Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-24 / 251. szám
1 TOLNA MEGYEI NËPÜJSÀG 1958 október 21. T anácsrendeletek A dombóvári KISZ tagok és komszomolkák találkozása Tolna megye Tanácsa a közelmúltban három tanácsrendeletet alkotott. Ezekből a tanácsrendeletekből az alábbiakban közlünk részleteket: 2/1958. SZ. TANÁCSRENDELET A HÁZFELÜGYELŐK JOGÁLLÁSÁRÓL 5. §. 1. A házfelügyelő köteles az alkalmazása alapján hatáskörébe eső ház felügyeletével, rendbentartásá- val és tisztántartásával járó minden tennivalót ellátni és a házirendnek e rendelettel nem ellenkező előírásait megtartani. 2. A házfelügyelő különösen az alábbi feladatokat köteles végrehajtani: a) A lakókkal szemben tárgyilagos és előzékeny magatartást tanúsítani. b) A ház rendjét, csendjét, nyugal mát fenntartani, ennek érdekében munkaköréhez tartozó szükséges intézkedéseket megtenni — különösen a házirend előírásait betartani és betartatni. c) A lakóház bérlőiről és azokról, akik a lakóházban az alkalmi tartózkodás keretein túlmenően vannak, pontos nyilvántartó jegyzéket vezetni. Ügyelni arra, hogy a házban — nála történő bejelentés és egyéb bejelentési .kötelezettségek teljesítése nélkül — az alkalmi látogatás keretein túlmenően senki ne tartózkodhasson. d) A lakbéreket és annak járulékait havonta beszedni. A beszedeti lakbért 3 napon belül, de legkésőbb minden hó 25. napjáig tartozik befizetni. Köteles a lakbérfizetési jegyzéket pontosan vezetni. e) A hatóságok rendelkezéseit a lakók, illetőleg a háztulajdonos (házkezelő) felé közvetíteni, a maga részéről végrehajtani — a különféle összeírólapokat utasítás szerint szétosztani és összegyűjteni. f) A hatóság rendelkezésére a lakóházat fellobogózni, és az előírt időtartam lejártával a lobogót bevonni. g) Az előírt tűzrendészeti szabályokat betartani és betartásukat mások részéről is biztosítani. h) Ha a lakóház tulajdonosát (kezelőjét) az érvényben lévő jogszabályok alapján visszatartási jog illeti meg, e jog gyakorlása érdekében a ház tulajdonosa (kezelője) érdekében fellépni. i) Bérleti jogviszony keletkezésekor a lakáshoz tartozó leltári tárgyakat leltár szerint átadni, a jogviszony megszűnésekor a tárgyakat leltár szerint átvenni, az esetleges rongálódásokról, vagy hiányokról a lakóház tulajdonosát (kezelőjét) értesíteni. j) A lakók közös használatába szolgáló helyiségek megfelelő használatát ellenőrzi, szükség esetén használati előjegyzést vezetni. k) A felvonót kezelni, a felvonón történő szállítást végrehajtani. l) A padlás és pince ajtaját állandóan zárva tartani, ezek kulcsát' őrizni és a házirendben meghatározott formák között a lakók rendelkezésére bocsátani. m) A házat (mint bérleményt) és az ahhoz tartozó felszerelési tárgyakat a jó gazda gondosságával kezelni és a házban lakókat hasonló magatartásra ösztönözni. n) A ház állagában, tartozékaiban jelentkező károkat a ház tulajdonosának (kezelőjének) haladéktalanul jelenteni. A lakóházzal kapcsolatos munkavégzések megtörténtét igazolni. o) Az udvar, kapu alja, lépcsőház, folyosók és a lakók közös használatát szolgáló egyéb helyiségek világításával kapcsolatos technikai feladatokat ellátni. p) A kapu alját, lépcsőházat, folyosókat, a lakók közös használatra rendelt helyiségek előtereit hetenkint legalább egyszer felmosni. A folyosókon, lépcsőházakban és a kapun elhelyezett ablakokat, valamint fémtárgyakat negyedévenként legalább egyszer megtisztítani, a pincét és padlást legalább negyedévenként takarítani. r) Kapuzárás előtt ellenőrizni, hogy a kapu csengője működik-e. A kaput a kapuzárásra nézve megállapított időben köteles zárva tartani és csengetésre kinyitni. Kapukulcs- megváltást csak kivételes esetben engedélyezhet. s) Az épületet kapuzárás után, tűzbiztonsági szempontból megvizsgálni és ellenőrizni, hogy a folyosókon, lépcsóházakban és más félreeső helyeken nem tartózkodnak-e jogosulatlan személyek. t) A kéménytisztítással kapcsolatos feladatok elvégzését ellenőrizni ,és az ellenőrzés során tett megállapításairól, ha azt szükségesnek tartja — különösen pedig, ha további intézkedést