Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-16 / 218. szám

1958 szeptember 16.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

I szövetkezeti agitáció kurdi tanulságai

Ahol megfordultam, mindenfelé a szövetkezés került szóba. Olyan ez a kis Kapós menti község, mint a meg bolygatott hangyaboly. Az emberek számolgatnak, tanakodnak, s egyesekben már érlelődik a nagy elhatározás. Mert a parasztember számára sorsdöntő, nagy elhatározást jelent az, amikor a szövetkezés útjára lép.

Az érdeklődést lelkes emberek segítik elő

— A gyümölcsösem érne meg napsugár nélkül, s nekünk a napsugár szerepét kell betölteni — mondja Süveges József, az idős nyugdíjas, a 38 kurdi népnevelő egyike.

A népnevelők 'ismerik a termelő- szövetkezet eredményeit, csaknem egyharmad részük termelőszövetkezeti tagokból tevődik össze. Az idén a kurdi Uj Élet Tsz-ben holdanként 2 mázsa 74 kilóval több búzát, 3 mázsa 66 kilóval több árpát és 3 mázsa. 70 kilóval több zabot termeltek, mint az egyéni termelők földjein. Az állattenyésztés jövedelme méy, jelentősebb. A kiváló szarvas- marha törzsállomány tejtermeléséből eredő haszon lehetővé tette, hogy tagonként 15 forint pénzelőle-, get fizessenek minden munkaegységre.

Kiket keresnek fel a népnevelők? — Főként olyan családokat, akiket személyesen is jól ismernek. Az agitáció nincs időhöz kötve, hanem folyamatos. Főként azokhoz a családokhoz mennek, akiknek a jövedelme a termelőszövetkezeti tagok jövedelme alatt van. A faluban alig találni egy-két gazdaságilag, főleg az állattenyésztés folytán erős középparasztot, aki bírja a versenyt a termelőszövetkezettel.

Ezek a legmódosabb középparasztok sem zárkóznak el a szövetkezés elől. Ck is szövetkeznek. A kurdi pártszervezet Gubinszki Istvánt, az egyik legtehetősebb középparasztot bízta meg szakcsoport szervezésével.

Nagyrészt pártonkívüliek

végzik az egyszerűbb szövetkezeti társulások szervezését a faluban. A párttagság nagy részét ugyanis le-> köti a III. típusú termelőszövetkezeti tagszervezés.

Gubinszki István 15 holdas paraszt tál, a község egyik legmódosabb gazdájával a répatermelési szakcsoport szervezőjével hosszasan beszélgettünk. Tőle tudtuk meg, hogy eddig már több mint 15 gazda jelentkezett a szakcsoportba. A szakcsoport leendő

tagjai már azt is tervezgetik, hogy kapáló gépet vásárolnak majd az 5 százalékos közös alapból.

Néhány fogyatékosságot

is fel kell azonban sorolnunk, ha azt akarjuk, hogy tiszta képet nyerjünk a Kurdon folyó agitációs munkáról.

Az egyik és legfőbb veszély, ami fékezi ezt a munkát az, hogy a termelőszövetkezeti tagság egy részénél (ma már kisebbségben lévő rész) még mindig az a nézet uralkodik, hogy — több tag kevesebb osztalékot jelent, ezért nincs szükség új tagra. — Ezt a nézetet ma már egyre burkoltabban hangoztatják a szövetkezet politikailag elmaradott tagjai, de középparasztoktól hallottuk a falut járva, hogy vannak egyes termelőszö vetkezeti tagok, akik a munkaegységenként kapott 15 forintos pénzelőleget is letagadják és igyekeznek a valóságos eredményeket lekicsinyíteni, hogy a kívülállókat elriasszák. Ezek az emberek még a — több tag, kevesebb jövedelem — elvét vallják, s hogy ferde nézeteikből kigyógyítsuk őket, feltétlenül nyílt fórumon, termelőszövetkezeti közgyűlésen kellene sürgősen visszaverni ezeket a nézeteket.Van olyan nézet is, ami a szemléltető agitáció fontosságát tagadja. Tavaly kint voltak a termelőszövetkezeti és egyéni gazdák terméseredményeit szemléltető táblázatok a föld művesszövetkezeti boltok kirakataiban. Az idén viszont nincsenek. Amikor megkérdeztük, hogy miért mellőzik az agitációnak ezt a nem lebecsülendő eszközét, ezt a választ kaptuk: Nincs erre szükség, hisz úgyis mindenki '.smeri a termelőszövetkezet eredményeit a faluban. — Ez a nézet hamis. Beszéltünk nem egy emberrel, aki tudja ugyan, hogy jobb gabonája volt a termelőszövetkezetnek az idén, de hogy mennyivel volt jobb, számokban kifejezve azt még a község egyik vezetője is csak akkor tudta pontosan megmondani, amikor megnézte a cséplésnél készített kimutatásokat.

