Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
4 TOLNA MEGTEl NÉPÚJSÁG 1958. október 39. Kenyértörés... Az asszony kilépett a kertbe. Felrakta már a tűzhelyre a vasárnapi ebédnekvalót, csak még zöldséget kellett szedni a levesbe. — Ezt is fel kellene már szednem — gondolta, amint a petrezselyemleveleket tépdeste. — Holnap úgyis korábban megjövünk a mezőről... — Nem jön templomba, szomszédasszony? — riasztotta fel gondolataiból egy hang az utca felől. A szomszédasszony állt ott a kerítés mellett, kopottfedelű, régimódi^ csattos imakönyvvel, tiszta zsebkendővel a kezében. Az imakönyvön keresztülcsavarva a rózsa füzér, £, , 'í. — Nem jön templomba? — ismételte meg a kérdést a szomszéd- asszony. — Jaj, csak hallotta volna, milyen szépen beszélt a plébános úr a múlt vasárnap is... hogy a földi szenvedésekért hogyan lesz meg a jutalmunk a másvilágon, milyen örömben látjuk majd egymást viszont... — Szegény fiam... szegéhy fiamra gondolok mindig. Ottmaradt valahol a Kárpátokban — emelte szeméhez a zsebkendőt és kitörölt egy könnycseppet. Az asszony felegyenesedett, kezében a petrezselyemlevélcsomóval. — Engem nem... — kezdte a választ, de nem folytatta tovább a mondatot. — Nem érek most rá. Itthon van a gyerek Pestről, megy vissza a délutáni vonattal, annak készítek — válaszolta gyorsan. — Hogyan, hogy mostanában sohase jön misére? Pedig azelőtt mindig ott volt. Még a délutáni litánián is... — Sok a dolgom. Nem érek rá.. — válaszolta. Hangjában mintha egy kis zavartság érződött volna. — Na, ; akkor én megyek. Már a másodikat harangozzák, még nem érek oda — köszönt el a szomszédasszony. Bent a konyhában néhány darab fát tett a tűzre, megmosta a zöldséget, egy darab cérnával ösz- szekötötte, majd a habverő üstöt fogta a kezébe. A gyerek szereti a süteményt. A gyerek, a 18 éves ipari tanuló az egyik pesti üzemben és most itthon van. Kezében boszorkányos gyorsasággal járt a habverő. Közben az előbbi jelenetre gondolt. — Meg kellett volna mondanom az igazat — gondolja. Nem az első eset volt az előbbi, amikor a szom szédasszony a templomba hívta. Mióta is? Éppen két éve lesz már, 1956. óta. Hogyan is volt? — Hogyan is volt? — és egy villanással néhány perc alatt lepereg előtte minden. 1917 amikor az apja sebesülten jön haza az olasz frontról. Addig sose hallott nevekről beszél... Monte Grappa... Isonzó... Karján, ott a könyöke fölött még ott a kötés, alig tudja még mozgatni. De menni kell aratni, hiszen nem a maga gazdája, cseléd a veszprémi káptalan egyik Somogy megyei birtokán. Cseléd, akinek mindenki parancsol. Kint a fronton a »tiszt úr« itthon meg az »ispán úr.« Alig hajlik a karja, de húznia kell a kaszát. Neki meg, az alig nyolc éves lánynak cipelni a nehéz, nedves kötélcsomót. Hajsza, irgalmatlan hajsza az aratás. — Gyerünk, gyerünk, ne keser- veskedjenek, nem ingyen tartja magukat a káptalan..: Amikor vasárnap beviszik őket a templomba, a plébános úr arról prédikál: — Boldogok a szegények, mert ők vigasztalást nyernek... Bizony, mondom nektek, könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyországba... ' De vajon, hány ezer holdja lehet a káptalannak? És a későbbi évek. 1930. után a férjével együtt micsoda keserves küszködés .amíg össze tudnak kaparni tíz év alatt négy hold föl- decskét. De mi jut majd a gyerekeknek. Taníttatni kéne a legnagyobbikát, de hát a szegény ember gyerekét nagyon nehéz bejuttatni az iskolába. — Jó feje van a gyereknek, érdemes lenne taníttatni — tanácsolja a tanító. — Kérjenek valami ajánlást a plébános úrtól. Rendesen fizetik a párbért, ha az ember nem is, de ő minden vasárnap ott van a templomban. De plébános úr ezzel fogadja: — Hol van az megírva, hogy minden szegény ember fiának" tanulni kell? Az isten rendelt olyanodat, akik elkormányozzák az országot. Aztán jön a felszabadulás. Nekik is kimérnek négy holdat az Eszterházy herceg földjéből. Másként alakul már a világ, a középső gyerek elvégezte a gimnáziumot, egyetemre jár,, a kisebbik meg üzembe ment dolgozni. A legnagyobb otthon maradt, legyen valaki a gazdaságban is. Mennyivel más volt az élet. Pedig most is csak a munkának "eltek, még a politikába sem bocsátkozott igen az ember. — Politizálok én azzal, ha termelek, ha mindig több jószágot tudok eladni. — Mert ebben a községben azt nézték legelőbb, kinek milyen tehene, jószága van. így jött 1956. Mikor is volt? Alighanem október végén... Igen, október 23-án, hogy olyan rémítő dolgokat mondott a rádió, hogy »Fasiszta elemek fegyveres felkelést robbantottak ki... a saját érdekében senki ne tartózkodjon az utcán«. — Jaj, a két gyerek! Csak valami bajuk ne történjen. Csak bele ne keveredjenek valamibe. Mert egyr€ vadabb hírek jöttek. A rádióban csak a zene szólt, órákon át, az ember nem tudta hova legyen. Aztán az ifjúság dicsőséges felkeléséről beszéltek. Nagy Imre... demokrácia.. követelések... Nemzeti Bizottságok, szabad választások az ENSZ felügyelete alatt... — Nem vezethet ez jóra, ő csak ezt érezte. Nem értett a politikához, de valami azt mondta benne, hogy a szabadság, amiről annyit szavaltak, a kisemberek bőrére megy. ... Mindszenthy József bíboros hercegprímás kiszabadult... beszédet mond... Néhány perc múlva beszédet mond a rádióban. Ki tudja, hányszor mondta el a bemondó, mire csakugyan megszólalt. Ott ült a rádió mellett, zúgó fejjel, nem is nagyon éjtette mit mond, hiszen csak egyre a két fiú járt az eszében. Mindszenthy csak beszélt, beszélt... — ott fogom folytatni, ahol 1948-ban abbahagytam... teljes restauráció... visszaállítani az egyház jogait... a földet... — Hogyan is mondta? — riadt fel aggodalmából. — A föld! Visz- sza a földet?! Soha! Mintha egy kéz nyúlt volna ki, hogy felmarkolja a földet, amelyre 12 év óta mondták már: »Az enyém!« »A miénk!« És pap mondja ezt. Maga a hercegprímás... teljes restauráció... boldogok a szegények, mert övék a meny- nyek országa... boldogok,, akik szenvednek, mert ők vigasztalást nyernek... harsog a pap szava a templomban... gyerünk már, ne keserv esked jenek, nem ingyen tartja magukat a káptalan — recseg az ispán hangja... az apja fájdalomtól eltorzult, izzadságtól ösz- szemocskolt arccal húzza a kaszát... — Hát hol van itt az igazság? Ezért prédikál a templomban a pap? — Nem...! Nem megyek ezután templomba — tolulnak a szájára a szavak. — Engem ugyan ott többé meg nem látnak..: De jaj, forr a leves... sietni kell az ebéddel, mert a délutáni vonat, tál megy vissza a gyerek. A na- gyobbiknak is visz csomagot a diákszállóba. Ösztöndíjjal tanul az egyetemen. BOGNÁR ISTVÁN A% úri világ figurái — kizárva A nyugati hírügynökségek, rádiók most különösen felkapták a mi demokráciánk ócsárlását. Csak az a szerencse, hogy tudjuk honnan fúj a szél... Az fáj nekik, hogy a falu vezetői közé nem vagyon, rang és miegymás szerint jelölünk mint régen, fáj nekik, hogy ma a dolgozó nép fiai közül kerülnek be a legjobbak a vezető helyekre. De hadd fájjon nekik,.. Természetes az, hogy a mi jelöltjeink azzal nem tudnak dicsekedni: ennyi és ennyi millió ura vagyok, annyi cselédem van, eny- nyi földem, hanem azzal — közü- letek való vagyok, valamikor veletek szenvedtem az úri világ min den gyötrelmét, most pedig veletek harcolok a megszerzett lehetőségek útján a szebb, boldogabb életért. Ilyeneket tudna elmondani Gé- czi Imre elvtárs is öcsényben, akit