Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-11 / 214. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 szeptember 11. „Hruscsov javaslata jelentékeny hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre66 Hruscsov üzenetének világvisszhangja TOKIO. N. SZ. Hruscsovnak, a szovjet Minisztertanács elnökének Eisenhower elnökhöz intézett üzenete óriási érdeklődést keltett Japánban. Az Asahi Evening News című lap közli az üzenet teljes szövegét, s a címben külön kiemeli azt a mondatot, hogy a Kína elleni támadás ugyanannyi, mintha a Szovjetuniót támadnák meg. A lapok címeikben Hruscsov üzenetének azokat a részeit emelik ki, amelyek követelik az amerikai csapatok kivonását, s az amerikai provokációs tevékenység megszüntetését. ATHÉN. A keddi athéni lapokban a legfontosabb helyet foglalja el Hruscsovnak Eisenhowerhez! intézett üzenete és Mao Ce-tung beszéde. A lapok figyelmét különösen Hruscsovnak az a javaslata keltette fel, hogy az ENSZ-ben vitassák meg a haditengerészeti és katonai légierők áthelyezésének megtiltását, ha ezeknek az áthelyezéseknek zsarolás és megfélemlítés a célja. A legtöbb lap véleménye szerint Hruscsovnak ez a javaslata jelentékeny hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre. Hruscsov és Mao Ce-tung világos figyelmeztetései lehűtenek bizonyos forró fejeket az Egyesült Államokban — hangoztatják a görög lapok. DAMASZKUSZ. Valamennyi damaszkuszi lap nagybetűs címek alatt, első oldalán közli Hruscsov üzenetének teljes szövegét. Megjelent a lapokban Hruscsov és Mao Ce-tung fényképe is. A két baráti nagyhatalom minden intézkedést megtesz a saját biztonsága, valamint a világ biztonsága érdekében — hangoztatja az An Nur című lap. „A távolkeleti békét mindaddig veszély fenyegeti, amíg az amerikai csapatok el nem hagyják ezt a területet — jelenti ki az An Naszr. Az ENSZ-nek meg kell tiltania, hogy idegen csapatokat a világ egyik sarkából a másikba vessenek át” — írja a lap. DELHI. A legnagyobb indiai lapok első oldalon feltűnő címekkel közlik azt a jelentést, amely Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Eisenhower elnökhöz intézett üzenetéről számol be. A sajtó különösképpen az üzenetnek azt a részét hangsúlyozza, amely szerint a Távol-Keleten mindaddig nem lehet tartós béke, amíg az amerikai hadiflottát vissza nem hívják a tajvani szorosból. A lapok vezércikkeikben hangsúlyozzák, hogy Csou En-lajnák az a nyilatkozata, amely szerint a Kínai Népköztársaság kész felújítani a kínai— amerikai tárgyalásokat a problémák békés megoldása végett, fontos kez- demíényezés a feszültség enyhítése felé. Legyen vége o provokációk és a zsarolás politikájának! Francia, szovjet, kínai lapok a távol-keleti helyzetről A MONDE „Kockázatos játékok” című vezércikkében megállapítja: A „szakadék szélén való táncolás” politikája, amit Dulles továbbra is folytat. Ilyen politikát pedig csak az igazolhatna, ha egy nemzet élete forogna kockán^ ha azokról az elvekről lenne szó, amelyeken a világbéke nyugszik. Kimoj esetében hadd kételkedjünk ebben. A lap vezércikke a továbbiakban »megállapítja, hogy a partmenti szigetek kínai voltát majdnem sehol sem vitatják, majd felveti a kérdést: „Vajon bármilyen szövetségi viszony megköveteli-e egy nagy országtól, hogy politikáját egy olyan kislétszámú vezérkar politikájának vesse alá, amelynek vezetői a re- vánsvágy megszállottái, és végzetes módon az emigránsok mentalitásáról tanúskodnak. A szövetségesekhez való hűség és a nagyhatalmi tekintély azt parancsolja-e, hogy az Egyesült Államok kitartson az ilyen veszélyes úton? Az események már rákényszerítették az amerikaiakra közép-keleti politikájuk keserű felülvizsgálatát. Kétségtelenül hasonló felülvizsgálatra kényszerülnek majd egy napon a Távol-Keleten is. A Monde végül