Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-07 / 211. szám
1958 szeptember 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Tervszerűbb, tartalmasabb lett a községi pártszervezetek munkája Több mint egy éve a párt újjászervezése szakaszának lezárása előtt választották meg megyénkben a községi pártbizottságokat, ahol nagyobb létszámmal rendelkező párttagság volt. A községi pártbizottságok és párt- szervezetek szívós, kemény ideológiai és szervezeti harcban jöttek létre és ez a párt életében ma is kedvezően érezteti hatását. Az országos pártértekezlet után a községi pártbizottságok megfelelően tudták biztosttr tani a községben lévő alapszervezetek együttműködését, a pártértekezletek határozatainak végrehajtására. Azokban a községekben, ahol nem működtek pártbizottságok, sok helyen 6—8 pártszervezet is, egymástól függetlenül dolgozott, politikai tevékenységük egy-egy területe korlátozódott, nem volt komoly befolyásuk a pártépítő munka gyakorlati vitelére, a község politikai, gazdasági életének befolyásolására. Ennek a felismerésnek alapján hozott hatá- zatot a megyei pártbizottság január 7-i ülése a községi pártvezetőségek létrehozására. Ezidő óta mindössze nyolc hónap telt el és a járási pártbizottságok jól oldották meg a határozatból adódó feladatukat. Több mint húsa községben hoztak létre községi pártvezetőséget és azóta ezekben a községekben javult, céltudatosabb, tervszerűbb lett a pártszervezetek munkája. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek létrehozása elősegítette a falu kommunistáinak együttműködését, egységét és akció képességét. Javult a pártszervezetek munkastílusa és ma már a kezdeményezés jellemzi munkájukat. Szinte valamennyi helyen a kommunisták voltak a kezdeményezők a községpolitikai tervek kialakításában. Tolnanémedin például a kommunisták kezdeményezésére és felvilágosító munkája nyomán öt évre 15 százalékos községfejlesztési alapot szavazott meg a községi tanács és a fnegvalésítandó építkezésekhez az idei évben 50 000 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a lakosság. Egyre inkább javulóban van községi pártvezetőségeinknek a mező- gazdaság szocialista átszervezésében kifejtett tevékenysége. Iregszemcsén új termelőszövetkezet alakult a kommunisták kezdeményezésére. Dombóváron kisgyűléseken ismertették a termelőszövetkezetek előnyeit, többek között ez is hozzájárult, hogy a közelmúltban új zöldségtermelő szakcsoport alakult 50 hold földdel és öt új belépő kérte felvételét a helyi termelőszövetkezetbe. örvendetes, hogy a községi pártvezetőségek munkájával a forma egyre inkább tartalmat kap. Bunaföldváron például a községi pártvezetőség úgy határozott, hogy az egész párttagsággal megismertetik a 3004-es számú kormányrendeletet, hogy felvilágosító munkájuk eredményesebbé váljon. Községi pártvezetőségeink és párt- bizottságaink keresik, kutatják a módját, hogy a gyakorlatban oldják meg a központi bizottsági falusi helyzetről, s a falusi politikai munka megjavításáról szóló, határozatát. Pakson, Tamásiban, Bátaszéken és több helyen is, az elmúlt hónapokban tanácskozást folytattak pedagógusokkal, egyénileg dolgozó parasztokkal és más rétegekkel. Ezek a találkozók tovább erősítették a párt kapcsolatát és a párt építő munkát is. A községi pártbizottságokban és pártvezetőségekben a pártszervezetek legaktívabb képviselői foglalnak helyet. A további haladásunk döntő feltétele, hogy a párt vezető szerepe tovább erősödjön minden területen. Vezető elvtársaink falun képesek e feladat megoldására, munkájukban azonban az eddigieknél sokkal jobban kell, hogy segítsék a járási párt- bizottságok és az ellenőrzésen túl sokkal több gyakorlati segítséget adjanak a párt politikájának végrehajtására. Ezt joggal elvárják a községi pártvezetőségek, ök vannak legközelebb az élethez, nekik van legközvetlenebb kapcsolatuk a párttagokkal, a tömegekkel és végeredményben ők valósítják meg falun a párt politikáját. Lippai István Mnkássorsok — munkásmozgalom 1930 Veszprém megye főispánjától Bizalmas. Méltóságos Issekutz Au rél Urnák helyettes államtitkár, a