tanácstagnak jelöltek. Amikor a régi keservekről emlékszik a 61 esztendős idős bácsi, szava sokszor elcsuklik. Megrendítő kép ez és egyúttal vádló, vádolja a múltat, s ezen csak a megváltozott jelen enyhít. Sorsa, az akkori tipikus hányt- vetett munkásember sorsa. — De megtanultam — mondja —, hogy abban a világban a magamfajta le mehetett a földről, mindenütt egyforma volt. Hogy is kezdődött?... Igen a hét hold föld az ötgyermekes családnak néjn tudott elég kenyeret adni. S az egyébként is mostoha testvér, az ifjú Géczi Imre volt kénytelen a vándortarisznyát a nyaka köré keríteni: — Hosszabb időre nem volt helyem seholsem — mondja —, mert nem tetszett seholsem, ha az ember rendes bér, emberi megbecsülést követelt, nemcsak magának, de társainak is. Elképzelhető milyen nyomás kényszeríti 1929-ben az akkor már családos apát, hogy fogja azt a keveset, amilye van, s irány Franciaország. Bizony akkoriban kit oda, kit Kanadába, kit Belgiumba üldözött a nincstelenség. — De ott sem volt különb az élet — sorolja. — Ha valaki »elszólta« magát, nem sokat teketóriáztak, lecsukták. így edződtem én... — S így jutott el a Francia Kommunista Párthoz. 1930-ban már a sztrájkoló bányászok között van. Nagy önbizalmat adott ez, hisz a sztrájk győzelemmel ért véget, s 13 százalékos béremelést sikerült kiharcolniok. A fasizmus előretörésével egyidejűleg azonban egyre nehezebb az akkor már 6 családos vájár élete. Éppen erre hivatkozva, egyszer valahogy erélyesebben kér munkát: internálják. Utána 1942ben úgy határozzák el, hazajönnek, de mint kiderül, cseberből- vederbe... — Csúnya munkát csináltak ott a fasiszták — mondja —, de itthon sem volt rózsá- sabb az élet. Ma elmondhatjuk, a felszabadulás hozott nemcsak változást, de elégtételt is a sorsüldözött családnak, s a hozzá hasonló millióknak. A változás alapja, a szabad ember élete, melyet a biztos munka, s annak jutalma, rendes bér, megbecsülés kísér. Ebben a környezetben most már szabadon bontakozik ki a közösségért végzett munka akarata. S a Francia Kommunista Pártban szerzett tapasztalatait az MKP-ben hasznosítja, folytatja a munkát, a zalai olajvidéken. Hat esztendővel ezelőtt került Öcsénybe, s itt folytatta tovább, s hogy milyen eredménnyel, arra több szó talán nem is kell: körzetében, a Bocskai utcában tanácstagnak jelölték. Ez a mi demokráciánk, a munkások, parasztok demokráciája, amely maga közül, a túlnyomó többség közül választja képviselőit a vezető helyekre, egyszer és mindenkorra kizárva az úri világ figuráit. (i—e) SZTK TANÁCSADÁS A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékáról A termelőszövetkezeti tag családi pótlékra abban az esetben jogosult, ha legalább három tíz éven aluli gyermeke van, akiket saját háztartásban tart el. A saját gyermekkel egy tekintet alá esik az örökbefogadott gyermek, a mostoha- gyermek, a nevelt gyermek és az unoka. A termelőszövetkezeti tag testvére után családi pótlékra nem jogosult. A termelőszövetkezeti tagnak a családi pótlékra való jogosultságához a további feltétel, hogy az előző gazdasági évben legalább 120 munka egységet teljesített. Ha az anya saját tagsága alapján jogosult a családi pótlékra, mert például özvegy, 80 munkaegység igazolása elegendő. Az a termelőszövetkezeti tag, aki három tíz éven aluli gyermeke után részesül családi pótlékban és az egyik után a családi pótlékra jogosultsága megszűnik, mert például az egyik gyermeke a tizedik életévét betöltötte, a másik két gyermek után sem jogosult családi pótlékra. A családi pótlékra jogosultság szempontjából a termelőszövetkezeti tagnak azokat a gyermekeit, akik testi vagy szellemi fogyatkozásuk miatt munkaképességüket legalább 