igényel — a lakóház tulajdonosát (kezelőjét) értesíteni. u) A ház előtti utcarészen a járdát, illetve (ha a gyalogközlekedésre szánt útterület a járműközlekedésre szolgáló útterülettől nincs felismerhetően elkülönítve) az ingatlan mentén legalább egy méter széles területsávot, a szükséghez képest, de naponta legalább egyszer — por felverése nélkül — seperni, szükség esetén locsolni, továbbá a kapu alját udvart, lépcsőházat, folyosókat és folyosórácsokat naponta seperni, az így összegyűjtött szemetet eltakarítani, a szeméttartályba felgyülemlett szemét elszállításáról gondoskodni, a szeméttartályokat tisztán tartani. v.)A havat — szükség esetén naponta többször is a járdáról a lakóknak közös használatára rendelt helyiségekhez vezető utakról eltakarítani és ezeket az utakat — és járdát (ha jegesek) szükség esetén felhinteni, a csapadékot azokról leseperni. z) Az ingatlan előtt elhúzódó folyó kákát és csatornanyílásokat hótól, jégtől, vagy bármely eltorlaszoló anyagtól megtisztítani. 3/1958. SZ. TANÁCSRENDELET AZ ERDÖNKÍVÜLI FÁSÍTÁSRÓL, AZ ÉLŐ FÁK FOKOZOTTABB VÉDELMÉRŐL 1. §■ Fásítási albizottság A fásítás soronlévő feladatainak jobb ellátására, helyi irányítására és ellenőrzésére a megyei, járási és a községi mezőgazdasági állandó bizottságok keretén belül, fásítási albizottságot kell létrehozni. 9. §< Büntető rendelkezések 1. Aki akár maga, vagy más fásított területén, fasorokban jogtalanul facsemetét, élő fát levág, ki- dönt, vagy bármilyen módon megrongál, annak cselekménye a gazdasági rend büntetőjogi védelmét sza bályozó 8800/1946. M. F. számú rendelet, valamint a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. sz. tvr., illetve ezt módosító 1956. évi 11. sz. tvr. alapján meghatározott tényállások szerint minősül. 2. Aki más fásított, vagy fásításra kijelölt területén gazdasági megjelölésre szolgáló jelzést, mérnöki, vagy tilalmi jelet^ határmegjelölést megváltoztat, eredeti helyéről eltávolít, megrongál, használhatatlanná tesz, megsemmisít, annak cselekménye a hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása a (B. H. C.) 469, illetve 160 pontja alapján minősül. 10. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezések hatálya alá nem esik, szabálysértést követ el és 500 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az: a) aki a tanya, község és város belterületén álló fasorokban és facsoportokban álló beteg, széltörött, száradásnak indult, vagy további fenntartásra más okból nem alkalmas fák kitermelése (kivágása) iránti szándékát a helyi tanács végrehajtó bizottságánál előzetesen nem jelentette be, vagy bejelentette ugyan, de a kitermelt fának megfelelően háromszoros mennyiségű erdei vagy gyümölcsfa csemetét vagy husángot nem ültetett el, b) aki más fásított területén engedély nélkül utat, rakodót, vagy munkahelyet létesít, szándékosan megtévesztésre irányuló jeleket készít, vagy állít fel, vagy engedély nélkül közlekedési eszközökkel ú.i utat tör. 4 1958. SZ. TANÁCSRENDELET A MEGYE TERÜLETÉN LÉVŐ MŰEMLÉKEK ÉS MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK FELÜGYELETÉRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL. 1. Tolna megye Tanácsa a történelmi, régészeti, képzőművészeti, vagy helytörténeti szempontból jelentős építmények (épületrészek, jelentősebb berendezések, felszerelések, szobrok, emléktáblák, stb. felett) az 1949. évi 13. törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések rendszeres végrehajtásának biztosi-• tása és a megye műemlékeinek minél teljesebb védelme érdekében felügyeletet gyakorol. 2. Az (1) bekezdésben foglalt célból — a társadalom minél szélesebb körű bekapcsolása és a társadalmi ellenőrzés megszervezése érdekében a Megyei Tanács VB. Építés-Közlekedési Osztálya mellett „Műemlék- védelmi Bizottságot” kell alakítani." 