leszögezi, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseinek az a leghőbb vágya, hogy végül is a békülékenység szelleme győzedelmeskedjék Kimoj esetében. ÄPRAVDA szerdai száma első oldalán szerkesztőségi cikket közöl ezzel a címmel: „Legyen vége a provokációk és a zsarolás politikájának.” A cikk többek között a következőket mondja: Az egész világot felháborították az Amerikai Egyesült Államok távolkeleti provokációs lépései. Ezeket a cselekményeket csak meggondolatlan lépésnek lehet nevezni. Az amerikai imperialisták, úgy látszik megfeledkeznek arról, hogy nagyhatalommal van dolguk, amely képes megsemmisítő erővel visszaverni a támadást. A nagy Kína hatalma abban rejlik, hogy kimeríthetetlen ember- és anyagi erőforrásai vannak és hat- százmilliós népe szilárdan felsorakozik a Kommunista Párt és a kormány mögé. Ezenkívül vannak hű barátai is, amelyek készek segítségére sietni. A szovjet kormányfőnek az Egyesült Államok elnökéhez intézett legutóbbi üzenete teljes világossággal megmondja, hogy a Kínai Népköztársaság biztonságának érdekei elválaszthatatlanok a Szovjetunió biztonságának érdekeitől. A cikk itt idézi Hruscsov üzenetének megfelelő szakaszát, majd így folytatja: — E szavak értelme nem fenyegetés, hanem komoly figyelmeztetés azok számára, aikik agresszív törekvéseik hevében időnként elvesztik valóságérzéküket és ezzel veszedelmes helyzetet idéznek elő. A háborús kalandorok! tajvani üzelmei miatt nyugtalankodó békeszerető népek egyöntetűen támogatják a fenti figyelmeztetést. A széles látókörű megfigyelők üdvözlik a szovjet kormányfő üzenetét, mert nemcsak figyelmeztetést látnak benne, hanem programot is a távol-keleti tartós és szilárd béke megteremtésére. A TAKUNGPAO szerdai vezércikke hangsúlyozza, hatszáz millió kínai mozdul meg és ragad fegyvert, hogy szembeszálljon az amerikai háborús fenyegetőzésekkel és provokációkkal. A lap megállapítja, hogy a tajvani térségben a helyzet súlyosbodott. Az Egyesült Államok nemcsak Tajvant és a környező szigeteket szállta meg — noha ezek is kínai területek —-, hanem Kimoj és Amoj térségében behatolt Kína felségvizeire. A kínai nép természetesen nem közömbös ezzel a helyzettel szemben, nem nézheti ölhetett kézzel az Egyesült Államok újabb háborús provokációit és azt, hogy hadihajókat küld kínai vizekre.A lap leszögezi, hogy Mao Ce-tung kellő időben figyelmeztette az amerikai agresszorokat, á kínai nép bármikor kész hazája védelmére sietni, kész megsemmisíteni az agresszorokat. A lap hangsúlyozza: „A kínai nép úgy őrködik a békén, mint a szeme- fényén és nem akar háborút. De ha az Egyesült Államok ezt a gyengeség jelének tekintik, végzetes hibát követ el. Tudnia kell, hogy Kína olyan hatszáz millió ember hazája, akik valamennyien talpraálltak.” A lap arra is rávilágít, hogy a világ valamennyi békeszerető országa és népe támogatja a kínai nép ügyét. Kína és a Szovjetunió hatalmas szövetsége gátat vethet az agressziónak. Hruscsov Eisenhowerhez intézett üzenete a kínai népnek nyújtott hatalmas segítség. Csak az amerikaiak elkövetkezendő cselekményén múlik, sikerül-e megőrizni a békét a Távol-Keleten. ESEMÉNYEK SOROKBAN Kairó (MTI). Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára bagdadi, amani és béíruti látogatása után szerdán ismét Kairóba érkezett, hogy másodszor is tárgyaljon Nasszer elnökkel. Bukarest (MTI). Befejeződött a nemzetközi Enescu zenei verseny első szakasza. A mezőny igen népes, 52 fiatal művész méri össze tudását az Enescu-díjért. Versenyzőink közül Szegedi Anikó vett részt a zongoraversenyen, s muzikális játékával nagy sikert aratott. Berlin (TASZSZ). Mint a DN hírügynökség jelenti, Nyugat-Ber- linben a különböző iparágak termelésének csökkenése észlelhető. Belgrad (MTI). A belgrádi történészek