Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

1958 szeptember 13.

TOLNA MKGVK1 NÉPÚJSÁG

Látogatók a Bakta-hegyen

Erősen tűz a nap, úgy látszik — az idén ki tudja, hányadszor — újra megjött a kánikula. De a társaság mégsem fáradt, mindenre kíváncsiak a szekszárdi dolgozó parasztok, akiket a pártbizottság hívott meg szőlőnézésre a Kajmádi Állami Gazdaság baktahegyi szőlészetébe. Van is itt látnivaló. Dúsan megrakott tőkék, új telepítések nyílegyenes sorai, építkezés.

Miről is folyhat a beszélgetés? Természetesen a szőlőről, a borról, a nagyüzemi gazdálkodásról. Tapasztalatcsere is ez, ahol a gazdaság vezetője elmondja, hogyan dolgoznak, mivel kísérleteznek, hogy még jobb legyen a szekszárdi kadarka. Mikor kell szüretelni, milyen cukorfoknál lesz a legjobb i bor. Amikor a szőlészet vezetője elmondja, hogy kísérleteznek a kadarka színének, állóképességének javításával, Simon József, az alsóvárosi gazdakör elnöke megjegyzi:

— Ezt én is megpróbálom.

Persze, ahhoz, hogy a tapasztalatok, tanulságok maradandók legyenek, nem elég bejárni a szőlőt, meg kell kóstolni a bort is. Áz egyik tanyánál már meg vannak terítve az asztalok. így lehet csuk igazán jól beszélgetni, bor mellett Szabópál Antal elvtárs. a városi pártbizottság titkára nem árul zsákbamacskát, nyíltan megmondja, nem általában a szőlőről, a szekszárdi kadarkáról akar beszélni, hanem arról, hogyan lehet ezt — és a búzát, kukoricát és a többi terményt — jobban, kevesebb munkával megtermelni, az állat- tenyésztést fokozni, a parasztság jólétét megteremteni, a kisparcel- lán, vagy a nagyüzemben-e. Hogy a nagyüzem mindenütt tért hódít, csak az a különbség és ez bizony lényeges, hogy a tőkés országokban a kistermelők tönkretétele, a szocialista országokban pedig a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése útján, mennyivel drágább a kisüzemi termelés, mint a nagyüzemé. Beszél a különböző lehetőségekről, a szakcsoportok alakításáról, ahol a kisgazdaságukhoz ragaszkodó parasztok megtanulhatják anélkül a szövetkezés előnyeit, hogy bevinnék egész gazdaságukat a közösbe. Az »enyém-tied«-ről, a -függetlenségről és szabadságról«, amit nem a kisparcella, ami a föld rabjává teszi a parasztot, hanem a szövetkezeti nagyüzem biztosít a legjobban.

— Helyes a szakcsoport, próbáljuk ki — így az egyik hozzászóló.

Domonyai Peter már konkrétabbá teszi a tervet:

— Nékem van a Sárgadombon hatezer ölem. Príma föld, szőlőnek való. Olyan, hogy kár lenne benne kukoricát termelni. Egyedül nem lennék képes betelepíteni, de ha összeállnánk hatan-nyolcan, pár

év múlva jó kadarkát tudnánk ott termelni. Én ezt a földet felajánlom a megalakulandó szakcsoport részére.

A szomszéd asztalnál feluguk Szabó János:

— Én ebbe benne vagyok! Csináljuk meg!

A beszélgetés, a vita már külön- külön folyik az asztaloknál. Arról nem igen vitatkoznak a vendégek, hogy a nagyüzem előnyösebb-e a kisparcellánál. De arról igen, hogyan lehet ott jól dolgozni. — Ki parancsol a szövetkezetben? — Nekem az idén jó termésem lesz — mondja az egyik idősebb gazda —, lesz huszonhárom hektó jó borom. Abból akkor iszom, amikor akarok. De a szövetkezetben hiába van sok bor, abból akkor ihatok, amikor mindenki iszik.

— Nem úgy van az, bátyám — szól közbe az egyik fiatal tsz-tag a Békéből. — Nálunk is kap mindenki bort, sőt sokan vannak, akik egyszerre ki sem veszik, a szövetkezet kezeli borát. Csak szombatonként jön el két demizsonnal borért, amit aztán felírnak neki.

