Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-07 / 211. szám
1958 szeptember 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 HÍREK Párthatározat után a Dombóvári Vajüzemben A termelés pártellenőrsésének tapasztalataiból Éveken keresztül volt a Tolna megyei Tejipari Vállalat egyik legjobban dolgozó üzeme a Dombóvári Vajüzem. A múlt esztendőben elért eredményekért a megye összes tejüzemei közül egyedül Dombóváron kaptak nyereségrészesedést. Igaz, hogy ebben segítettek a többi üzemek is, ahonnét jóminőségű tejszínt szállítottak rendszeresen Dombóvárra, de az eredmény elsősorban az itteni dolgozók jó munkájának köszönhető. Az idén azonban egyre több a baj az üzemben. Január óta szinte rendszeressé vált a zsírhiány, az anyagnorma túllépése, az energia túlfogyasztás, a rendetlenség az üzemben. Ennek „objektív” oka is van, elsősorban a fokozódó túlterhelés. A tejtermelés növekedése következtében egyre több tejet, illetve tejszínt kell az üzemnek feldolgoznia. Az év első felében például kétszer annyi belföldi és háromszor annyi export vajat gyártottak, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Megfelelő felkészüléssel, szervező munkával azonban — mint ezt a községi párt-végrehajtóbizottság ülése megállapította — elejét lehetett volna venni a hibáknak. Bizalmatlanság — intrika A végrehajtó bizottság ugyanis napirendre tűzte a Dombóvári Vajüzem pártszervezete munkájának megvizsgálását és a hibák fő okának a pártélet visszaesését, pangását állapította meg. Az üzemben — mondja a v. b. határozata — sem politikai sem termelési tájékoztatás nincs. Ahol pedig nem tartanak rendszeresen termelési értekezleteket, műszaki megbeszéléseket, ahol nincs pártpolitikai vita, az nem az alkotó kezdeményezésnek, hanem az intrikának, a személyi ellentétek előtérbe kerülésének lehet melegágya. Pedig — létszámát tekintve — erős pártszervezete van az üzemnek. Huszonegy kommunista dolgozik a gyárban, a művezetők mindegyike párttag. Az elmúlt hónapokban azonban az elvtársak — főként a vezetők —1 el voltak foglalva személyi problémákkal részben jogos, de főként vélt sérelmekkel, fizetésbeli differenciákkal. Olyan légkör alakult ki, amelyben csökkent a vezetők tekintélye, ezzel a felelősség- érzet is. Több alkalommal előfordult, hogy Janek Lajos elvtárs, az üzem vezetője kiadott egy-egy utasítást, azt nem hajtották végre és a pártvezetőség sem segített érvény re juttatni a vezető utasítását. Egy alkalommal kiadott egy olyan rendelkezést az üzemvezető, hogy a gépkocsik csak úgy távozhatnak el az üzemből, hogy a művezető kapucédulát ad, hova, mennyi időre mehetnek ki. Egyik művezető jegyezte meg hangosan a dolgozók előtt, hogy „ki volt az a ..., akinek ez eszébejutott”. Pedig ez az utasítás a művezetők munkáját segítette elő. Nem volt senki, aki fellépett volna az ilyen hangok ellen. Elhanyagolt pártélet Vezetőségi ülést három hónapig, taggyűlést két hónapig nem tartottak az üzemben. Tagjelölt-felvétel az üzemi pártszervezetben az ellen- forradalom óta nem volt. Pedig Rácz László elvtársnak, az alapszervezet vezetőségi tagjának is az a véleménye, hogy vannak az üzemben olyan dolgozók, akiket már fel lehetett volna venni tagjelöltnek. Már hónapok óta nyilvánvaló, hogy az üzemben bajok vannak a termeléssel. Azonban az idén még egyetlen taggyűlés sem volt, ahol fő