Kossuth-levélre akadtak. A levelet Kossuth 1850 januárja és júliusa között írta német, illetve francia nyelven a kis-ázsiai Kuta- hyaból és Simlából Arasanin akkori szerb külügyminiszternek. New York (AP). Eric Johnston, az amerikai filmkiviteli szervezet elnöke szerdán Moszkvába utazott, hogy amerikai—szovjet filmcseréről tárgyaljon. Párizs. A francia rádió országos műsorában kedden este egy kamarazene műsor keretében Ivón le Mare Hadour Kodály Zoltán három magyar népdalát adta elő. A Perrenin vonósnégyes pedig Lajta László vonósnégyesét. Melbourne (Reuter). Downer bevándorlásügyi miniszter az alsóházban mondott beszédében közölte, Ausztrália az idén szívesen fogad be nyugat-európai bevándorlókat. Hozzáfűzte, hogy előreláthatólag mintegy 115 ezer bevándorlóra számítanak. Nyugati vélemények szerint lehetséges, hogy a kínai nacionalista haderőket kivonják Himojrél és Macuréi Washington (REUTER). A Washington' Post szerdai száma azt állítja, hogy az Egyesült Államok olyan megoldást keres, amely lehetővé teszi, hogy tekintélyének csorbulása nélkül kivonják a kínai nacionalista haderőket a partmenti Kimoj és Macu szigetekről. „Dulles amerikai külügyminiszter kedden jelentős — noha puhatolózó — ajánlatot tett a partmenti szigetek körül támadt viszály békés rendezésére’’ — írja a lap vezércikke. 1 E politikának azt is eredményeznie kell, hogy a kommunista Kína bekerüljön az ENSZ tagállamai közé, többek között már csak annál a kényszerítő oknál fogva is, hogy mindaddig nem lehet eredményeket elérni a fegyverkezés ellenőrzésében, amíg Kínát kizárják az ellenőrzési rendszerből." Oscar W. Reschke, a DPA washingtoni tudósítója írja: A sajtóértekezlet után az újságírók többsége úgy vélekedett, hogy Dulles igen nyugtalan és komolyan arra törekszik, hogy becsületes kiutat találjon a távol-keleti kátyúból. Gyaníthatóan kész engedményeket tenni a kínai kommunistáknak, ha azok hozzájárulnak az amerikai követeléshez és lemondanak az erőszak alkalmazásáról, mint politikai problémák megoldásának eszközéről. Az amerikai külügyminiszternek e nyilatkozatában politikai megfigyelők annak a jelét látják, hogy az Egyesült Államok rábirná Csang Kaj seket a szigetek kiürítésére, ha a pekingi kormány kész beleegyezni abba. hogy nemcsak a partmenti szigetekkel, hanem Formozával szemben is lemond az erőszakos cselekményekről. Új élelmiszergyárak Koreában A Koreai Munkapárt I. konferenciája határozatot hozott, amelynek értelmében a lakosságot fokozott mértékben kell ellátni olcsó, ízletes és tápláló élelmiszerekkel. E határozat megvalósítása céljából az országban most több új élelmiszergyárat építenek. A phenjani „Kokszán” gyáron kívül Hamhinben, Csendinben és Szi- nidjuban új kukoricafeldolgozó üzemeket építenek. Mindegyik gyárban évente 10 000 tonna kukoricát fognak feldolgozni. Az állattenyésztés gyors fejlesztésével párhuzamosan növekszik a húsfeldolgozó üzemek száma. A ren- szoni húskombinátban új, modern felszereléssel ellátott műhelyeket létesítenek és ezek révén 5000 tonnával növekszik a kombinát évi termelése. Hamhinben és Csendinben is új húsfeldolgozó üzemek épülnek. A közeljövőben üzembehelyezik a ham- hini üzemet — amelynek évi termelése 5000 tonna húsipari termék lesz. A csendini húsfeldolgozó üzem egyes részlegeit még az idén átadják rendeltetésének. Az építkezés teljes befejezése után az üzem évente 2—3 ezer tonna húsipari terméket fog előállítani. Bukcsen és Ronszon vidékén gyümölcskonzervgyár épül. A bukcseni konzervgyárat még az idén üzembehelyezik. Ebben a gyárban 20 féle gyümölcskonzervet, szörpöt, ízt stb. termelnek majd, előreláthatólag évi 3—5 ezer tonna mennyiségben. A renszoni gyümölcskonzervgyár építésének befejezését is 1958 végére tervezik. Sikeresen halad előre a namkoti élelmiszergyár