közb. oszt. vezetője Budapest Hivatkozással f. évi április hó 1-én hasonló szám alatti felterjesztésemre és annak mellékletében fogl alt tárgyalásra és utalással az államrendőrség veszprémi kapitánysága által f. évi június 5-én 135/1930. jelentés újabbi megdöbbentő adataira, a leghatározottabban kérnem kell, mi szerint szigorú intézkedés történjék az iránt, hogy a Tolna tamási járásban a mezőgazdasági munkások körében észlelhető, immár aggasztónak látszó mozgalommal szemben a közigazgatási hatóságok erélyesebben lépjenek fel, mert ott ezentúl is úgy mennek a dolgok, mint eddig, akkor az enyingi járás főszolgabírójának minden erőfeszítése kevés lesz ahhoz, hogy a mozgalom Veszprém megyére is át ne terjedjen. Sem az enyingi főszolgabiró, sem pedig én nem vállalhatunk felelősséget a veszedelmes mozgalom e lharapódzása ellen, ha a legerélyesebb intézkedések helyett, lanyha kézzel kezelik azt a szervezkedési munkát, ott ahol annak a fő fészke van: Ozorán és vidékén. Kérem a legszigorúbb intézkedést. Veszprém, 1930. évi június hó 24-én. Veszprém megyei főispán Hogyan készültek fel a bétaszéki kommunisták a termelőszövetkezeti agitáciora ? A bátaszéki községi pártszervezetek legjobb aktivistái a napokban indultak és indulnak el széleskörű felvilágosító munkára a termelőszövetkezeti mozgalom segítése érdekében. Nem érdektelen megnézni, hogyan készültek fel erre, ellátták-e őket »munícióval« és ha igen, mennyiben. A községi pártvezetőség erre a munkára az eddigi gyakorlattól eltérő módon készítette fel az agitátorokat. Előzőleg az egész vezetőségben nagy körültekintéssel elemezték a helyzetet, a különböző — az egyéni parasztoktól szerzett — véleményeket és az eddigi években szerzett tapasztalatokat. Az agitációs érveket módszereket ebből kiindulva alakították ki. Nagyon fontosnak tartották azt, hogy elkerüljék az »üres járatot« hogy az agitátoroknak legyenek érvek — és nem is akármilyenek — a tarsolyukban. Megbeszélésen ismertették a legjobb aktivistákkal a 3004-es rendeletet, annak előnyeit, tájékoztatták őket a termelőszövetkezetről, különös figyelemmel a tsz-demokráciára, a vezetés, az egység és a tsz anyagi helyzetének ismertetésére. Előző tapasztalatok szerint több olyan kérdés volt, hogy miből vannak építkezések, milyen szabadságot adnak a tsz- ben stb. Sokoldalú, konkrét érvekkel bizonyították azt, hogy világviszonylatban a nagyüzemé a jövő, bemutatták azt, hogy itt helyileg is többet termel a tsz, mert amíg a bátaszéki egyéni gazdák 5.5 mázsa, addig a Búzakalász Tsz 10.68 mázsa búzát termelt az idén holdanként. Megbeszélték azt, hogy a tsz-ben milyen jövedelmek vannak, figyelembe véve, hogy idősek, fiatalok, salá- dosok helyzetének megfelelően hasonló példákat hozzanak fel. Hogy teljesebb legyen a felkészülés, elmentek megnézni a tsz eredményeit, gazdaságát, ami után többen is szóvá tették, hogy elevenebb, meggyőzőbb lesz így agitációs munkájuk. Ilyen előkészületek után Kapta meg hétfőn, szeptember 1-én 30 kommunista és pártonkívüli agitátor, konkrétan a neveket, kihez menjenek el. Az a Búzakaiász pártszervezetének eredményes munkáját dicséri, hogy ebből több mint 10 tsz tag. Beszélgettünk a tsz helyiségében néhány elvtárssal. Érezhető a lendület, az akarat, a kitartaniakarás náluk. Hogy mennyire sikerült bekapcsolni őket ebbe a munkába, \-y, t az is bizonyítja, hogy még amikor másról beszélgetünk, akkor is megemlítik, hogyan népszerűsítik a termelőszövetkezetet, hogy élnek a tsz tagok. A párttitkár elvtárs mondja el nekem, hogy egyik este a kultúrott- honban a tsz-tagok és egyéni parasztok kártyázgattak. Egyszer csak egyik egyéni paraszt felállt és mondja, ő kilép a partiból, mert neki haza kell menni megetetni az állatokat. Gyorsan „kapcsoltak’’ a tsz-beli elvtársak és nagy nevetés közben szóvátet- ték; — ,,ez hát az a nagy szabadság, ami az egyénieknek megvan? Látod, mi nyugodtan kártyázgatunk és mégis egyesek szerint nekünk nincs szabadságunk, ti meg milyen szabadok vagytok, lám rohansz te is haza etetni.” Ilyen szemléltetően, mindenki számára érthetően mutatták be azt, hogy az egyéni paraszt