Bizonyos fokú türelmetlenség is tapasztalható. Ugyanis a népnevelők közül az egyik olyan javaslattal állt elő, hogy adjanak pártfegyelmit annak, aki nem tudja beszervezni a termelőszövetkezetbe azt a dolgozó parasztot, akivel foglalkozik az agitáció során. Szerencsére a népnevelők többsége elutasította ezt a politikailag gyökeréig helytelen javaslatot.

Menetközben

elvetni a rosszat és hibásat, eltávolítani a fékeket és fejleszteni a jót, amely meggyorsítja az átalakulás folyamatát — ez a nézet irányítja a kurdi pártszervezetet, a községi tanács, a termelőszövetkezet vezetőit es azi agitátorokat. A termelőszövetkezet eredményei, s a kurdi parasztság körében végbement egészséges vállalkozások, amelyek arról tanúskodna^ hogy a parasztság megszerette a szövetkezés gpndolatát, biztosítékát képezi annak, hogy a falu jelentős átalakuláson menjen keresztül az ősz folyamán.

H T.

Érdemes

nemesített vetőmagot cserélni

— ezt bizonyítja a szakályi példa

Az elmúlt évhez viszonyítva több mint duplájára emelkedett a nemesített vetőmagvak iránti érdeklődés Szakály községben. Míg az elmúlt esztendőben még csak mindössze két vagon nemesített vetőmagot cseréltek ki a szakályi gazdák, addig ebben az esztendőben egyedül búzából négy vagonnal Írattak. Előjegyeztek még 70 mázsa őszi árpa és 21 mázsa rozs nemesített vetőmagot is cserére.

Jelesre vizsgáztak a Tolna megyei állattenyésztők

Sok díjat nyertek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon.

Megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdasagai és az egyéni gazdák is már hónapokkal ezelőtt megkezdték az alapos felkészülést, hogy újabb érdemeket szerezzenek a Tolna megyei állattenyésztésnek a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Lapunk szeptember 12-i számában beszámoltunk arról, hogy a megyei termelőszövetkezetek valamennyi felhajtott szarvasmarhája díjat nyert, így a kiállításon négy tsz 6 szarvasmarháját díjazták. A továbbiakban arról szeretnénk beszámolni, hogy a bemutatott állatfajtáknál milyen eredmények születtek.

Aa Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában alig pár évvel ezelőtt kezdték meg a sztavropoli juhfajták tenyésztését. Ennek a fajtának hatalmas érdeme, hogy a nagy test mellett jelentős a gyapjúhozama.

A kiállításon bemutatott sztavropoli anya 10.4 kilogrammos gyapjútormeilése után aranyoklevél kitüntetésben részesült.

Elismerő oklevelet kapott a bemutatott Ile de France anyajuh 5.8 kilogrammos gyapjúval. Ebből a gazdaságból többek között sertéseket is mutattak Le és közülük a bemutatott fehér hússertés kansüldő harmadik díjat kapott.

A termelőszövetkezetek közül a tengelici Petöfii Termelőszövetkezet fehér hússertés kanjai kaptak két második díjat. Az egyéni gazdák állatai közül Kokány

András (Kölesd) fehér hússertés kanja harmadik és Sebestyén Ferenc (Tengelic) ugyancsak fehér hússertés kanja második díjat kapott.

A legszebb eredményt és a legtöbb díjat a szarvasmarhatenyésztők hozták el a kiállításról és a termelő- szövetkezetek mellett elismerő oklevelet kapott a Juhé pusztai Állami Gazdaság bemutatott üszője, Hóner Gáspár tamási egyéni gazda üszője és Gyenei András döbröközi gazda üszője, amelynek anyai tejtermelése 5304 kiló tej volt. A bikák díjazásánál a Juhé pusztai Állami Gazdaság egyik bikája elismerő oklevelet kapott, de ugyanerről számolhatnak be Polecsák Lajos tamási, Kiss Ferenc madocsai és Heimann Ferenc szekszárdi gazdák is.

A Juhé pusztai Állami Gazdaság bemutatott teheneivel is egy második díjat és két elismerő oklevelet szerzett. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság tehenei után egy második díjat és egy elismerő oklevelet kapott.

Díjazásban részesült még a Juhé pusztai Állami Gazdaság bemutatott Rodhe islandi baromfi törzse, 160 darab tojástermelési átlaggal.

