később cselédeskedett. Akkor este, amikor az az emlékezetes harmincnyolc őszén tartott szüreti bál volt, Sándor János kölcsönkért fekete ruhában, fényesre tisztított csizmában jelent meg a bálon. Nagyon jókedvű volt és feltűnően sokszor felkérte a bírónét táncolni. Csorkai Gergely, a nagygazda fia, aki ahogy mondtam a bíró volt. egy csőszlegénytől izent neki, hogy hagyja el a mulatságot. Sándor János csak nevetett ezen és megint csak felkérte a bírónét táncolni, valahányszor elkérték tőle. A nagygazda fia bosszút fogadott. Amikor Sándor János hajnalban hazafelé tartott, ólmos botokkal felszerelt legények rohantak rá a paták hídján. Reggel amikor kivilágosodott, vérbefagyva találták. A fején rúgások nyomai voltak. ■ A csendőrök vizsgálni kezdték az ügyet, de aztán váratlanul megszakadt a vizsgálat Állítólag Csorkai Gergely tíz hold földet feláldozott, hogy a fiát megmentse a börtöntől. Sándor János belehülyült a verésbe, azóta nevezik erre felénk Hepepe Jánosnak, mivel nem tud szegény két értelmes szót sem kiejteni. A kövér asszony arcán nagy kövér könnycseppek gördültek le. — Miért sírsz asszony, ilyenkor vigadni kell — kiáltott jókedvűen a férfi, aki az asztal baloldalán foglalt helyet, aztán felugrott és a cigányok felé kiáltott. — Csárdást a nemjóját neki, hagyjátok azt a nyavalyás tangót. Amikor a kis kövér asszony a férjével a táncolok közé vegyült, az idősebb, drótkeretes pápaszemet viselő hölgy nagyot sóhajtott és a férje felé fordult. — Gyere apjuk, elmegyünk haza. — Miért? — kérdezte az borízű hangon. — Nem érzem jól magam, nagyon felkavartak az emlékek... Majd otthon mindent elmesélek — mondta és felállt az asztal mellől. (HAYPÁL)