éjjelnappal le van kötve, kevesebb a szabadideje, amit szórakozással tölthet, mint a tsz-tagnak. A beszélgetések folyamán kiderül, hogy bizony nem könnyű a felvilágosító munka, sokféle problémával kell megküzdeni, sokféle nézetre kell helyes, megfelelő választ adni. Egyik felvidéki középparaszt azt mondta: „— Én belépnék, de attól félek, hogy akkor a népem kitagad.1’ Sokoldalú, alapos érvelés szükséges ahhoz is, hogy megválaszolják az egyéni paraszt „szabadságának” elvesztésével kapcsolatos aggodalmakat. Az egyik I. típusú tszcs-ben — ahol a közös alap létrehozása érdekében fáradoztak a népnevelők — azzal a téves nézettel kellett megküzdeni, hogy a közös alap létrehozását külön adónak tekintették. Mivel több családban az asszonyoknál volt tapasztalható szembenállás a belépésnél, a helybeli nőtanács megszervezte, hogy ötven asz- szony elment a Búzakalász Tsz-hez látogatásra, ahol személyesen győződtek meg a Búzakalász eredményeiről, virágzásáról. Tervezik, hogy szeptemberben a termelőszövetkezethez, vagy a tszcs-hez közeledő dolgozó parasztoknak is bemutatják a Búzakalász gazdaságát. Sokoldalú munkát végez a vezetőtőség. újabb és újabb párttagokat, pártonkívülieket von be az agitá- cióba. Ha ezekkel a feladatokkal rendszeresen és türelmesen foglalkoznak, akkor nem is fog elmaradni az eredmény. Megszilárdulnak a tszcs-ék, megerősödik a Búzakaiász Tsz, nap mint nap javul a tsz és az egyéni parasztok közti kapcsolat, és egyre többen fogják választani azt az utat. amely a parasztság felemelkedését, jólétét biztosítja. Somi Benjaminné A Belügyminisztérium — amely számos más forásból is értesült a mozgalomról — nem volt rest, hamarosan levelet küldött ebben az ügyben Tolna megye főispánjához. „A m. kir. államrendőrség székes- fehérvári kerületének főkapitánysága 265/930-as szám alatt jelenti, hogy a dunántúli földmunkás mozgalmak ügyében kiküldött detektív jelentés kivonatos másolatát méltóságodnak is megküldötte. A jelentésben foglaltakra való tekintettel, úgy szintén az érdekelt szomszédos vármegyék kielégítő munkaviszonyának megóvása érdekében is felkérem méltóságodat, intézkedjék oly irányban, hogy főleg a tamási járás főszolgabírója a me^ zőgazdasági munkások körében észlelhető veszedelmes és terjeszkedő mozgalmat, melynek főfészke Ozo- ra — a legszigorúbb eszközökkel akadályozza meg, mert ellenesetben a mozgalom nemcsak nagyobb vidékre fog kiterjedni, hanem eszközeiben is egyre élesebbé válhat. A tett intézkedésről jelentést kérek.” Valóban megfogadta a tanácsot a főispán, nagy gondot fordított a tamási járás és közvetlen környéke parasztmozgalmának elfojtására. A legkisebb megmozdulásra azonnal intézkedtek, csendőrök tömegét küldték ki. Erről szól az alábbi levél is. Nagy méltóságú Belügyminiszter Ur! Tisztelettel jelentem, hogy f. évi augusztus hó 3-án Tolnanémedi községben Győré Lajos református egyházi harangozó 16 éves fia kis vörös zászlót tűzött ki a református templom tornyára. Kikérdeztetése alkalmával azt vallotta, hogy tettét csupán játékból követte el. A fiú apja nem tagja ugyan a szociáldemokrata pártnak, de alapos gyanú van arra, hogy a fiút tettének elkövetésére — az apjának tudtával bujtatták fel. A mozgalmat Miklós István ozorai lakos szervezi, aki a szociáldemokrata pártnak fizetett agitátora. Igen eredményesen működik azonban vele szemben ezen a vidéken vitéz Gereöffi százados, a tamási csendőrszakasz parancsnoka, aki hosszabb ideig maradhat ezen az állomáshelyén, hamarosan fel fogja fojtani még csírájában ezt a mozgalmat. Szekszárd, 1930. augusztus hó 6. Jankó Ágoston főispán Az akciók meghozták a kívánt „sikert”. — Erről szól a szeptember 19-i jelentés. „Az ad. 6094/1930. VH-es számú felhívására tisztelettel jelentem, hogy Tolnanémedi községben a református templom tornyára kitűzött vörös zászlóval való tüntetés tárgyában levezetett nyomozás eredményeképp az illetékes csendőrőrs az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt három gyanúsított ellen feljelentést tett a pécsi kir. ügyészséghez. Hogy az erélyes csendőri nyomozásnak jó hatása