napirendi pontként szerepelt volna a termelés. Vezetőségi ülésen sem számoltatták be az üzem vezetőjét a munkáról. Pedig vezetőségi ülésen, taggyűléseken kellett volna feloldani a különböző ellentéteket és a kommunisták munkáját á termelés problémáira irányítani. Milyen segítséget várhat el egy gazdasági vezető a pártszervezettől? — A különböző problémák tisztázását, de a termelés segítését is. Például ilyenformán: „Nézd, elvtárs, ebben meg ebben a kérdésekben nem helyes az álláspontod, ezt vitassuk meg. De minden intézkedésedet, ami a termelés megjavítását, a takarékosságot, a munkafegyelem helyreállítását szolgálja, teljes erővel támogatunk.” A pártbizottság- határozata A Dombóvári Vajüzemben azonban nem érvényesült az egyszemélyi vezetés, amit pedig elsősorban a pártszervezetnek kellett volna erősíteni. A községi párt v. b. vitájával új szakasz kezdődött az üzem életében. A községi párt-végrehajtóbizottság ülésén tisztázódtak az ellentétek, kiderült, hogy legtöbbje vélt sérelem, ami pedig fennáll, kiküszöbölhető könnyen. — „Megállapítottuk, hogy az üzem párttitkára, vezetője és műszaki vezetői... mind komoly, hosszú gyakorlati tapasztalatokkal és elméleti felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik tudnak jól dolgozni.” — Annak, hogy jól menjen a termelés, „legalapvetőbb feltétele az, hogy az alapszervezet vezetősége a pártéletet hozza rendbe. Az üzem kommunista vezetői fogjanak össze, apró, egyéni sérelmeiket ne helyezzék a közérdek, az üzem érdekei elé.” — mondja ki a végrehajtó bizottság határozata. A határozat kötelezi Topa József elvtársat, a pártszervezet titkárát, valamint az alapszervezet vezetőségét, hogy dolgozzák ki a rendszeresen megtartandó vezetőségi ülések, taggyűlések tervét, számoltassák be az üzem vezetőjét és a kommunista művezetőket. A határozat kötelezi az üzem vezetőjét is, hogy rendszeresen tájékoztassa a műszakiakat a termelés problémáiról, naponta értékeljék nyilvánosan a zsírgazdálkodást. Az első eredmények Három héttel ezelőtt táreyalta meg a községi párt-végrehajtóbizottság a gyár problémáit. Véglegesen még nem dönthető el, mennyit tanultak ebből az üzem kommunistái. De a jótékony hatás már mutatkozik. Két alkalommal tartottak a műszakiaknak tájékoztatót, egyszer üzemi értekezleten vitatták meg a problémákat. A zsírgazdálkodást — amivel az elmúlt hónapokban a legtöbb baj volt — naponta figyelemmel kísérik, mindennap kifüggesztik a művezetői iroda ajtajára az előző napi eredményt. Egy alkalommal volt hiány. Azonnal megállapították, hogy az egyik pasztőrös rosszul rakta össze a csöveket, elfolyt a tejszín, ez okozta a hiányt. Régebben eltussolták az ilyen esetet, az üzem vezetője tudomást sem szerzett róla. Ma viszont nem marad el a felelősségrevonás és a tanulság levonása sem. Amikor az üzemben jártunk, két jegyzőkönyv is feküdt Janek elvtárs asztalán arról, hogy szállítás közben kidőlt egy-egy kanna tejszín. Itt is meg kell állapítani a felelősséget. Tisztul az üzem „tisztulnak“ a fejek Javul a helyzet a vaj gyárban. Első látásra is szembetűnik, hogy már nincs olyan rendetlenség az egyes üzemrészekben, mint akár egy hónappal is ezelőtt. De ami a fő, tisztulnak a fejek is. Nem uralkodik már a személyeskedés, az intrika légköre, ami akadályozta a munkát, ami felemésztette a vezetők energiáját. Alapos vitában