2. §. A bizottság feladata: d) Szükség esetén javaslattétel az I. fokú építési hatóság felé, műemlékeken és műemlékjellegű épületeken végzendő megóvási, helyreállítási munkálatok elvégeztetése céljából. e) Véleményadás műemlékekkel kapcsolatos városrendezési kérdések ben. f) Javaslattétel a műemléki főhatósághoz, építmények, berendezések és felszerelések műemlékké nyilvánítása, vagy műemlékjellegű épületek, építmények, berendezések és felszerelések jegyzékbe való foglalása iránt. Továbbá igen indokolt Október 12-én, vasárnap, a dombóvári szovjet komszomolkákkal barátságos röplabdamérkőzést rendezett a kollégium, amit teadélután követett. Egész héten nagy lázban volt minden tanuló. Lelkesen járt ed zésre, tanulgatott olyan szavakat, amelyeket a beszélgetésnél fel tud használni. Vasárnap délután fél 2 órakor a pályát körülvette az a sok érdeklődő, aki nagy izgalommal vár ta az őket hozó autó zúgását. Orosz szakos tanáraink, s a negyedik osztályos tanulók: Győri Teréz, Gágó Ibolya, Harasztdombi Má_ ria fogadták őket. Felcsillant a szemünk, amikor láttuk, hogy nemcsak ők, hanem gyermekeik is eljöttek hozzánk. Örömmel futottunk eléjük, s igyekeztünk megbarátkozni velük, hogy amíg anyukájuk a pályán méri össze erejét a kollégium csapatával, addig ők is jól érezzék magukat közöttünk. Csak Vajnai tanár úr kérdezősködésére voltak hajlandók nevüket bevallani. Ugylátszik nem értettek meg bennünket. Annak ellenére, hogy a felnőttek is nagy izgalommal készültek a találkozóra, a végső ponteredmény 2:0 volt. Mi valószínűleg többet gyakoroltunk, ők pedig legnagyobbrészt családanyák. A cél azonban nem az volt, hogy nyerjünk, hanem hogy a baráti kapcsolatot szorosabbá tegyük. A díszteremben a negyedikes lányok orosz énekszámokkal, az elsősök népi táncokkal kedveskedtek. Szügyi Erzsébet oroszul szavalta el Lermontov: Párus című versét. A KISZ teával és süteménnyel vendégelte meg őket. A meleg baráti beszélgetés után a vendégek meghívással viszonozták az együtt töltött élménydús délutánt. Sólyom Ágota Ferenczi Margit III. tanítónőképző Miért voltak átmenetileg kenyérellátási zavarok Szekszárdon ? Az elmúlt héten a Népújság szerkesztőségét több olvasója kereste fel. néhányan pedig levélben kértek segítséget, hogy illetékes szerveknél járjunk el ügyükben. Ugyanis, tapasztalataink szerint is, az elmúlt héten több esetben a szekszárdi üzletekben kenyérellátási gondok voltak. A kenyeret késve, vagy pedig egyáltalán nem szállították ki az üzletekbe. Különösen a város külterületén lévő boltok vásárlói érezték a kenyérhiányt. A szerkesztőség munkatársa felkereste a Sütőipari Vállalatot, ahol a következőket tudta meg az üggyel kapcsolatban : Az elmúlt héten kenyér volt bőven, azonban a szállítás sajnálatos eset miatt késett. Ugyanis a vállalat két gépkocsijának vezetői járványos betegségbe estek. A vállalat pedig erre az időre gépkocsi- vezetőt nem tudott biztosítani, tekintettel arra., hogy bizonytalan ideig alkalmazták volna a kocsivezetőket. Ennek ellenére, néhány AKÖV sofőr, és más vállalatok gépkocsivezetői segítségére siettek a vállalatnak, fél-fél napi fuvarozással, azonban a »beugró« gépkocsivezetők nem ismerték úgy a szállítás lebo nyolításának technikáját, mint elődeik, s így fordult elő, hogy néhány üzletbe késve érkezett a kenyér, előfordult azonban az is — az I-es földszöv. bolt esetében, — amikor egyáltalán nem kapott kenyeret, ez pedig csak gépkocsivezető hiányon múlott. A vállalat egyik gépkocsivezetője, betegségéből felgyógyult, teg nap már munkába is állt, így a kenyér kiszállítás már folyamatosabb lesz. A fentebb vázolt gondokat még nehezítette az is, hogy a vállalat két triciklis szállítómunkása ugyancsak megbetegedett, ezért fordult elő, hogy a boltosok vitték el a süteményt a vállalattól. A Sütőipari Vállalattól kapott értesülés szerint a jövőre nézve megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy hasonló eseteket elkerülhessék, biztosítani tudják a város minden részének kenyérellátását. város és községrendezési — vala mint a városfejlődési szempontból — javaslattétel az Országos Műemléki Felügyelőség felé, egyes müem lékek feladása céljából. 5. §. 