volt, misem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a f. évi szeptember hó 1-i általános tüntetések alkalmával Tol- nanémediben semmiféle tüntetésre irányuló mozgalom nem volt észlelhető. Szekszárd, 1930. szeptember 19-én. Jankó Ágoston főispán.” MEGJEGYZÉS: 1930. szeptember 1-én nagy tüntetés zajlott le Budapesten, amelyre az ország minden vidékéről nagy számban érkeztek munkások, parasztok — minden rendőri és csendőri intézkedés ellenére is. A mozgalmat elfojtani nem tudták, egyre erőteljesebben bontakozott ki a tamási járásban, de különösen Ozorán a kommunisták által vezetett parasztmozgalom. Az augusztus 6-i jelentés Miklós Istvánra vonatkozó kitétele, hogy „fizetett agitátor”, nem felelt meg a valóságnak. Miklós pénzt nem kapott, de annál több forradalmi jellegű könyv, újság, brosúra érkezett nevére, amelyek a Szovjetunió eredményeiről, a proletárforradalom elméletéről stb. szóltak. Az egész falu építi a párt házát A falu közepén már felhúzták a kőművesek a falakat, s közvetlenül a falak mellett már elkészültek túlnyomó részben az ácsok is a tető- szerkezet összeállításával, csupán fel kell rakni majd azt a helyére. Arról beszélnek az építkezők, hogy két hét múlva már át is adhatják az épületet a rendeltetésének. Szép nagy épület lesz ez, az ablakok a község fő utcájára néznek, míg a bejárat a község parkosított részén van. Az építkezéseknél minden másnap új arcokat lehet látni, nagy a „fluktuáció”. Váltják egymást a férfiak és az asszonyok, a fiúk és a lányok. Ezen az építkezésen, számos más építkezéstől eltérően, nincs a hónap végén bérszámfejtés. Mindenki, aki itt akárcsak egyetlen napot is dolgozik —, de legalább három-négy napot dolgoznak le vállalásaik értelmében — nem pénzért, havi fizetésért végzi a munkát, hanem lelkiismerete szerint jószándékból, és nem túlzás mondani, hálából végzik itt a munkát. Fiatalok és idősek, férfiak és nők, párttagok és pártonkívüliek, tömegszervezeti tagok és szervezeten kívülállók fogtak össze, hogy megépítsék a pártszervezet új házát. Mielőtt az építkezéseket megkezdték, a kommunisták mindegyike 2— 3 munkanapot ajánlott fel társadalmi munkára. A kis faluban gyorsan elterjedt a kommunisták tervének híre. S alig szereztek tudomást a kezdeményezésről, máris egymás után jelentették be a tömegszervezetek, hogy ők is ki akarják venni részüket a munkából. A KlSZ-szer- vezet például mintegy 150 munkanapot ajánlott fel, hasonlóan tett vállalást a nőtanács és részt kért a munkából a Hazafias Népfront községi bizottsága is. A pártonkívüliek sem akartak lemaradni a szervezettek mögött. S így került sor például arra, hogy az építkezéshez az első fuvart egy pártonkívüli, ifjú Both István vitte. Homokot szállított az épülő pártszékházhoz. A „gyalog” munkások és a szakmunkások között ott lehet látni a község idős, nyugdíjas, pártonkívüli tanítóját, Szmetana Dezsőt, Itt szorgoskodik a 67 éves Csörgő László elvtárs, aki hosszú időn keresztül volt az alapszervezet titkára, csupán idős korára való tekintettel mondott le a megtiszteltető funkcióról. S ott van a szervezet titkára, Valikán József elvtárs, aki összefogja és irá- nyítjd a társadalmi munkát. Ott van a pártonkívüli Ponya Jenő, aki a szakmunkák irányítását vállalta. És ott vannak a fiatalok igen nagy számban, lehetne a neveket oldalakon keresztül sorolni. Az egész falu dolgozói részt vesznek a párt székházának építésében. A közös összefogással épített pártszékházban egy nagy terem lesz a számos kisebb terem mellett, ahol a párttaggyűléseken kívül a tömegszervezetek is megrendezhetik gyűléseiket, és itt lehet a tél folyamán majd falugyűléseket tartani, ahol megvitatják a lakossággal a község mindennapi életét, a terveket, s azok végrehajtásának módozatait. A pártszervezeten kívül itt kap helyet a KISZ-szervezet is. * Ez a kis község, ahol ily nagy az összefogás, a megye egyik legeldugottabb települései közé tartozik. A kacskaringós bekötő útját 10 kilométeren keresztül kellett építeni, amíg elérte a forgalmasabb közlekedési útvonalat. A kisközség egy hegykoszorú által alkotott völgykatlan kellős közepén fekszik, neve: Mucsi.