tisztázódtak az ellentétek. Pár hónappal ezelőtt még három műszakban dolgozott az üzem. Ezt kettőre csökkentették, most sor került egy újabb fél-műszaknyi csökkentésre. Arról is szó van — amiben a pártszervezet vezetői szintén támogatják a gazdasági vezetést —, hogy a művezetők részére megszervezik a nyújtott műszakot (egy „hosszú nap”, egy szabadnap), hogy a tejszín beérkezésétől a vaj elkészüléséig ugyanaz a művezető irányítsa a feldolgozást. így nem oszlik meg a felelősség két művezető között, tehát csak javulhat a minőség és a zsírgazdálkodás is. A községi párt-végrehajtóbizottság jelentős segítséget adott a vajgyár kommunistáinak, az egész üzemnek a munka megjavítására. A jelek azt mutatják, hogy az üzemben élnek a segítség adta lehetőséggel. K. Balog János Jantner János — 1958 szeptember 7-én ügyeletes orvos dr. Hidasi István Szekszárd, Rákóczi u. 46. Telefon: 46—94. — „Trágyaűzérek” ügyében a bíróságon nyert értesüléseink szerint szeptember utolsó napjaiban kezdődik a bírósági tárgyalás, és előreláthatólag hosszú ideig fog tartani. Mint ismeretes, eredetileg augusztus végére és szeptember elejére tűzték ki ennek aa ügynek a tárgyalását, de akkor el kellett halasztani. Az ügiy elsőrendű vádlottja Szénás (Szabó) Gyula mohácsi lakos, és rajta kívül még kilencen állnak majd a bíróság elé, mint vádlottak. A bűncselekményt részben a Tolna megyei Tanács Bánya és Építőanyagipari Egyesülés, részben pedig a bátaszéki földművesszövetkezet keretében követték el, főként a szervestrágya vásárlása során. — Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Szervező Bizottsága a múlt héten a szekszárdi orvosok részére újítási ankétot tartott, amelyen sok értékes újítási javaslatot tárgyaltak meg. — Megjelent a Tolna megyei Színház és Mozi szeptemberi száma. — A Szekszárdi Szimfonikus Zenekar szeptember 8-án 19 órai kezdettel próbát tart és kéri tagjainak pontos megjelenését. — Szekszárd város rendezési terve még ebben az évben elkészül. Ez a terv távlati terv lesz és a költségei mintegy 100 000 forintba kerülnek. — A Tolnanémedi Kendergyárban az áztató brigád a nyári szezon alatt eddig már 29 000 mázsa áztatott ken- derkórót kazalozott be. Felelősség a dolgozók testi épségének védelméért ! A minisztertanács és a SZOT 2080/25—1952. sa. határozata megszabja a vállalat m mkavédelmi feladatait. Ezen belül előírja, hogy az üzemek igazgatói felelősségük érintetlenül hagyása mellett kötelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási teendők ellátására biztonsági megbízottakat kijelölni. A megye üzemeiben e téren általában nincs is különösebb baj. Inkább az okoz nehézséget, hogy a vállalatok vezetői úgy gondolják, a biztonsági megbízottak kijelölésével eieget tettek feladatuknak. Ez az álláspont tarthatatlan és rendkívül káros a dolgozók munkabizitonságának megóvása szempontjából. Számos helyen igen gyakran elmulasztják, hogy ellenőrizzék üzemük munkabiztonsági és egészségügyi helyzetét, amiért végső fokon az igazgató a felelős. Ebbői következik ezután, hogy a vállalatvezetőnek ilyen példa- mutatása mellett a műszaki vezetők maguk is elhanyagolják a munkavédelmi rendelkezések, óvórendszabályok betartását. Mi a tapasztalat a balesetek kivizsgálásánál? Az igazgatók nem jeleskednek a balesetek okainak tüzetes kivizsgálásában, felderítésében, nem igyekeznek