67 százalékban tartósan elvesztették — életkorukra tekintet nélkül — mint 10 éven aluli gyermekeket kell figyelembe venni, ha ez a fogyatkozás a gyermek tizedik életévének betöltése előtt keletkezett. A munkaegység megállapításánál csak a családi pótlékra jogosult családfő által teljesített munkaegységet lehet számításba venni, a családtagok által teljesített munkaegységet a 120 munkaegységnél figyelmen kívül kell hagyni. Az a termelőszövetkezeti tag, aki tagságának megszűnése után harminc napon belül termelőszövetkezetbe tagként újból belép, a családi pótlékra folyamatosan jogosult, ha az előző gazdasági évben az előírt munkaegységet teljesítette. Az a termelőszövetkezeti tag, aki a termelőszövetkezetbe történt belépése napját megelőző hat hónapon át családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott, családi pótlékra folyamatosan jogosult és az előírt munkaegységet utólag kell igazolnia. Az a termelőszövetkezeti tag, aki a termelőszövetkezetbe történt belépése napját megelőzően hat havi munkaviszonyt igazolni nem tud, azt a hónapot követő hó első napjától jogosult a családi pótlékra, amely ben az előírt munkaegységet teljesítette. Az a termelőszövetkezeti tag, aki keresőképtelen betegsége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy iskolán, edzőtáborban való részvétele miatt közös munkát nem végzett, vagy termelőszövetkezeti tagságának fenntartása mellett a közgyűlés engedélyével ideiglenesen munkaviszonyban állott, az előírt munkaegység megállapításánál fél munkaegységet kell számításba venni minden munkanap után. A családi pótlék rendelet egyéb szabályait a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékára is alkalmazni kell. Az igénybejelentést a termelő- szövetkezet vezetőségének kell az SZTK alközponthoz beküldeni, az előírt nyomtatványon. Űrlapot a termelőszövetkezet vezetőségének kérésére, az SZTK díjtalanul küld. A családi pótlékban részesülő termelőszövetkezeti tagokról, a termelőszövetkezet vezetőségének előjegyzést kell vezetni és a kilépő tagok családi pótlékának beszüntetésére az SZTK-hoz az igénylejárást kell beküldeni, a jogtalan kiutalás megelőzésére. A mulasztásból keletkező jogtalan kiutalás miatt a termelőszövetkezet anyagilag is felelős. Nagy emberek — nagy mondásai VÍZSZINTES: 1. Kölcsey híres mondása. 11. Katonai személy fordítva. 12. Az ilyen emberben a kis dolgok is nagy vihart keltenek. 13, Igen, oroszul. 14. Mindenkinek kiadja a részét. 16. Igen nagyon. 18. Német névelő. 19. Jegyes. 21. Ifjúsági regényíró. 22. Égitest. 24. Morsc- hang? 25. Német névelő ragozott formája — fordítva. 27. Egyik oldal. 29. Húz. 31. Deák Pál. 33. A vízsz. 1. folytatása. 36. Én, olaszul. 37. Város angolul. 38. Ősi nép fordítva. 39. Történelmi monda. 40. Az első oktatónk. 43. Régi orosz uralkodó. 45. Mutatószó. 46. Személyes névmás. 47. Esőn álló. 49. Ötlet. 51. A te személyedre. 52. Les mássalhangzói. 53. Köszönet. 57. Noszogató szócska. FÜGGŐLEGES: 1. Erdélyi város. 2. Érettlenül — népiesen. 3. Ne csak ennyit. 4. Nyugtató szer. 5. ö nem vak. 6. U. a. mint a 11. alatti. 7, Becézett női név. 8. Női név. 9. Már nem kell. 10. Nem kell neki. 15. Keleti nép. 17. Baljóslatú jel. 30. Hatalmas vihar. 23. Becézett férfi név. 25. Betyár volt ez a Jóska. 26. Nagy magyar költő. 28. Irány. 29. Végrehajtó bizottság. 30. Amerikai költő. 32. Utravaló eledel. 34. Torz ember. 35. Szaggató — fordítva. 36. Biztosan? 41. A kert dísze. 42. Fogjad. 43. Az idézet befejező része. 44. Helyhatározó rag. 47. A pénzben kifejezett érték. 48. Kovácsoláshoz süllyesztik. 50. Azonos magánhangzók. 53. Kötőszó. 54. Francia névelő. 55. Kettős betű. 6. D-vel templom.