— Mert ugyebár, az ujjunk sem egyforma — erősködik a gazda. — Még ha a többi húsz hasonló ember lenne énhozzám, akkor is sok a vita. Tegyük fel, hogy én szeretek egy órával később felkelni, mint a többiek. Mit szólnak ahhoz, ha én később kezdem a munkát?

Ezt már nem is szövetkezeti tag, hanem egy másik egyéni gazda cáfolja meg:

— Nézd, komám! Az a paraszt, akinek fogata is van, és aki az idén jól el akarta látni a munkát, az nem ért rá későn kelni. Mert az idén annak legalább három hónapon keresztül a nap huszonnégy órájából húszat talpon kellett töltenie. A munka nem akkor kezdődik, amikor az ember felült a kocsira.

Kiss elvtárs, a Béke elnöke a legkapósabb vitapartner, hol egyik hol a másik csoportnál látni. Mindenki arra kíváncsi, hogy megy náluk a tsz-ben. Beszél gazdaságuk

— Harmincegy tanteremmel bővítették az idei évben Tolna megyében az iskolákat. A tantermek bővítésére több mint 5,500.000 forintot fordítottak. A harmincegy állami beruházásból épült tanterem mellett, tizennyolc tantermet létesítetek beruházási hitel nélkül, társadalmi munkával, helyi hozzájárulással.

— Horváth János tolnanémedi lakos feljelentést tett a hatóságpknál, mert a Kapos menti rétjén felgyújtották a szénáját és ezáltal mintegy 18 métermázsa elégett. A tettes ismeretlen.

— Ezeregyszáz garnitúra háió- szobabútort gyárt a Szekszárdi Faipari Vállalat a három éves terv második évében, 1959-ben. Ebből 1000 garnitúra festett, 100 pedig fényezett. Mint ismeretes, a Szekszárdi Faipari Vállalat készítményeinek híre már túljutott a megye haftirain is.

>— Bláhovics Lajos Mihály bajai lakos ellen eljárást indítottak magánosok sérelmére elkövetett lopás és közveszélyes munkakerülés bűntette miatt. A döbröközi földművesszövetkezet elől ellopta Kovács János kaposszekcsői lakos kerékpárját, amelyet később a vasút melletti kenderben találtak meg.

— Ebben az évben Tolna megye területén 57 új tanítót és 14 általános iskolai tanárt neveztek ki.

fejlődéséről, a tagok jólétéről, terveikről. Arról, hogy mennyien építkeznek a szövetkezetben, maga a szövetkezet is milyen beruházásokat végez az idén. — Nyolcszáz hektó borunk lesz az idén. Ötezer csirkénk van. Százezer liter tejet adunk az idén áz államnak. És a mi embereink az igazán szabad és független emberek. Érdekes példa erre az, ami nemrég történt meg a gazdakörben. Három tagunk kártyázott egy egyéni gazdával, öt órakor felkelt a gazda: »No, nekem mennem kell, megetetni az állatokat.« A szövetkezetiek csak nevettek: »Nekünk nem olyan sürgős, mert a mi állataink már jóllaktak, van arra ember, aki megeteti őket.« Persze, neki is megvan a szabadnapja, csak máskor.

Folyik a beszélgetés, a vita. Végül — amikor Kiss elvtárs éppen felkel az egyik asztaltól, megállítja Dombi Antal:

— Nézd, Kiss elvtárs, itt a kezem. Belépek a fiammal együtt hozzátok.

A látogatókból egy lett szövetkezeti tag. De biztos, hogy a többinél sem múlt el nyomtalanul ez a baktahegyi látogatás.

— A bonyhádi tűzoltóság szeptember 13-án iaktanya és zászlóavatási ünnepséget tart.

— A Szülők Főiskolája pedagógiai előadássorozatában Szekszárdon szép tember 19-én „Társadalmunk felelőssége a nevelésben’’ címmel Földi István igazgatóhelyettes tart előadást. A Szülők Főiskoláját a Tudományos ’ * Ismeretterjesztő Társulat rendezi.