a baj gyökerét feltárva kizárni a baleseti lehetőségek veszélyét. Kevés az oiyan igazgató, aki egy-egy súlyosabb baleset után felelősségre vonná a balesetet előidéző sz)emélyt, vagy személyeket. Ezért igen gyakori, hogy a balesetek okainak megítélésében leginkább a dolgozót hibáztatják, holott legtöbb esetnél mindig meghúzódik valami más is. Példa erre a Bonyhádi Zománcművek, ahol napokkal ezelőtt két fiatalkorú dolgozót súlyos baleset ért. Az egyik oktalanul a villaNegyven százalékos felár a pajzstetűmentes exportalmáért Külföldön csak pajzstetűmentes téli almát vesznek ál tőlünk. A pajzs- tetűmentcs téli almáért a földművessí övetkezetek külön 40 százalékos felárat fizetnek a szerződéses termelőknek. Ezért gondosan el kell végezni a későbbi szelésű téli almák utolsó permetezését Pajzstetű ellen legihathatósabb a méreg-jegyre, a földművesszövetkezetekben beszerezhető pharathion tartalmú Wofatox. Ebből 100 liter permetléhez 40—60 dekát használjunk. A permetezést a gyümölcs érésének ideje előtt két héttel, szeptember végén, októberben végezzük el, mert a permetezett gyümölcs csak két hét múlva fogj. asztható. Hogyan kell az új hordót kezelni Legfontosabb követelmény az, hogv az új hordót néhány napig váltott hideg vízzel áztassák és gőzöljék. A gőzölést úgy is lehet végezni, hogy a hordóba forró vizet öntenek, minden hektoliterre 15 liter vizet számossági berendezésekhez nyúlt, melyet közvetlen vezetője segített elő azáltal, hogy a transzformátor berendezések helyiségébe felügyelet nélkül őt beküldte. A másik baleset, mely ugyancsak ezen a napon történt, úgy következett be, hogy a meleg kemencébe úgy akart ismételten begyújtani egy ifjúmunkás, hogy a szenet benzinnel keverte meg, melynek következtében őt súlyos égési sérüléssel a kórházba kellett szállítani. A dolgozó sérülését követően úgy nyilatkozott, hogy más is így gyújt be, hát ő miért ne csinálná így. Az ilyen jelenségekről a legtermészetesebb, hogy a közvetlen vezetőjének tudomásuk keil, hogy legyen. Sajnálatos az, hogy esetenként szemük láttára szabálytalan, tiltott munkaműveletek történnek. Tctob üzemnél tapasztalható olyan jelenség, ahol szabálytalanságok láttán megfelelő intézkedés nem történik a vezetők részéről. Az Öcsényi Kendergyárban a ti lónál dolgozó asszonyok 80—100 kilós súlyú kenderköteget a hátukon cipelnek a mázsához. Ezt a vezetők látják és a legtermészetesebbnek veszik, ami a dolgozók egészségére káros és az anyagmozgatási normák határát is messzemenőkig meghaladja. A havi szemlék ellenére is veszélyben van a dolgozók testi épsége A vállalatoknál előforduló komoly hibák visszavezethetők az elmondottakra. A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat Furkópusztai üzemét például, ha valaki csak felületes szemlélőként látogatja is meg, azonnal megállapíthatja, hogy igen kevés gondot fordítanak a dolgozók munka- védelmi és szociális helyzetének jamítva. Ezután keli ledugaszolni, jól csszerázm és hengergetni. Húsz, harminc perces gőzölés után következik a forró szódaoldattal való kezelés. Hektoliterenként 10—15 liter 2 százalékos forró szódaoldatot kell a hordóba tenni, utána szintén jól összerázni, hogy az oldat a hordó minden részével érintkezzék. Ezután ki kell engedni a gőzt, majd ledugaszoljuk és lehűlésig így kell hagyni. Végül tiszta, forró vízzel kell a