A kielégítő és dicséretre méltó állattenyésztési eredmények mellett nem kisebb az az érdem, amely a növénytermesztőket illeti. A kiállításon bemutatott növénytermesztési eredményekről, díjazásokról lapunk valamelyik következő számában számolunk be.

A nemesített búzavetőmagból már 450 mázsa rendelkezésükre is áll a szakályi gazdáknak és a csere is megkezdődött, őszi árpából eddig már mintegy 50 mázsa nemesített vetőmagot cseréltek ki.

Ez az emelkedés a községben nem volt véletlen. Egyrészt a tavalyi tapasztalatok alapján kitűnt, hogy az ilyen nemesített magokból történő vetés után a növények sokkal tisztább és bőségesebb termést hoznak, másrészt pedig a cserénél felmerülő többlet már akkor is bőségesen meg térül, ha nem kell külön szelekto- rozni, tisztítani a vetőmagot. Ugyanis a tisztításnál legalább annyi, do sokszor több súlyveszteség is éri a gazdát, mint a cserénél, s ezen kívül nem kell elveszteniük legtöbbször egy-egy munkanapot, míg a cserét lebonyolítják.

Szeptember 23-án nyitja meg kapuit a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem

Az elmúlt oktatási évben kezdte meg először működését Szekszárdon síz MSZMP Tolna megyei Bizottságának három éves Marxizmus—Leninismus Esti Egyeteme. A hallgatók az első esztendőben sikeresen sajátították el a filozófiát.

Az idei tanévnyitó szeptember 23-án, délután fél 4 érakor lesz a

Garay János általános gimnázium első emeleti dísztermében. A megnyitó alkalmából Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára méltatja az egyetem jelentőségét. Az idén mar két osztállyal végzi munkáját az egyetem: az első évfolyamosok filozófiát, a másodévesek politikai gazdaságtan! tanulnak.

A tsz segítségével készül el az ideiglenes bogyiszlói művelődési otthon

A hároméves terv keretében Bo- gyiszló község is kap új művelődési otthont, amely egymillió forintos költséggel 1960-ra készül el. A népművelési feladatokat azonban addig is meg kell oldani, hiszen a bogyiszlóiak is igénylik a különböző színielőadásokat, a színházak vendégszerepléseit. A korszerű és a falu lakóinak igényeit kielégítő épület elkészüléséig a községi tanács az Uj Élet Termelőszövetkezet segítségével oldja meg a művelődési otthon kérdését. A termelőszövetkezet felajánlotta épületének egy részét, ahol jelentős társadalmi munkával és a községi tanács 10 000 forintos hozzájárulásával átalakításokat végeznek. 300 személyes, színpaddal ellátott nagyterem készül, amely mellett társalgó is lesz. így a termelőszövetkezet segítségével már októberre elkészül az ideiglenes művelődési otthon Bogyiszlón, ahol a2 új, végleges, korszerű épület elkészüléséig rendszeresen tartanak színielőadásokat is.

H * I * R * E * K

— 7400 forint jutalomban részesült 17 jól dolgozó úttörőcsapatveze- tő és szervező bizottsági elnök a tamási járásban. A jutalmakat a legutóbbi úttörő elnökségi ülésen adták át. ,

— Tej- és takarékszövetkezet előkészítő bizottság alakult Kurd és Döbrököz községben.

— IJj tűzoltó laktanyát avattak az elmúlt hét szombatján Bonyhád községben.

— Tizenhatezernegyvennyolc kateszteri hold földet trágyáztak meg megyénkben az idei nyáron a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. A kihordott szer45 éve készíti a sárközi szőtteseket Perity Mihályné

A decsi háziipari és népművészeti szövetkezet egyik legidősebb és legszorgalmasabb tagja Perity Mihályné, aki 1913 óta készíti a híres sárközi szőtteseket. Leánykori szövőgépét még az első világháború után az Iparművészeti Múzeum vette meg.

Perity Mihályné népi iparművész az elmúlt negyvenöt év alatt több, mint 200 fiatalt tanított meg a sárközi szövés tudományára s ma is tíz decsi lány jár hozzá tanulni.

Negyvenöt éves szövőmúltja alatt Perityné közel kétszáz mázsa anyagot dolgozott fel.

vestrágya 75 százalékát már alá is szántották.

— Öt évre előre 15 százalékos községfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg Tolnanémedi községben. Ezidő alatt ebből az összegből kikövezik a Hideg-völgyi utat, amely a falu leg- sárosabb utcája esős időben.

— Tsz előkészítő bizottságok működnek Kakasdon és Bonyhádvaras- dcn 8—8 és Kocsolán 9 családdal.