építése. Ebben az üzemben az Észak- és Dél-Phenjan tartományokban termelt zöldségfélékből évente 300—500 tonna szárított zöldséget készítenek. Ez év júniusában üzembehelyezték az évi 2000 tonna kapacitású ecetgyárat is. Ezeken kívül még több más élelmiszergyár épül. A koreai nép a közeljövőben sokkal több olcsó, ízletes élelmiszert vásárolhat. Bolgár ruhák Etiópia számára A szófiai „Dimitr Blagov” szabó kisipari szövetkezet megkezdte az Etiópia által rendelt férfiöltönyök készítését. A szövetkezet konfekció osztálya már két éve szállít igen elegáns férfiruhákat a Szovjetunió számára. Az etiópiai megrendelés újabb feladatok elé állította a kollektívát. A kivitelre készülő ruháknál figyelembe kellett venni az etiópiai nagy forróságot. A ruhák ujjába műselyemből készült különleges taftot varrnak be, amely hűvösen tartja a kart és nem tapad a testhez. A kiválasztott anyag teljes mértékben megnyerte az etiópiai megrendelő tetszését. Kortesvilág Tolna megyében 1919-1945 XXVII. Sorra érkeznek a győzelmi jelentések a harctérről: „Légi vadászaink lelőttek az ellenséges orosz gépek közül..„Bátor tüzéreink megsemmisítették a túlerőben levő orosz páncélos osztag jelentős részét ...” És mindenekelőtt jöttek a hírek a „legyőzhetetlen német csapatok” hőstetteiről, amely még nekünk, az évszázados harcokban megedzett katonanemzetnek is csak példaadó lehet... 1942. Lidice községet eltörölték a Föld színéről. -.. Ez a hír is a győzelmi jelentésekből származik. Az ellenállási mozgalom során Csehországban megsemmisítették az SS-ek fő rohamosztagvezetőjét, aki egyben a birodalmi protektorhelyettes is volt. A megtorló intézkedések során Hitler vitézei ráfogták Lidice község lakosságára, hogy támogatták és segítségben részesítették a tetteseket, s ezért a mintegy 500 lelket számláló községet eltörölték a Föld színéről. Ez pedig történt a következőképpen: A felnőtt férfilakosságot . agyonlőtték, az asszonyokat koncentrációs táborokba szállították (ez szintén a halállal volt egyenlő), a gyermekeket pedig „megfelelő nevelésre” elszállították ... A község épületeit lerombolták, felégették, azaz elpusztítottak mindent és még a község nevét is megszüntették ... Hitler hadserege ez esetben is méltó volt önmagához ... Amikor Tolna vármegyébe is elérkezett ennek az embermészárlásnak a híre, körülbelül azokban a napokban búcsúztatták a frontra induló tolnai tüzérezredet, amely a német—magyar fegyverbarátság jegyében hadba vonult, hogy segítse a szövetségeseket és küzdjön népünk életének jobbrafordulásáért... Nagy ünnepség keretében zajlott le ez a búcsúztatás. Ott volt a vármegye főispánja, alispánja, főjegyzője családjaikkal együtt. Az ünnepség „fénypontja” az volt, amikor „vitéz” Mßkray Lajos plébános a szószékre lépett. Ez a „vitéz” Mak- ray egyben országgyűlési képviselő is volt. Tehát Makray plébános és képviselő a szószékre lépett és nagy buzdító szónoklatot mondott a frontra induló csapatokhoz. „Isten- hozzádot” mondott nekik, majd arra figyelmeztette őket, hogy ne felejtsék el: a hazáért és a szabadságért harcolnák... És Isten áldását kérte hadműveleteikre ... „Elszántan és hősiesen küzdenek honvédeink a keleti hadszíntéren” — minden jelentés erről számol be. De a jelentéseknek végül is — akármilyen burkoltan is — de el kell ismerniük, hogy döntő csapások érik a magyar hadsereget, sőt, mi több, még a „legyőzhetetlen” hitleri csapatokat is. A magyar hadsereg lényegében megsemmisül és végül legtöbb ember számára nyilvánvalóvá válik, hogy valahol hiba csúszott honatyáink számításába... Kállay Miklós — a Bárdossi után következő miniszterelnök — már a nemzethez intézett szónoklatában az óvatosság kedvéért megjegyzi: — Nem az én kormányom alatt döntetett el, hogy résztveszünk-e az 1942-es orosz hadjáratban.