hordót kifonrázni és váltott hideg vízzel néhány napig áztatni. Az így előkészített hordóba először mustot, vagy új bort ajánlatos tenni, ezek után már a kényesebb borok befogadására is alkalmas lesz a hordó. Hol lesz vásár? Országos állat- és kirakodóvásár szeptember 7-én, vasárnap: Kaposvár. Szeptember 8-án, hétfőn. Nagyatád, Sárbogárd, Szakcs, Szekszárd, Szeptember 9-én, kedden íregszemcse, Simontornya, Soltvadkert. Szeptember 10-én, szerdán: Sárszentiőrinc. Szeptember 11-én, csütörtökön: Be- degkér, Nagyszékely, Szászvár. vitására. Igaz, hogy a havi szemléket ennél az üzemnél is rendszeresen megtartják. Csak sok esetben formálisak, felszínesek, holott az üzemben alapvető munkavédelmi hiányosságok találhatók, melyek 'hónapról hónapra változatlanul fennállnak. Az üzem tetőzete annyira megrongálódott, korhadt, hogy a várható rossz időjárás, havazás következtében az összeomolhat, és ezáltal tömeges szerencsétlenséget idézhet elő. A gépház nagymértékben olajgőzzel van tele, amely a dolgozók egészségét veszélyezteti. A fürdőt a dolgozók nem használhatják, mert hasznavehetetlen. A Tamási Erdőgazdaság fűrészüzemében, ahol az utóbbi időben a dolgozók létszáma eléggé megemelkedett, még a kézmosási lehetőség sincs megfelelően biztosítva. A Biritói Állami Gazdaság műhelyében az acetilénfejlesztőhelyiségben a berendezések biztonsági szelep és feszmérő nélkül vannak üzemeltetve. A Gerjeni Állami Gazdaságban a gépeknél 24 voltos világítási feszültség nincs biztosítva. A Dombóvári Cementipari Vállalatnál a hegesztési munkák a műhelyben történnek, elégett huzalberendezésekkel. A Dunaföldvári Sütőüzem 18. műhelyén a dolgozók szitálatlanul használják fel a sütésre kerülő lisztféleséget. A Szekszárdi Patyolat Vállalat épületkarbantartása annyira elhanyagolt, hogy a belső gépi berendezések, a csőhálózat, igen veszélyes és veszélyezteti a dolgozók egészségét. A legtöbb esetben az akarat hiányzik Némelyik igazgató nem veszi észre, hogy a termelés és a munkavédelem szorosan összefügg egymással: a termelésből baleset miatt kiesett munka órák nagymértékben veszélyeztetik a vállalatok termelési tervének teljesítését is. De nem utolsó sorban a népgazdaság helyzetének mielőbbi javítását. Megfeledkeznek arról, hogy a balesetek és a megbetegedések elleni harcnak felmérhetetlen jelentősége van. Biztonságos, egészséges munkakörülmények között köny- nyebb a termelés, mivel a dolgozók minden figyelmüket munkájukra összpontosíthatják. Jónéhány igazgató a munkavédelmi hiányosságokat azzal indokolja, hogy nincs megfelelő pénzügyi keret ezek felszámolására. Pedig sok esetben olyan dolgokról van szó, melyeket, ha volna hozzá akarat, saját erőből is megoldhatnának. Sajnos legtöbbször éppen az akarat hiányzik és a megfelelő harcosság, amellyel a kisebb- r.agyobb beruházást igénylő munka- védelmi hiányosságokat felszámolhatnák. Az igazgatóknak kötelességük, hogy szakadatlanul fáradozzanak üzemük munkavédelmi helyzetének megjavításán és ha a munkájukból a következetesség és a harcosság nem fog hiányozni, ezen a téren is tudnak eredményeket felmutatni, melyre számos üzemünkben a megyében példa van. Üzemeinkben mind több az olyan igazgató, műszaki vezető, aki megérti a munkavédelmi munka fontos ságát. és őrködik az óvórendszabályok betartása felett. Zrínyi János SZMT munkavédelmi felügyelő.