2. A műemlékre, vagy műemlék- jellegű épületekre, építményekre vonatkozó hatósági engedélyeket (építési, bontási, átalakítási, tatarozást vagy egyéb változásokra irányuló engedélyeket) a tvr. 18. §. (4) bek. értelmében csak a műemléki főhatóság hozzájárulása után lehet kiadni. Ha tehát a kérelmező ezt az engedélyt előzetesen nem mutatja be, a kérelmet mellékleteivel és Műemlékvédelmi Bizottság véleményével a műemléki főhatóságnak kell a hozzájárulás megadása és kikötéseinek közlése végett megküldeni. 4 11; §. 1. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el, és 10—300 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki jelen rendeletben foglaltakat. megszegi, vagy kijátssza. 2. Szabálysértési ügyekben I. fokon a Járási Tanács VB. Igazgatási Osztálya, II. fokon a Megyei Tanács VB Igazgatási Osztálya jár el. A nyugatnémet „gazdasági csoda66 árnyékában a) Kurt Tucholsky egyízben azt mon dotta, hogy Németországban az emberek egyetlen szivarral megveszte- gethe’tők. Ezek az idők régen elmúltaik, s a megvesztegetés piacán — mint minden más téren — erősen emelkedtek az arak. Az utóbbi hetek és hónapok botrányainak egész sora mindinkább a német »gazdasági csodá« árnyoldalaira irányította az érdeklődést és megmutatta, hogy sok sötét pont van ezen a krómcsillogású építményen. A nyugatnémet állam hivatalos személyiségei, — a németekre jellemző ■— szorgos, hivalkodó és dohos kispolgári stílusban — reagálnak, amikor a szépséghibák napvilágra kerülnek. A hivatalos felháborodással szemben, az utca embere viszont nagy élvezettel, csámcsogva fogadja a leleplezéseket. Három ilyen, az 1958-as Nyugat- Németországra jellemző esetet mondunk el: Rosemarie Nitribitt, a I. számú ügy : A magnetofonszalag Rosemarie Nitribitt, akit egy évvel ezelőtt, elegáns lakásában meggyilkoltak,! éppen olyan óriási karriert csinált, mint azok a multimilliomosok, akik néhány év alatt szed_ ték össze vagyonukat, s akikről a nyugatnémet lapok hasábos ódákat zengenek. Mint szegény katonamenyasszony érkezett Frankfurtba és rövidesen a nagyipar kiemelkedő személyiségeit sorolhatta hűséges barátai körébe. Mérhetetlen bevételei voltak. Annyi pénzzel rendelkezett, hogy készpénzben állandóan 150 000 márkát tartott a lakásán. Ezenfelül drága ékszerei és méregdrága párizsi ruhamodelljei voltak/ A bűnügyi rendőrség 40 pár olasz cipőt számolt össze ruhatárában. Találtak azonban egy magnetofon készüléket is, melyet Rosemarie Nitribitt helyezett el, a lakásában elhangzott beszélgetések lerögzíté- sére. Mivel vendégei között legnagyobb szerepet az új német iparmágnások játszották, feltehető, hogy vagyonának egy részét nálajárt újgazdag barátainak megzsarolásával szerezte. A rendőrség mindmáig nem tudta megoldani Rosemarie halálának titkát. A magnetofonkészülék^ amely oly kevéssé illik egy kurtizán hálószobájába és budoárjába, szárnyat adott a filmírók fantáziájának és ezért filmet készítettek Rosemarie- ről. A filmet eddig már 150 000 müncheni látta és vonzóereje még csak növekedett, amikor csak úgy özönlöttek a tiltakozások azoktól, akik sértve érezték magukat a film forgalombahozása miatt. Az iparmágnásoknak nem tetszett, hogy a filmen hasonmásaik dicsekvő-naívan mesélgetik üzleti titkaikat Rosemarie ágyában, s a készséges háziasszony utóbb magas áron eladja a hangszalagra felvett beszélgetéseket. Mindenki tiltakozott, akinek akárcsak a foglalkozására a leghalványabb célzás esett a filmen. És végül tiltakozott maga a bonni külügyminisztérium is a filmnek a velencei Biennalen való előadása ellen, mondván, hogy a film »bántó módon foglalkozik a német újjáépítés kérdésével«. A sok tiltakozás azonban csak rek lámot csinált a filmnek, amely milliós bevételeket eredményezett. A német közönségnek viszont nyilvánvalóan azért tetszett a Brecht stílusában készült szatíra, mert jól tudja, hogy ennek a »csodálatos gazdasági felemelkedésnek« nagyon is megvannak az árnyoldalai. ■, 8r (Folytatjuk.) frankfurti luxusprostituált meggyilkolását és az életéről és szerelmeiről készült film fogadtatását, a hamis iratok alapján működő katonai »Dszieholóeus« esetét. akinek ügyét a bíróság tárgyalja, s végül Kilb miniszteri tanácsos úr ügyét, aki Adenauer kancellár személyi referense volt, s most megvesztegetés gyanúja alatt áll.