— Élüzem' és Kiváló vállalat címmel az első féléves termelési eredmények alapján hat Tolna megyei üzemet és vállalatot tüntettek ki.

— Uj termelőszövetkezet alakult

az elmúlt napokban Nagykónyi községben.

— Nagyszabású honvédelmi sportnapot tart szeptember 29-én a Néphadsereg napján a Honvédelmi Sport- szövetség az MHS őcsényi repülőterén.

— Másodszor került a vörösselyem versenyzászló a Dombóvári Zrínyi Ilona Leányiskola növendékeihez az országos iskolai takarékossági versenyben. Ha szorgalmasan takarékoskodnak és az új tanévben is meg nyerik a takarékossági versenyt, végleg birtokukban marad a versenyzászló.

í— Kedves ünnepség keretében búcsúztatták az elmúlt hét szombatján Szekszárdon a Kinizsi utcai bölcsödében azokat a kis lakókat akik ezután már napközibe járnak majd.

Eger sginben pompágik ag élet

Év elejétől, év végéig, zsenge gyermekkortól az utolsó szívdobbanásig az állandó munka töltötte ki az ember életét az egykori pusztán. Változatosság? Az is volt, a vetést felváltotta az aratás, a növényápolást a betakarítás. No, meg nyáron a nagy por, ősszel a marasztaló sár. De gyakran tette változatossá a szegényember életét az is, hogy időközönként kis batyuját vállára vetve egy pusztával arrébb állt.

Az annyiszor megénekelt puszta, igazi nyomortanyája volt a cselédembemek, aki szabadkémé- nyes és közös konyhájában kénytelen volt sokszor 6—7 tagú családjával is élni, mert e téren nem szűkölködött az ég, és évente küldte áldásait.

Az egykori Eszterházy-birtok ma is ott terül el, de talaja kövérebb és busásabban adja vissza a beléje fektetett munkát. Változatosabb a táj képe, eltűntek a nyomortanyák.. A modern egészséges lakóházak, a munkásszállók, a kultúrház, az emberibb élet kialakításának megannyi állomása tanúskodik és bizonyítja, hogy az egykori pusztán ma ezer színben pompázik az élet.

Örömmel adhat számot arról a ma krónikása, hogy az Eszterházy- birtok helyén megalakult Fornádi Állami Gazdaság, amely jövőre ünnepli létrejöttének 10. évfordulóját, a 10 év alatt a vezetők előrelátó gondoskodásával és nem utolsó sorban állami támogatással, szinte paradicsommá varázsolták a puszta lakóinak életét.

Míg azelőtt a pusztán egyedül a bérlő háza volt a legemberségesebb hajlék, addig csak az idei évben 931 000 forintot költött a gazdaság többek között munkáslakások, központi fűtéssel, rádióval, berendezéssel ellátott, összesen no fő elhelyezésére alkalmas munkásszálló átalakítására, új kultúrház építésére, sportfelszerelésre, könyvtár bővítésére. A gazdaság fennállása óta mintegy 25 új összkomfortos lakás épült. A gazdaság üzemegységeibe bevezették a villanyt és az apró gyerekek számára, akik már ezen a pusztán egy új és boldogabb életre születtek, iskolát alakították át.

Rövid pár sorban nem lehet leírni mindazt, ami ma könnyebbé, elviselhetőbbé teszi a puszta lakóinak életét. Mert nemcsak a már elmondottak tanúskodnak a

gazdaság dolgozóinak megbecsüléséről, hanem azok az újszerű gazdasági épületek és gépek, amelyekben és amelyekkel könnyebbé vált az állattenyésztés és növénytermesztés nehéz munkája. Ma is kell dolgozni keményen, de szorgalmasabbak és nagyobb kedv vei dolgoznak, mint azelőtt bárJ mikor. S ha a munkában elfáradtak, várja otthon őket a barátságos hajlék, a kultúrház, a mozi és a televízió, de ha éppen egyikhez sincs kedve, lakásában rádiózhat is.

Uj világot jelent mindez a puszta lakói számára, amelyet mégis olyan természetesnek találnak, mintha örökké így éltek volna.

Mindezekkel nem lehet pontot tenni a fejezet végére, mert a további évek, a puszta lakói számára újabb és újabb meglepetést tartogatnak. Még ez évben elkészül másfélmillió forint költséggel a 3 és félkilométer hosszú bekötőút. Jövőre újabb 15—20 lakás épül. Parkosítják a kultúrház környékét és az egykori pusztán rózsaliget fogja hirdetni a szebbé vált életet.

PÁLKOVÁCS RÓZA