— Meglátogatta az Alsóleperdi Állami Gazdaságot az elmúlt vasárnap 80 egyéni paraszt. Megtekintették az állattenyésztést, növénytermesztést, a gépeket és hagy megelégedésüket fejezték ki a látottakkal szemben. Mint értesültünk, különösen nagy érdeklődést mutattak a gazdák a mesterséges borjúnevelés iránt. A látogatás után a küldöttség közös ebéden vett részt.

'— Juhász István Kölesd borjádi lakos ellen üzérkedés miatt folyik eljárás. Birkát vágott engedély nélkül és a húsát értékesítette. A birkát úgy vásárolta.

— Az úttörő szervezetek jelentős tevékenységet fejtettek ki az idei szünidőben. Harminchét úttörő csapat vidéki táborozásokat rendezett, hat csapat pedig különféle túrákat szervezett. A táborozások nagy része a Balaton mellett zajlott le a megyei úttörőközpont felügyelete mellett. Ezen kívül csaknem minden csapat rendezett a falu határában úgynevezett hétvégi táborozásokat.

Janíner János

HÍREK

Tájékoztató

a bortermés bejelentéséről

A bor adóztatatása tekintetében változás nincsen. A borforgalmi adót szabályozó rendelkezések vál- tozatlanul érvényben vannak. A fennálló rendélkezések legfontosabb részeit tájékoztatásul az alábbiakban közlöm:

Minden bortermelő köteles a szüret (szőlőszedés) befejezését követő hat napon belül a termett és szűrt must mennyiségét a területileg illetékes pénzügyőri szakaszhoz az erre a célra gyártott bejelentőlap adatainak pontos kitöltésével bejelenteni. A saját termésű szőlőn kívül vásárolt vagy bármely címen megszerzett szőlőből szűrt mustot szintén be kell jelenteni. Bejelentési kötelezettség terheli a szőlőtulajdonnal nem rendelkező természetes vagy

jogi személyt, ha vásárolt, vagy

egyéb címen megszerzett szőlőből mustot állít elő.

A készített törköly bor (csiger, vagy lőre), továbbá saját termésű vagy vásárolt gyümölcsből előállított erjesztett gyümölcslé is bejelentési kötelezettség alá esik. A törkölyön erjesztett borok előállítása hosszabb ideig tart, így bejelentési határidőt a gazdák túllépnék, ha bevárnák annak lefejtését, ezért az ilyen esetben nem az előállított bort, hanem a kádakban elhelyezett szőlőcefre mennyiségét kell bejelentem. Végül bejelentési kötelezettség alá esik az előző évről megmaradt óborkészlet is és az esetleg előállított seprőbor mennyisége

, I

IS.

Törköly bort (csigert, lőrét) csak 2 hold, vagy ennél kisebb szőlőterülettel rendelkező termelő készíthet. A készíthető törkölybor a termett mustmennyiség 25 százaléka, de legfeljebb 500 liter lehet. Ezen a meny- nyiségen felül készített törkölybor a színborra megállapított adótétellel kerül megadózásra.

Bortermelőnek kell tekinteni — a termésbejelentés tekintetében — a szőlőterülettel tulajdonként rendelkező, érvényes feles, vagy haszon- bérleti szerződés alapján szőlőterületet munkáié természetes személyt, az állami gazdaságot, a termelőszövetkezetet, a termelőszövetkezeti csoporttagot, az állami gazdaság részes munkavállalóját és aki szőlő- lügason termett szőlőből mustot készít.

A községi tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszokon a bejelentőlap nyomtatvány minden termelő, illetve bejelentésre kötelezett rendelkezésére áll. A megfelelően kitöltött bejelentőlapot a pénzügyőri szakaszon kell benyújtani. Ez két módon történhet. Vagy személyesen, vagy posta útján. A bejelentést általában a termőterületre illetékes pénzügy- őri szakasznál kell benyújtani. Ha

a szűrt must, illetve a bor tárolása nem a termőterületen történik, akkor a tárolásra illetékes pénzügyőri szakasznál kell a bejelentést megtenni. Ha valamilyen oknál fogva a hivatalos bejelentőlap nyomtatvány a községi tanácsnál nem volna kapható, ebben az esetben postai levelezőlapon vagy levélben is megtehető a bejelentés — hogyha az a szükséges adatokat tartalmazza. A hiányosan kitöltött termésbejelentőlapokat a pénzügyőri szakasz nem fogadja el és a továbbiakban úgy kezeli, mintha termésbejelentést nem is tettek volna és a szabálysértési eljárást termésbejelentés elmulasztása miatt bevezeti.

Részletekben történő szüretelés esetén egyes rész-szüreti eredményeket azok megtörténte után következő hat napon belül be kell jelenteni külön-külön bejelentő lapokon. Részletekben történő szüretelés esetén az előzőleg bejelentett meny- nyiséget a későbbi bejelentésbe felvenni nem kell.

Az adókedvezményre vonatkozó szabályok változatlanok. Az egyénileg dolgozó termelőt egy gazdasági évben 180 liter bor után, 16 éven felüli önálló keresettel nem rendelkező családtagjait egyenként 5Ó liter bor után illeti meg a kedvezmény. A kedvezményesen elfogyaszt ható bor mennyisége azonban a 300 litert nem haladhatja meg. Ä kedvezményes adótétel literenként 80 fillér.

Termésbejelentés elmulasztása — ideértve az elő, vagy részszüretelési bejelentést is — pénzügyi szabály- sértés. Aki pedig termését részben vagy egészben elrejti, vagy az adózás alól más módon elvonja, pénzügyi szabálysértést követ el és ez a megbírságoláson kívül maga után vonja az adókedvezmény megvonását is.

Öbomak újborral (musttal) való keverése — akár a készletfelvétel előtt, akár utána — csak az illetékes pénzügyőri szakaszhoz történt előzetes bejelentés és a bejelentés alapján foganatosított hivatalos ellenőrzés mellett történhetik.

A bejelentés elküldése előtt eladott, elfogyasztott, elajándékozott állami pincegazdaság felé beadott, értékesített mustot (bort) szintén be kell jelenteni.

A termésbejelentés helyes, pontos megtételével a szőlősgazda saját magát megkíméli a kellemetlenségektől, de emelett a népgazdaság érdekeit is szolgálja. Részletes felvilágosítást a pénzügyőri szakaszok adnak.

Sátorhegyi János megyei püö.-parancsnok

TUDJA-E..

■... hogy az 1957-es bő gabona- termés idején az egyéni gazdák másfél mázsával, a termelőszövetkezetek pedig három mázsával termeltek hoftdanként több gabonát megyénkben, mint az 1956-os esztendőben. A termelőszövetkezeti termelés előnye az idén még fokozottabb mértékben megmutatkozott, ugyanis az aszályos esztendő nagyobb kárt tett a kisüzemi gazdaságok gabonatábláiban, s ezáltal számos községben három és fél, négy mázsával nagyobb termést takarítottak be a termelőszövetkezeti gazdaságok.

... hogy a bátaszéki Búzakaiász Termelőszövetkezetben eddig már több mint 100 kökméter silót készítettek. A „zöld futószalag” folyamatos biztosítása eredményeként a fa- jési átlag most is 15 liter felett van a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben.

*

... hogy a harci Uj Élet Termelő szövetkezetben már több mint 60 holdon végezték el a vetőszántást.

A kerai vetőszántás jobb, ülepedett talajt biztosít majd a terményeknek, s ez a jövő évi termést kedvezően befolyásolja.

*

... hogy a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet a 3004-es rendeletet kedvezően használta ki, mivel 110 kilogramm műtrágyát használt fel ebben az évben a földjén. A szövetkezet amellett, hogy olcsóbban jutott a műtrágyához, a termelésben :s nagy hasznát látta a nagvarányú műtrágya használatnak. Ugyanis őszi árpából például 17 mázsás átlagtermést értek el a Vörös Hajnal Tsz

tagjai ebben az évben.

•

... hogy az alsónyéki Világ Szabadság Termelőszövetkezetbe három család lépett be a napokban öt taggal. Az új tagokat a termelő- szövetkezet ezévi eredményei ösztönözték belépésre.

•

... hogy a sióagárdi Béke Termelő- szövetkezetben modem tehénistálló építésébe kezdtek. Az istálló építését az egyre növekvő szarvasmarha állomány teszi szükségessé.